Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-10 / 287. szám

MW D10IMBIR TO, SZOMBAT

3

miéslhozamát. így búzából az országos terméshozam az ídlei esz- 1 temdöbeö 7.5 mázsia, az állami gazdaságokban pedig 9.06 mázsa. Megfelelően a rozsnál 6.8 és 8.53 mázsa. Az őszi árpánál 9.12 és 12.65 mázsa. De vannak olyan által gazdaságaink, melyek 'az emA tervidőszakban messzemenő támogatásban kell részesítenünk mezőgazdasági termelőszövetkeze- leinket, mint a dolgozó parasztság önkéntes egyesüléseit a föld társas megművelésére^ mint a szocializmus felé haladó, a parasztság fel- emelkedését biztosító nagyüzemi gazdaságokat. Termelőszövetkezeti mozgalmunk még egészen fiatal, tulajdonképpen mindössze egy esztendős. De máris igen komoly sikereket ért el. E sikerek nemcsak íbban jutnak kifejezésre, hogy egy ív alatt több mint 40 ezerre nőtt a termelőszövetkezetekben résztvevő parasztgazdaságok száma és hogy az egy tagra jutó terület eléri a 5 kát. holdat. Kifejezésre jut ez a siker abban is, hogy már most az alső évben, terméshozamunk átlagban már is magasabb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztgazdaságoké, sőt magasabb az országos átlagnál is.

A termelőszövetkezetek fejlesztésére az ötéves tervidőszakra 875 millió forint összegű beruházást irányzunk elő. E mellett igen nagyösszegű olyan beruházás van tervünkben, amely jórészt a termelőszövetkezetek fejlődését szolgálja.

Az ötéves tervidőszakban a gépállomások, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek nemcsak mezőgazdaságunk terméshozamát segítenek növelni, hanem egyben gyökeresen átalakítják a falu társadalmát, fordulatot hoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, biztosítják a szocializmus alapjainak lerakását, a mezőgazdaságban s ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését és szoros szövetségét, összekapcsolását a munkásosztállyal. Ezután az erdőgazdaságunk tervéről szólott Gerő Ernő, majd így folytatta:

— Közlekedésünknek a tervidőszak végére 60 százalékkal kell meghaladnia az 1949. évi teljesítő- képességet. A közlekedés fejlesztésének keretében 150 km új vasútvonalat, 605 km új betonutat, 310 km korszerű makadámutat, 2250 km új bekötőutat építünk. Hat Duna-híd, négy Tisza-híd és számos kisebb híd újjáépítésével lényegileg befejezzük hídjaink teljes helyreállítását. Uj közlekedési létesítményeink között egyike a legnagyobbaknak a budapesti földalatti gyorsvonat, amelynek első vonalát már a tervidőszak alatt megépítjük.

180 ezer új lakás épül

vennünk arra, hogy a tervidőszak alatt műegyetemeinktől, műszaki főiskoláinktól évente legalább is 2000 új mérnököt kapjunk. A mezőgazdasági szakemberképzés terén el kell érnünk, hogy öt év alatt 160.000 különböző fokú szak- képzettséggel rendelkező szakembert kapjunk s ebből 13.000 legyen a felsőfokú szakképzettsé- güek száma.

— Népi demokráciánk mind nagyobb támogatást nyújt a tudományos munkának és a tudomány embereinek. Szocializmust építő országban ez természetes, nemcsak azért, mert a tudományt é3 a tudomány embereit igazán csakis a nép és a népi államhatalom képes értékelni és megbecsülni, hanem azért is, mert nyilvánvaló, hogy nagyszerű ötéves tervünket csupán a tudomány cselekvő közreműködésével és segítségével tudja megvalósítani.

— E nagy feladatok megvalósítása jelentékeny beruházásokat tesz szükségessé tudományos intézeteink _ helyreállítására, fejlesztésére és új intézetek létesítésére. Ezért ötéves népgazdasági tervünk ilyen beruházásokra kereken 200 millió forintot irányoz elő. Ebben az összegben természetesen nincsenek benne a tudományos intézeteink fenntartására és működésének biztosítására szükséges kiadások, amelyek nem az ötéves népgazdasági tervben, hanem a rendes állami költségvetésben szerepelnek.

Minden falu kap könyríárdt, film veti tőgépet, rádiót, bekötőutat, villanyt és telefont

Az áruforgalom várható megnövekedésével és népgazdaságunk szerkezetének megváltoztatásával kapcsolatban jelentékenyen meg kell növelnünk az állami és szövetkezeti üzletek hálózatát. A közönség jobb kiszolgálására 15 új nagy állami áruházat építünk. Szaporítjuk a Közért üzleteket és a Népboltok számát és jelentékeny számban nyitunk új szakosított üzleteket.

Nagyvonalakban már megemlékeztem az életszínvonal emSkedé- séről a tervidőszak alatt. "Kiegészítésképpen itt csupán néhány konkrét kérdésre szeretnék kitérni, melyek dolgozó népünk életszínvonalának nagymértékű emelkedését jellemzik. Mindenekelőtt rá kell mutatni az élelmiszeríogyaszlás és ezen belül a magasabbértékű élelmiszerek, hús, zsír, cukor, tej és tejtermékek egy főre jutó fogyasztásának nagymértékű emelkedésére a tervidőszakban. Ezeknél a cikkeknél az emelkedés általánosan 35 százalék, tehát megfelel az élet- színvonal általános emelkedésének. Jóval nagyobb az emelkedés az iparcikkeknél. Jgy a pamutszövetnél 40, a gyapjúszöveteknél pedig

51 százalék az egy főre jutó meny nyiség emelkedése.

— Az életszínvonal emelkedését szolgálja az a 180 ezer új lakás is, melyet a tervidőszakban meg kell építeni és amelyhez fogható lakásépítkezés még soha nem volt Magyarországon. • Hasonlóképpen hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez bútoriparunk termelésének nagyfokú növekedése. 1949- ben 37.400 szobabútort termeltünk Ezzel szemben 1954-ben 92.000

szobabútort termelünk, vagyis bútortermelésünk két és félszerese lesz a mostaninak. Az óratermelést évi 15 millió forint értékről 40 millióra visszük fel. Hatalmasan megnő a lakosság rendelkezésére bocsátott háztartási gépek, mosó-, mosogató- s egyéb konyhagépek s a háztartási villamossági áruk tömege s ezzel nagyot könnyitünk háziasszonyaink munkáján. Gyermekeink örömére megsokszorozzuk a csokoládé, bonbon, cukorka és cukrászsütemény termeiését oly módon, hogy 10 éves korig minden gyermekre naponta három . szelet torta fog jutni, persze abban az esetben, ha a nyalánk felnőttek nem eszik lel ennek a mennyiségnek egy részét a gyermekei elől.

Végleg felszámoljuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát

— Nagy gondot fordít ötéves népgazdasági tervünk a dolgozók és mindenekelőtt a munkásosztály egészségvédelmét, munkaképességét, pihenését szolgáló intézmények kifejlesztésére s e célokra 1080 millió forint összegű beruházást Irányozunk elő. Jelentékenyen szaporítjuk a kórházi ágyak számát. A szülőotthonok száma

08-ról 155-re emelkedik. A bölcsődékben az 1938. évi 1200 és a mostani 5000 férőhellyel szemben az ötéves tervidőszak utolsó évére a férőhelyek számát 11.000-re smeljük. Nagyszámban létesítünk új napközi otthonokat, létesítünk 306 új falusi rendelőt, 20 új tüdö- beteggondozót, 71 új népfürdőt,

200.000-rel növeljük a szervezett üdültetésben részesülők számát és a többi között két új, korszerű magaslati gyógyüdülőt létesítünk. Hatalmas programmot ad az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat az oktatás, a kultúra és a tudomány fejlesztésére.

— Itt a feladat az, hogy a tervidőszakban végleg felszámoljuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, biztosítsuk a munkásosztály és általában a dolgozók kulturális felemelkedését s a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek iskoláztatása útján kiképezzük az ország számára szükséges vezetők és szakemberek tízezreit.

— Ehhez mindenekelőtt el kell érnünk, hogy az általános iskola nyolc osztályát minden gyermek elvégezze, hogy megszüntessük a felső osztályokoan a lemorzsolódást. E feladat megvalósítására

12.000 új -pedagógust kell munkába állítanunk, sok új iskolát kell építenünk. Igen erősen kell fejlesztenünk az ipari szakoktatást. A mezőgazdasági szakiskolákban a tanuló létszámot alapfokon 97 ezerrel, középfokon pedig 9 ezerrel kell emelnünk. 8 ezerrel kell megnövelnünk az egyetemi és főiskolai hallgatók számát és ennek biztosítására fel kell építenünk a miskolci új műegyetemet. De tovább kall fejlesztenünk ösz- szes meglévő egyetemeinket is.

— Iskolaprogrammiujk ilyen nagyarányú fejlesztése megköveteli, hogy fokozott mértékben történjék gondoskodás a munkás és dolgozó paraszt Ifjúság elhelyezéséről, ellátásáról. Ezt elsősorban a népi kollégiumok bevált rendszerének további kiépítésével és az egyetemi menzák hálózatának kiterjesztésével, az ösztöndíjak rendszeresítésével érjük el. Ezért a menzák férőhelyeinek növelése mellett a népi kollégiumokban közel 7000-re! szaporítjuk a férőhelyek számát.

— A tervidőszak alatt minden erőfeszítésünk ellenére több területen komoly szakemberhiány fog mutatkozni. Ezért iránvt kell

— Népi demokráciánk a tudomány mellett szívén viseli a művészetek fejlesztésének ügyét is. Mint ismeretes, a tervidőszakban méltó otthont kap a magyar drámai színjátszás, mert megépítjük az új Nemzeti Színházat s új színházat építünk Győrött is.

— A tervidőszakban rendkívüli mértékben növeljük a könyvkiadást oly módon, hogy míg 1938- ban az ország egy lakosára kereken egy könyv jutott, addia a tervidőszakban minden lakosra évente átlagban 3.3 könyv log jutni. A dolgozók kultúrájának fejlesztésére kiépítjük a kultúrházak, üzemi klubok, városi és falusi könyvtárak hálózatát. Már az ötéves tervidőszak harmadik évében minden falunak és minden gépállomásnak lesz alapkönyvtára. Ugyancsak minden falunak lesz rendes, vagy keskeny filmvetítő gépe, lesz rádiója, villanya, telefonja, bekötő útja, lesz kapcsolata az országos nagy közlekedési hálózattal. A parasztság életkörülményeinek megjavítására és kulturális elszigeteltségének leküzdésére 250 tanyaközpontot létesítünk, 2000 új kutat fúrunk, 1512 községben vezetjük be a villanyt. A parasztság kulturális szükségleteinek kielégítését szolgáló beruházásokra öt év alatt több, mint egymilliárd forintot fordítunk. Lehetővé kell tenni, hogy a sport a szó legszélesebb értelmében tömegmozgalommá váljék, hogy különösen az ifjúság tömegei sportoljanak s ezzel széles alapot teremtsünk az élsportolók kiválasztására is. Mindezt figyelembe véve, a tervidőszakban 500 új sportpálya és egyéb nagyobb sportlétesítmény építését irányozzuk elő s szükségesnek látjuk az új nagy népstadion felépítésének meggyorsítását.

— Tisztelt Országgyűlés!

— Nagyok az eredmények, amelyeket hazánkban a hároméves terv gyors és sikeres megvalósításával elértünk, de még nagyobbak a feladatok, amelyeket az új ötéves tervidőszakban kell megvalósítanunk. Hiba volna, ha könnyen vennénk a dolgot, ha elkápráztatnának bennünket eddigi valóban hatalmas sikereink, ha megittasodnánk a sikerektől s lebecsülnénk az erőfeszítés nagyságát, melyet ötéves népgazdasági tervünk megvalósítása egesz népünktől megkövetel. Ne felejtsük el, hogy hároméves tervünk eredményei sem hullottak mannaként az égből, mint ahogy

mannaeső a biblia keletkezése óta nemigen szokott a népre hullani. A hároméves tervért, a terv sikeréért kemény harcot kellett vívnunk a belső és külső ellenséggel s a terv sikerét nem utolsó sorban az biztosította, hogy ebben a harcban a magyar dolgozó nép maradt felül. A terv sikerének biztosítására hatalmas nevelő munkát kellett elvégeznünk. Tudatosítani kellett munkásosztályunkban, dolgozó népünkben, hogy helye és helyzete az országban gyökeresen megváltozott, hogy most nem a tőkéseknek és nagybirtokosoknak termei és épít, hanem sajátmagának, az új, kizsákmányolástól mentes jövő szocialista Magyarországnak.

— A Magyar Kommunista Pártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának, Pártunk és országunk szeretett vezérének, Rákosi Mátyásnak elévülhetetlen érdeme, hogy a magyar munkásosztályt, dolgozó népünket ez új helyzet felismerésére rávezették és ezzel lehetővé tették munkásosztályunknak, népünk őn- tudatosodását, a termeléshez - való viszonyának megváltozását, hároméves tervünk sikeres megvalósítását.

Ötéves tervünk sikere munkásosztályunk, népünk munkájától és harcától tüg'g

— Nem kétséges, hogy országgyűlésünk magáévá teszi és törvényre emeli az ötéves népgazdasági tervről szóló javaslatot. Ez az aktus igen fontos, de ezzel ötéves tervünk sikere még koránt sincsen biztosítva, „számunkra — mondotta a nagy Sztálin — az ötéves terv, mintahogyan minden terv csak terv, azaz megközelítése a feladatnak, melyet konkretizálni, tökéletesíteni, melyen változtatni kell a helyi tapasztalat, a terv megvalósításának tapasztalata alapján. Semmilyen ötéves terv nem képes felmérni mindazokat a lehtőségeket amelyek a mi társadalmi rendünkben szuny- nyadnak, melyek csakis munka- közben, a terv megvalósítása közben kerülnek felszínre a gyárban, az üzemben, a kolhozban, a szovhozban, a járásban stb. Csak a bürokraták gondolhatják, hogy a terv összeállításával befejeződik a tervmunka. A terv összeállítása a tervezésnek csupán a kezdete. Az igazi tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után fejlődik ki, csak. a lent történő ellenőrzés folyamán, a terv megvalósítása, ,kijavítása, tökéletesítése folyamán.”

— Nyilvánvaló, hogy ez a nagyfontosságú sztálini útmutatás a mi tervmunkánkra még nagyobb mértékben vonatkozik, mint a Szovjetunióra.

— ötéves népgazdasági tervünk sikere ugyanúgy, mint hároméves tervünk sikere, mindenekelőtt tőlünk, munkásosztályunk, népünk munkájától és harcától, Pártunk és kormányunk helyes politikájától függ. A terv sikere azon múlik, hogy államunk és népünk döntő eszközeit összpontosítsuk a döntő feladat megoldására, hogy ne tűrjünk el semmiféle pazarlást, hogy takarékoskodjunk az állam, a nép vagyonával.

— Múlik továbbá azon, hogy a legszélesebb dolgozó tömegek, munkások, parasztok, értelmiségiek fegyelmezetten és lelkesen, öntudatosan munkálkodjanak a terv megvalósításán s hogy a szépen fejlődő munkaversenyt, az élmunkás- és a sztahánov-moz- galmat igazi népmozgálommá, fejlődésünknek az eddiginél is hatalmasabb mozuatóereiévé tegyük.

— Múlik azon is, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, munkásosztályunk vezetésével egységbe kovácsolódjék az egész magyar nép az országépítő munkában, a reakció, a kizsákmányoló elemek, az idegen imperialista ügynökök ellen s hogy minden téren a legnagyobb éberséget tanúsítjuk a belső és külső ellenséggel szemben.

Fejlődésünk záloga a Szovjetunióval való baráti együttműködés elmélyítése

— Azonban az ötéves tervünk sikerének a belső feltételek mellett még vannak külső feltételei is. Országunk nem egyedül építi a szocializmust. A szocialista építésben számíthatunk és számítunk a már megvalósult szocializmus országának, a nagy Szovjetuniónak baráti támogatására, a Szovjetunió és a népi demokrácia országainak gazdaságával való szoros együttműködésre, arra az országok és népek közötti új viszonyra, melynek alapja a szolidaritás és amely elvileg különbözik a tőkés országokhoz való gazdasági és minden egyéb viszonyunktól.

— Fejlődésünk záloga, hogy minden téren elmélyítsük a baráti együttműködést az imperialista ellenes béketábor vezetőjével, a Szovjetunióval és a haladás és demokrácia erőivel az egész világon, a béke megvédésére, építőmunkánk biztosítására.

— így bizton fogunk haladni előre az ötéves tervvel a szocializmus felé.

Gerö Ernő beszéde közben ismételten feldübörgött a hosszantartó, lelkes taps, különösen azoknál a részeknél, melyekben a miniszter a hároméves terv sikereit és az ötéves terv kimagasló célkitűzéseit ismertette. Ismételten szűnni nem akaró lelkes taps zúgott fel Sztálin, a Szovjetunió, a, Magyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozók nagy vezére, Rákosi Mátyás említésekor.

Gerö Ernő beszédének elhangzása után a képviselők tomboló lelkesedéssel, viharos tapssal ünnepelték a magyar népgazdaság ötéves tervét.

Az ünneplés után Vas Zoltán miniszter lépett az emelvényre.

Vas Zoltán beszéde után újból percekig zúgott a lelkes taps. Majd Losonczy Géza államtitkár Révai József népművelésügyi miniszter nevében törvényjavaslatot terjesztett be a Magyar Tudományos Akadémiáról.

Az elnök ezután szünetet rendelt el.

Szünet után Apró Antal, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet.

(Vas Zoltán és Apró Antal beszédét holnap közöljük.)

A NÉPLAP HARCOL ÉRTED. Ei»Cts—tiS IS A NÉPLAP GJ-VASÓTABOKAT !

JOBS R B

litereknél sokkal jobb eredményeket ért el. Állami gazdaságaink jelentőségéhez mérten igen nagy összeget, mintegy másféímiiliárd forintot javasolunk beruházni a tervidőszakban állami gazdaság gainkba.

Á termelőszövetkezetek fejlesztésére csaknem 900 millió előirányzat