Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-28 / 301. szám

Sztálin és i szovjet felperes mk BuSganyin cikke a Pravdában Bulganyin, a Szovjetunió marsallja „Sztálin és a szov­jet fegyveres eró'k” c. cikké­ben vázolja azt a hatalmas munkát, amelyet Sztálin fej­tett ki a világ első' szocia­lista állama hadseregének megalakítása körül. Ezután rátért a Szovjetunió hadi­tudományának, a sztálini haditudománynak részletes elemzésére. A szovjet fegyveres erők törté­nelmi győzelmei a nagy Honvédő Háborúban gyakorlati bizonyítékul szolgálnak a szovjet haditudomány életerejére. Még a polgárháború éveiben fek­tette^ le Sztálin elvtárs alapjait az új, élenjáró szovjet haditudomány­nak és fegyveres erői történetük egész során a sztálini haditudo­mány szabályai szerint épültek fel, nyertek kiképzést és vezették hadi­cselekedeteiket. Ez a tudomány, amely a marxi-lenini tanításokon alapszik és a múlt legjobb hadvise­lési művészetét egyesíti magában, kimerítő választ ad a korszerű há­ború vezetésének és a győzelem kivívásának minden problémájára. A haditudomány, amelyet Sztálin elvtárs teremtett meg, nemcsak a taktika, a hadművészet és stratégia kérdéseit foglalja magában, azaz sajátosan hadiművészeti kérdése­ket, hanem saját országunkra és az ellenség országára vonatkozó gaz­dasági és morális lehetőség kérdé­sét is. Sztálin elvtársnak, mint katonai theoratikusnak, zsenialitása minde­nekelőtt abban áS, hogy összegez­ve a tapasztalatait, a történetem­ben eisőízben alkotott olyan hadi­tudományt, amely bátran túllépte a katonai művészet kereteit, szakított a régi „klasszikus” haditudomány tradícióival, amelyek csak a taktikai és stratégiai kérdéseket foglalták magukban. A sztálini haditudomány a helyes stratégiai és hadműveleti tervek mellett megköveteli a ter­veknek at ország lehetőségeinek megfelelő gazdasági biztosítását és úgy tartja, hogy a jó stratégiai és hadműveleti tervek, jóllehet fontos körülmény a háború megnyerésé­ben, de egymagában a gazdasági lehetőségek figyelembe vétele nél­kül nem elegendőek a győzelemhez. A modern háborúban kiharcolt győzelem kérdését Sztálin elvtárs összekapcsolja a háború politikai jeHegéveL A háború — ahogy Sztálin elvtár» tanítja, lehet felsza­badító, Igazságos és lehet hódító rablőháború. A háborúk, amelyek • nép érde­kében és védelmében folynak, a nép erkölcsi támogatását övezik és a hadsereg az egész háborúban magas erkölcsi színvonalon áll — Azok a háborúk, amelyeket a nép ér­dekeivel ellentétben folytatnak, nem élvezik ezeket a körülményeket. A szovjet haditndomány ezenkívül azon a véleményen is van, hogy a jó katonai tervek és a magas gaz­dasági lehetőségek még kevésnek bizonyulhatnak a győzelemre, ha nincs meg még egy feltétel; a nép és a hadsereg magas erkölcsi szel­leme az egész háború folyamán. Sztálin elvtárs sokoldalúan kidol­gozta a hadiművészet kérdését, mint a haiditudomány egyik részlet- kérdését is. Ö alkotta meg a hadműveleti mű­részét, a modern taktika és straté­gia elméletét is. Sztálin elvtárs teljesen újszerűén retette fel és oldotta meg a modern védő és támadó hadműveletek min­den alapkérdését. Ez volt a szov­jet fegyveres erők egyik legna­gyobb' előnye az ellenség felett. így Sztálin elvtárs katonai zse­nialitásának eredményeként erőink fölénybe kerültek a német fasiszta megszálló erői felett nemcsak gaz­dasági és erkölcsi, hanem katonai izempontból is. Ez az oka annak, hogy népünk joggal tartja Sztálin elvtársat ki­váló hadvezérnek és a szovjet haditudomány alkotójának. Bámulatosan széles területet fog­falnak magukban azok a kérdések, amelyekkel Sztálin elvtárs, mint a szovjet nép vezére, államunk feje és a szovjet fegyveres erők szer­vezője és vezetője foglalkozik. Nincs egyetlen olyan katonáink éle­tét érintő kérdés sem, amely ne vonta volna magára Sztálin elvtárs figyelmét. Sztálin elvtárs óriásian sokoldalú tantdmányozása. ame­lyet a nagy Honvédő Háborúban folytatott, fegyveres erőink további építése és katonai kádereink neve­lése szempontjából óriási jelentő­séggel bír. Sztálin elvtárs kiválasz­tott, felnevelt és kiemelt olyan új, kiváló kádereket, szovjet, hadvezé­reket, akik nagyszerű művészetet tanúsítottak az ő zseniális tervei­nek végrehajtásában. Sztálin elv­társ figyelmesen tanulmányozza és kiválasztja katonai kádereinket, személyesen ismeri a generálisokat, tengernagyokat és nagyon sok tisztet is. Sztálin elvtárs minden oldalú gondoskodására a szovjet hadse­reg és haditengerészet katonái ha­tártalan, vezérük és hadvezérük iránt tanúsított odaadással válaszol­tak. Sztálin neve a szovjet katonák­nál népünk nagyságának és hősies­ségének szimbóluma lett. „Sztáli­nért és hazánkért” jelmondattal mentek harcba. A nagy Honvédő Háborúban el­ért győzelmünk világtörténelmi je­lentősége mindenekdőtt abban áll, hogy a szocializmus ügye a nem­zetközi reakció számításai ellenére felmérhetetlenül megerősödött. A második világháború eredmé­nyeként egész sor állam örökre ki­vált a kapitalizmus rendszeréből és a Lenin és Sztálin által kijelölt útra tért. Még Pártunk 17. kongresszu­sán Sztálin elvtárs az agresszoro- ka'/ figyelmeztetve megmondta, hegy ha ők kirobbantják a máso- diiT világháborút, akkor ennek ered­ményeként néhány burzsoá kor­mány megszűnik létezni. így is tfrtént A szovjet nép és hadseregének aadó támogatása segítette Dél- Kelet-Európa egész sor országa olgozóinak nemcsak a fasiszta ga, hanem a földbirtokosok és kar oitaÜsták elnyomása alóli felszaba­dulását és az új útra, a szocializ­mus építésének útjára való áttéré­sét is. Lengyelország, Csehszlová­kia, Magyarország, Bulgária, Ro­mánia és Albánia népei sikeresen haladnak ezen az úton a kommu­nista és munkáspártjaik vezetése alatt. A forradalmi demokratikus átala­kulás útjára lépett a nagy kínai nép is, amely a Mao-Ce-Tung által irányított kommunista párt vezeté­se alatt végetvetett a külső és belső kizsákmányolok évszázados uralmá­nak. A kínai nép történelmi győzel­me nem valósulhatott volna meg Lenin-Sztálin tanításai, a szocializ­mus országunkban; győzelme, a Szovjetuniónak a német fasiszta koalíció felett aratott győzelme nél­kül. A Szovjetúnió, amely a demokra­tikus tábpr vezetője, határozott és állhatatos békepolitikát folytat. A szocialista gazdaság helyreállításá­nak és további fejlesztésének pro­gramját Sztálin elvtárs tűzte ki Moszkva városa, Sztálin választó­kerülete dolgozói előtt elmondott választási beszédében 1946 február 9-én. A háború utáni népgazdasági ötéves terv, a mezővédő erdősávok megalkotásának terve, amelyek a természet átalakítását célozzák a nép érdekeiben és sok más fontos intézkedés, amelyet a kormány éi Snaak Sztálin elvtárs kezdeménye­zésére foganatosított, a szovjet nép kizárólagos békeszándékairól, a kommunizmus építése érdekében folytatott alkotómunkáról tanúskod­nak. A Szovjetúnió körül tömörülnek a béke nagyszámú védői. A béke- tábor frontjának ereje megnöveke­dett, képes megfékezni a világura­lomra törekvők újabb próbálkozá­sait. A béke híveinek párisi, prágai világkongresszusai és azok a béke­kongresszusok, amelyek sok or­szágban lefolytak, szemléltetően megmutatták, milyen nagy befo­lyást gyakorolnak' a tömegekben a béke eszméi és hogy az egész világ dolgozóinak milyen bi­zalma van államunk békepolitikájá­ban. Az új háborús gyujtogatóknak nem sikerül megvalósítani elgondo­lásaikat, mert a népek emlékezeté­ben még túlságosan élénken élnek az elmúlt háború borzalmai — ahogy ezt Sztálin elvtárs mondja — és mert a béke ügye melleit kiálló erők túlságosan nagyok. A mai nap az egész haladó em­beriség ünnepe. Mi tiszta szivünk­ből és forró odaadással ismét Sztá­lin elvtárs géniuszáról beszélünk, az ő vasakarata biztosította a szov­jet néonek eddig még soha nem tapasztalt rövid történelmi idő alatt a szocializmus győzelmét orszá­gunkban és a gazdaság olyan fej­lődését, amely előkészítette hazán­kat egy olyan nehéz megpróbálta­tásra, amilyent az 19-11 június 22-cn megért. Sztálin lángeszméje, az ő vas­akarata, melyet az elmúlt háború­ban tanúsított, biztosította az ellen­ség széttörését és ez mentette meg a szovjet .népet a fasiszta rabság veszélyétől. Sztálin lángelméje és az ő vas­akarata biztosítja a szovjet nép mostani sikereit is, a kommuniz­mus építésében s ez segít az egész demokratikus tábornak a Szovjet­únió vezetésével sikeresen harcolni a béke ügyéért. Sztálin az egész haladó emberi­ség zászlaja, büszkesége és re­ménysége. Éljen hosszú-hosszú évekig a mi kedves és szeretett vezérünk, taní­tónk, a nagy Sztálin! mokraía vezetés alatti szakszer­vezetek is résztvettek A dolgo­zók azért kezdtek sztrájkba, mert a munkáltatók nem voltok hajlandók drágasági pótlékot fi­zetni. j\ 5 % e k vő tmi iiiiu siélk is I i csoki*eoő ipari tccineiés ax Amerikai ligyesiiüí ÁllamokI$í?ere A rendkívül súlyos amerikai gazdasági helyzetre mutatnak a legújabb Newyorkból származó jelentések. Levine, a-- XISA mun­kaügyi hivatalának egyik vezető­je Newyorkban tartott egyik be­szédében kijelentette: Az elkö­vetkező néhány évre előretekint­ve, valószínűnek látszik, hogy fo­kozatos emelkedési irányzat fog beállni a munkanélküliségben. Ez a kialakuló irányzat bizonyítéka a gazdasági életben mutatkozó gyengeségnek. Levine csak „gazdasági gyen­geségnek” nevezi az egyre mé­lyülő válságjeleket, de a szépítés ezen mit sem változtat. Ugyanis most adták ki azt a jelentést, amely szerint az amerikai ipar termelése a múlt évihez viszo­nyítva 22 százalékkal, a háború előtti termeléshez viszonyítva pe­dig 85 százalékkal esett. Ezt még a legnagyobb jóakarattal sem le­het csupán „gyengeségnek” ne­vezni. Jliltái'szünitet tatt A VEGYIANYAG Nagykereskedelmi N.V. d eeetnlui ÖSSZES BUDAPESTI ÉS VIDÉKI FIÓKÜZLETÉN, EZÉRT ARRA KÉRJÜK SZAKMABELI KISKERES­KEDŐ KARTÁRSAINKAT, SZEREZZÉK BE HÁZ­TARTÁSI-. KOZMETIKAI-, VEGYIANYAG-. FESSÉK ÉS KEFEÁRU SZÜKSÉGLETÜKET MÁR MOST, ELŐRE, A LELTÁRI NAPOKRA IS! természetben nagyon bonyo­lult szerves anyagok, fehérjék keletkeznek. Ezek képezik min­den élő szervezet alapját. így keletkeztek r. távoli múltban, milliárd évekkel ez­előtt a Föld felszínén az első fehérje-anyagok. Lehetséges, hogy először meleg lápokban jelentek meg. Ezekben a lá­pokban a különböző ásványi anyagok vízben feloldódtak és egymással szoros érintkezésbe kerültek. Ezekből azután fe­hérjék képződtek. A lápokban az első fehérjék pafányi szem­mel népi látható részecskék alakjában úszkáltak. Ezek a fehérje-részecskék ál­landó anyagcserében állottak a környező közeggel. Létrejöt­tek, megnőttek, széthullottak és megint életrekeltek. Eköz­ben az említett fehérjerészecs­kék között természetes kivá­lasztódás zajlott le. Nevezete­sen azok maradtak meg közü­lük, amelyek anyagcseréjük­ben és növekedésükben állan­dóbbak voltak és amelyek még apróbb részekre hullva is meg­őrizték növekedési képességü­ket és szaporodni tudtak. Ezekből a fehérjerészekből ál­landóbb rendszerek is kelet­keztek, amelyek a nagyon pa­rányi, szemmel láthatatlan ős élettanyák cseppecskéi voltak. így az egyszerűbb fehérje­anyagok adták az átmenetet az összetettebb fehérierészecskék- hez, vagy ilyen részecskék egész rendszeréhez, amelyek­nek már birtokukban voltak az élet legegyszerűbb tulajdon­ságai, másszóval végbement a szerves anyagoknak szervezet­té, az anyagnak élő lénnyé vá­lása. így született meg a Földön az első élet a szemmel látha­tatlan élő nyálka parányi cseppecskéinek formájában. És ezekből az első csirákból Földön az élőlények roppant változatossága keletkezett, az élet a fejlődés magas fokára emelkedett. Minden élőlény­ben, a legegyszerűbbtől a leg­fejlettebbig, fehérjeanyagok vannak. Ezek a fehérjeanyagok az élőlényekben sajátságos ál­lapotban fordulnak elő és sa­ját szerkezetük, saját szerve­zetük képzésére szolgálnak, — nélkülük nincsen élet €qu kLr JfOTV/ETTUDOftónY I-ajc-iiióbai. és környékén 2-- órás általános sztrájk volt. A sztrájkban az olasz szakszerve­zeti szövetség tagszervezetein kívül a tömegek nyomására a ka­tolikus és a jobboldali szociálde­24 nras általános szírajk volt Paiermobaa MIBŐL ÉS HOGYAN SZÜLETETT AZ ÉLET A FÖLDÖN? Forduljunk most ismét a múltba, milliárd évekkel ez­előttre, abba az időbe, amikor az élet a Földön éppen csak megszületett. Ma már tudjuk, hogy az életnek ez a születése fehérje­anyagok képződésével történt. Ehhez először egyszerűbb, — még az élet tulajdonsága nél­küli fehérjéknek kellett kép­ződniük, azután pedig az ösz- szetettebb, élő fehérjéknek. Azt is tudjuk, milyen vegyi elemek szükségesek ahhoz, hogy be­lőlük fehérjék képződjenek. Nem elég azonban azokat az elemeket ismerni, amelyekből a fehérjék állanak, még azo­kat a feltételeket is tisztáz­nunk kell, amelyek mellett a felsorolt elemekből fehérjék keletkeznek. Azok az elemek, amelyekből a fehérjék állanak, rendkívül gyakran fordulnak elő a ben­nünket körülvevő ásványvilág­ban. így a levegő tömege java­részben két gáz vegyületéből áll, a nitrogénből és oxigénből. A víz, a hidrogén és az oxi­gén kémiai vegyülete. A szén előfordul a széngázban, amely állandó alkatrészként fordul elő a- levegőben és a vízben. A kén, a foszfor és a vas kő­zetekben, a föld rétegeiben, a tengerek és óceánok vizében fordulnak elő. általában rend­kívül elterjedtek a Föld fel­színén, szárazon és vízen. Ha azonban mindezeket a felsorolt elemeket és vegyüle- teket egyszerűen egy pohár­ban gyűjtjük össze, abból még soha fehérje nem lesz. Milliárd évekkel ezelőtt, — amikor a Földön az élet meg­született, a Föld felszínének viszonyai még erősen eltértek a maiaktól. A Föld felülete akkor sokkal melegebb volt. A levegőnek más volt az összetétele. Na­gyon sok meleg vízgőzt tartal­mazott. Szabad nitrogén és oxigén a levegőben nem volt, vagy csak nagyon kevés, azon­ban gazdag volt az akkori le­vegő más gázokban, mint pl. szénhidrogénben és ammóniá­ban. A szénhidrogén, mint ma­ga az elnevezés is mutatja, szénből és hidrogénből áll. Az ammóniában nitrogén és hid­rogén van. Tudományos kísér­letek igazolják, hogy szénhid­rogénből és ammóniából kelet­kezhetnek olyan kémiai ve- gyületek, amelyek később fe­hérje-anyagokká alakulnak át Oparin szovjet tudós alaposan megvilágította azt az utat, aho­gyan aránylag egyszerű ásvá­nyi anyagokból magában a

Next

/
Oldalképek
Tartalom