Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-03 / 281. szám

NYÍRSÉGI I 1949 XII 3 SZOMBAT VI. évi. 281 Ara 50 fillér i^i—i mm Vasárnaptól kezdve olcsóbb lesi a péksütemény 55 termelőszövetkezeti csoportunk befejezte a mélyszántást Tanulságok és tennivalók A Rajk ügy tárgyalásánál de­rült fény arra az összeesküvésre, amelyet az imperialisták megbí­zásából Titó gálád és elvetemült bandája szervezett meg a függet­lenségüket szabadságukat és jövő­jüket építő népi demokráciák el­len. A függetlenségüket első íz­ben sikerült megszerezniük ez or­szágok dolgozó népének a törté­nelem utolsó pár száz éve folya­mán a Szovjetunió támogatásával és annak jóvoltából. Csakis a Szovjetunió szakadatlan támoga­tásával építhetik ezek a Kelet­európai országok egyre nagyobb sikerrel országukat, amely már mindörökre megszabadult az im­perialisták kizsákmányolása alól. Ámde éppen az elveszett piacok felett érzett fájdalmukban és az elért sikerek feletti dühükben az amerikai és angol imperialisták nem akarnak belenyugodni abba, hogy ismét elszakadt egy jó pár ország a tőkés rendszer uralma alól és mindent elkövetnek, hogy elveszett piacaikat és a felszaba­dult országokat ismét a kizsák­mányolásuk hálójába tereljék. Mivel pedig most már nyíltan fel­lépni nem lehet az ország függet­lenségét védő kommunista pártok ellen a kémek és árulók beépíté­sének módszeréhez folyamodnak. Ezek bizonyosodtak be a Rajk ügy tárgyalásánál. Ezenkívül még az is bebizonyo­sodott, hogy egy mindem e elszánt és árulásban jártas szövetségest ís találtuk, aki a kémkedés leg­aljasabb eszközeit felhasználva és az orgyilkosság eszközét sem megvetve kész a nácikon is túl- tevo kegyetlenséggel és aljasság­gal mindent elkövetni megbízói érdekében. Ez Titó és hozzá ha­sonló orgyilkos bandája. Rajkék összeesküvésének célja volt Ma­gyarország rabságbadöntése és a tökésrendszer visszaállítása. De Titónak ennek a hatalmi téboly­ban megrészegült orgyilkosnak ennél sokkal nagyobb tervei van­nak. Uralma és természetesen az imperialisták alá akarja hajtani egesz Kelet-Európát vagyis az összes népi demokráciákat. Ezt állapítja meg a Tájékoztató Iroda határozata is. Az imperialisták akaratát tel­jesítve, a jugoszláv árulók azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a népi demokráciák reakciós, na­cionalista, klerikális és fasiszta elemekből politikai bandákat ala. kitsanak, hogy rájuk támasz­kodva ellenforradalmi fordulatot hajtsanak végre ezekben az or­szágokban, elszakítsák őket a Szovjetuniótól és az egész szocia­lista tábortól s alárendeljék őket az imperializmus erőinek. A Titó- kiikk Belgrádot amerikai kém- és kommunistaelleiies propaganda- központtá változtatta. Így tehát a Titó-klikknek nem­csak Magyarországgal voltak cél­jai, hanem tervbe vették az összes népi demokráciák rabságba dönté­sét is. Ezt bizonyíja most a bul­gáriai Kosztov ügy is. Ez ügy tárgyalása folyamán napról-napra jobban bebizonyosodik, hogy po­koli elvetemültséggel hatalmas merényletet szerveztek meg Tito éa bandája az angol és amerikai kémügynökségek vezetése alatt a felszabadult népek függetlensége eljen. Meg akarták semmisíteni a Szovjetuniótól kapott szabadsá­gunkat és gazdasági önállóságun­kat is. Merénylet készült tehát a dolgozók életszínvonala ellen Is. Ezt a merényletet még a megkez­dése előtt sikerült a kommunista és munkáspártok ébersége és a Szovjetunió Kommunista (Bolse­vik) Párttá ébersége folytán le- lepíéasá. Ügy a Rajk per tárgyalásánál, mint jelenleg a Kosztov perben is bebizonyosodott, hogy a kis népek függetlenségét a kommunista pár­tok és csak a kommunista pártok védhetik meg, mert minden más párt, sőt minden elhajlás a kom­munista pártok politikai vonalától elháríthatatlanúl a haza elárulá­sához és az ország függetlensé­gének elvesztéséhez vezet. Kis né­pek szabadságának egyetlen biz­tos záloga van: a kommunista plirtok vezetése alatt a Szovjet­unióra támaszkodva megvédhetik szabadságukat. Másképpen nem, másképpen elkerülhetetlenül előbb vagy utóbb az imperialisták áldo­zata lesznek. Azonban éppen ezért természetesen a kommunista pártokra is fokozott felelősség hárul az országuk függetlenségé­nek megvédése terén. A felelőssé­gen kívül rájuk hárul minden or­szág függetlensége megvédésének feladata is. A Tájékoztató iroda a kommu­nista pártok elsőrendű feladatá­nak tekinti a lankadatlan harcot a munkásosztály összes erőinek egyesítéséért és szervezéséért, hogy az angol-amerikai imperia­lizmus hódító törekvéseit erőtelje­sen vissza lehessen utasítani, új világháborúra irányuló számítá­sait keresztül lehessen húzni, a béke és a nemzetközi biztonság ügyét meg lehessen védeni és meg lehessen szilárdítani, a mo- nopoltokének a dolgozó tömegek életszínvonala ellen folyó támadá­sát kudarcba lehessen fullasztani. A mai nemzetközi helyzetben a kommunista pártok egyenes kö­telessége megmagyarázni azt, hogy ha a munkásosztály nem biztosítja sorainak egységét, ak­kor megfosztja önmagát a legfon­tosabb fegyvertől az új világhá­ború növekvő veszélye és a dol­gozók életszínvonalának támadó Imperialista reakció ellen vívott harcban. A Rajk per. a mai jugoszláv helyzet és a Kosztov ügy arra kell, hogy Intsen minden kommu­nistát és a munkásosztály minden egyes tagját, akinek drága hazá­jának függetlensége, hogy foko­zott éberséggel és fokozott fele­lősséggel őrködjék a beszivárgó ellenséges ügynökök tevékenysé­gére és a megnyilatkozó ellensé­ges megnyilvánulásokra. Ám ezenkívül minden dolgozónak erő­sítenie kell a munkásosztályegy­ségét is, természetesen fokozot­tabban áll ez a nemzeti független­ség legbiztosabb és legkövetkeze­tesebb védőire is, a kommunisták la. A Tájékoztató Iroda Határoza­ta is kimondja ezt és feladatává teszi minden kommunistának, hogy erősítse a munkásosztály egységét. Ezenkívül: „a kommu­nista és munkáspártok egy ik leg­fontosabb feladata a forradalmi éberség fokozása soraikban min­den téren, a burzsoá-naoionalista elemek és imperialista ügynökök leleplezése és kipusztítása, bármi­lyen cégér mögé bújnak is. A Tájékoztató Iroda szükséges­nek tartja az ideológiai munka megerősítését a kommunista és munkáspártokban, a kommunis­ták fokozott neveié lét a proletár­nemzetköziséghez való hűség szel­lemében, a kérlelhetetlenség szel­lemében, a marxizmus-leninizmus elveitől való minden eltéréssel szemben, a népi demokráciához, a szocializmushoz való hűség szel­lemében.” A Rajk-per és most a Kosztov- ügy arra kell, hogy intsen min­ket, minden kommunistát, hogy hazánk függetlenségének és a tar­tós békének érdekében minden elénk tűzött feladatot kommunis­ta becsülettel teljesítsünk. A népek békemozgalma megdönthetetlen erő, amely megszabadítja az emberiséget a háborútól Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz közgyűlésén ,V i s i n s z k i j elvtárs, a Szov­jetunió küldöttségének vezetője nagy beszédet tartott az ENSZ közgyűlésének november 29-i ülé­sén. — Ülésszakunk végefelé közele­dik — mondotta Visinszkij. — Az ülésszak munkája annak a fontos kérdésnek megtárgyalásával zárul be, amelyet a szovjet kormány utasítására a Szovjetunió küldöttl sége terjesztett elő az új háborús készületek elítéléséről és az öt nagyhatalom között a béke meg­szilárdítására irányuló egyezmény megkötéséről. Azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió küldött­A szovjet kormány politikájának' és külpolitikájának alapja a béke eszméje — íolytatta Visinszkij. — Harc az uj háború ellen s minden olyan lépésnek a leleplezése, ame­lyet az uj háború előkészítése ér­dekében tesznek, leleplezése azok­nak a lépéseknek, amelyek a pa­cifizmus zászlajával takargatják az Új háború előkészítését. — Ez a mi valódi feladatunk, Így határozta meg feladatainkat még 1925-ben Sztálin, a szovjet nép vezére. — „Mi — mondotta a továbbiak­ban Sztálin — a békéért, minden olyan leleplezéséért küzdünk, mely háborúhoz vezet, bármilyen paci­lista zászló mögé rejtenék is azo­kat.” A Szovjetunió változatlanul tartja magát vezére ezen útmuta­tásaihoz és következetesen és ha­tározottan vezeti ezt a nemes vo­nalat, saját népe és országa, vala­mint az összes népek és valameny- ny.i békeszerető ország érdekében. Visinszkij elvtárs a továbbiakban részletesen kitért azoknak a szov­jet békejavaslatoknak a történeté­re és lényegére, amelyeket a Szov­jetunió az Egyesült Nemzetek szervezete elé terjesztett. A Szovjetunió javaslatai logiku­san összefüggnek azokkal a béke­javaslatokkal, amelyeket a Szovjet- únió 1946-ban, 1947-ben és 48-ban terjesztett elő. Annak ellenére hogy a közgyű­lés múlt ülésszakán lontos határo­zatokat fogadtak el, amelyek elíté­lik a háborús propagandát, annak minden formájában, a háborús pro­paganda még sem szűnt meg. Nyílt előkészületek történnek az új háborúra. A közgyűlés határo­zatait az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének (egyes tagjai, nem hajt­ják végre' és ezek elsősorban az USA és Nagybritannia kormányai, amelyek a Szovjetúnió és a népi A szovjet küldött ezzel kapcso­latban egész sor megdönthetetlen tényre emlékeztetett, amelyek alátámasztották azt a tényt, hogy az USA és Anglia kormányai résztvesznek az új háború előké­szítésében. Természetes, folytatta, hogy ilyen tényeket nem lehet megdönteni és erre az eleve ku­darcra ítélt feladatra még a szak­ma legkiválóbb mesterei sem vál­lalkoznak az angol-amerikai dip­lomaták soraiból. Austin, az USA küldötte, akár Mc. N e i 1 angol küldött semmit sem beszélt azokról a té­nyekről, amelyeket felsoroltunk annak az állításunknak alátá­aége a közgyűlés ezen ülésszaka elé terjesztett, folytatása és továb­bi kifejtése azoknak a bekejavas- latoknak, amelyeket a Szovjetúnió küldöttsége a közgyűlés ezen ülés­szaka elé terjesztett, folytatása^ és további kifejtése azoknak a béke­javaslatoknak, amelyeket a Szov­jetúnió küldöttsége nem egyszer terjesztett az Egyesült Nemzetek szervezete elé. Ezek a javaslatok kifejezésre juttatják a Szovjet­únió külpolitikájának általános elvi vonalát, a békéért a biztonságért és a népek biztonságáért folyta­tott változatlan és következetes harc vonalát. demokratikus országok dien irá­nyuló új háború előkészítésével vannak elfoglalva. Az angol-ame­rikai tömb politikájával aláássa az ENSZ tekintélyét és nullára csök­kenti jelentőségét. Ehhez nagymértékben hozzájá­rultak az ENSZ alapokmányát durván sértő intézkedések, ame­lyek a támadó egyezmények meg­kötésével és olyan támadó ka­tonai tömbök létesítésével függ­nek össze, mint amilyenek áz Északatlanti, vagy brüsszeli tömő és az olyan intézkedések, mint a Marshall-terv. Az angol-amerikai tömb képvi­selői az ENSZ-ben ennek bizott­ságaiban és közgyűlésén álszent beszédeket tartanak a békéről, és a népek boldogulásáról, a szer­vezeten kivül viszont — vezérka­raikban, az Eszakatlanti, a brüsz- szeli és egyéb szövetségek irodái­ban — új háborút készítenek elő, béklyókat kovácsolnak, a béke­szerető népek számára, kegyetlen szenvedésekre és pusztúlásra íté­lik azokat. A Szovjetúnió béke­javaslatai azt a célt követik, hogy leleplezzék a reakciós erők­nek ezt a félelmetes összeesküvé­sét a béke és sokmillio ember jó­léte ellen, hogy megállítsák a há­borús gyújtogatok bűnös kezeit, amely az egész emberiség és az összes békeszeretö és a háborút elátkozó népek ellen irányul. A szovjet javaslatok ellenzői nem cáfoltak meg egyetlen konkrét tényt sem azok közül, amelyeket a Szovjetúnió és a népi demokra­tikus országok küldöttségei sorol­tak fel, hogy alátámasszák állí­tásaikat arra nézve, hogy egyes országok és elsősorban az USA s Anglia új háDorút fészkének elő. masztásául, hogy az amerikai Egyesült Államok s Anglia veze- töszerepet visznek az új háború előkészítésében. Elsiklott a Bradley tábornokra, John- s onra, az USA hadügyminiszte­rére és Vandenberg tábor­nokra és a többiekre vonatkozó megjegyzések felett. Az amerikai küldöttség — mon­dotta a szovjet küldött — ellen- támadásba ment át a politikai bizottság s ennek célja be­bizonyítani, hogy a Szovjetúnió elutasítja az USA javaslatait az együttműködésről és hogy eluta­sította az ilyen értelmű javasla­tot Németországgal kapcsolatban. Vájjon Austin nem emlékszik-e az USA volt moszkvai követének, Smithnek 1948 május 4-én Molotov elvtárssal folytatott beszélgetése során tett kijelenté­seire. Ez a kijelentés azt tartal­mazta, hogy „ami az USA-t illeti, az ajtó mindig nyitva marad né­zeteltéréseink kimerítő megtár­gyalására és rendezésére.” Az USA kormánya azonban siet­ve elállt ettől a kijelentéstől, mi­helyt a szovjet kormány kijelen­tette, hogy csak örömmel fogad­hatja az USA kormányának kije. lentését és annak a reményének adott kifejezést, hogy megtalálják a módokat a nézeteltérések kikü­szöbölésére. Az USA uralkodó körei meghiú­sítják a nemzetközi együttműkö­dést és ebből a célból minden le­hetőséget, minden ürügyet felhasz­nálnak. A népek közötti együttmű­ködés zavarja ezeket a köröket a* amerikai világuralmi terv végre­hajtásában. Ezeknek a terveknek a megvalósítása azonban elháríthatat­lan akadályokba ütközik, beleütkö­zik a népek hatalmas békemozgal. mába, amelynek élén a Szovjetunió an, a népek biztonságának hűséges őre, a háború következetes és el­szánt ellensége, a béke barátja éa védelmezője. Visinszkij elvtárs rövid vonások- ban mégegyszer vázolta a szovjet külpolitika jellegét. Különösen ki­hangsúlyozta a második világhábo­rút megelőző szovjet békepolitikát. Ítéljék el a háború« előkészít leteket A második világháborút megelőző időszakban a Szovjetunió békeja­vaslatai elleni hadjáratot — foly­tatta — a kommunizmus és a kom­munisták elleni kíméletlen hajtó­vadászat egészítette ki. Napjaink­ban is egyre folyik az agresszió* erők mozgósítása, melyek a béke ellen és az Egyesült Nemzetek szervezete ellen tevékenykednek, amely szervezet a béke megszilár­dítását szolgálja. Mi ellenezzük az angol-amerikai javaslat tervezetét, melyet a politi­kai bizottság többsége elfogadott — mondotta Visinszkij —, minthogy ez a javaslat-tervezet a legteljesebb mértékben ki nem elégítő. Ezenfe­lül ez a javaslat-tervezet egész sor olyan tételt tartalmaz, mely nem helytálló és ellenkezik a közgyűlés döntéseivel és az ENSz alapokmá­nyával. így a javaslat-tervezet mel- lőzi a fegyverzet csökkentésének kérdését s teljesen figyelmen kívül hagyja az atomfegyver betiltását. Ezenfelül az állami szuverenitás meggyengítésére irányul. A Szovjetúnió javaslattervezete más úton halad. A Szovjetúnió javasolja, hogy ítéljék el a hábo­rús előkészületeket, a háborús propagandát, melyet egész sor or­szág — és különösen az USA ée Anglia kormánya — szít és amely a fegyverkezési versenyben a hadi költségvetés felduzzasztásában jut kifejezésre, amely nehéz terheket ró a lakosságra. A Szovjetúnió ezért indítványozza javaslatába» ennek a politikának, az új habaró előkészítése politikájának 'elítélő-, sét. A szovjet küldöttség úgy vétó hogy csak az atomfegyver jbÖsn den feltétel réiküli megtiltása tilalom végrehajtása feJettí sajg®* A Szovjetunió külpolitikájának alapja a béke eszméje Az ISA uralkodó körei meghiúsítják a nemzetközi egy ült működést

Next

/
Oldalképek
Tartalom