Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-03 / 281. szám

TTTPT I T í z u nemaadcüen etteoőrzés Mxtosít­liajfcjai «. fejlődés meggyorsítását és z atomenergia felhasználását ki­zárólag békés célokra. Az Egye­nlít Nemzetek Szervezete nem ha- i lazthatja tovább & gyakorlati in­tézkedések megtételét és én a Lé- házam: olyan gyakorlati intézke­dések megtételét, amelyek az a tomfegyver minden feltételnél- kiiil megtiltására és a megfeleld f y.igorú ellenőrzés létesítésére vo­natkoznak. A szovjet javi»l»tter- vazet is ezt indítványozza. A Szovjetúnió javasolja, hogy , Egyesült Államok, Nagybritara- nfia, Kína, Franciaország ée a Szovjetúnió kössenek egymással rzerzödést a béke megszilárdítá- i ára, egyesítsék erejüket a nem­zetközi béke és a népek bizton- , ága megőrzésére amelyért a fe­lelősséget a fenti öt állam — a biztonsági tnnács öt állandó tagja •— viseli. Ez a javaslót, a politikai bizottságban és nyilvánvalóan itt te egész aar éltem küldöttsége ró- ezéről ellenzésre talált és elvetet­ték. A Javasltat ellen felhozott ellen. érvek azonban erőltetettségük és gyengeségük folytán összeomlot­tak. t Azt mondják nekünk, nincs szükség ilyen szerződésre, mert itt van az alapokmány, a „leg­ünnepélyesebb“ békeokmány. Az Egyesült Nemzetek alapok­mánya azonban nem zavarta az öt államot, a brüsszeli pak­tum megkötésében és nem za­varta az ENSZ tagállamainak egy csoportját az Északatlanti Szerződés megkötése sem. Hogy zavarhatja tehát az alap­okmány a biztonsági tanács öt állandó nagyhatalom tagját az öt állam szerződésének meg­kötésében? Világos, hogy ez nem más, mint mellébeszélés. A küzdelemben az győz, aki gyűlöli a háborút és aki a békét követeit Azt mondják nekünk, hogy egy ilyen szerződés nem kü­szöbölhet ki minden nézetelté­rést. Ennélfogva felesleges. De semmiféle szerződés ön­magában nem tudja garantálni minden, vagy akárcsak néhány fontos nézeteltérés kiküszöbö­lését sem. Egy ilyen szerződés azonban biztosíthatná azoknak az egymás iránti kölcsönös vi­szonyban fennálló nézetletéré- sc-knek a kiküszöbölését, mely­re nézve a szerződő felek kö­telezettséget vállalnak. Vilá­gos, hogy egy ilyen szerződés rendkívül döntő szerepet játsz­hat az államok közötti barát­ságos viszony megszilárdításá­ban. Világos tehát, hogy az ezzel kapcsolatos ellenvetések sem egyebek a mellébeszélés­nél. Ilyen mellébeszélést nagy számban lehet kiagyalni. A béke ellenségei az úi háború szítói és szervezői megteszik ezt és meg is fogják tenni. Ez azonban a béke harcosait áldásos küzdelmükben nem tarthatja vissza és nem is tartja vissza. A béke harcosait a becsületes és önfeláldozó emberek milliói támogatják. Ezek az emberek holnap töb­ben lesznek, mint ma. A bé­kéért és a háborús gyújtoga­tok ellen folytatott küzdelem tovább tart és ebben a küzde­lemben az győz, aki gyűlöli a háborút, és aki a békét köve­teli. A milliós tömegek hatal­mas békemozgalma minden akadályt elsöpör útiából. Ez a mozgalom megdönthetetlen erő, amely győzni fog, meg­szabadítja az emberiséget a háborútól és biztosítja az egész világ békéjét. Az amerikai imperíalísiák teljes függőségbe akarják taszítani a középkeletí államokat A közel, és középkeleti ameri­kai diplomatáik legutóbbi isztiam- buli értekezlete is bebizonyította, hogy az amerikai imperialisták egyre fokozódó érdeklődéssel for­dulnak a közel- és középkeleti or­szágok felé. Görögországot Tö­rökországot és a Középkeletet is éppetn olyan gazdasági és katonai függőségbe akarják taszítani Amerikától, mint a nyugateurópai mar.lhanizált országokat. Tervbe vették a Görögországban és Per­zsiában müködö amerikai katonai missziók szorosabb együttműkö­dését. Fegyvereket is szállítónak az ar-b államoknak. Az ENSZ .különleges politika! bizottsága a pialesztinai kérdést tárgyalja. . Bjelorussz'a. küldötte megállapította, hogy a ,,békéltető" bizottság javaslattervezete a bi­zalmatlanság és ellenségeskedés légkörét támogatja ez arab álla­mok és Izr:el között és célja az USA és Anglia uralmának meg­erősítése a Közeilkeleten. Ukrajna küldötte pedig rámutatott arm, olyan megoldást akarnak ráerő­szakolni az ENSZ-re, amely meg­felelne az USA olajtársaságai ér­dekének és ez angol-amerikai tömb katonai köreinek. Angol—amerikai ellentétek a kínai kérdésben Az AFP jelentésében a kínai kérdésekkel kapcsolatos angol­amerikai ellentétekkel foglalkozik. Megállapítja, hogy az amerikaiak még mindig késleltetni akarják az állásfoglalást a kínai népköz- társaság kormányának elismerése kérdésében. Az angolok azonban a Kínában érdekelt cégek növek­vő nyomása miatt, valamint te­kintettel arra, hogy az indiai és ausztráliai kormány az elismerés me'tett foglalt állást, siettetni kí­vánjál a kérdés rendezését. Az APP öserint Londonban Csung- king ei'ectét úgy tekintik, mint a Kuomintang uralom végleges ősz- szeonúását. A Szakszervezeti Világszövetség földmíves tagozatának varsói kongresszusa harcba szólítja a dologozó parasztságot a béke megvédésére A Tito—Kosztov-banda leleplezése óriás? támasza az újjászülető Jugoszláv Kommunista Pártnak A Szakszervezeti Világszövetség kezdeményezésére december 15-én Varsóban összeülnek a különböző országok föidmunkásszövetsegei- nck képviselőt, hogy a Világszö­vetségen belül megalakítsák a föld­munkás tagozatot. Az alakuló kon­gresszuson Magyarország részéről részlvesznek a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szö­vetségének képviselői is. A fóld- munkastagozat megalakulásának jelentőségéről Borbás Lajos, a DEFOSZ főtitkára a következő nyilatkozatot adta: — A földmunkástagozat megala­kulása a nemzetközi munkásmoz­galom jelentős eseménye lesz és nagy segítségei jelent majd a D£- FOSZ-nak is további munkájában. Nagymértékben hozzájárul majd a kongresszus a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor további kiszé­lesedéséhez is: harcba szólítja és mozgósítja az egyes országok földmunkásszövetségein keresztül a dolgozó parasztságot, a háborús gyújtogatok, az imperialisták ellen, a béke megvédéséért. A Szovjetunió hatalmas méretű szocialista építőrmmkája megmu­tatja az egesz világ földmunkásai­nak és dolgozó parasztjainak, hogy csak a munkásosztállyal való szoros szövetség útján, annak vezetésével szabadulhatnak fel a tőkés kizsákmányolás és a földesúri elnyomás igája alól, hogy csak ezen az úton haladva menekülhetnek a íöldmunkásság, a munkanélküliségtől, a nyomorú­ságtól, a dolgozo parasztság a tönkrejutástói, a kapitalista rend­szerre’ együtt járó válságoktól és pusztító háborútól. A Szovjetúnió példája nyomán és támogatásával a népi demokratikus országok föld­munkásai és dolgozó parasztjai ma már sikeresen munkálkodnak a szocializmus alapjainak lerakásán a mezőgazdaságban is. Az Egyesült Államok diktatú­rája alatt nyögő tőkés orszá­gokban a földmunkások és a dolgozó parasztok egyre na­gyobb nyomorba süllyednek. A munkanélküli földmunkások és a földjeikből kiforgatott dolgozó parasztok tízmilliói növelik a mun­kanélküliek amúgy is hatalmas tá­borát. Az olasz földmunkások és sok más kapitalista elnyomás alatt sínylődő ország földmunkásai és dolgozó parasztjai elszántan vívják harcukat nemcsak a földért és ke­nyérért, de a béke megvédéséért is a háborús uszítok ellen. Ebben a harcban a Szovjetunió dolgozó oa­Borbás Lajos nyilatkozata rajzijainak sikeréből merítenek erőt. A Szakszervezeti Világszövet­ség, híven a nagy Sztálin tanítá­sához, minden eszközzel arra tö­rekszik, hogy a íöidmunkástagozat 4. A NAP Hasonlóan ahhoz, hogy a Hold kering a Föld körül, ma­ga a Föld is a Holddal együtt, Nap körüli pályáján rohan. A Föld távolsága a Naptól 150 millió kilométer. Ez négy- százszor akkora, mint a Hold és a Föld közötti távolság. A Föld a Nap körüli keringését pontosan egy év alatt teszi meg, másodpercenknét 30 ki­lométer sebességgel mozogva pályáján. A Föld Nap körüli forgásának az idejét évnek ne­vezzük. Ez alkalmas időmér­ték, mert a Föld keringése mindig pontosan egyenlő idő­tartamú. A másik valódi idő­egység a nap azaz annyi idő, ameddig a Föld saját tengelye körül egyszer megfordul. A tömegvonzás ereje követ­keztében a Földet vonzza a Nap és rá is zuhanna a Napra, ha nem haladna a körülötte levő pályán. Erről a mozgás­ról beszélve, egyszerűen meg kell ismételnünk mindazt, — amit az előző fejezetben a Hold mozgásáról mondtunk. A különbség csak annyi, hogy ez az erő, amely a Földet a Nap­pal köti össze. 160 ezerszer nagyobb, mint a Holdat a Földhöz vonzó erő. A tömegvonzás törvényét Newton először a Hold von­zásán igazolta, később pedig kiszámította, mekkorának kel­lene lennie a Nap tömegének ahhoz, hogy vonzása pontosan egyenlő legyen a cerítrifugális erőveL Másszóval, az egyete­létrehozásával támogatást és út­mutatást nyújtson az imperialista elnyomás aiatt sínylődő valatneny- riy országban a rabszolgasorban élő földmunkásoknak és doigozo parasztoknak harcaikban. mes ..tömegvonzás törvénye alapján Newton „megmérte“ a Napot. A szám óriásnak bizo­nyult. Ezek szerint a Nap tö­mege több mint 330 ezerszer nagyobb, mint a Föld. — Ez megközelítően a száztonnás grönlandi bálna és a kicsiny hering arányának felel meg. A Nap méretei megfelelnek hatalmas tömegének: a Nap átmérője 1.4 millió kilométer. A Föld átmérőjénél 110-szer nagyobb. A Hold csak azért látszik a Nappal azonos mére­tűnek, mert a Földtől 400-szor messzebb van. A Nap kerületének hossza — 4.4 millió kilométer. Annak a repülőgépnek, amely 3 nap alatt körül tudja repülni a Földet, egy esztendőre volna szüksége a Nap körülrepülésé- hez. A Nap felszínének terü­lete 12 ezerszer, köbtartalma 1.3 milliószor nagyobb a mi bolygónk felszínénél és köb­tartalmánál. Képzeljünk el 1 olyan méretű gömböt, mint a Nap, de belül üresen. Benne elférne vagy millió olyan kis bolygó, mint a Föld. Úgy töl­tenék meg a belsejét, mint a sörét az üvegtartályt. A Nap nemcsak hatalmas, de izzó test is. Felszínének hő­mérsékletét színe után hatá­rozták meg a csillagászok 6000 fokban. A hevített világító test színe csak hőmérsékletétől függ. A kovács tűzhelyén iz­zított vasdarab kezdetben tö- tétvörös lesz. azután tűzvörös, azután sárgás és nagyon magas A Bulgáriában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja, a „Napred” legutóbbi számában Trajcso Kosztov ügyével foglal­kozva többek között ezt írja: Jugoszlávia dolgozó tömegeinek harca Tito fasiszta és kémügy­nöksége ellen egyre növekszik és egyre szervezettebbé válik. Sem a terror, sem a város és falu fel­éledt kapitalista elemei, sem a kölcsönök, amelyeket Titóék az hőmérsékletnél „fehér izzásig“ hévül. A kovács a vas színé­ről ítéli meg a hőmérsékletét; az acélöntő mester a megol­vadt acél színéről következtet a kemence hőmérsékletére. Az elektromos égő izzószálá­nak hőmérséklete körülbelül 2000 fok, ezért lényegesen vö­rösebb a Nap felszínénél. Er­ről könnyen meggyőződhetünk, ha nappal villanyt gyújtunk. Fénye nemcsak gyönge, de a nappali, azaz napfénnyel ösz- szehasonlítva vöröses is. — A petróleumlámpa lángjába, sőt még a villanyégő szálába is nyugodtan nézhetünk. Nehezen sikerül az elektromos hegesz­tő fényes lángjába nézni, a Napba nézni pedig hunyorítás nélkül lehetetlen. A Nap felszínének egyetlen négyzetméteréről olyan meny- nyiségű fényt és meleget bo­csát ki, amennyit egy 60 ezer kilowattos (azaz 80 ezer ló­erős) villanyerőmű által táp­lált 1 millió villanylámpa ad. A Nap egész felszínéről pedig annyi energiát bocsát ki, hogy ha lámpával akarnánk helyet­tesíteni, akkor a villanyerőmű izzó kemencéjében 10,000-szer annyi szenet kellene másod­percenként elégetni, — mint amennyit a Don-medence ösz- szes földalatti rétege tartalmaz. A Nap által kibocsátott suga­raknak csak kétmilliárdnyi ré­sze hull a mi Földünkre. Nap­pal pedig még ettől is minden vakító napfényben úszik. ország forradalmi erői elleni harc számára vesznek fel, ngm erősek ahhoz, hogy ez a klikkN uralmon maradhasson. A Titó—frajcso Kosztov-ügy- nökség kudarcot szenvedett. Meg­buktak Tito fasiszta klikkjének azok a tervei is, hogy a bolgár népet egy „balkáni szövetség” cí­men leigázza. A bolgár nép ítél­kezni fog a Titó—frajcso Kosz- tov-ügynekség felett, és ez újabb győzegpe lesz a bolgár népnek és újabb hatalmas csapás Titó fasiszta bandájának. Titóék különböző módon akar­ják szítani az ellenségeskedést & szomszédos népi demokratikus or­szágok népei között. Újabb bűn­cselekményeik bumerángként üt­nek vissza. A Titó—Rankovic3 klikk és bulgár ügynökeik bűnös terveinek nyilvánosságra hozása újabb csapást mért a kémbandá­ra és óriási támasza lesz az újjá­születő kommunista pát „nak, amely megszervezi és mozgósítja Jugoszlávia munkásosztályát és dolgozóit, az utolsó, döntő harcra, a Tito-féle fasiszta kémbanda ellen.-------o------­Leondoll a Bidauli kormány (üidmííveiésíigyí minisztere A francia tömegek harca a dollár-csatlós Bidault-kormáiny el­len a legélesebb formában a no­vember 25-i sztrájkban mutatko­zott meg. Ez az egységes meg­mozdulás zavart és idegességet okozott uz imperialista béreinc- kormányon belül. Ehhez hozzájá­rulna k még a nyugati hatalmak között egyre élesedő ellentétek, amelyek megmutatkoznak a nyu- ga‘európai katonai tanácskozáso­kon és az úgynevezett ..Fritelux"1 államok Páfisban tartott tárgya­lásain. Mindezek egybevetve megrendí­tették az amúgy is gyenge lábon álló Biduult-kormány helyzetét és a kormány földmívelésügyi mi­nisztere, Pflimltn benyújtotta le­mondását. Bidault a lemondást el­fogadta.--------o-------­A Szikra természettudományos kiskönyvtárat adott ki A Szikra kiadásában termé­szettudományos kiskönyvtár je­lent meg. A sorozat füzetei azok számára készülnek, akiknek ed­dig nem volt módjuk megismer­kedni a természettudomány alap­vető kérdéseivel. A könyvsorozat olcsó áron, kerül a dolgozókhoz. Eddie 8 füzet jelent meg. Qq(/hv Tfßlli J7£T TUDOfliílY 4M» DECEMBER S. BZOtfBBT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom