Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-17 / 267. szám

4 NÉPLAP 1943 HOVSMBtft 11, CSÜTÖRTÖK Sztálin nme Marlincvszi elvtársat és a „S(állai“-lrigád8t is Hallod elvtárs ?! „Sztálin a béke és Sz álla nevével épül & világ! ... „Szó ki nem mondja, száj ki nem ejti, de ezt rezgi a vibrátor az ötödik emeleten, a malter zuhog a jspánerböl. a téglák repülnek és erről dalol atz egész épület, úgy, ahogy van: a nyíregyházi dohány fermentáló állvány erdők közöte feltörő vörös téglafala és sokszáz betonoszlopa. Martinovszki József, az üzem ezermestere, az újítások koroná­zatlan királya ahogy a nevét em- iegíXik az üzemben — ígéretet tett arra, hogy a 20.000 fúrást de­cember Zi-re, Sztálin elvtárs szü- iecésnopjáru befejezi. — Lehetetlen... Lehetetlen... Persze a feladat nem egyszerű. Az ötemeio es épület fals. szürke palával lesz beborítva és a palák felcsaivaívzásához pontosan 20.000 lyuk t kell a téglafalba befúrin. A lyukuk átmérője 10—IS centimé­ter. Most képzeljük csak el! Húsz. ezer ilyen nyílást kivísni nem kis dolog. Egy ember átlagosan 15 percig dolgozik egy-egy vésésen es ha egyedül végezné a munkát, több, mint egy évig elkínlódna vele. Martinovszki pedig kijelenti, hogy december 21-ig kész lesz a munka s mindez: harmadm gave 1 végzi el! — Hihetetlen... Hihetetlen... — Dehogyis hihetetlen — mond­ja Martinovszki elvtárs — csak éppen nem a régi modort dolgo­zom majd, haraem újmóden. Sztálin elvtárs ez; mondotta egyszer: ,,Az is megtörténik, hogy néha olyan eiríber-k törnek új utakat a technikában és tudó-. Hiányban, akik nem általánosain Loner ek -i tudományban, hanem teljesen ismeretlenek a tudomá­nyos világban, mindennapi embe­rek, gyakorlati emberek, újítók a munkában. . . „Martinovszki eivtárs ilyen ember. Mindennapi ember — sokszázait találhatsz iiyct a munkásosztály fiai között — gyakorlati ember, újító a mun­kában. A vibrátor felhasználásával há­romágú fúrót készt.ett, összesze­relte egy kábsi'hosszab'eícóvai (ez ís az ö újLása) a ezzel a készü­lékkel egy fúrást néhány másod­perc ai'-ft végez el. Megközelítő számítások szerint 30 ezer forin­tot takarít meg vele. — Na, hihetetlen? — kérdi ne­vetve Martinovszki. A feleletet nem hallja, mert a fúró harsogva harap be a tégl'i tértébe. Man i- novszkí fogadalma valóra válik dectmber 21-én. Mindezzel azonban nem elége­dett meg ez újító. Munkaközben sokszor hallotta a fall-zók, vako­lok basszus kiáltását: — Anyagot hé! PIol az ördögbe késik az anyag?! Aztán csikorogva eldöcögött a megrakott csille, ez emberek majd megszakadnak a tolásban. Ez a ne­hézkes szállítás nyilvánvalóan pla­font húzok a termelékenység felé. De nézheti egy újító tétlenül a plafon ? Nem. Martinovszki sem nézte, hanem elkészítő-te egyik legnagyobb müvét, a csilievontató mozdonyt. Alig magasabb egy mé­ternél, alig nagyobb egy közönsé­ges csillénél, de pöfögő motorja 5 megrakott csilié, vontat vidáman. A mozdony beállítása csupán a gőatávvezeték lefektetésénél 25.000 forintot takart; meg. Az orrán ezüst betűk hirdetik: ez ötéves tervért. A KÁLLAI KŐMŰVES BRIGÁD vállaitJ, bogy Sz áiin elvtárs szü­letésnapjára 20 százalékkal emeli munkája termelékeny-ég- c. Ez sem könnyű dolog, azonban néz­zük mag, hogy hogyan valósítják t'AiiaiássileaS Jfádöi Áőánoék. Kállai, >a brigádvezetö alacsony, fiatal, feketehajú, vídámiarcú munkás — és szt'hanovisöa mód­szerrel dolgozó kőműves, Pozso­nyi elvtárs tanítványa. Nem egy üzemi rekord fűződik a nevéhez, azonban Kállai nem elégedett meg ezzel. Elhatározta, hogy mind a 12 brigádot felemeli a sztahanovis­ta színvonalra. Átadta nekik ta­pasztalatait, biníto'-ta őket s most alig várják, hogy meginduljon a falazás. A falazás megindulása előtt odaállnak mind a tizenketten a mühelybizottság elé és bejelen­tik: kérünk 24 segédmunkást és mind a tizeniketten megkezdjük a sztahanovista falazást. Bálint János, a hatvanéves, 19-es vöröskatona alig bírja már türelemmel. — Akkoriban is Sztálin eivtárs nevével indultunk rohamra, most is -az ő nevével indulunk harcba a békéért. (S. I) 70 SZÁZALÉKKAL túlteljesítjük tervünket A nyírbátori Báni-gyár Sztálini Munkafelajánlása A Ganz Villamossági Gyár fel­hívása nyomán a nyírbátori Bőn! gyártelep dolgozói is lelkesen ha­tározták el Sztálin elvtárs szüle­tésnapjának méltó megünneplé­sét. Egymásután születtek meg az üzemrészek felajánlásai, amelyek hirdették: jó szocialista munká­val, a béketábor erősítéséval ün­nepük az üzem dolgozói a béke­tábor nagy vezetőjének, a szere­tett Sztálin elvtársnak 70. szüle­tésnapját. Az erőtelep elhatározta, hogy hároméves tervét sztálini felaján­lásként már december 1-re telje­síti. A kenyérgyár december 21-re hároméves tervét már 70 száza­lékkal túlteljesíti. A malomrész­nél Oláh János egyéni versenyre hívta ki Bánházi Istvánt az egy mázsára eső energiaköltség csök­kentésére. A malmosok a lesze­dett zsákoknál 20 százalékkal emelik a teljesítményt. Á TUDÁS DICSŐSÉG ,,Én, mint a nyírbátori dohány­beváltó egyszerű munkásnője, éve­ken keresztül éltem abban a nyo­morúságos helyzetben, am'kor tu­datosan sötétségben tartottak ben­nünket, munkásokat. Hála azonban a dicsőséges Szovjetuniónak, Sztá­lin elvtársnak, hála a Pártunknak, Rákosi elvtársnak, ma már módjuk van a dolgozóknak arra, hogy ké­pezhessék magukat. Mi ezt úgy hálálhatjuk meg a legjobban, ha a jövőben még fokozottabb mérték­ben vesszük ki részünket a tanu­lásból, hogy minél több értékes ká­dere legyen országunknak. Én most értlemiségi munkakört töltök be az üzemben. Kezdetben nagy nehézségeim voltak, de szor­galmas tanulással csakhamar leküz­döttem az akadályokat. A három­éves terv befejezése után bátran és öntudatosan indulok nek' az öt­éves tervünknek. Az újság hasáb­jain akarom felhívni munkástársai­mat: tanuljatok ti is, van rá mód és alkalom. A tudás dicsőség és csak rajtunk áll, hogy ezt a dicső­séget megszerezzük. Szabadság! nyírbátori dohánybeváltó. Bakó Anna, 'Boiu z (pő le o &i az „Egy igaz ember44 Írója az olvasóról — A szovjet olvasó legőszintébb, legjobb, legigazibb barátom — írja a „Literaturnaja Gazeta“ egyik legutóbbi számában Polevoj. — Már 1933-ban, mikor az ,,Október“ című folyóirat leközölte a „Lázban az üzem“ c. elbeszélésemet, létre­jött ez a közvetlen barátság. Írói toliam próbája volt az elbeszélés. A szocialista munkaversenyről szólt. Munkásújítók, technikusok, mérnö­kök tömegével küldték a leveleket, melyeknek nagy hasznát vettem. Szecessiik ftáyiii&ket úyy-, JZemn szerette! Ma este fel 9 órakor a „Lenin" film díszbemutatója az Urániában A szovjet filmművészet ezzel a, ha! almas dokumentfilmmcil méltó- képemi emlékezett meg Lenin ha­lálának 25. évfordulóján a ha­ladó emberiség nagy tanítójáról, a nemzetközt munkásmozgalom legkiemelkedőbb harcosáról, — mindnyájunk példaképéről. Látjuk a szimbirszki házat, a hol Vladimír Iljics Uljanov gyermekkorát töltötte, a kazán! 'cör.önceUát, első fogságának szín­helyét, — ahöl a fogházör gúnyos szavaira: „Miért lázadozik fiatal­ember? Hiszen fai van mag: előtt.“ Lenin keményen és öntu­datosan így válaszol: ,,Fa.l. de om­ladozó! Döngesd meg és beomlik!“ Pétorvár 1893. Lenin újra bör­tönben!. Forradalmi tevékenységé­ért tartóztatják le. A börtönben a könyvek sorai közé tejjel ír új­ságot. Tintatsrtója kemyérbélből van. Közelednek az 1905-ös esemé­nyek: a cár sortüze, a „Potyokim“ lázadása, megismerjük a decembe­ri moszkvai felkelést és látjuk az első munkás!' anácsok megszületé­sét. Ezekben *a harcokban a nép élén cet küzd az agitáció, a szer­vezés, a tanítás fegyvereivel Le­nin. Megjelenik előttünk II. Vilmos Ferenc József^ II. Miklós, Poinca­ré, akik szemlét tartanak a hábo­rúra sorakozott imperialista csapa­tok felett. 1917. októberében a Szmoka tér mében elhangzik Lenin törié- nelmi jelentőségű bejelentése: Elv- társak! A munkás és a paraszt forradalom, amelynek szükséges­ségét szüntelenül hangoztatták a bolsevikok, beteljesedett.“ A film bemutatja; Lenint az em­bert, barátot, elvtársat is, aki az egyik feljegyzésében a következő­ket írja: „Mihelyt Sztálin feléb­red (felébreszteni nem szabad) meg kell mondani, hogy 11 órától ülésen vagyok a szobámban és, hogy kérem Sztálint, hagyja meg Á népi Lengyelország felszámolja az analfabétizmust A felszabadult Lengyelor­szág négymillió analfabétát vett át a műit szomorú örök­ségeként a népellenes kor­mányzatoktól. Ezek megosz­lása (a statisztikában a fél­analfabéták is szerepelnek): 3 millió paraszt. 1 millió mun­kás, Termelőképes korban van közülük 55 százalék. A falvak helyzete természetszerűen sú­lyosabb, mint a városoké. A népi kormányzat elhatározta, hogy 1951 december 31-ig vég­leg felszámolja a lengyelor­szági analfabétizmust. Hat sza­kaszban öt és hathónapos tan­folyamokat rendeznek, össze­sen 120.000 tanfolyamot bo- nyoltíanak le és gondoskod­nak az egyéni tanulócsoportok vezetéséről is. úz írni-olvasni nemtudás. az megszüntetése érdekében Egyesült Lengyel Munkáspárt, a szakszervezetek, a „Lengyel- ország Szolgálatában“-Szer ve­zet, a Lengyel Ifjúsági Szövet­ség. a diákság, a Paraszt Ön­segély, az Asszonyliga és a hadsereg komoly feladatokat vállalt. Az egész akciót kor­mánybiztos irányítja az Állam­tanács, az illetékes miniszté­riumok és társadalmi egyesü­letek támogatásával. Erre az évre közel 2 milliárd zlotyt kitevő összeget biztosítottak az állam- és az önkormányza­tok költségvetésében az anal­fabétizmus elleni harc kiadá­sainak fedezésére. OLVASD, TERJESZD A A'WPJ AJP-ot i telefonszámát (ha Sztálin elmegy) mert beszélnem kell vele telefo­nom,. „Máskor, mint „magánem­ber, szemüveget szerez egy szi­gony paraszt számára. 1924. Januárjában meghal Lenin. A Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában felállított koporsó mellett ott állnak bará ai és mun­katársai, élükön Sztálin elvtárssul és a gyászoló szovjet nép nevében elhangzik Sztálin eivtárs esküje: ... Sz álin elvtárs és u szovjet nép híven betartotta Leninnek tett esküjét, felépítette a szocializmust a Szovjetunióban, látjuk a szoci­alista építés hatalmas eredményeit az iparban és a mezőgazdaságban. Amikor a történelem porondján megjelelik az emberiség halálos ellensége, a fasizmus, a lenini esz­méken nevelkedett, Sztálin által vezetett szovjet nép barlangjában semmisíti meg a fenevada n. Lát­juk a lenini eszmék győzelmét a népi demokratikus országokban a Szovjetunió győzelmei nyomán. Lenin élete arra taníts hogy a legszentebb feladat a dolgozó nép ügyének szolgálata, hogy a nép érdekében folytatott harcunkban legyünk kemények, következete­sek, éberek legyünk a nép eüensé. geivel szemben kérlelhetetlenek és tanuljuk meg népünket úgy sze­retni, mint ahogy Lenin szerette. Nyíregyháza dolgozóinak mog; alkalma nyílik a film megtekinté­sére, a város mind a két filmszín­háza bemutatja. A bemutatás dísz­előadással kezdődik ma este fél kilenc óraikor az Uránia Film­színházban. Nagy örömömre szolgált, mikor láttam, milyen elmélyedve bírálják a szovjet emberek az iró munká­ját. jtzt hiszem, nem követek el kiadói titoktartás elleni vétséget, ha megírom, hogy ezen levelek ha­tására 82 javítást eszközöltem a mű könyvkiadásán. Az „Egy igaz ember“ sajtó alá rendezésénél az olvasók szintén sok segítséget nyújtottak nekem a mindennapos életből vett olyan részleteknél, melyek még egy szer­kesztő szemét is elkerülik. Repülő- gépszerelők észrevették, hogy Me- reszjev főhadnagy repülőgépének leírásában — melynek típusát rész­letesen valóban nem ismertem — hibát követtem el. Egy kis pionír megírta nekem, hogy a cselekmény egyik kis faluját térkép szerint rosszul határoztam meg. Egy kuj- bisevi kórházi ápolónő kifogásol a, hogy a regényben előforduló kór­házat bizonyos részletében helytele­nül írtam le. Egy másik levél „38 tanács az elbeszélés írójának és szerkesztőjének“ címmel egész sor igen hasznos tanácsot közölt, me­lyek mindegyikét a legközelebbi kiadásnál valóban a mű hasznán? értékesítettem. A szocialista társadalmi rend ter­mészetéből fakad, a melyben min­denki életének tevékeny formáló­ja, hogy a szovjet olvasó nemcsak igényes az irodalommal, művészettel szemben, hanem az írónak őszinte barátja, tanácsadója, segítőtársa is. S ez nem egyszerűen azt jelenti, hogv komoly bírálatot gyakorol a* kiadott mű felett, hanem azt, hogy' az olvasó bele akar avatkozni azi alkotás folyamatába, közelebb akar­ja^ vinni az olvasó a mai élet té-' máit, segíteni akarja abban, hogy az életnek, a mi szépséges életünk­nek ahhoz a részéhez, melyet 5 job­ban ismer, közelebb hozza az írót, felfedje előtte mindazt, ami benne új és érdekes. Az „Egy igaz ember“ megjelenése után már a háború s aztán a béke idejében ismét sok levelet kaptam, melyek szovjet em­berek más hőstetteiről s a békés munkában elért eredményeiről szá­molnak be nekem. Olyan történe­tek jutottak ezúttal birtokomba, melyek minden csillogó művészi fantáziát felülmúlnak. Két új elbe­szélés is született ezekből. Az olvasó levelei lehetővé teszik 3Z -ír°nak> hogy kezét szovjet éle­tűn!: ütőerén tartsa. Igazi öröm az írónak, ha ilyen finom, kulturált, szigorú és jóindu­latú olvasója van. Igazi boldogság írni, alkotni a nagyszerű sztálini korban, — fejezi be cikkét Borisa Polevoj. A falvak orvosi ellátása Ukrajna falvaiban 3000 or­vosi segélyhely van, több mint a háború előtt. Minden évben új kórházakat, ambulanciákat és szülőotthonokat építenek. Az idén is száznál több kór­ház épül, amelynek költségei 17 millión felüli összeget tesz­nek ki. A falusi lakosságot szolgáló egészségügyi személy­zet létszáma is állandóan nö­vekszik. Az idén végzett or­vosi főiskolások kö^ül 2flhO­nél többet irányítanak a fal­vakba. Csernyikov dolgozói megígérték, hogy szeptember elsejéig újabb 12 falusi kór­házat és 32 segélyhelyet he­lyeznek üzembe. A NÉPLAP HARCOL ÉLTED, —----------- — IS A NÉPLAP <JL VASÖTABORaX I Előre a NÉPLAP példány ciAmáru:!' r:rR- kétszereséséértt

Next

/
Oldalképek
Tartalom