Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-17 / 267. szám

1949 NOVEMBER 17, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 5 Tervértekezlelek Uifelierton és Polgáron Nemsokára befejezéshez közeled­nek az ötéves tervismertető érte­kezletek, amelyeken az üzemek dolgozói megismerkedtek a gyár, az üzem ötéves tervének első esz­tendejével. Általában elmondhatjuk azt, hogy ezek a tervértekezletek mind bizonyságai voltak annak, hogy a vezető munkásosztály tag­jai, az üzemek munkásai felelőssé­gük tudatában elsőrendű szív­ügyüknek tekintik az országépítő nagy tervet. A hozzászólásokban és javaslatokban, tervkiigazításokban mindez megnyilvánult. Az újfehér­tói állami malom értekezletén — ahol igen kevés a dolgozók létszá­ma — tizenkét dolgozó szólott hozzá a tervhez és terjesztette be javaslatát. A polgári dohánybevál­tóban a felszólalások középpontjá­ban — igen helyesen — az üzem szűk keresztmetszete állott. A dol­gozók részletesen megtárgyalták az anyaghányad csökkentését és egyben megállapították a munka­teljesítményeket. Mindkét értekezlet jelentősen hozzájárult az ötéves terv sikeres beindításához. 30.000 SZÜLŐ TANUL a szabolcsi Szülők Iskoláján Igen nagy érdeklődés közepette kezdődtek meg Szabolcsban a Szü­lők Iskolái. A szülők nagy érdek­lődését bizonyítja a résztvevők száma, már a kezdetnél is mint-gy 30.000 szülő — apák és anyák — vesz részt ezen a tanfoiy; — n. Másik bizonyítéka az érdeklődés­nek az, hogy élénk vita indult meg az első előadás után és a szülők saját életükből vett konkrét példák­kal támasztották alá az előadás anyagát, saját tapasztalataik kicse­rélésével bővítették ki ez elmondot­takat. Valójában nem is az előadó válaszolta meg a feltett kérdése­ket, hanem a szülők egymásnak. Igen sok helyen a tervezett határ­időt túllépve a szülők kérésére meghosszabbítva zajlott le a Szü­lők Iskolája első eladása. A résztvevők köszönetüket és hálájukat fejezték ki a Párt, Rá­kosi Máytás elvtárs iránt. Forró köszönetét mondtak azért, hogy a dolgozó nép állama segítségükre set a tanfolyamok megrendezése által is gyermekeik helyes nevelé­sében. i nyírbátori járás került az élre az őszi mélyszántásban Egy hét alatt 31.383 hódat szántottak fe, a megyében A párnapos szitáló eső után ki­csit szikkadt most a föld, megyénk dolgozó parasztjai kedvező időben folytatják az őszi mélyszántás munkáját. A november ötödiki ki­értékelés szerint megyénk 270.852 holdnyi mélyszántásra váró terü­letből 64.920 holdat szántottak tel falvaink dolgozó parasztjai. Ez a szám november ötödikével tizen­kettedikéig, tehát a 13-ig tartó el­múlt hét folyamán 31.383 holddal 96,303 holdra emelkedett. Bár az eimúlt héten csaknem minden nap sűrű esőzések akadályozták a mun­kát — különösen a tiszamenti kö­tött talajokon — dolgozó paraszt­jaink 31.383 holdon végeztéit el egy hét alatt a mélyszántás mun­káját. Mint értesülünk, a 270.852 hold­nyi mélyszántásra váró területből mintegy 90.000 hold futóhomokos és ártéri szikes földet nem kell felszántani. A mentesítést tekintet­be véve, így november 13-ig a sza­bolcsi falvak dolgozó parasztjai a mélyszántás 53.3 százalékát végez­ték el és minden lehetőség meg­van arra, hogy jóval a december 15-i határidő előtt befejezzük a hátralevő 84.549 hold mélyszántá­sát. A mélyszántás munkájának jó lendületet adott mindenütt a fai­vakban Sztálin elvtárs születés­napja. A termelőszövetkezeti cso­portok, állami gazdaságok, gépállo­mások, földművesszövetkezetek, de a dolgozó parasztok széles töme­gei is egymás után vállalnak lel­kes munkafelajánlásokat: határidő slőtt végezzük el a mélyszántás munkáját, elősegítjük a jövőesz­tendei jobb termést — ezzel ünne­peljük legméltóbban szeretett Sztá­lin elvtársunk hetvenedik születés­napját. Ezt a lendületet kell kihasznál­niuk még jobban falusi pártszerve­zeteinknek és a velük együtt dol­gozó falusi tömegszervezeteknek, még inkább kézbevéve a mély­szántási munkák irányítását. Q járáso i helye1 cseréltek a mélyszántás! versenyben A járások munkájának multheti kiértékelése azt mutatja, hogy a munka hullámzása va.ioztatja az eredményeket, a járások helyet cseréltek a mélyszántási verseny­ben. A nyírbogdányi járás az első nelyről a második helyre került, Uránia filmszínház i __________________________ NOVEMBER 17—20-IG a szovjet filmgyártás nagyszerű alkotása Mii Iliit! Lei helyét a nyírbátori járás toglalta el, ahol a dolgozó parasztok jóval túl vannak már a mélyszántási munka telén. — A nyirbaktai járás a második helyről az ötödik helyre került, a kisvárdai járás a harma­dik helyről a nyolcadakra, a tiszai járás a negyedikről a hatodikra. A legutóbbi kiértékelés szerint a Húszadikáig e végzem a mélyszántást Kedves Nyírségi Néplap! Naponta olvasom az újság­ból az ipari munkások, a teT- melőcsoportok, gépállomások dolgozóinak munkaíelajánlását Sztálin elvtárs 70. születése napjára. Nem akarok én sem kimaradni. Hisz én is azok közé a dolgozó közé tartozók, kiknek a Szovjetunió, Sztálin hozta meg a szebb, a boldo­gabb életet. Sztálin hozta ne­kem a 9 hold földet és azt, hogy a napszámos, az urak cselédjéből szabad és boldog ember lettem. Sztálin békét, szabadságot hózott a magyar A hároméves terv keretében me­zőgazdasági szeszgyártásunk is újjá­épült romjaiból. A Mezőgazdasági Szeszgyárak Nemzeti Vállalat, de a Földművesszövetkezetek és a keze­lésébe került szeszgyáraink is, költ­séget és munkát nem kímélve, kor­szerűsítve és kijavítva megkezdte működését. A mezőgazdasági szesz- gyártás, a volt nagybirtokos urak jelentős bevételi forrása, ma már a tervszerűen dolgozó magyar nép tulajdonába került és itt is meg­szűnt profitot hajszoló, anarchisz­tikus termelés. Előre kidolgozott tervszerű munka folyik minden üzemben. Mezőgazdasági szeszgyártásunk egyik legfontosabb feladata, hogy a burgonyafeleslegeinket részben itt értékesítsük. A másik nagyon fon­tos feladata, hogy a szeszgyártásnál kapott melléktermék, a szeszgyári moslékot, mint értékes takarmányt, visszaadja mezőgazdaságunknak és ezáltal nemcsak takarmányhoz, de kiváló minőségű istállótrágyához is jutunk, melynek rendkívüli talaj­javító képessége van. Száz liter friss szeszgyári moslék takarmá­nyozása, takarmányértéke megfelel 30—35 kiló nyers burgonya takar­mányértékének. 70—75 hl. moslék feltakarmányozása pedig e-v vagon trágyát eredményez. járások sorrendje a munka végzé­se szerint a következő: első a nyírbátori járás, utána következ­nek: a nyírbogdányi, a dadai felső, a ligetaljai, a nyírbaktai, a tiszai, a nyíregyházi, a kisvárdai, a nagy- kállói járás és az utolsó helyen — ismét a dadai alsó járás. I nép és a világ dolgozói szá­mára. Munkámmal igyekszem ezt meghálálni és pedig azzal, hogy az őszi mélyszántást el­végeztem november huszad!-' kára. Ezzel úgy érzem, köte­lességemet teljesítem a nép államával szemben és hozzá­járulok az ötéves terv első esztendjének bő terméséhez: a szocializmus építését segítem elő. Dolgozó paraszttársaim kövessék példámat és így méltók leszünk a Párt és Sztá­lin elvtárs szeretetére. Bájtét Emil Felsőpázsit. Országunkban a legtöbb szesz­gyár Szabolcs és Szatmár várme­gyében van és a volt nagybirtokos urak ennek köszönhették rendkí­vüli gazdagságukat, mert a moslék­etetés folytán megnövekedett állat* állományuk nagyobb mennyiségű istállótrágya alkalmazását tette le­hetővé és ezáltal terméshozamaik mintegy háromszoroséra emelkedett. A múlt század kilencvenes éveiben a szabolcs-szatmári földek holdan­ként burgonya terméshozama át­lagban 35 mázsa körül mozgott, ké­sőbb ugyanezek a földek 100 mázsa körüli burgonyaterméssel hálálták meg a szeszgyárak termelése mos­lék által lehetővé vált alapos talaj- javítást. Újonnan földhözjuttatott gazdáink hallgatva a kulák félrevezetésére, ezt az értékes takarmány felhaszná­lását elhanyagolják és engedik, hogy ez a nemzetgazdasági érté­künk elfolyjon az emésztő csator­nákban. Pártunk népnevelőinek figyelmét szeretném felhívni arra, hogy azokban a községekben, ahol a szesztermelés megindult hassanak oda, hogy ez az érték ne vesszen kárba és újonnan fö’.dhözjuttatott gazdáink jószágainak teleltetését ezáltal lényegesen megkönnyítsék. BLAU BÉLA Szeszgyári moslék takarmányozásra A KOLHOZPARASZTOK áiaiakítiák a természetet A voronyezsi terület tálovi kör­zetének széles síkságai száraz, — terméketlen sztyeppét alkottak 15 évvel ezelőtt. Csak a közepén zöl­déit ki a végtelen sivárságból egy kis oázis. Az elmúlt másfél évti­zed alatt csodálatosan megnöve­kedett és kiazépült ez az egykori kis oázis amely a „Vörös mező” nevet kapta. Aki repülőgépről nézi a „Vörös mező”-kolhozt, úgy látja, mintha sötétzöld csíkok kereteznék a föl­dek megszámlálhatatlan négyszö­geit. Ezek a kolhoz erdöövezetei. A fák melyeket még Vaszilij D o- kucsajev, a híres orosz tudós ültetett, 10—12 méter magasra nőttek. A régi fák között és azon túl is messzire terjeszkedőén, nyír­fák, hársak, körisfák lombosod­nak. A gyönyörű képet sárga aká­cok és törpe tatárfenyök teszik még színesebbé. Az övezet első fáit 1938. őszén ültették el. Dokucsájev tapaszta­lataiból indultak ki, aki szerint száraz sztyeppén is nőhet erdő és az erdöövezetek megvédik a vetést a pusztító délkelet; szél okozta szárazságtól. Matwoj Fomin, a kolhoz elnöke és Sztyepln Martinov, a legöre­gebb kolhozmunkás voltak az er­dősítési munkák kezdeményezői és irányítói. Eredményeik nagysze­rűek voltak. Amikor 1938. októbe­rében a szovjet nép megismerke­dett a természetátalakltás hatal­mas sztálini tervével, a „Vörös mező”-kolhoznak már 15 hektár újonnan ültetett erdeje volt. A ter­mészetátalakítás nagy, teremtő munkáját megzavarta a háború, befejzése után azonban még sok­kal nagyobb lendülettel folytatták munkájukat. A kolhozparasztok elhatározták, hogy a 15 éves ter­vet öt év alatt teljesítik. Ennek a feladatnak vállalása óta egy év telt el. Mnden eddiginél ■nagyobb lelkesedéssel dolgoztak és munkatempójuk azt mutatja, hogy a szovjet nép rövidesen teljesen legyőzi a szárazságot. 270 hektár­nyi védöerdövel körülvett földön hektáronként 23—25 mázsa gabo­nát arattak a „Vörös mezö”-kol- hozban azokon a helyeken, ahol nemrégen még terméketlen mezők voltak. A kolhoz kommunistái és kon, szomoltagjai már az egész népet bevonták a munkába. Nemcsak a felnőttek, de még az Iskolás gyer­mekek is örömmel vesznek részt az erdöültetésben. A nyáron — két alkalommal is *- több mint 10 ki­tanítónővel és rengeteg makkot, tölgy, hárs- es akácmagot gyűj­töttek. Az iskolakertben külön fa­iskolát létesítettek. A kolhoz — az állami erdőgazdasági intézetektől kapott facsemetéken kívül — há­romezret nevelt saját faiskolája ban. Az erdöövezetek ültetésével egyidejűleg tökéletesítik a füves vetésforgó rendszerét, amely mái tíz éve ismeretes ebben a kolhoz­ban. Az erdősítés és a mezőgazdasá­gi újítások jelentősen növelték a talaj termőképességét és szilárd alapot teremtettek az állatok ellá­tása számára is, A kolhoz farm­jain ma kétszerannvi állatot tar­tanak, mint a kollektivizálás előtt. Évenként minden család — a vég­zett munkanapoknak megfelelően — 20—30 mázsa gabonát, félton­na napraforgómagot rengeteg krumplit, zöldségfélét és többezer rubelt kap. liméternyit utaztak a gyermekek A kolhoz dolgozói — azzal, hogy megvalósítják Sztálin nagyszerű természetátalakító tervét — része­seivé váltak azoknak, akiknek minden törekvésük odairányul, — hogy a Szovjetunió minden része bőségesen ei legyen látva ter­ménnyel. A legszebb feladatot kapta iskolánk — ir,a Büdszentmihóíyról levelezőnk Kedves Nyírségi Néplap! Volt nálunk, Büdszentmihá- lyon régebben is egy gazda­sági iskola, de bizony nem igen tették be oda a lábukat a gazdasági cselédek, szegény­parasztok gyermekei. Ispánok, felügyelők tanulták meg ott a tantermekben, hogyan kell majd munkára szorítani a grófi gazdaságokban a cseléd­embereket, hogyan kell minél több zsírt kiszedni a béresek­ből az urak javára. Ez az iskola is a miénk lett most, mezőgazdasági szakiskola lett belőle és a legszebb fel­adatot kapta. Azt. hogy dol­gozó parasztjaink, a volt cse­lédek, béresek és gyermekeik tanulják meg ott a jómódú, virágzó élet, a szocialista me­zőgazdaság építésének tudomá­nyát. Hatvanan tanulnak most az iskolában, válnak állattenyész­tésünk gazdag ismeretekkel rendelkező szakembereivé és állami gazdaságainkban jó szakmunkásokként fejlesztik, gyarapítják majd a nép va­flpollő filmszínház NOVEMBER 17—20-IG a szovjet filmgyártás nagyszerű alkotása Vladimir is Lei gyonát. Gazdag tananyag áll rendelkezésre: azok a tapasz­talatok, amelyeket a világ leg­fejlettebb mezőgazdaságának megvalósítói, a szovjet embe­rek adtak nekünk. Ezeket sa­játítják el az iskolán és éles fegyvert kapnak a politikai neveléssel, a Párt tanításaival. Alapos munka folyik az is­kolán, amelynek hallgatói ta­nulásuk mellett jó felvilágosító munkát is végeznek már a községben, de üzemlátogatá­saik során a termelőszövetke­zeti csoportokban és a szabol­csi állami gazdaság-üzemegy­ségekben is. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen iskolánk van és hálásak vagyunk azért, hogy dolgozó parasztjaink jó tanulás után rendelkezhetnek maid azokkal a tudományokkal, amelyekkel előrevihetjük jó munkával a szocializmus ügyét. Sulyok Ödön büdszentmihályi levelező. Kerékpár és motorgumik, alkatrészek legolcsóbban IMLÖI 4 i műszaki kereskedőnél Zrínyi llona*u. 8. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom