Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-30 / 278. szám

1949 NOVEMBER 30. SZERDA NÉPLAP 7 Bontsuk fel a tervet a munkapadig És Sztálin nevével épül a világ... Üzemeink versenyeredménye Soha nem látott tömegméret ek- oen bontakozik ki Szabolcsban is az egyéni munkaversenymozga- lom. A világ népei nagy veze öje, Sztálin elvtárs neve lelkesíti üze­meink dolgozóit, Sztálin elvtárs neve vezeti munkásosztályunk fiait nagy győzelmekre a munka frontján. A nyirbogdányi Ásvány- olajipari Nemzeti Vállalatnál rö­vid napok leforgása, alatt har­minccal növekedett ez egyéni ver­senyzők száma, a kisvárdai Vul­kánban majd csak ötvenen kötöt­tek egyéni vereenyszerződést, a Gyárépltö Nemzei Vállalatnál is egymásután lépnek egyéni ver­senybe a dolgozók. Feladat: a mozgalom ne essen vissza decem­ber 21 után som, hanem Sztálin eivtárs születés napja, mint új erő­forrás sugározzon lelkesedést, újabb lendületet. Ehhez szükséges, hogy megle­gyenek a müsz ■ ki és szervezed előfeltételek. Hiába a dolgozók lendülete és akarata, ha nincsen anyag, ha rossz a szerszámellá­tás — mint a nyíregyházi villany- telepen. Az ipari igazgatóságod­nak, vállalat vez e. öjíh ek különös gondot kell fordí.ianiuk a műszaki előfeltételek megteremtésére. A vállalatvezetők másik döntő fontosságú feladata a tervek mun­kapadig való felbontása. Terme­lési tervünk realitása — a dolgo­zók milliói, aikik új életet alkot­nák — mondja Sztá'án elvtárs — Programunk realitása az eleven emberek, mi mindannyian, a ml munkaakaratunk. készségünk, hogy új módon dolgozzunk, eltö­kéltségünk, hogy a !ervet teljesít­sük.“ A tervek végrehajtása te­hát a dolgozókon áll. Mit er azon­ban a lelkesedés, a munkaakar.t, ha dolgozók milliói nem ismerik a tervet, nem tudják mit kell ten­niük, nem tudják, mi az a. rész, amelynek végrehajtása szoros ré­sze az egész nagy terv végrehaj­tásának. Ezért jelent meg néhány nappal ezelőtt egy igen fontos rendelet, amely kötelezővé teszi a vállalatvezetők részére az üzemi tervek felbontását az egyes gé­pekig, ez egyes munkapadig, min- edn egyes dolgozóig. Ezért írja elő a rendelet, hegy január 1-ig valamennyi üzemi dolgozó ismer, je a reá eső feladatot. A tervfel­bontásánál nem. szabad megelé­gednünk az egyes műhelyekig va­ló felbontással, hanem tovább kall vinni a felbontást. Műhelyvezető­kön, művezetőkön, csoportvezető­kön keresztül egészen az egyes dolgozóig. Lássa és tudja a dol­gozó, hogy tervünk győzelme tel­jes legyen az üzemben, az ország­ban, ahhoz nekem ezt és ezt a fel­adatot kell megoldanom, reám ennyi és ennyi esik az egész mun­kásosztály felelősségéből. Politikai feladat is tehát a tervfelbontás. Nem egyszerű adminisztratív kér­dés, amelyet csak az íróasztal mellől szervezünk. A tervek fel­bontása alkalmával éreznie kell az üzem dolgozójának azt. hogy ö az üzem gazdája, aki nem gép­ember módjára robotol a műhely­ben, a gép mellett, hanem tudato­sén formálja az egész dolgozó nép győzelmét. Nem vitás, hogy van­nak nehézségek a tervfelbontással kapcsolatban. Számos helyen elő­fordul, hogy nem valósítható meg az egyéni elszámolás, sok helyen nem lehet a munkapaodkig le­vinni a tervet. Azonban ne vá­lasszuk a könnyebbik ellenállást, ne legyen az első szavunk az, hogy a mi üzemünk az egy spe­ciális üzem, ahol nem lehet e fé­léket végrehajtani“, hanem töre­kedjünk a személyes elszámolások bevezetésére, a tervek felbontásá­ra. a munkapadokig. Hatalmas segítséget jelent majd ez az üzemek szűk keresztmetsze­teinek eltüntetésében, hatalmas segítséget jelent a munka terme­lékenységének emelésében A jő műszaki és szervezési elő­feltételekkel elinduló és tovább­fejlődő egyéni versen ymozgaiem olyan erővé válik a szocializmus építésében, az ötéves terv végre­hajtásában, amely méltó lesz munkásosztályunkhoz. Nem volt még országunké, ilyen nemes mozgalom, mint a: amellyel Sztálin elvtárs 70. szüle tésnapját ünneplik az üzemek, a dolgozók. A Ganz Villamosság. Gyár felhívására a lelkesedés hul­láma futotta be az országot, min­den üzemben minden dolgozó szí­vét forróvá tette a Sztálin iránti szeretet s ebből a szeretetből nagyszerű eredmények születnek. A Keletmagyarországi Növény­sajtoló nyírbátori telepén a haja- lók megfogadták, hogy versenyre lépnek. A sztálini emléklap ott dí­szíti műhelyüket és eddigi telje­sítményüket, a 101 százalékot 145 százalékra emelték fel. — Ez még csak a kezdet ! — fogadkozik Helmeczi Ferenc s új­ra fogadalmat tesznek az új eredmények születésénél: egy pil­lanatra nem torpanunk meg a szocializmus építésében. A sajtolok elhatározták, hogy a pogácsák olajtartalmat 10 szá­zalék alá szorítják. Eddig az olaj- tartalom elérte a 14 százalékot s most a sztálini munkafelajánlás első hetében ezt a 14 százalékot sikerült leszorítani 10.5 százalék­ra. — Ezrelékenként megy a harc, de minden ezrelék és minden szá­zalék a szocializmus építését gyorsítja és azt a béketábort erő­síti, amelynek élén a ml szeretett Sztálin elvtársunk áll. A Gyárépítő Nemzeti Vállalat egyik vasbetonszerelője az elmúlt héten elérte a 301 százalékot. Újí­tásaival, új munkamódszereivel Schatz Károly egyre emeli telje­sítményét, ugyanakkor saját élet­színvonalát is. Legutóbb több mint 300 forint heti fizetést vitt haza és ahogy mondja: — Kabátot veszek a lányom­nak. Fogadott leánya van Schatz Károlynak, azonban ugyanúgy szereti, mintha édes gyermeke lenne. Minden dolgozó gyermekét szereti az 59 évet. vasbetonszere­(Burák fii elf er úJt^a az ‘uiaikődáitél az ájitáiiq. Így emelkedik fel az öniudatos lengyel munkás Stefan Burak asztalosmester még csak két éve szerezte meg jogát címének viselésére. Burak mester 1945-ben került a Fővá­rosi Építővállalathoz, segéd­munkás volt, mindent felettesei­nek utasítása szerint kellett vé­geznie- Nem riadt vissza a nehéz­ségektől, első pillanatban felis­merte, hogy minden munka biz­tosíthatja az öntudatos dolgozó társadalmi felemelkedését ha lelkiismeretesen, rendszeresen végzi Az épületvezetőség felfi­gyelt Burak rendszeresen, ponto­san és jól végzett munkájára, kellően értékelte, így lett Stefan Burak 1946-ban almesterré. Megfogadta, hogy , az egykor beléje vetett bizalomra továbbra is érdemes marad. Munkájának termelékenysége már régen cso­dálatba ejtette szaktársait. Szá­mos apró munkamódszer javí­tást és újító ötletet alkalmazott. Burak egyike volt azoknak, akik a lengyelországi újító mozgalom alapjainak megvetésénél legtöb­bet tettek. 1947-ben önálló aszta­losmesterré vált. Stefan Burak, mint asztalos- mester még tovább fejlődött. Szenvedélyesen figyelte a gépek bonyolult mechanizmusát. Ala­posan tanulmányozta a fogaske­rekeket, a hevedereket, transz- missziókat, körfűrészeket. A gé­pek játékának zenéjét hallgatta órák hosszat- Tudta, hogy ha a legkisebb, felületesen szerelt csa­var bemelegszik, vagy a haitórúd megakad, — akkor megáll a gép. Burak mester megtanulta a gép- szerelést, minden masinát, az utolsó csavarig szétszedett és újra összerakott Burak mester leginkább az univerzális mégha j tómű iránt érdeklődött. Úgy vélte, hogy ez a gép nem teljesít eleget. A géphez emiatt külön aszta­losmestert kellett beállítani. Burak mester a munka minő­ségének és gyorsaságának felja­vításán törte fejét hosszú hete­kig. Nem is eredménytelenül. Lát­ta, hogy a gép kései 45 fokos szögben állanak és emiatt kelet­keznek egyenetlenségek, lyukak a munkadarabokon. Burak egy­szerűen megváltoztatta a kések beállítási szögét, már ez is segí­tett, de még nem volt elég. Ste­fan Burak nem hagyott fel kí­sérleteivel, kereste, hogy a gép „fájdalmas pontja“. Kidolgozta a gép átépítésének terveit. Arra törekedett, hogy az anyag adagolásánál a lehető leg­kisebb mértékig csökkentse az elsiklást, meggyorsítsa a munka­menet sebességét, fokozza a ten­gely fordulatszámát és a kések hajlatát 35 fokra állította be. Észrevette, hogy az anyagada­golás sebességének csökkentése a gép termelékenységének rová­sára megy, erre további újításon kezdte törni a fejét. Rájött, mi­lyen módon lehet a gépbe egy­szerre négy deszkát bocsátani az eddigi egy helyett. A mérnökök ellenőrizték ter­vét, majd kijelentették, hogy Bu­rak mester ötlete megvalósítható és rendkívül hasznos. Az univerzális gépet ezután Burak ötlete alapján átépítették. Nagy élmény volt ez számára, boldogan figyelte, amikor meg­perdült a lendítőkerék, volt még néhány aggálya is, hátha hiba csúszott számításaiba, Burak elvtárs azonban nem tévedett. Bizonytalanságának rövid per- celi voltak, gépéből a deszkák tökéletesen csiszolt állapotban, egyenletes síma felülettel kerül­tek ki. Az az asztalosmester, aki eddig a gép munkáját „korrigál, ta“ új beosztást kapott, hogy fo­kozza az üzem termelését. A végső szó már az újítóbízott, ságot illette- Itt is sikert aratott Burak elvtárs. Megállapították, hogy ötletes jó, újítását, minden univerzál gépen alkalmazni le­het. A Fővárosi Építőipari Vál­lalat bevezette Burak elvtárs ta­lálmányát és minden egyes gé­pen évi 200.000 zloty megtakarí­tást ért el. Buráknak 22.000 zloty pré- miumos fizettek ki és lehetővé tették társadalmi előbbrejutását Burak mester a sajtó képviselői­nek kérdéseire azt felelte, hogy most nyíltak meg előtte további éleiének új útjai. Nem áll meg az első újításnál, mérnöknél nem is adja alább. 1: ezért is emeli egyre magasabb­ra teljesítményét. Elhatározta, .rogy versenyre hívja ki a diós­győri vasbetonszerelőket. A FELAJÁNLÁSOK IS FOLYTATÓDNAK A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége felhívásához lelkesen csatlakoztak a Nyírségi Növény­sajtoló üzem munkásassszonyai, akik a termelékenység emelésén kivül elhatározták, hogy vala­mennyien résztvesznek az Asz- szonykörök munkájában s vala­mennyien résztvesznek a Szülök Iskoláján. Hugh Magda, a debreceni vá­rosi nyomdavállalat nyíregyházi telepének ifjúmunkása megfogad­ta: Sztálin elvtárs 70. születés­napjának méltó megünneplésére 10 százalékkal emeli teljesítmé­nyét. A nyíregyházi „József Attila’’ iparostanulóotthon növendékei 2— 3 szovjet szépirodalmi könyvet választottak ki olvasásra és kiér­tékelésre. Tanulmányi eredmé­nyeiket Is megjavítják december 21-ig. Akii András 4-röl 6-ra, Csubák Miklós 4-ről 6 ra, De- tere Miklós 6-ról 7-re javít. Esze- nyi István 6, Farkas Gyula 6, Horváth János 7, Szkurka Gyula 5-re, Varga Sándor 7-re, Varga Miklós 6-ra és Kasziov János ha­tosra emeli tanulmányi színvona­lát. Duncsák Mihály ifjúmunkás 10 százalékkal növeli munkája ter­melékenységét. A nyíregyházi dolgozók íeve e a Magyarázódéi Társasághoz A Magyar-Szovjet Társaság nyíregyházi csoportjához lelkes­hangú levél érkezett. Sok nyír­egyházi dolgozó aláírásával. A dolgozók olvasókör szervezését kérik a Társaságtól. ,,Szovje'- írók nagylelkű aján­déka 400 d'arab szovjet könyvhöz juttatott bennünket s mi élni alka­runk ez olvasás és tanulás lehető­ségével, hiszen támaszunk és se­gítőnk a szovjet irodalom. Ezért kérjük a Magyar-Szovjet Társa­ság nyíregyházi csoportját, szer­vezzen egy olvasókört. hogy rend­szeresen és minél nagyobb töme­gekben olvashassák a nyíregyházi dolgozók az élenjáró szovjet iro­dalom remekeit A Magyar-Szovjet Társaság ve­zetősége eleget tesz a dolgozód kérésének és megszervezi az ol­vasókört Nyíregyházán. Úgy ha­tározott, hogy minden kedden és pénteken délután 5 órától tartják megbeszéléseiké-. Természetesen ezenkívül a hét bármelyik napján az olvasók rendelkezésére áll a Társaság kényelmes olvasóterme és könyvtára. Eredményes szövetkezeti gyűlés volt vasárnap Mándokon Mándok községben vasárnap szövetkezeti nagygyűlés volt, amelyen mintegy hétszázan vet­tek részt Mándok és a környező fel vak dolgozó parasztjai közül. A nagygyűlés szónoka Győré József elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pártja szabolcsmegyei párt- bizottságának titkára volt. Beszédében kifejtette, milyen fontos feladatok állanak földmi- vesszövetkezeteink előtt, ame­lyeknek megerősödve a dolgozó parasztok széles, harcos tömeg­szervezeteként a szocialista fej­lődés útjára lépett mezőgazda­ságunk biztos támaszaivá kelt lenniük. Beszédét lelkes figyelemmel kí­sérték és nem egyszer zúgott fel éljen és tapsvihar felszabadítón­kat, a nagy Szovjetuniót, a dol- tozó nép harcait, vezető Pártun­kat és bölcs vezérét, Rákosi Má­tyás elvtársat ünnepelve- A lel­kesedés bebizonyította, hogy doh gozó parasztjaink szívesen lép­nek a Párt mutatta útra, becsü­letbeli ügyüknek tekintik, hogy jó munkát végezzenek földműves szövetkezeteinkben, hogy tevé­kenyen elősegítsék a szociálist* építés munkáját. MunkásJevelezőn k írja: „Ezt hozta a tervgazdálkodás46 ’„Emlékszünk még jól az el­múlt időkre, amikor a kisvárdai Vulkán vasöntödében egymás hegyén-hátán állottak hosszú hó­napokig az áruk, nem tudták el­szállítani, mert a tőkés anarchia nem volt képes erre. Egy-egy ki sebb válságot jelentett ez üze­münk számára, hiszen csökken­teni kellett a termelést, munká­sokat bocsátottak el, míg döcög­ve űjra-újra megindult átmeneti­leg a normális termelés. Most ? Ritka az a nap, amikor ne állana az üzem udvarán meg­rakott vasutikocsi, amely az or­szág minden részébe szállítja árunkat. Ma nemhogy csökken­tenénk a termelést, hanem szin­te hónapról-hónapra többet ter­melünk a dolgozók jóléte eme­lésére, népgazdaságunk erősíté­sére. Ezt a tervgazdálkodás hoz­ta magával a mi hároméves ter­vünk, amelyet már győzelmesen fejezett be üzemünk és hozzákezd a szocialista hazát felépítő öté­ves terv megvalósításához. Németh László'' November-december hónapban ültessük el gyümölcsfa-csemetéinket A gyümölcsfacsemeték ülteté­sére legalkalmasabb idő november és december hónap, amíg a fa gyök be nem állnak. Az elülte.endő gyü­mölcsfa helyét alaposan meg kell munkálni, meg kell forgatni. A fiatal facsemeték gyökérzetét ül­tetés elöt: éles késsel kell vissza­metszeni és a szállítás közben esetleg elroncsolt, vagy egymást keresztező gyökereket tőből ki kell váfiTú. A csemetéket ültetés­nél nem szabad mélyebbre lemnd* mint előző helyükön voltak. He­lyes ha a beülte és előtt a fa alá, a gödör aljára istállótrágyát te­szünk. A fiatal érzékeny csemeté­ket védeni kell a nyúlok és más kártevők ellen. Erre a célra a legmegfelelőbb ha náddal, vagy napraforgászárral kő jük körül a törzsüket, vagy drótból készült védőhálóval látjuk el a facsemeté. két.

Next

/
Oldalképek
Tartalom