Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-30 / 278. szám

NÉPLAP 1949 NCVETiinER SO, ?E£fIDA Szemináriumtól szemináriumig értékes munkát végez a tanulókör — Elvtársak, én attól félek, lemaradunk más pártszerveze­tek mögött. Több helyen már meg is szervezték a tanulókörö­ket. A szemináriumhallgatók hétközben egyszer-kétszer össze­gyűlnek és együtt tanulnak. Nem tudnánk-e ezt mi is meg­csinálni ? A nyíregyházi sajtó- és film­munkások szemináriumának hallgatói vetik fel ezt a kérdést. Tanulókör- Szükkörü összejö­vetel. Egyórás beszélgetés a he­ti anyagról. Érdemes ? A hallgatók úgy találják: igen. — Javasolom, hogy alakítsunk két tanulókört. Az egyiket Hor- nyák elvtárs vezetné a nyomdá­ban, a másikat Mácsai elvtárs a moziban. A javaslatból határozat szü­letik, a határozatokat pedig fe­gyelmezetten szokták: végrehaj­taná a kommunisták. A nyomdai munkások tanulóköre hetenként kétszer is megbeszé­lést tart. Ilyenkor munka után már mindenütt csendes az üzem, csak a gépterem galériájáról szüremlik a világosság. — Elvtársak, összehasonlítjuk a jegyzeteket. Balogh elvtárs, Vámos, Hugli, Tomasovszki és Seresné elvtárs- nők közelebb húzódnak az asz­talhoz. — Lám innen kimaradt egy nagyon fontos rész- Éppen a párttagok feladataiból. Nézzünk csak meg egy tagsági könyvet. A Párt Szervezeti Szabályza­táról tanulnak az elvtársak, a magyarországi marxista-leninis­ta Pártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának törvényeivel ismer­kednek. Seresné már adja is a tagkönyvet: — Itt van a harmadik pont- űan: „A párttag kötelessége, hogy ... szakadatlanul fejlessze politikai tudását, műveltségi szin vonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanítá­sait.“ — Hát figyelmen kívül sza­bad hagyni ezt a pontot? A hiányzó részt rögtön beírják a jegyzetfüzet szélére és már meg is indul a kérdés felett a vita. — Miért nagyon fontos tanul ni? — Én úgy gondolom, — kezdi lassan Balogh Imre —, hogy enélkül nem tudnánk jó munkát végezni. Balogh elvtárs ifjúmunkás- Nyomdásztanuló. Alig néhány hónapja tartozik a tagjelöltek közé. Hamar rá is tér, hogy mi­ért jelent a Szervezeti Szabály­zat 3. b. pontja olyan sokat szá­mára. Előbb azonban a tanuló- csoport vezetője még megkérdi: „Hogyan buzdít bennünket jobb munkára az elmélet ?“ — Én valamiféle összefüggést iátok közöttük. Amióta igy sok szó esett a Sztálini Munkafeh aj árulásokról, a munka verse­nyekről, minálunk is megindult az egyéni munkaverseny. Érté­kesebb lett a munkánk. Emlék­szem rá, amikor a párvezetőség meghívott arra a taggyűlésre, amelyen felvételemről döntött a tagság, megkérdezték az ajánló­mat, hogy milyen munkásnak ismer. Nem is került volna a Magyar Dolgozók Pártjába Balogh elv­társ, ha a párttagság nem győző, dik meg jó munkájáról. Hogyan lehetünk párttagok? Tomasovszki Anna szinte könyvnélkül tudja már: „A párttagság előiskolája a tagje­löltség. A tagjelöltség célja: le­hetőséget adni annak, aki a Párt tagja akar lenni, hogy megis­merkedjék programjával, szer­vezeti szabályzatával, politikájá­val .. Jobbára tagjelöltek ülik körül az asztalt. Újak és visszaminő­sítettek. Hosszasan elbeszélget­nek hát a tagjelöltségről. — Megkezdődött-e már a tag­felvétel a Pártban ? — Igen — feleli Hugli Magda. — Olvastuk^/ a Szabad Népben, hogy a taggyűlések taggá minő­sítik a jó munkát végző, kellő politikai képzettségű tagjelölte­ket. Vannak ilyenek? Persze, hogy vannak. Maga Hornyák elvtárs is figyelmeztetést kapott a felül­vizsgálat idején: tagjelöltté mi­nősítették. A figyelmeztetés jól jött. Van már néhány párttag az üzemi szervezetben, akiket túlszárnyalt Hornyák elvtárs. Legalább is erre mutat jó üzemi munkája, pártmunkája és most legutóbb ez a funkciószámba menő megbízatás : ő vezetheti a nyomdai tanulócsoportot. — A taggyűlés elé viszem a nagy kérést. Párttag szeretnék lenni. Megérkezett az ezetöíszszsdik va^oo alma Budaoesire Vasárnap hajnalban indult el Nyíregyházáról az a szerelvény, amely az ezerötszázadik vagon sza­bolcsi és szatmári almát vitte a fő­város dolgozóinak. Az ezerötszáza­dik vagon alma megérkezett a bu­dapesti Nagy vásártelepre, ahol me­leg ünnepléssel fogadták a szerel­vénnyel érkező parasztküldöttséget, a szabolcsi és szatmári termelőcso­portok képviselőit. Az ünnepségen — mint értesültünk — résztvettek a belkereskedelmi, földművelésügyi, közlekedésügyi minisztérium, a Nép- gazdasági Tanács, a Tervhivatal, Budapest főváros Vili. ügyosztályá­nak képviselői, valamint Brett Jó­zsef, a Gyümölcsértékesítő Nemzeti Vá’.la'.at vezérigazgatója. A Gyü­mölcsértékesítő N. V. dolgozói vö­rösselyem zászlót ajándékoztak 8 szabolcsi és szatmári termelőcsopor­toknak. Az ünnepség után a sza­bolcsi és szatmári tszcs.-küldöttek a két megye termelőszövetkezeti tagjainak ajándékával felkeresték a Rákosl-titkárságot, hogy átadják a két megye csoportjainak meleg üd­vözletét a dolgozó nép szeretett ve­zérének: Rákosi elvtársnak. ft gépállomások politikai felelősei megbeszélték az üzemi szakszervezetek alakításának feladatait Ismeretes, hogy rövidesen megalakulnak Szabolcsmegye valamennyi gépállomásán a DÉFOSZ üzemi szervezetek és december tizenötödikéig meg­Sztálin elvtárs a szovjet haditudomány megteremtője Harminc évvel ezelőtt tűntették ki Sztálin elvtársat a Vörös Zászlórenddel November 27-én volt 30 éve, hogy Sztálin elvtársat a haza szol­gálatában szerzett érdemeiért Le­nin eivtárs javaslatára kitüntették a Vörös Zászlórenddel. A központi lapok behatóan foglalkoznak az év­fordulóval. T a 1 e n s z i j vezérőrnagy írja a „Pravda” vasárnapi számában, hogy Sztálin generaliss úmusz ne­véhez és lankadatlan önfeláldozó munkájához fűződik a szovjet fegyveres erők egész történelme, felépítése, előkészítése és nevelése, továbbá a fegyveres erők döntő győzelme, mind a polgárháborúban és az intervenciós háborúban, mind a szovjet nép Nagy Honvédő Há­borújának éveiben. — I. V. Sztálin — hangoztatja a cikkíró — diadalokat aratva az arcvonalakon, megállapította a szovjet hadvezetés művészetének elvét és törvényét, felvértezte azokkal fegyveres erőit, parancs­noki kádereit és harcos tömegeit. Sztálin elvtárs a szovjet haditudo­mány megteremtője. Talenszij vezérőrnagy ezután behatóan foglalkozik a fiatal szov­jet köztársaságnak az ellenséggel vívott harcával. — Minden alkalommal — írja Talenszij, amikor a szovjet államot halálos veszedelem fenyegette, a Párt, Lenin a forradalom kipróbált hadvezérét, Sztálin elvtársat küldte a legfelelősebb arcvonalakra. Sztá­lin elvtárs mindig a legrövidebb időn belül aratott győzelmet, amely biztosította a polgárháború diadal­mas befejezését. Sztálin elvtárs vasakarata és stratégiai lángelmé­je biztosította a forradalom győ­zelmét. — A sztálini tudomány — írja a továbbiakban, amelynek alapján megoldották a szovjet állam vé­delmének katonai hatalma fokozá­sának és a fegyveres erők felépí­tésének minden fontosabb kérdé­sét és amelynek alapján hadsere­günk és haditengerészetünk a leg­ragyogóbb győzelmét értük el, el­vileg különbözik a burzsoá hadi­tudománytól. A sztálini haditudo­mány fölénye a burzsoá haditudo­mány felett minden tekintetben megnyilvánult a polgárháború évé­ben, de különösen a Nagy Honvédő Háború alatt. Ez a fölény minde­nekelőtt a szovjet társadalmi és államrendszernek a kapitalista or­szágok társadalmi és államrend­szerével szemben mutatkozó fölé­nyéből ered. A sztálini haditudo­mányt az újítás szelleme és a for­radalmi bátorság hatja át. A sztá­lini haditudomány már a szovjet állam létesítésének első évében az első háború körülményei között, amelyet a szovjet fegyveres erők vívtak, megmutatta hatalmas élet- képességét, elsöprő hatékonyságát, hallatlan ütőképességét. A Nagy Honvédő Háborúban, amely mére­teiben és felkészültségében, a har­colt lendületében sokszorosan túl­szárnyalta az 1918—20-ban idegen intervenciósok és fehérgárdisták ellen vívott háborút, még nagyobb erővel nyilvánultak meg a sztálini haditudomány e tulajdonságai. Rz új étéi hősei Kerékpár és motorgumik, alkatrészek legolcsóbban PALOIAI műszaki pereskedőnél Zrínyi Ilona-u. 8. sz. Árnyas fákkal körülvett, színes hágókkal pompázó kert ékesíti z Ivanovól textilgyár lakótelepét, „t ősszel sem hajtja álomra fe­it a természet. A fiatal leányok nár kora reggel ápolgatják kert­jüket, amely tavasszal sem virá- rozhatik szebben. Sura széttördeli kezével a feke­te földet és órájára pillant. — Ideje, hogy munkába men­jek! Húsz perc van még a váltásig. Sura mindig korábban megy. — Megszokta. Otthona a műhely — gazdának érzi magát benne. 16 gépen dogozik és úgy Ismeri őket, mintha a gyermekei lennének. A szövőgép egyhangú ritmusá­ba valami idegen hang vegyül. — Úgy hajol fölé, mint az orvos a beteghez. Hallgatja. Kész a diag­nózis! A hibát kijavítja. Megvan! Mehet tovább! Megtanulta, hogyan kell a má­sodpercekkel takarékoskodni. Egy gép beindításának normaszerinti ideje 5 másodperc, ő gépenként 3 másodperc alatt indít. A másod­percekből órák lesznek. Sokezer méter szövet, sok ruha lesz belőle a terven felül! Sura Scserbakova ma nagyon elfoglalt. A váltás után Komszo- mol-vezetöségl ülés lesz, a ver- senyszerzödések felülvizsgálása. Járkál a gépek között, szinte észrevétlenül köti össze az elsza- kat fonalat. Mozdulatai villám­gyorsak, kiszámítottak, pontosak. Most az újoncokat tanítja. Oda­megy az egyik tanulóleányhoz:-— Hogy megy a munka? — Lassan Delejövök — feleli a leány zavartan. — Meg fogod szokni a gépet. Megismered a fortélyát és menni fog. Hány géped van? — Négy. — Négy gép ... hiszen ez nagy­szerű! — mintha magának mon­daná Sura. Azzal továbbmegy a többi ta­nulóhoz. Magyaráz nekik, rámu­tat a hibákra és rosszalón csó­válja a fejét, ha valamelyik nem vigyáz eléggé gépére. A fonalat az utolsó milliméterig fel kell használni. Semmi ne vesszen kárba! Nem magáért izgul. A gazda­ságosság kérdése nem magánügy. Ez a jövőért folytatott harc. Sura azt akarja, hogy ez az érzés min­Uránia fiimsziniiáz November 24—30-ig. A lengyej nép hősies ellenállását mutatja ba az Éneit a iailiai den tanítványában kifejlődjék, — akár kicsi, akár nagy dologról van szó. Vladimir VOROSIN segédmes­ter kezdeményezésére a gyár e műhelyéből Indult el a verseny a gépek lehető legjobb kihasználá­sáért és a munkahely példás tisz­tántartásáért. — Poros a gépetek, ez rontja a szövet minőségét — mondja Sura a leányoknak. — Gondoljatok ar­ra, hogy akinek rendetlen a gépe, annak a munkája Is selejtes és piszkos. Vorosln kezdeményezése jő ke­zekbe került. Az újoncok, akár­csak az üzem és más gyárak fel­nőtt munkásai, ügyelnek a tisz­taságra, a rendre és fokozzák a termelvények minőségét. Sura Scserbakova nem is olyan régen maga is tanuló volt. A gyár legjobb mesterei tanították: Na talja Dubjága, Szása Stirova, — Aniszja Tovarovszkája. Ezek a szövőnők már kinevelték a követ­kező nemzedéket, amely nyomuk­ba lép. Az alig hűszesztendös Su­ra társnőivel ugyancsak ezt teszi. Ragyogó fiatalság, a SZTÁLINI KORSZAK NEMZEDÉKE — va­lamennyien a Párt neveltjei. L. Uvarova. választják gépállomásaink leg­jobb dolgozóiból az üzemi bi­zottságokat is. Az üzemi szakszervezetek és üzemi bizottságok a gépállo­mások pártszervezteinek veze­tésével komoly tevékenységet fejtenek majd ki a munkaversenyek szer­vezése. a munkafegyelem megszilárdítása terén, ki­szélesítik a szakmai és politikai nevelést: nagymértékben elősegítik azt, hogy gépállomásaink betöltsék a falu szocialista építésében rájuk váró feladatukat. A szabolcsmegyei gépállo­mások politikai felelősei az elmúlt napokban értekezlet­re ültek össze a Mezőgaz­dasági Gépállomások alköz­pontjának nyíregyházi helyisé­gében, ahol Jenei Pál DÉFOSZ megyei titkárral együtt meg­beszélték a DÉFOSZ üzemi szervezetek alakításának és az üzemi bizottságok választásá­nak feladatait. Az értekezlet során felszó­lalók rámutattak többek kö­zött arra, hogy a nyíradonyi gépállomáson hogyan segítette előrevinni a termelést az üze­mi pártszervezet. A gépállomás traktoristái nem teljesítették a normát, sorozatosan fordul­tak elő géptörések. Amikor pedig az üzemi pártszervezet • a maga hibáit is kijavítva — jó politikai munkát folyta­tott, egy hét alatt háromszoro­sára emelkedet a teljesít­mény és egyetlen géptörés sem történt. Megállapította az értekezlet, hogy hiba fordult elő most is­mét a nyíradonyi gépállomá­son. A büdszentmihályi trak­toristák versenyfelhívását csak az állomás vezetői fogadták el írásban, a felhívás a gyakor­lati munkát végző dolgozók­hoz nem jutott el. A politikai felelősök tanácskozása leszö­gezte: valamennyi hasonló hiá­nyosságot kiküszöbölnek majd a megalakuló üzemi szakszer­vezetek, amelyeknek feladata lesz, hogy az üzemi pártszer­veztek biztos támaszként elő­segítsék a gépállomások jó munkáját. Hpolló fiimsziniiáz November 24—aO-ig '.soda'atos felvételek, festői mexikói tájak a iSÍÉ 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom