Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-30 / 278. szám
1949 NOVEMBER 30, SZERDA NÉPLAP 3 A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek katalmában A Tájékoztató Iroda — a Bolgár Kommunista Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, és az Olasz Kommunista Párt képviselőinek részvételével — megvitatta „A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmában“ kérdését és egyhangúlag az alábbi következtetésre jutott: Míg a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának 1948 júniusában megtartott értekezlete megállapította, hogy a Tito—Rankovics-klikk a demokrácia és a szocializmus útjáról a burzsoá-nacionalizmus útjára tért — a Tájékoztató Iroda ezen értekezlete óta eltelt időszak alatt e klikk a burzsoá-nacionaliz- mustól végleg eljutott a fasizmus hoz, Jugoszlávia nemzeti érdekeinek egyenes elárulásához. Az utóbbi idők eseményei megmutatták, hogy a jugoszláv kormány teljesen függő viszonyban van a külföldi imperialista köröktől és azok támadó politikájának eszközévé vált, ami a Jugoszláv Köztársaság önállóságának és függetlenségének felszámolásához vezetett. A Kommunista Párt Központi Bizottsága és Jugoszlávia kormánya teljesen az imperialista körök oldalára állt az egész szocialista és demokratikus tábor ellen, a világ valamennyi kommunista pártja ellen, a népi demokrácia országai és a Szovjetúnió ellen. A belgrádi felbérelt kémek és gyilkosok klikkje nyílt megegyezésre lépett az imperialista reakcióval és szolgálatába állt, amit teljes világossággal. feltárt a budapesti Rajk—Brankov-per is. Ez a per megmutatta, hogy azok akik ma Jugoszláviában a hatalmat bitorolják, a demokrácia és a szocializmus táborából átszöktek a kapitalizmus és a reakció táborába, az új háború gyuj toga tóinak közvetlen segítőtársai lettek s áruló cselekedeteikkel igyekeznek elnyerni az imperialisták dícséretét és kiérdemelni kegyeiket. Titóék átállása a fasizmushoz nem véletlen, gazdáik — az angol-amerikai imperialisták — utasítására történt, akiknek — mint ahogyan m.st kiderült — már régen felbérelt ügynökei voltak. Az imperialisták akaratát teljesítve, a jugoszláv árulók azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a népi demokráciákban reakciós, nacionalista, klerikális és fasiszta elemelt- bö. politikai bandákat alakítsanak, hogy rájuk támaszkodva ellenforra-1 da.mi fordulatot hajtsanak végre ezekben az országokban, elszakítsák őket a Szovjetuniótól és az egész szocialista tábortól s alárendeljék őket az imperializmus erőinek. A Titó-k.ikk Beigrádot amerikai kémes kommnnistaellenes propagandaközponttá változtatta. Amikor a béke, a demokrácia és a szocializmus minden őszinte barátja a Szovjetúnióban a szocializmus hatalmas erődjét, a népek szabadságának és függetlenségének hű és rendíthetetlen védelmezőjét, a béke legfőbb támaszát látja, — a Tito—Rankovics-klikk, amely szov-j jetbarát á arc alatt jutott hatalomra,! az angol-amerikai imperialisták pa-, rancsára a Szovjetúnió ellen rágalmazó és provokációs hadjáratot indított, felhasználva a hitleristák fegyvertárából kölcsönzött legaljasabb koholmányokat. A Tito—Rankovics-klikk azzal telőzte be, hogy az imperializmus közvetlen ügynökségévé és a háborús gyujíogatók segítőtársává vált, hogy a jugoszláv kormány nyiltan csatlakozott az imperialista blokk hoz az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol a kardeljek, gyilaszok, beblerek a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiben az amerikai reakciósokkal egységfrontban lépnek fel. Belpolitikai téren az áruló Tito—1 Rankovics-klikk működésének főeredménye a népi demokratikus rendszer tényleges felszámolása Jugoszláviában. A pártban és az államban a hatalmat bitorló Tito—Rankovics- klikk ellenforradalmi politikájának eredményeképpen Jugoszláviában kommunistaellenes, fasisztatípúsú rendörállam alakult ki. Ennek a rendszernek társadalmi alapja a ku- lákság, a városban pedig a tőkés elemek. Jugoszláviában a hatalom ténylegesen népellenes, reakciós ele" mek kezében van. A központi és helyi szervekben a régi burzsoá pártok aktív elemei, valamint a ku- lákok és a népi demokrácia más ellenségei tevékenykednek. Az uralkodó fasiszta klikk mértéktelenül felduzzasztott katonai és rendőri gépezetre támaszkodik, melynek segítségével elnyomja Jugoszlávia népeit, katonai táborrá változtatta az országot, megsemmisítette a dolgozók demokratikus jogait és lábbal tipor minden szabad gondolatmegnyilvánulást. A jugoszláv vezetők demagóg módon és arcátlanul becsapják a népet, az állítva, hogy Jugoszláviában a szocializmust ép-tik. a valóságban azonban minden marxista világosan látja, hogy a szocializmus semmiféle építéséről nem lehet szó Jugoszláviában, mert a Tito-klikk szakított a Szovjetúnióval, a szocializmus és a demokrácia egész táborával, megfosztva ezáltal Jugoszláviát a szocializmus felépítésének legfőbb támaszától, mert az országot mind gazdaságilag, mind politikaüag az angol-amerikai imperialistáknak rendelte alá. Az állami szektor Jugoszlávia gazdaságában többé nem a nép tulajdona, mivel az államhatalom a nép ellenségeinek a kezében van. A Tito—Rankovics-klikk tág teret nyújtott a külföldi tőkének, hogy az behatolhasson az ország gazdasági életébe, amelyet a tőkés monopóliumok ellenőrzése alá helyezett. Az angol-amerikai ipari és pénzügyi körök, amikor tőkéjüket befektetik a jugoszláv gazdaságba, Jugoszláviát a külföldi tőke nyersanyagszo’.gál- tató, agrár-függelékévé változtatják Jugoszláviának növekvő szolgai füg gősége az imperializmustól a munkásosztály kizsákmányolásának fokozásához és anyagi helyzetének súlyos romlásához vezet. A jugoszláv bitorlók politikája a falun kulák-kapitalista jellegű po- lit.ka. Az erőszakkal létrehozott álszövetkezetek a faluban a kuláksig és ügynökei kezében vannak és a d lgozó parasztság széles tömegei kizsákmányolásának eszközei. Az imperializmus jugoszláv bérencei, kezükbe ragadva a Jugoszláv Kommunista Párt vezetését, terror- hadjáratot indítottak az igazi kommunisták ellen, akik hűek maradtak a marxizmus-leninizmus elveihez és harcolnak Jugoszlávia függetlenségéért az imperializmustól. A kommunizmushoz hű jugoszláv hazafiakat ezrével zárták ki a pártból, börtönbe és koncentrációs táborokba vetették és sokat közülük halálra kínoztak a börtönökben vagy orvul meggyilkoltak, mint pl. Arszó Jovanovicsot, az ismert jugoszláv kommunistát. A kegyetlenség, meiy- lyel Jugoszláviában a kommunizmus állhatatos harcosait irtják, csak a hitleri fasiszták, vagy Görögországban Caldarisz, Spanyolországban Franco hóhérainak állatiasságával hasonlítható össze. A jugoszláv fasiszták kizárják a pártból és irtják a proletámemzet- köziséghez hű kommunistákat, ugyanakkor szélesre tárj ált a párt kapuit a burzsoá és kuiák elemek előtt. A fasiszta terror következtében, amelyet Tito-banda a Jugoszláv Kommunista Párt egészséges erői ellen alkalmaz, a Jugoszláv Kommunista Párt vezetése osztatlanul kémek és gyilkosok, az Imperializmus bérenceinek kezébe került. A Jugoszláv Kommunista Pártot ellenforradalmi erők kerítették kezükbe, akik önhatalmúlag a párt nevében lépnek fel. Ismeretes, hogy a burzsoázia régóta folyamodik ahhoz a módszerhez, hogy kémeket és provokátorokat toboroz a munkás- osztály pártjainak soraiból. Ily módon igyekeznek e pártokat az imperialisták belülről bomlasztani és alárendelni őket maguknak. Jugoszláviában sikerült ezt a célt elérniük. A Tito-k’.ikk fasiszta ideológiája, fasiszta belpolitikája és külföldi imperialista köröknek teljesen alárendelt áruló kü'politikája szakadékot teremtett Tito—Rankovics fasiszta kémbandája és Jugoszlávia szabadsáeszerető néoeinek nlanvető érdekei között. Ezért a Tito-klikk népellenes és áruló tevékenysége egyre nagyobb ellenállásba ütközik mind a marxizmus-leninizmushoz hű kommunisták, mind Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozó parasztsága részéről. • Kiindulva az elvitathatatlan tényekből, amelyek a Tito-klikknek a fasizmushoz való végleges átállásáról és a nemzetközi imperializmus táborába való átszökéséről tanúskodnak, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája megállapítja, hogy 1. A Tito, Rankovics, Kardelj, Gyilasz, Pijáde, Gosnyák, Maszla- rics, Bebler, Mrázovics, Vukmano. vies, Kocsa, Popovics, Kidrics, Nes- kovics, Zlatics, Velebit, Kolisev- szkl és mások kémcsoportja a munkásosztály és parasztság ellensége, Jugoszlávia népeinek ellensége. 2. Ez a kémcsoport nem Jugoszlávia népeinek akaratát fejezi ki, hanem az angol-amerikai imperialisták akaratát; ennélfogva elárulta az ország érdekeit, felszámolta Jugoszlávia politikai függetlenségét és gazdasági önállóságát. 3. „A Jugoszláv Kommunista Párt“ jelenlegi összetételében, mi- vei a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elveszítene azt a jogát, hogy kommunisia pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito—Kardelj—Rankovics— Gyllasz-klikk kémfeladatainak vég' rehajtó gépezete. Ezért a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája megállapítja, hogy a harc a Tito-klikk el- len — e felbérelt kémek és gyilkosok ellen — valamennyi kommunista és munkáspárt nemzetközi kötelessége. Kötelessége a kommunista és munkáspártoknak, hogy minden segítséget megadjanak a jugoszláv munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak, amely azért küzd, hogy Jugoszlávia visszatérjen a demokrácia és a szocializmus táborába. Jugoszlávia viszatérésének a szo_ 1 cialista táborba elengedhetetlen fel- j tétele, hogy a forradalmi elemek j mind a Jugoszláv Kommunista Pár-! ton belül, mind annak sorain kívül tevékenyen harcoljanak Jugoszlávia forradalmi, valóban kommunista pártjának újjászületéséért, olyan pártért, amely hű a marxizmus-leninizmushoz, a proletárnemzetköziség elveihez és amely harcol Jugoszlávia függetlenségéért az imperializmustól. A kommunizmushoz hű jugoszláv erők, mivel a kegyetlen fasiszta terror körülményei között nincs lehetőségük arra, hogy nyiltan lépjenek fel a Tito—Rankovics-klikk ellen, kénytelenek voltak a kommunizmus ügyéért folyó harcnak ugyanarra az útjára lépni, amelyen haladnak a kommunisták azokban az országokban, ahol a legális munkához vezető út el van zárva számukra. A Tájékoztató Iroda szilárd meggyőződése, hogy a jugoszláv munkások és parasztok között lesznek olyan erők, amelyek biztosítani tudják a győzelmet a burzsoázia uralmát visszaállító Tito—Ranko- vics-kémbanda felett, hogy a munkásosztály vezetése alatt Jugoszlávia dolgozó népe képes lesz visszahódítani a népi demokrácia történelmi vívmányait, melyeket! súlyos áldozatok és hősies harcok árán vívott ki és a szocializmus építésének útján fog haladni. A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a kommunista és munkáspártok egyik legfontosabb feladata a forradalmi éberség fokozása soraikban minden téren, a burzsoá-nacio- nalista elemek és imperialista ügynökök leleplezése és kipusztítása, bármilyen cégér mögé bújnak is. A Tájékoztató Iroda szükségesnek tartja az ideológiai munka megerősítését a kommunista és munkáspártokban, a kommunisták fokozott nevelését a proletárnemzetköziséghez való hűség szellemében, a kérlelhetetlenség szellemében a marxizmus-leninizmus elveitől való minden eltéréssel szemben, a népi demokráciához, a szocializmushoz való hűség szellemében. Világszerte erősödik a népek szabadságharca az imperializmus ellen A kínai néphadsereg diadalmasan tor előre A szétvert Kuomintang-csapatok esztelen pusztítása ellenére minden akadályon keresztül folytatja a néphadsereg diadalmas előnyomulását. Délnyugatkínai arcvonal: A kínai népi hadsereg csapatai felszabadították Tusán városti amely 60 mérföldnyire délkeletre fekszik a nemrégiben felszabadított Kveijangtól. Ezenkívül még két másik tartomány székhelyét szabadították fel. Nyugat-Hupeh tartományban megsemmisítettek 5 Kuomintang-hadosztályt. A népi csapatok a Kvangszi arcvonalon folytatják előnyomulásukat. Bár a menekülő Kuomintang-csapatok esztelen pusztítást visznek véghez, a népi hadsereg katonái leküzdötték minden akadályt és folytatják diadalmas előretörésüket. A francia dolgozók egységes harcot indítanak a kormány sztrájkelienes törvénytervezete ellen £ rozatát. Más részről a törvénytervezet lényegében a kormány számára tartja fenn a létminimum megszabását. A CGT titkársága követeli a francia gazdasági tanácstól, hogy sürgősen tűzze napirendre a törvénytervezet megvitatását. A törvénytervezettel szemben Reynaud, a CGT főtitkára hangsúlyozta, hogy soha francia parlament ennél reakciósabb törvénytervezetet még nem dolgozott ki a munka területén. A törvénytervezet minden demokrata és köztársasági francia számára elfogadhatatlan. A kormány egyszerűen meg akarja fosztani a dolgozókat sztrájkjoguktól, a dolgozók azonban egyöntetűen felemelik szavukat ez ellen és megvédik jogaikat. A francia dolgozók millióinak harca a pénteki nagysikerű tömegsztrájk után tovább folytatódik, A CGT köreiben kiemelik, hogy a pénteki sztrájk erőteljes megnyilvánulása volt a dolgozók akcióegységének, amely úgy r;nt 1936- ban, most is, fontos győzelmekre vezeti a francia munkásosztályt. A francia dolgozók egyhangú felháborodással fogadták a kormány törvénytervezetét a kollektív szerződések megkötésére és a munka területén felmerülő konfliktus rendezésére. A törvénytervezet törvénytelennek minősít minden sztrájkot, amelyet nem előz meg döntőbírósági ítélet. Döntőbírósági ítélet esetén pedig a dolgozók csak akkor folyamodhatnak a sztrájk fegyveréhez, ha a munkaadók nem fogadnák el a döntőbíróság hatáAz indiai nép elszántan harcol a békéért és a demokráciáért Az összindiai békekongresszus harmadik ülését 100 ezer dolgozó jelenlétében tartották meg Kalkutta főterén. Az elnökség emelvényét vörös zászlók, továbbá Lenin, Sztálin és Mao-Ce-Tung képei díszítették. A kalkuttai munkások végeláthatatlan sorokban vonultak a tér elé, vörös zászlókat lengettek, Ranadivnak, az indiai kommunista párt főtitkárának képét emelték magasra. A jelmondatok harcra hívtak fel az angol-amerikai háborús nyújtogatok ellen a békéért és a demokráciáért. Az indiai nép nevében mi, a kongresszus résztvevői biztosíthatjuk a Szovjetúniót és Sztálint, hogy népünk sohasem fog harcolni a Szovjetúnió, a béke és a népi demokrácia támasza, a dolgozók hatalmas állama ellen, jelentette ki Saítiar, az indiai szakszervezeti kongresszus elnöke. Beszédet többször szakította félbe a tömeg iel- kiáltása, ,,nem fosunk harcolni a Szovjetúnió ellen ... Nem leszünk az amerikaiak rabszolgái... Éljen a Szovjetúnió, a béke bajnoka ...” Késő estig tartott a konferencia küldötteinek, a kalkuttai munkásszervezetek képviselőinek felszólalása. A szónokok kifejezésre juttatták az indiai nép elszánt akaratát, hogy harcol a békéért és demokráciáért, a népek barátságáért, mely a dolgozók szolidaritásán és kölcsönös érdekein alapszik. Az összindiai békeértekezlet záró ülésén felhívást intézett India népéhez. A felhívás leleplezi a világbékét fenyegető háborús uszítok mesterkedéseit. Rámutat arra, hogy a reakciós Nehru-kormány beleegyezett, hogy India továbbra is a brit birodalom része legyen és ezzel Indiát csatlakoztatta az angol és amerikai imperialisták vezette katonai tömbhöz. A katonai kiadások szörnyű súlya nehezedik az indiai nép vállára, a nép a munka- nélküliségtől. a nyomortól, a hihetetlen magas áraktól szenved és terrorhadjárattal fosztják meg a népet demokratikus jogaitól. A felhívás befejező részében hangoztatja: ,,A béke világkongresszus kiáltványával egybehangzóan kijelentjük: a béke védelme valamennyi nép ügye. Üdvözöljük a Szovjetúniót, a keleteurópai népi demokráciák és a kínai népköztársaság népeit. Ezek a népek a világot átfogó békefrontban egyesültek valamennyi ország békeszerető népével és ma a béke fenntartásának leghatalmasabb és legyőzhetetlen biztosítékát jelentik. Biztosítjuk őket, hogy egyesítünk minden fajhoz és hitfelekezethez tartozó népet, hogy elítéljük a há- borús készülődést és megakadályozzuk a katonai intézkedéseket. Nem engedjük, hogy India erőforrásait más népek függetlensének elnyomása érdekében használják fel. Egyesülünk a népek demokratikus jogainak védelmében. Tiltakozunk a katonai kiadások súlyos terhe ellen. Megakadályozzuk a háborús előkészületeket. A békéért folyó harc, harc a szabadságért, a demokráciáért és az életért. — Egyesüljünk és megnyerjük a béke csatáját.” Indonéziában folynak a harcok Indonéziában a hazafiak tovább folytatják a küzdelmüket a holland gyarmatosítók ellen, Celebesz déli részén fokozódik a partizánmozgalom. A partizánosztagok megrohanják a holland helyőrségeket. Makasszarban földalatti indonéz partizáncsoport működik. Fokozott harci cselekmények folynak Jáva szigetén is. Nincs remény a maláti ellenállás leküzdésére — vallja be a Daily Telegraph A konzervatív Daily Telegraph keserű hangú cikkben foglalkozik az angol imperialisták Malajánban viselt gyarmati háborújával. A lap jelentése szerint a maiajai partizánok egyre keményebb ellenállást tanúsítanak, mert egész Délkelet- Azsiára hatalmas erkölcsi hatással van a kínai népfelszabadító hadsereg győzelme. A Daily Telegraph megállapítja, hogy „belátható időn beiül” nincs remény az ellenállás leküzdésére.
