Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-30 / 278. szám
4 NÉPLAP 1949 NOVEMBER 30, SZERDA Á Szovjetunió asszonyai példát mutatnak az igazi hazaszeretetre A Nemzetközi Demokratikus Nöszövétség moszkvai ülésszaka végétért és a külföldi küldöttségek visszautaztak hazájukba. Sárii Rózsi és Szabó Piroska, a magyar küldöttség tagjai, elutazásuk előtt a moszkvai rádióban nyilatkoztak benyomásaikról. Sárfi Róza) kiemelte, hogy moszkvai tartózkodásuk során iskolákat, óvodákat, bölcsődéket látogattak meg és a gyakorlatban volt alkalmuk látni azt a határtalan szereteted gondoskodást, amellyel a Szovjetúnió kormánya, a szovjet szülők és a nevelők körülveszik a gyermekeket. Lépten- nyomon tapasztalták, hogy a kötelező iskolai tantárgyak tanulásán kívül a gyermekek milyen nagy számban olvasnak szépirodalmat. A Szovjetúnió asszonyai példát mutatnak az igazi hazaszeretetre, a békés, építőmunka szeretetére való nevelésben. Szabó Piroska hangoztatta, hogy moszkvai látogatásuk során mindenütt a legnagyobb előzékenységgel találkoztak. A tanács ülésszaka alkalmával sok szovjet nővel ismerkedtek meg, munkásokkal, kolhoz asszonyokkal, orvosokkal, szakszervezeti funkcionáriusokkal. Jólét, magasfokú kulturális érdeklődés, emelkedett szellem felelősségérzet jellemzett mindenkit, akival kapcsolatba kerültek. Munkájáról mindenki úgy beszélt, mint élete elszakíthatatlan tartozékéi ól. — A dolgozók munkaeredményeire mindenki büszke. A híres sztahanovistákat mindenki ismeri és úgy becsüli őket, mint a kommunizmus építésének harcosait. illés Béla: AZ UJ VILÁG HANGJA A tények világosan, ellentmondást nem tűrő logikával bebizonyították, hogy Magyarország és a magyar nép jövője szorosan összefügg a Szovjetunió békepolitikájának és nagyméretű szocialista építésének eredményeivel. A Szovjet Hadsereg világtörténelmi győzelme szerezte vissza Magyarországnak rég elvesztett függetlenségét és adta meg a lehetőséget arra, hogy a magyar nép ura legyen saját sorsának. A Szovjetunió nyújtotta gazdasági segítség tette lehetővé Magyarország gyors újjáépítését és a nagyszerű szovjet példa világítja a szocializmus felé vezető utat. Mindez, ismétlem, ma már közismert. A tények tették közismertté. De Magyarország huszonöt esztendőn keresztül szinte légmentesen el volt zárva a Szovjetuniótól. A szovjet nép hősi harcáról, nagyszerű munkájáról nagyon keveset hallott és amit hallott, az hamis volt, tudatos hamisítás, aljas hazugság. A magyar népnek (saját érdekében) a szovjet néptől kell tanulnia. De nemcsak azt kell megtanulnia, ami ma történik a végtelen szovjet birodalomban, hanem azt is, amit ott huszonöt esztendőn keresztül alkottak: politikában, tudományban, gazdasági téren és a kulturfronton, — amiről a magyar nép annakidején nem tudhatott. Nem köny- nyü feladat, de meg lehet oldani — a magyar nép érdekében. Az Uj Világ cimü hetilap azt a feladatot kapta, és vállalta, hogy hozza közelebb a magyar néphez, tegye érthetővé a magyar dolgozók számára nemcsak azt, hogy mi történt a Szovjetunióban, hanem azt is, hogy hogyan játszódott le a világtörténelem legnagyobb és az emberiség számára leghasznosabb változása: a Nagy Októberi Forradalom győzelme és a szocializmus megvalósítása. Ezek az eredmények olyan óriásiak, hogy áttekintésük, áttanulmányozásuk hatalmas energiát, időt, előkészületet igényel. De közelebb boz e kérdések elméleti megértéséhez és a gyakorlati tanulságok levonásához, ha az egész anyagot részekre bontva, részleteiben tanulmányozzuk. Hogy mit jelent a szovjet nehézipar fölépítése, annak helyes megértése igen bonyolult feladat. Azzá teszik a roppant méretek, a csillagászati számok, a millió és milliárd tonnák, kilométerek és munkanapok. De közelebb jutunk a szocialista építés megértéséhez, ha tízezer új gyár közül egy gyár történetét írjuk le, ha millió szta hanovista munkás közül 8—10-et mutatunk be, ha a végei láthatatlan búzaföldekből egy kolhozt választunk ki és annak munkáját, sikereit, napi életét mutatjuk be. Ezt a feladatot végzi az Uj Világ: a szovjet élet hétköznapját mutatja be, a szovjet nép hősi harcát ée nagyszerű munkáját részleteiben, közvetlenül És természetesen nem mulasztja el a részleieredmények összeadását. De ekkor már érthetővé, beszédes számokká válnak a milliók és milliárdok. Az Uj Világ című hetilap feladata, hogy érthető és olvasható módon közelhozza a magyar dolgozókhoz azt, amit sorsához kötött a történelem : a szovjet nép munkáját, harcát, életét, sikerét, győzelmét. Nem iskoláskönyv az Uj Világ, hanem élvezetes, izgalmas olvasmány. De nem kevésbé tanulságos, mint a legjobb tankönyv. Megláini benne a szovjet nép múltját és — ez a múlt beszédessé válik. Meglátni benne a szovjet nép jelenét és ennek a jelennek megértése megkönnyíti a magyar nép harcát és munkáját — a boldog holnapért. Harcos lap az Uj Világ, békéért harcul, az emberiség békéjéért, az igazi demokráciáért, a szocializmusért. Jó fegyver ez a lap a dolgozó magyar nép kezében. A „Vorwärts“, a svájci munkapárt lapja tudósítást közöl Nyugat-Berlinről. „A világ legnagyobb szegényháza“ — így jellemzi Nyugat-Berlin helyzetét a tudósító, aki beszámol arról, hogy míg tavaly júniusban egész Berlinben 47.000 munkanélküli volt, ma a nyugati övezetekben 262.000 teljes és 68.000 részleges munkanélküli van. Nyugat-Berlin ipari termelése a háborúelőttinek egyhetedére csökkent. Szerte az országán készülitek az a!áadékek &zt*iáin eivtars születésnapjára Az a sok ajándék, amellyel a dolgozók — városiak és falusiak egyaránt — Sztálin születésnapjára készülnek, megannyi jele, kiie- jezése a magyar nép soha el nem múló hálájának, forró szeretelének Sztálin iránt. A budapesti II. kerüleü dolgozók hatalmas vörös csillagos albumot készítettek, amely képekben mutatja be a kerület újjáépítésének óriási eredményeit, köztük az új Lánchidat. Az albumot a kerület sokezer dolgozójának aláírása tölti meg. A VI It. kerület dolgozói is az újjáépítést bemutató albumot készített ajándékul. A XI, kerület dolgozói páratlan szépségű csiszolt, vörös csillagos ólomkristály dohány készletet küldőit. Nagy-Szeged művészi dohányzó dobozt készített. A salgótarjáni üveggyár dolgozóinak ajándéka 3ö és 12 személyes asztali üvegkészlet. Foiadts a FrEncíaországSiói kiulasííoli ieayyeiek liszieíelére A francia kormány által kiutasított 27 lengyel állampolgár, legnagyobbrészt bánya£ci(i kü' imJKTTUDOniÖlY Ha a csillagokat, a bolygókat és más égitesteket a Földről szemléljük, nem vesszük észre, hogy maga a Föld is égitest, amely az égitestek között a hatalmas csillagvilágnak csak jelentéktelen, kicsi részét alkotja. Az ókorban a Földet hatalmas korongnak képzelték, az eget pedig föléje hajló kupolának. De azután rájöttek hogy a Föld domború. Valóban: a partról nem látható hajó a partmenti szirtről láthatóvá válik. A parthoz közelítő hajóból először csak az árbocok teteje látszik, azután az egész hajó. Ez nem lenne így, ha a Föld sík lenne. Az időszámításunk előtti IV. században élt görög tudós, Arisztotelész, hasonló jelenségek megfigyelésével megállapította, hogy a Föld gömbalakú. Kétszáz esztendővel később egy másik görög tudós, Eratoszthenész. meghatározta a földgömb kerületének hosz- szát. Mai mértékegységben kifejezve, negyvenezer kilométerben állapította meg. Arisztotelész után majd két évezred telt el, míg általánosan elfogadták azt az elképzelést, hogy a Föld — gömb. Ez kétségkívül Magellán, a híres hajós világkörüli útjának befejezése után, 1521-ben következett be. Magellán expedíciója Spanyolországból nyugatnak kiindulva, Dél-Amerika megkerülésével három évi hajózás után keletről érkezett Spanyolországba. A bátor tengerészek .megkerülték a Földet és ezzel bebizonyították, hogy a Föld gömbölyű. A sar- U/ürat összekötő átmérőié negyven kilométerrel rövi- debb az Egyenlítő két ellentétes pontját összekötő átmérőjénél. A Föld szilárd felülete felett levegő van, melyet belélegzünk. A Fűidet aránylag vékony rétegben veszi körül, s ezt légkörnek nevezzük. A E'öld felszínétől a légkör néhány tíz kilométerre terjed, és minél feljebb haladunk, annál ritkább. A légkörön túl a levegőtlen világűr van. A napsugaraktól megvilágított lég kör kéknek látszik, ezért kékszínű nappal az ég. — Világos háttérben nem látunk csillagokat, de nappal is könnyen felfedezhetjük őket távcső segítségével. — Tudjuk, hogy a földgömbön, annak bármely pontján, a tárgyakat a nehézségi erő a Földhöz vonzza. De mi is ez a nehézségi erő? — Erre a kérdésre a nagy angol tudós, Newton felelt. 0 állapította meg az egyetemes tömegvonzás törvényét. Ennek a törvénynek megfelelően, bármely két tárgy, vagy tudományos nyelven szólva, bármely két test, kölcsönösen vonzza egymást. Kölcsönös vonzásuk ereje annál nagyobb, minél nagyobb a testek tömege, és annál kisebb, minél távolabb vannak egymástól. A bennü- ket körlüvevő tárgyak tömege oly kicsiny, hogy nem vesszük észre vonzásukat, de a föld hatalmas test és vonzási ereje minden tárgyat — mivel azok tehetetlenek — a földre esni kényszerít. Ez a Föld vonzása és a nehézségi erő. Az az erő, amivel például az egy tonna súlyú ólomgömb a körnvező tárgyakat vonzza — jelentéktelen, de pontos műszerek segítségével a tudósoknak mégis sikerült megmérniük. Összehasonlítva azt az erőt, amellyel ugyanaz a tárgy az ólomgömbhöz és a Földhöz vonzódik, a tudósok kiszámították a Föld tömegét, amely hatezer trillió tonnával bizonyult egyenlőnek. Ha a Föld tömegét tehervagonokba raknák, akkora vonat lenne belőle, amelynek a hossza húszezerszer nagyobb lenne a legközelebbi csillag távolságánál. Odáig pedig, — amint mondottuk, a leggyorsabb repülőgép is ötmillió évig repülne. Fia ennek a vonatnak első vagonjából az utolsó vagonba rádión vagy távirattal küldennák utasítást, akkor ez csak ezer év múlva érne oda. Tudjuk, hogy a rádióhullámok, az elektromos áram és a fénysugár a leggyorsabb hírvivők. Másodpercenként há- rámszázezer kilométer gyorsasággal robognak és a Moszkvából küldött rádiótávirat Vladivosztckot a másodperc egynegyvened része alatt éri el. Földünk szilárd. Központi része jelentősen szilárdabbá lett és fémekből áll. a külső rész kőzetekből. A Föld mélyén a hőmérséklet néhányszéz fokot ér el. A Föld felszínének közelében, 50—80 kilométer mélységben helyenként megolvadt kőzeteket találunk, — amelyek néha láva formájában kitörnek a tűzokádó hegyekből — vulkánokból. A Föld felszíne nagyon hideg lenne, ha nem hevítenék a Nap sugarai. munkások és konzulátusi tisztviselők Berlinbe érkeztek. A német szocialista egységpárt politikai bizottsága fogadást rendezett tiszteletükre. Pieck, a német demokratikus köztársaság elnöke üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a lengyel állampolgárok kiutasítása a francia kormány részéről újabb kihívást jelent a békét és a haladást szolgáló országok ellen. Ennek a terror- cselekménynek következményei — mondotta — újabb aikalmat adnak majd a nemzetek közötti szolidaritás megnyilvánulására és megszilárdítják a békéért küzdő erőket.----------()---------losída iaaán m^isitsreln^ a* amerikai messzslías megtissszaliliílásái kívánja Josida japán miniszterelnök az országgyűlésen azt a kívánságát hangoztatta, hogy az amerikai megszálló csapatok a békeszerződés megkötése után is Japánban maradjanak. Bevallotta, nem bízik abban, hogy a japán rendőri erővel fenntarthatja a rendet a „jelenlegi körülmények“ között. Amerika haladó ifjúsága harcot az alom e|y ver betiltásáért Ctevelaxidhaji befejeződött Amerika haladó Ifjúságának második évi kongresszusa. A kongresszus harcos programot fogadott el a béke, a műnk» és a polgári jogok biztosítására. A kongresszus megállapította, hogy a szervezettnek minden erőfeszítését arra a hadjáratra keli összpontosítania, melyet a jövő év Januárjában kezdenek meg az atomfegyver betiltására. A kongresszus jóváhagyta azt a határozatot, mely felhívja az Egyesült Államok kormányát., kezdjen megbeszéléseket a Szovjet űnióvul az atomfegyver ’örvé- nyenkívül helyezésére. A határozat arra Is felhívja az USA kormányát. semmisítse meg az atcm- bombakéseJetet és csökkentse a fegyveritaoési kladásohtaáDfcember 5-re ©e^zeSi ívták a parlamentet A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést december 5-én déli 12 órára új ülésszakra összehívta. ft „viiág legnagyobb szegényháza“ Svájci lap tudósítása Nyugat-Berunbő! Hasonlíthatatlanul jobb annak a hét háborús bűnösnek a sorsa, aki Nyugat-Berlin városi igazgatásának megható gondoskodását élvezi. Évente 450.000 nyugati márkát fizetnek ki ellátásukért, ami havonta és fejenként 5371 nyugati márkát jelent, vagyis 173 márkát naponként. Ugyanakkor a nyugat-berlini lakosok kétharmada havonta átlag 90—100 márkát keres.
