Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-30 / 278. szám

NÉPLAP tiltakozások szervezése, béke- szavazások, amit széles körben alkalmaztak Franciaországban és Olaszországban. A háborús készü­lődéseket leleplező irodalom ki­adása és terjesztése, gyűjtések a békéért folyó harc céljaira, az űj háborút propagáló filmek, újsá­gok, könyvek, folyóiratok, rádiók, intézmények és egyének bojkott­jának megszervezése — mindez ma a kommunista és munkáspár­tok Igen fontos feladata. 6. A kommunista és munkás­pártok a kapitalista országokban kötelességüknek tekintik, hogy a nemzeti függetlenségért és a bé­kéért folytatott harcot egybeol­vasszák az agresszív amerikai Imperializmus közvetlen kiszolgá­lóivá vált burzsoá kormányok nemzetellenes, áruló politikájá­nak fáradhatatlan leleplezésével. Kötelességüknek tekintik, hogy az ország összes demokratikus erőit egyesítsék a következő harci jel­szavakkal: le kell rázni a szé­gyenteljes Igát, mely az amerikai Imperialistáknak való szolgád alá­rendeltségben Jut kifejezésre; vissza kell térni az önálló kill- és belpolitika útjára, mely a népek nemzeti érdekelt szolgálja. Tömöríteni kell a tőkés orszá­gok legszélesebb néptömegeit a demokratikus jogok és szabadsá­gok védelmére, fáradhatatlanul felvilágosítva őket, hogy a béke védelme elválaszthatatlan a mun­kásosztály és a dolgozó tömegek legközvetlenebb érdekelnek védel­métől, gazdasági és politikai jo­gaik védelmétől. Fontos feladatok állnak Fran­ciaország, Olaszország, Anglia, Nyugat-Németország és más or­szágok kommunista pártjai előtt, amely országok népeit az ameri­kai Imperialisták ágyútöltelékként akarják felhasználni agresszív terveik megvalósítására. E pártok kötelessége, hogy még nagyobb erővel fejlesszék ki a harcot a bé­kéért, az angol-amerikai háborús gyujtogatók bűnös szándékainak meghiúsításáért. 7. A népi demokratikus orszá­gok és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai előtt az a fel­adat áll, hogy a háborús gyujto­gatók és szekértolóik leleplezésé­vel együtt még jobban megszilár­dítsák a béke és a szocializmus táborát, a béke védelmének és a népek biztonságának érdekében. 8. Az angol-amerikai Imperialis­ták agresszív terveinek megvaló­sításában jelentékeny szerepet szánnak különösen Közép- és Dél- kelet-Európában, Titó nacionalis­ta klikkjének, mely az Imperialis­ták kémszervezeteinek szolgála­tában áll. A béke védelmének és a háborús gyujtogatók elleni harcnak érdeke megköveteli, hogy ezt a klikket, mely a béke, a demokrácia és a szocializmus leggonoszabb ellenségeinek tábo­rába, az imperializmus és a fa­sizmus táborába szökött át, még Inkább leleplezzék. * Az emberiség történetében elő­ször jött .étre szervezett béke- ! front, melynek élén a világ béké­jének oltalmazója és zászlóvivője, a Szovjetunió áll. Egyre Jobban terjed a tőkés or­szágok néptömegeiben a kommu­nista pártok bátor jelszava: a né pék sohasem fognak harcolni a világ első szocialista országa, a Szovjetunió ellen. A fasizmus elleni háború nap jalban a kommunista pártok a hódítókkal szemben az általános népi ellenállás élcsapata voltak a háború utáni Időszakban a kom munlsta és munkáspártok a né peik létérdekéért, az új háború ellen folytatott küzdelem élér járnak. A munkásosztály vezeté­se alatt, az új háború minden el lenfele — a munka, a tudomány, a kultúra emberei — hatalmas békefrontban tömörülnek, amel; képes arra, hogy meghiúsítsa az Imperialisták bűnös szándékait. Nagy mértékben a kommunis­ta pártok erélyén és kezdeménye zésén múlik a békéért kibontako­zó gigászi harc kimenetele elsősor­ban a kommunistákon, mint élen­járó harcosokon múlik, hogy a háborús gyujtog itók terveinek meghiúsítása lehetőségből való­sággá váljék. A demokrácia erői, a béke hí­veinek erői sokkal nagyobbak, mint a reakció erői. Most az a feladat, hogy mégjobban fokoz­zuk a népek éberségét a háborús gyujtogatókkal szemben, szervez­zük és tömörftsük a széles néptö­megeket a béke ügyének cselek­vő védelmére, a népek alapvető érdekeiért, életükért, szabadsá­gukért. 1949 NOVEMBER 30, eaffinrosrissjEaErfflBzzmra SZERDA I. I munkásosztály egysei® és a kommunista és munkáspártok feladatai As új háború előkészítése angol-amerikai imperialisták ré­széről, a burzsoá reakció hadjára­ta a munkásosztály és a dolgozó tömegek demokratikus jogai és gazdasági érdekei ellen megköve­teli, hogy fokozzuk a munkásosz­tály harcát a béke megőrzéséért és megszilárdításáért és elszánt harcot szervezzünk a háborús gyujtogatók és az imperialista re­akció támadása ellen. Ebben a harcban a siker zálo­ga: a munkásosztály sorainak egysége. A háború utáni tapasztalat azt mutatja, hogy a munkásmozga lom szakításának politikája az imperialisták egyik legfontosabb eszköze és módszere az új háború kirobbantására, a demokrácia és a szocializmus erőinek elnyomá­sára, a néptömegek életszínvona­lának nagyfokú leszorítására. A nemzetközi munkásmozgalom egész történetében még sohasem volt olyan döntő jelentőségű a munkásosztály egysége, az egyes országokban és világméretben, mint most. A munkásosztály so­rainak egységére szükség van a béke megvédésére, a háborús gyujtogatók bűnös szándékainak keresztüihúzására, a demokrácia és a szocializmus ellen irányuló imperialista összeesküvés meg­hiúsítására, a fasiszta uralmi módszerek bevezetésének megaka­dályozására és azért, hogy erélye­sen visszaverhessük a monopol­töke hadjáratát a munkásosztály létérdekei ellen és elérhessük a dolgozó tömegek gazdasági hely­zetének megjavulását. E feladatokat mindenekelőtt a munkásosztály széles tömegeinek tömörítésével — függetlenül párt­állástól, szakszervezeti hovátar- tozástől és vallási meggyőződés­től — lehet megvalósítani. Egy­ség alulról — ez a legeredménye­sebb útja annak, hogy az összes munkásokat a béke és országuk nemzeti függetlensége védelmé­nek jegyében, a dolgozók gazda­sági érdekel és demokratikus sza­badságjogai védelmének jegyé- beh tömörítsük. A munkásosztály egysége teljes mértékben elérhető tekintet nélkül ama vezető szak- szervezeti vagy pártközpontok el­lenállására, amelyeknek élén az egység bomlasztói és ellenségei állnak A háború utáni Időszakot a munkásosztály szakadásának fel­számolása és az általános demo­kratikus erők tömörítése terén el­ért nagy sikerek jellemezték, ami a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség és a Demokratikus If­júsági Világszövetség megterem­tésében, a Béke Hívei Világkon gresszusának összehívásában ju­tott kifejezésre. Az egység sikerei Franciaországban az Általános Szakszervezen Szövetség (CGT) megerősödésében nyilvánulnak meg, Olaszországban az Egysége. Szakszervezeti Szövetség (CGIL) megteremtésében, a francia és olasz proletáriátus harci fellépé­seiben. A népi demokrácia országaiban a munkásosztály egységének ügye történelmi Jelentőségű sikereket ért el — létrejöttek a munkás- osztály egységes pártjai, az egy­séges szakszervezetek, egységes szövetkezetek, ifjúsági, női és más szervezetek. A munkásosz­tálynak ez az egysége döntő sze­repet játszott azokban a sikerek­ben, amelyeket a népi demokrácia országai a gazdasági és kulturá­lis felemelkedés terén, a munkás- osztály államvezető szerepének biztosítása és a dolgozó tömegek anyagi helyztének gyökeres meg­javítása terén elértek. Mindez arról tanúskodik, hogy a munkásosztályban hatalmas a törekvés sorai összekovácsolásá­ra, hogy a munkásosztály egység­frontjának megteremtésére reális a lehetőség a reakció egyesült erőivel szemben, az amerikai im­perialistáktól a jobboldali szo­cialistákig. Az amerikai és angol imperia­listák s csatlósaik az európai or­szágokban a proletár és általános népi erők széttagolására és bom- lasztására törekszenek s e tekin­tetben különösen a jobboldali szo­cialistákra és a reakciós szakszer­vezeti vezetőkre építenek. Az amerikai és angol imperialisták egyenes uszítására a jobboldali szocialista vezérek és a reakciós szakszervezeti vezetők felülről szakítják a munkásmozgalmat, arra törekszenek, hogy a munkás- osztálynak a háború után megte­remtett egységes szervezeteit szétrombolják. Megpróbálták be­lülről felrobbantani a Szakszerve­zett VUásrazövetséeet. Franciaor­szágban megszervezték a „Force Ouvriére” szakadár csoportot, — Olaszországban az u. n. „Munka szövetséget” és előkészítik egy szakadár nemzetközi szaksze"ve­zeti központ létesítését. Egyes or óságokban hasonló szakadár kí­sérletek történtek a katolikus szervezetek vezetői részéről is. Teljes mértékben beigazolódott az az értékelés, melyet a Kommu­nista Pártok Tájékoztató Irodája első tanácskozása a jobboldali szocialista vezéreknek, mint a munkásosztály egysége leggono­szabb e’lenségeinek és az imperia­lizmus szekértolóinak áruló tevé­kenységéről adott. A jobboldali szocialisták jelen­leg nemcsak saját országuk bur­zsoáziájának ügynökeiként lép­nek fel, hanem az amerikai Impe­rializmus ügynökeiként Is és az európai országok szociáldemokra­ta pártjait amerikai pártokká, az Egyesült Államok imperialista agressziójának közvetlen eszkö­zeivé változtatják. Azokban az országokban, ahol jobboldali szocialisták részt- ve3znek a kormányban (Angliá­ban, Franciaországban, Ausztriá­ban, a Skandlnáv-államokban) — a „Marshall-terv”, a „Nyugati Szövetség”, az „Sszakatlantl Izerzödés” és az amerikai terjesz­kedés egyén formáinak heves vé­delmezőiként lépnek fel. Ezek az ál-szocialisták a legaljasabb sze­repet töltik be a munkások és a dolgozók érdekeit védelmező de­mokratikus szervezetek üldözésé­ben. Egyre mélyebbre süllyedve a munkásosztá.y érdekeinek, a de­mokrácia és a szocializmus eláru­lásában, teljesen megtagadva a marxizmus tanait, a Jobboldali szocialisták most az amerikai im­perializmus rablóideológiájának Védelmezőiként és hirdetőiként lépnek fel. Elméleteik a „demo­kratikus szocializmusról”, a „har­madik erőről”, kozmopolita fe­csegésük arról, hogy le kell mon­dani a nemzeti szuverenitásról — mindez nem egyéb, mint az ame­rikai és angol Imperializmus ag­ressziójának ideológiai leplezése. Az elevenen elrothadt II. Inter- naclonálé korcs szülötte, az u. n. Nemzetközi Szocialista Konferen­ciák Bizottsága (COM1SCO), a munkásmozgalom .eghitványabb szakadáralnak és bomlasztőinak gyűjtőhelyévé vált. Ez a szervezet az angol és amerikai Imperialista felderítő szervek szolgálatában álló kémközponttá lett. A munkásosztály egysége csak­is a munkásmozgalom jobboldali szocialista szakaöárai és bomlasz­tói ellen vívott elszánt harcban valósítható meg. n. A Tájékoztató Iroda a kommu­nista pártok elsőrendű feladatá­nak tekinti a lankadatlan harcot a munkásosztály összes erőinek egyesítéséért és szervezéséért, hogy az angol-amerikai imperializ­mus hódító törekvéseit erőteljesen vissza lehessen utasítani, új vi­lágháborúra Irányuló számításait keresztül lehessen húzni, a béke és a nemzetközi biztonság ügyét meg lehessen védeni és meg le­hessen szilárdítani, a monopoltö­kének a dolgozó tömegek élet­színvonala ellen folyó támadását kudarcba lehessen fullasztani. A mai nemzetközi helyzetben a kommunista pártok egyenes kö­telessége megmagyarázni azt, hogy ha a munkásosztály nem biztosítja sorainak egységét, ak­kor megfosztja önmagát a leg­fontosabb fegyvertől az új világ­háború növekvő veszélye és a dol­gozók életszínvonalát támadó Im­perialista reakció ellen vívott harcban. A kommunisták kötelessége, hogy engesztelhetetlen és követ­kezetes harc a folytassanak a jobboldali szocialisták és a reak­ciós szakszervezeti vezetők elmé­lete é3 gyakorlata ellen, könyörte­lenül leleplezzék e3 elszigeteljék őket a tömegektől — ugyanakkor türelmesen és állhatatosan meg­magyarázzák az egyszerű szoeiái demokrata munkásoknak a mun kásosztály egységének egész je­lentőségét, bevonják őket a béke ért, a kenyérért és a demokrati­kus szabadságjogokért folyó harc­ba, a közö3 cselekvés politikáját folytassák e célok eléréséért. A munkásosztály egysége meg- valósításánaK kipróbált módja kü­lönböző osztagainak akcióegysé- ge. Egybehangolt aözös akciók egye3 üzemekben és egész ipar­ágakban, városi és megyei, orszá­gos és nemzetköz; méretben a legszélesebb tömegeket mozgósít­ják a legközvetlenebb és legért- iretöbb szükségleteikért é3 a pro- letársorok tartós egységének megteremtését szolgálják. A mun­kásosztály akcióegységének meg­valósítása alulról kifejeződhet az üzemekben é; hivatalokban léte­sülő békevédelmi bizottságokban, tömegtüntetések szervezésében a , háborús gyujtogatók ellen, a mun­kások közös fellépése* oen demo­kratikus jogaik védelméért és gazdasági helyzetük megjavítá­sáért. A munkásosztály egységéért fo­lyó harcban különös figyelmet kell fordítani a katolikus munká­VEGYÉL RÉSZT az EmbersporU fogadáson! ¥ 0 I O tipszeiveuy ára ÍSÜSO ti. Akarsz minden faluba sportpályát? Akarod a magyar stadiont? Akarod a tömegsportot? \ célok érdekében fogadj: N YERHETSZ! ripsze;vények kaphatók: trafikokban, osztálysorsjáték főáru sitóknál, postahivataloknál és az IBUSz-nál. sokra és üo.gczók a valamint szervezeteikre, szem előtt tartva, hogy a vallási meggyőződés nem akadálya a dolgozók egységének, különösen, amikor a Déke meg­mentéséről van szó. Konkrét kö­zös akciók a gazdasági követelé­sek terén, az osztályszakszerve­zetek és a katolikus szakszerve­zetek harcának egybehangolása stb. — hatékony eszközök lehet­nek a katolikus munkások bevo­nására a békéért folyó harc álta­lános frontjába. A kommunista pártok legfonto- sabb feladata minden tőkés ország­ban — megtenni minden tőlük te.- hetőt a szakszervezeti mozgalom egységének biztosítására. Ma óriási jelentősége van a szervezet.en munkások bevonásának a szakszer­vezetekbe és az aktív harcba. A tőkés országokban a szervezetien munkások a proletáriátus jeieu-e- keny része. Ha a kommunista pár­tok alaposan dolgoznak a szerveze.- len munkások között, akkor ko- mo.y sikereket fognak elérni a munkásosztály egysége megteremté­sében. A Tájékoztató Iroda nézet« sze­rint, a munkásosztály egységeve építve meg kell teremteni va.a- mtnnyi dem. kratlkus erő nemzeti egységét, hogy a széles néptömege- ket mozgósítsuk az angol-amerikai imperializmus és a belső reakció ellen. Rendkívüli jelentőségű a mindennapi munka a dolgozók kü­lönböző tömegszervezeteiben: a női, ifjúsági, paraszti, szövetkezeti és más szervezetekben. A munkásmozgalom egységére él minden demokratikus erő tömöríté- sére nem csupán a munkásoszláij és a dolgozó tömegek mindennapi folyó feladatainak a megoldása er­dőkében van szükség, hanem az_k- nak az alapvető feladatoknak a megoldása érdekében Is, amelyek a proletariátus előtt, az előtt az osz­tály előtt állanak, amely a mono. poltőke hatalmának megszünteté­séért, a társadalom szocialista átala­kításáért folyó harcot vezeti. A munkásmozgalom egysége és az összes dem kratíkus erők egyesí­tése terén elért sikerek alapján vá­lik lehetővé, hogy a tőkés orszá­gokban kibontakozzék a harc olyan kormányok megteremtéséért, ame­lyek tömörítenék az összes hazaf as erőket, mindazokat, akik szembe­helyezkednek országuk leigázásával az amerikai imperialisták által a amely kormányok a népek közötti tartÓ3 béke programját vallva meg­szüntetnék a fegyverkezési versenyl és emelnék a dolgozó tömegek élet- színvonalát. A népi demokrácia országaiban a kommunista és munkáspártok előtt az a feladat áll, hogy még jobban megszilárdítsák a munkásosztály megvalósult egységét, az egységes szekszerveze' eket, szövetkezeteket, női, ifjúsági és más szervezeteket A Tájékoztató Iroda szerint a munkásosztály egységéért és a de­mokratikus erők tömörítéséért folyó harc további sikere mindenekelőtt a kommunista- és munkáspártok egész szervezési és ideológiai mun­kájának megjavításától függ. A kommunista- és munkáspártok számára rendkívül fontos, hogy ideológiailag leleplezzék az oppor­tunizmus minden válfaját és kérlel­hetetlen harcot folytassanak az op­portunizmus, a szekta-szellem, a burzsoá-naebnaüzmus minden meg­nyilvánulása, az ellenség ügynöksé­gének a Pártba való behatolása ellen. A Tito—Rankovics-féle kém-klikk leleplezéséből eredő tanulságok nyomatékosan követelik a kommu­nista- és munkáspártoktól, hogy a lehető legnagyobb mértékben fokoz­zák a forradalmi éberséget A Tito- lilikk ügynökei ma a legaljasabb zakadárok a munkás- és demokra­tikus mozgalomban, akik az ameri­kai imperialisták akaratát hajtják végre. Ezért elszánt harcot kell folytatni az imperialisták e titoista ügynökségének cselszövései ellen mindenütt, ahol megkísérlik, hogy a munkás- és demokratikus szerve­zetekbe furakodva dolgozzanak. A kommunista- és munkáspártok szervezeti és eszmei-politikai meg­erősödése a marx'-mus-leninizmus alapján — elsőrendű fontosságú fel. tétele annak, hogy a munkásosztály minden országban sikeresen foly­tassa harcát sorainak egységéért, a béke ügyéért, országának nemzeti függetlenségéért, a demokráciáé "t és a szocializmusért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom