Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-07 / 233. szám
2. oldal sä©^ae mm PÉNTEK, 1949 OKTÓBER 7. Visszakapjuk a kölcsönt pénzben és traktorban is Villanytelepi népnevelők a nyiregyhási tanyabokrokban Már eléggé alacsonyan járt a nap, amikor 16 népnevelővel kigördült a teherautó a nyíregyházi villany-telepről. Porfelhő úszott a nyomában, A földeken a gazdag ősz szüretelt, Rőfös tengericsöveket haji. gáltak kupacokba a föld munka, sai, zsákszámra gyűlt a jó rózsa, krumpli, a széles tanyaudvarokon szorgalmas botok csépelték a nap. raforgót, virágoskötényű lányok almát szedtek, a padláson pedig már megcsörren a kis zsákokba tett új dió. A betakarítást végzi a tanya népe — az elmaradást pótolják be, — Közéjük jöttek a villanytelep népnevelői. „írjon inkább három- s%á%at99 A János-bokorban kettéválik a csoport Incze József, Magos Katalin, meg még egy páran ittma. radnak, a többiek más tanyát látó. gatnak meg. — Már hallottam a Tervkölcsön. ről — mondja Nagy József hat. holdas szegényparaszt, akihez elő. szőr állít be Incze József, — Az asszonnyal már meg is beszéltük. Kétszáz forintot szántunk rá. Inczéné egy kis kosár diót hoz be. Diót ropogtatva beszélgetnek. Négy gyerek forgolódik, játszik körülöttük. A legnagyobb már is. kólába jár. Csak az a baj, hogy messze, a szomszéd tanyában van az iskola. Télen szánkóval járnak a gyerekek, azelőtt meg gyalog mentek. — Lám, az ötéves terv új jól felszerelt iskolákat ad a gyermekeknek. — Ide a mi tanyánkba is? — Lehet, hogy ide. Majd ahol a tanyaközpontot felállítják, lesz is. kola, kultűrház, orvos, minden. — Úgy mint egy külön községben. — Aztán a sok új traktor is maguknak készül... Nagy József hosszan hallgat, majd lassan így szól: —. Ne kétszáz legyen. írjon in. kább háromszázat. Megéri. Nyereményhölcsönt — Hová Írjam, a kamatozó, vagy a nyereménykötvényekhez? — Én bizony nem tudom melyik a jobb. — A kamatozó kölcsön után száz forintonként minden évben öt forint kamatot fizetnek. A nyereménykötvénnyel háromszáztól százezer forintig lehet nyeri. Min_ den negyedik kötvény nyer. —■ És ha nem nyerek?-—• A befizetett pénzt mindenki visszakapja. — Akkor inkább nyereményköl. csőn legyen. — Félévenként sorsolnak. — Milyen jó lesz. Talán' már tavasszal új csizmát hoz a kölcsön, vagy ruhát a gyermekeknek. A béke kölcsöne Még marasztalják a népnevelőt, de menni kell: másutt is várják. Este Németh József házánál köt ki, Németh benn dolgozik a városban, a tejüzemben. Egyhavi fizetését adta a Tervkölcsön sike. réért, — Azért jöjjön beljebb — szíveskedik — hátha az asszony is akar jegyezni. Akar, persze, hogy akar. Amikor megkérdezik a népneve, lőtől, ki mennnyit jegyzett eddig, megmondja: Mindenki annyit, amennyit megér neki a a ötéves terv. — Povazsanyecz? A kulák nevének hallatára el. borul a népnevelő tekintete. Düh. vei, megvetéssel mondja: — 15 forintot akart adni. Tizenöt forintot? Ennyit ér neki ez az ország? Akkor majd adok én. Többre nem telik, de 200 forintot adok. —■ Jó helyre kerül. Nem Horfchy- féle háborús kölcsön ez, amiért fegyvereket gyártottak a Szovjetunió ellen. Ebből új országot aka. runk és fogunk építeni, A Tervkölcsön folytatja diadal, útját. A városi munkás segít a fa. lunak, a tanyának. A népneve1, lök által behozott, ezer meg ezer forintot tartalmazó ívek betonszilárd alapot adnak a tervnek, amely már három hónap múlva indul. „HÍLÍNKAT RAJUK LE A JEGYZÉSSEL“ A záhonyi gőzfűrészüzem dolgozói a következőket írják az ötéves Tervkölcsön jegyzésével kapcsolatban : „Örömmel vettük tudomásul a Magyar Népköztársaság kormányá. nak felhívását az ötéves Tervköl- csönjegyzéssel kapcsolatban. Mi, dől. gozók tudjuk jól, hogy milyen hálával tartozunk Pártunknak és Rá- kíosi elvtársnak, az érettünk végzett nagy munkáért és azért, hogy a mi és egész Népköztársaságunk ellenségeit, az imperialisták ügynökeit leleplezte, hogy életszínvonalunkat felemelte és azért, hogy az ötéves terv eredményeképpen minden dolgozó társunk biztos, emberi megélhetése biztosított lesz. Mindezért csak kis mértékben róttuk le hálánkat azzal, hogy elsőkként igyekeztünk lejegyezni a tervkölcsönt Záhonyban. Éppen ezért ezen túlmenően megfogadjuk, hogy az ötéves terv keretében ránkbízott feladatokat és munkálatokat becsületesen elvégezzük. Radnai György.“ A kilhozparasztok tiszta szívből adják megtakarított pénzüket szülőhazáinknak (Néhány hónapja a Szovjet, unióban, ma nálunk jegyez a dolgozó nép Ötéves Tervkölcsönt. Az alábbi cikk a szov. jet tervkölcsönjegyzés nap. jait idézi, azt a határtalan lelkesedést, ahogy a szovjet falvak népe fogadta a Tervkölcsönt.) A kölcsönjegyzés lelkes napjait éli a Szovjetunió. Kubánban, a Frunze-kolhoz kert. jében összegyűlt a kolhoz valamennyi parasztja. Száznál is többen állták körül az asztalt, amelyet odahelyeztek a virágbaborult almafák közé. Jakov Ivanovics, a kolhoz elnöke szavait a legna. gyobb figyelemmel hallgatták. — A német megszállók tönkretették társasgazdálkodásunkat, elpusztították állatainkat. Földünkön elburjánzott a gaz. A háborúutáni ötéves terv első három éve alatt újra megteremtettük kolhozunkat. Ma tejgazdaságunkban kétszáz szarvasmarhánk van, van. nak kitűnő sertéseink, juhaink, foaromfiaink. Földjeink ez évi tér- mése sokkal nagyobb, mint a háborúelőtti' idők legjobb éveiben. A kolhozparasztok jövedelme is meg.-szaporodott. Minek köszönhetjük elvtársak, gazdaságunk gyors újjáépítését és fejlesztését? — A szovjet állam segítségének köszönhetjük! — vágta rá valaki. 1 —• Úgy van!... S ezért én megtakarított pénzemet örömmel adom kölcsön az államnak! — mondotta Jakov Ivanovics. Most egymás után szólaltak meg a kolhoztagok. Maria Sza. vickája, Sztyepán Levickij, Maria Sapovalova, Jelena Golub és sorra a többiek. Köszönetét mondtak a kormánynak, a Pártnak és Sztálin elvtársnak a kolhozgazdaság újjá. építése terén nyújtott hatalmas segítségért. Ezután Grigorij Kricsak odaállt az asztal elé és bejelentette: — A mi falunk példájából lát_ hatja minden kolhozparaszt, mire fordítja az állam a kölcsönt. Már a háborút követő évben újjáépítették négy iskolánkat, az orvosi rendelőt a szülői, otthont. Felállítottak három könyvtárat. Vil/anyte/epet adtak és minden házba rádiót, írjuk a/á hát egy emberként a kölcsönt, hogy szocialista országunk még erősebb, még szebb legyen. Kricsáknak nem kellett tovább mondania. Mindenki aláírta a kök csont. Tiszta szívből Nemcsak a kubáni falvakban és tanyákon folyt ily lelkes hangú, latban a kölcsönjegyzés. Valamennyi szovjet köztársaságban a kolhozparasztok egyformán kitettek magukért. Peter Tali, az észt köztársaság élenjáró kolhozának, az Edaszi-kolhoz földműves brigádjának egyik raj vezetője, c szavakkal ajánlotta fel a kölcsönt: — Tiszta szívből adjuk megtakarított pénzünket szülőhazánk. nak. A parasztok tízezrei egyesültek a kolhozokban és ezt a lehetőséget a Bolsevik Párt, a nagy Sztálin nyitotta meg előttünk, parasztok előtt. Népünk pénzén, amelyet kölcsön adunk az á/lamnak, új gyárak keletkeznek, a szocialista kultúra új forrásai nyílnak a falvakban is. Ezért lelkesen üdvözöljük az új kölcsön ki. bocsátását. Krasznejarszk vidékén Az új kölcsön kibocsátásának híre villámgyorsan elterjedt a kraszno. jarszki vidék kolhozfalvaiban is. A hír a földeken érte a kolhozparasztokat. Azonnal összegyülekez. tek, gyűléseket tartottak, A ,,Krasznojarszki munkás”-kol- hozban Utyehin kolhozelnök tar. tóttá a beszédet. — Va/amennyien jegyezzük a kölcsönt mondotta. — Ezzel válaszolunk a Pártnak és a kormánynak, amiért szünet nélkül gondoskodnak a kolhozokról és a föld dolgozóiról. Szolgálják megtakarított rube. leink szeretett hazánk gazdasági hatalmának további megszilárdítását. S így végig valamennyi vidéken, minden kolhozban, minden faluban millió és millió kolhozparaszt adta kölcsön megtakarított pénzét az államnak, mert tudják, hogy az államkölcsön az ö érdekeiket szolgálja. A szovjet ötéves terv államkölcsöne Az Anyag- és Adatszolgáltatás, az MDP Központi Vezetősége Oktatási Osztályának folyóirata Zverjevnek, a Szovjetunió pénzügyminiszterének az Izvesztijában megjelent cikkét közli a szovjet ötéves te-rv államkölcsönéről, 1922. májusában bocsátották ki az első szovjet államkölcsönt — mondják a cikk első szavai. — EL, tői az időtől kezdve az államköl. csönöknek tekintélyes szerepük van az országunk átalakítására irányuló nagyszabású tervek megvalósításában.” 27 éves múltja van tehát a szovjet államkölcsönnek. 1922-ben indult. Akkor, amikor a szétvert el. lenforradalom utolsó fegyveres erőit is megsemmisítették, akkor, amikor kisöpörték az országból a betolakodott idegeneket, a világreakció intervenciósait, akkor, amikor a szovjethatalom, a nép hatalma megszilárdult. Az állam, a néptől kért, kölcsön. A nép adott. Az állam ezt a pénzt a népgazdaság gyarapítására használta fel. Amellett, hogy a kölcsön lejártával mindenki visz- szakapta pénzét, a befektetések, az új gyárak, üzemek, az ipari és mezőgazdasági gépek végeláthatatlan sora, az új lakóházak, iskolák, kultúnházak, egészségházak mind-mind a szovjet lakosság jólétét szolgálták és szolgálják. — „Kiszélesítették a gazdasági és kulturális építkezés alapjait, meg. gyorsították annak ütemét. Azok a szovjet emberek, akik lejegyezték a háborúelőtti sztálini ötéves tervek kölcsöneit, közreműködtek abban, hogy országunk élenjáró, hatalmas, független ipari országgá változott, közreműködtek a szocialista társadalom építésében és a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet megteremtésében.” Aztán jött a második vílághá. ború. A fasiszta hordák vandalizmusa, a gyárak, mezőgazdasági üzemek, szociális és kulturális létesítmények egész sorát pusztította el, azokat amelyeket a nagy Bolsevik Párt irányításával a szov. jet népek áldozatkészsége hozott .létre. A Szovjetunió öntudatos dolgozói nem rettentek vissza az újabb áldozatvállalástól. Megindult az újjáépítés. Sztálingrád nem rommálőtt város már. Dől. goznak a gyárak, a bányák, az erőművek Dnyepropetrovszkban, a Donmedencében, Ukrajna termőföldjei újra gazdagon ontják kincseiket és —• amint Zverjev elvtárs írja — mindezt „nagymértékben elősegítik az állami kölcsönök, amelyek a háborúutáni időszakban több, mint 75 milliárd rubelt vontak be a költségvetésbe.” Honnan ez a mérhetetlen áldó. zatkészség? Miért jegyzik túl már az első napon a szovjet dolgozók a tervkölcsönt? Ezért: ,,A szovjet kölcsönök gyarapítják a népi vagyont, emelik a dolgozók anyagi jólétét és kulturális színvonalát... Mindaz, amire a befolyó kölcsön, összegeket fordítják, a nép érdekeit, a dolgozók széles tömegének érdekét szolgálja. Emellett a munkások, parasztok és szovjet értelmiségiek tízmilliói hatalmas jőve. delemhez jutnak az állam részéről folyósított nyeremények formájában. Elég rámutatni arra, hogy csupán 1948.ban körülbelül 1,4 milliárd rubelt fizettek ki a lakosságnak nyeremények formájában. 1949-ben pedig több, mint 2500 millió rubelt fognak kifizetni.” A magyar tervkölcsönjegyzés napjaiban is érdemes megnézni nagy példaképünket, a Szovjet, uniót. Megláthatjuk: mi mindent teremt a dolgozók áldozatkészsége: új gyárakat, fejlett ipart, gépesített mezőgazdaságot, jómódú művelt népet. Érdemes jegyezni? Érdemes! _ kiáltják ma már a magyar dolgozók milliói is és öntudattal ,büszkén jegyzik az ötéves tervet elősegítő kölcsönt. GOMBAMÓDRA SZAPORODIK as egyéni versenysőh ssánta a gyárépítőknél Rákosi elvtárs rámutatott a Nagybudapesti Pártválasztmány értekezletén munkaversenyünk hiányosságaira és külön kiemelte azt a hibát, hogy az utóbbi időben az egyéni versenyzések háttérbe szorultak, holott éppen ez a versenyforma az, amelynek döntő jelentősége van a szocialista munkaversenyben, ez a versenyforma az, amelyet úgyszólván minden munkásra ki lehet terjeszteni. Rákosi elvtárs figyelmeztetésére megindult üzemeinkben az egyéni , veirsenyszerződések kötése. A nyíregyházi Gyár- építési Nemzeti Vállalatnál sztahanovista próbálkozásokat hajtottak végre a munkások és ennek nyomán számosán jelenítették be egyéni versenybelépésüket. Legutóbb Imre Ferenc kőműves hívta ki egyéni versenyre Szilágyi Lajos kőművest. A tegnapi napon további hat munkái jelentette be azt, hogy egyéni versenyre lépnek egymással. A Tervkölcsönjegyzéssel is és a termelékenység fokozásával is méltó választ adnak az imperialistáknak. November elveiéig tart a termelőszövetkezeti csoportok felülvizsgálása Többízben írtunk arról, a napról-napra növekvő hatalmas érdeklődésről, amely Szabolcsmegyében a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti csoportok irányában megnyilvánul. Naponta érkeznek jelentések új termelőszövetkezeti csoportok alakulásáról, ’ amelyek kérik felülvizsgálásukat és kérelmezik működési engedélyüket. Éppen ezért nagy örömmel vette hírül a megye dolgozó parasztsága, hogy az új termelőszövetkezeti csoportok felülvizsgálása még november hónap első napjáig tart és addig tovább folytatják a működési engedélyek javas- latbatételét és kérelmezését. A régebbi, október elsejei határidő letelte után a nyíregyházi örökösföldi termelőszövetkezeti csoport kérte elsőnek felülvizsgálását.
