Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-07 / 233. szám

PÉNTEK, 1949 OKTÓBER 7. 3. oldal WYmSEQI 1LA&YAB NÍU3 AKIK A JÖVŐÉRT ADNAK ÉS AKIK EZT A JÖVŐT AKARJÁK ELGÁNCSOLNI — Ezt az összeget családom és országom boldogulásáért adom — mondta Biró Sándor vajai ötgyer. rnekes középparaszt, amikor 700 forint tervkölcsönt jegyzetté A jövőt látó és helyét felismerő középparaszt megállapítása volt ez: családom és országom boldo­gulásáért. Peyer Péter vencsellői közép­paraszt Rákosi Mátyás beszéde után 500 forintért jegyzett terv. kölcsönt és ezt mondta: — Most látom csak tisztán a Rajk.banda veszélyét és most lá­tom világosan, mit ad számomra az ötéves terv. És 'Peyer Péter csatlakozott a •épnevelöklhöz, velük látogatta meg középparaszt szomszédait. — Nekik is elmondta véleményét és meggyőződését: — Ne higyjetek a zsírosparasz­toknak! Lássátok meg, hogy itt a azonban nem így gondolkoznak. Behúzódnak odúikba, mint a pók és onnan figyelik gyűlölködve a fal­vak kis. és középparasztjainak lel­kes kölcsönjegyzését. Irigy dühhel kénytelenek megállapítani, hogy a tervkölcsön jegyzése ellen indított támadásukban is egyedül marad­tak. És míg Biró Sándor közép­paraszt 1.200 forintot jegyez, ők szégyentelenül a pénztelenségre Shivatkoznak. Például 24 nyirmadai kulák összesen 2.100 forintot Jegyzett. És mint az arcátlanság helyetek miköztünk, velünk kell építenetek és áldozatot is hozno­tok. Juhász József gemzsei közép­paraszt 800, Major Sándor 1000 forint, Márkus József nyírbátori középparaszt 300, Puskás István nyírbogát hatgyermekes középpa. raszt 600 forint tervkölcsönt jegy­zett az ötéves terv megkezdésé­hez. Ezek a középparasztok bebizo. nyitották, hogy hűséges szövetsé­gesei a munkásoknak és szegény, parasztoknak. —. Bebizonyították, hogy Balega Ferenc, Kakócz Hona, Gazdag Lajosné, Tóth András sze­gényparasztok mellett ők is jólé­tet várnak az ötéves tervtől. Ne- kik is szükségük van a villanyra, telefonra, egészségházra, trakto­rokra ,arató-cséplőgépekre. ...Családjuk és országuk boldc. gulásáért tették... kirívó példáját, hadd 'említsük meg a kótaji hármakat, három kótaji basaparasztot, akik összesen 250 (kettőszázötven)! forint terv­kölcsönt jegyeztek. Vető Lajos kulák 50 forintot jegyzett. (Valamikor csendőr volt. Ellhisszük, hogy Rajknak és Kis. barnaki Farkas Ferencnek szíve, síebben adott volna.) Vajas Ferenc 42 holdas basapa­raszt ugyancsak 50 forint erejéig „erőltette” meg magát. , Andrássy Kálmán búji kulák, akinek mellesleg pesti bérháza is van, egy fillért sem jegyzett. Sipos Károly székelyi kupec- paraszt durva szitkok kíséretében utasította vissza a tervkölcsönt. EzekneR a mákvirágoknak az eljárása a zsugoriság, a kapzsiság mellett más célt is szolgált. Azt remélték, hogy „példamutatásu­kat” majd mások is követik. Azt gondolták, hogy a szabolcsi kis és középparasztok majd róluk vesz­nek példát. Tévedtek. A szabolcsi dolgozó parasztoknak a munkás, osztály és a Szovjetunió áldozat, kész parasztsága a mintaképe. Ez persze csak kis csokor azok­ból a szabolcsi basaparasztokból, akik a tervkölcsön jegyzése során is megmutatták: engesztelhetetlen ellenségei a dolgozó népnek. Szá­mukra ötéves tervünk minden be. ruházása, minden egyes traktora, rádiója, szülőotthona, iskolája egy. egy fájdalmas csapás, ök Rajk és Tito „ötéves tervét” támogatták volna nagy lelkesedéssel, mert annak viszont minden egyes „be­ruházási” tétele újabb és újabb holdakkal, szegényparasztok, ter­melőszövetkezetek, állami gazda. Ságok földjének holdjaival gyara. pltotta volna vagyonukat. És mindezek ellenére mégis dia­dalra jut Szabolcsban is az ötéves Tervkölcsön j'egyzése és vele az ötéves terv is. ...A kulákok nélkül és a kulákok ellenére is. (—r. —n.) A NÉP ÉS A TERV ELLENSÉGEI Uj házak, kultúrterem, újjáépült Sústi a terv utilsó évében Nyíregyházán A hároméves terv utolsó évében Nyíregyházán is nagy építke­zések folytak és csaknem eltűntek már a háború nyomai. A Vasgyár utcán két modern munkáslakás épü/t, ahova már be is költöztek a családok. Kultúrterem épült a Korona nagytermé­ből, újjáépítették a Sóstó.szállodát, Svájci lakot, fürdőépületet, ami nagyban elősegítette a dolgozók hétvégi üdülését, pihenését. A kultúrterem és a Sóstó.szálloda újjáépítésére 280.000 forintot for­dított a város. f A gyermekek nyaraftatására elkészült Sóstón a gyermeknya­raló, ahol ebben az évben már többszáz gyermek nyaralhatott. — Ezenkívül elkészült még szintén a gyermekek részére a Csillag ut­cai óvoda és KáJvin-téri napközi otthon, ahoZ a dolgozó szülők gyermekei gondos felügye/et mellett tölthetik el napjaikat. Kéthetes szakszervezeti iskola indult Nyíregyházán A pártoktatás megindulásá­val kezdetét veszi az őszi és téli szakszervezeti oktatás Is, megindulnak üzemeinkben, hivatalainkban a szakszerve­zeti szemináriumok. Rákosi elvtárs rámutatott legutóbbi beszédében az elmélet jelen­tőségéire, a marxist allen misl ta elmélet elsajátításának fontosságára. A szabolcsvár- megyei szakszervezeti tanács A fegyelmezetlenség, a munkafe­gyelem lazulása a termelékenység csökkenésére vezet, s ezért szigo- rúan fel kell figyelnünk a fegyelem legkisebb lazulására is. A kommunis­táknak, az élmunkásoknak példamu- tatóan élen kell járniuk a terme­lésben és a fegyelemben is. Nem így cselekedett Zsiga Károly, a Felsőtiszai Vaj. és Sajttermelő Nem- zeti Vállalat egyik élmunkása. most kéthetes szakszervezeti iskolát indított megyés ezen az iskolán sz e m inármmvez e- tőket képeznek ki a megin­duló szemináriumokhoz. Ez­zel is biztosítják az oktatás sikerét, ötven új képzett ká­derrel növekedik a szabolcsi szakszervezeti oktatási háló­zat. A szakszervezeti iskolát a Sóstón helyezték el. Súlyos fegyelmezetlenséget köve­tett el, munkahelyén verekedett s ezért a fegyelmi bizottság az üzem dolgozói határozati javas­latot terjesztettek fel a Szakszerve­zeti Tanácshoz, melyben kérik Zsiga Károly élmunkásjelvényétől való megfosztását. Zsiga Károly az élmunkásjelvényt a Szakszervezeti Tanács rendelkezéséig sem viselheti, ugyanakkor munkahelyéről is eltá­volították. Küldöttválasztó közgyűlést tartott a Közalkalmazottak és a Városi Alkalmazottak Szakszervezete Rövidesen sor kerül a közalkal­mazottak és a városi, vármegyei és községi alkalmazottak szakszerveze­tének egyesítésére. Az egyesítés után államapparátusunk dolgozói egyetlen, az egyesítéssel megerősö­dött szakszervezet tagjai lesznek. A közalkalmazottak szerdán dél­után 5 órakon tartották küldöttvá­lasztó közgyűlésüket a József Attila kultúrteremben. A nyíregyházi és szabolcsi közalkalmazottakat Fekete Erzsébet „Kiváló Munkás14 pénzügyi Kiss Imre igazságügyi, dr. Molnár György kisvárdai járásbírósági dol­gozók fogják képviselni az orszá­gos egyesülési kongresszuson. Pót­tagul Boldis Pált, Miski Tibort és dr. Csorba Istvánt választották. A nyíregyházi és szabolcsmegyei városi, vármegyei és községi alkal­mazottak szakszervezetének tagjai tegnap törtjották küldöttváíasztó közgyűlésüket. 15.500 forint tervkölcsönt jegyzett a nyíregyházi Hangya Olajwtő A nyíregyházi Hangya Olaj ütő munkásai, dolgozói is ki­vették részüket az ötéves Tervkölcsön jegyzéséből Sze­mük előtt emelkedik szinte napról-napra magasabbra az új raktárépület, szemük előtt nő ki a földből mindaz, amit az ötéves terv üzemi építke­zések terén a számukra nyújt. Lelkesen járultak hoz­zá a munkások ehhez az építkezéshez: 15.500 forint tervkölcsönt jegyeztek. Megfosztották él munkás kitüntetésétől az egyik fegyelmezetlen munkást Asszonyok a Tervkölcsönért Irta: BARS SÁRI Az egész nép határtalan lelkese­dése és bizalma kíséri a tervköl- csönjegyzést, az 5 éves terv útba- indítását. S a nép nagyobbik fele, az ország lakosságának 65 százalé­kát kitevő magyar nők, mint köb csönjegyzők megtakarított forint, jaik millióival, mint népünk nevelő; és tanítói, házról-házra járva sza­vaztak ismét igent a szebb, boldo­gabb életre, önmaguk és gyerine keik szabad fejlődésére, a békére, a szocializmust építő hazára. Sokan úgy vélték, még a munkás- osztály soraiban is: a férfiak meg fogják érteni a kölesönjegyzés sziik. ségességét, de az asszonyok __i a háztartás pénzügyőrei, akik száz­szor a fogukhoz vernek minden ga­rast — az asszonyok megnyerése nehezebb feladat lesz. Nos, a ma­gyar nők csattanós választ adtak az ellenségeskedőknek és az aggályos- kodőknak : megmutatták a kölcsön- jegyzés során, hogy az ötéves terv valóban mindnyájuk legszemélyesebb ügye és ezen túlmenően megmutat­ták, hogy tudnak országos méretek­ben is gondolni és tervezni, hogy az otthon négy falán túl a szocia­lizmus építésének hatalmas távlatáig tágnlt szemükben a látóhatár. Üzemi mnnkásnők, dolgozó pa­rasztasszonyok, hivatalnoknők és háziasszonyok, az építők örömével és büszkeségével adták oda forint­jaikat önmaguk és gyermekeik bé­kéjének, biztonságának újabb erő­dítményeihez, az ötéves tervhez. Szirmai Erzsébet és Rádai Gábor- né a nyírbátori dohánybeváltó mun­kásnői ezt mondották: „A múltban nálunk a terhes asszonyt is kiállítot­ták a szégyenpadra, vagy kidobták a gyárból, most szülőotthon épült Nyírbátorban. Sajátmagunk és gyér. mekeink jövőjét biztosítjuk, amikor tervkölcsönt jegyzünk. Boldogok vagyunk, hogy mi is lerakhatunk egy-egy téglát jövőnkhöz.“ Simon Sándorné királytelek-pnsztai pa­rasztasszony így vélekedett: „Még öt esztendővel ezelőtt cseléd voltam, sokat rongyoskodtunk és éheztünk. Most már nincs gondom arra, hogy hogyan fogom felnevelni gyerme­keimet. Iskolába járnak és most ősszel mindegyiknek tudtam meleg ruhát venni. Szívesen adom a 200 forintot és tudom azt is, hogy a Pártnak és Rákosi elvtársnak kö­szönhetem azt, hogy most adhatok.” Vince Magda, aki a mátészalkai földhivatalnál dolgozik ezt mon­dotta: „Azt akarom, hogy az én kölcsönöm is fegyver legyen a há­borús uszítókkal szemben, az olyan aljas bitangokkal szemben, mint amilyen Rajk és bandája volt. Akár május 15-én, most is a békés építő, munkára, a béke megvédésére sza vázunk a tervkölcsönnel. Ezért siet­tem és ajánlottam fel négyheti fize­tésemet“. íme, Magyarországon eljutottunk odáig, hogy a nők, akiknek jelentő­sebb része még alig négy eszten­deje, az 1945-ös első választáson az ország kormányzásába a nép ellen­ségeit juttatta szavazataival, most, rövid négy év alatt a szocializmus építéséért minden erőt latbavető hadsereggé váltak. Hosszú volt az út, amelyen a magyar nők a rsak- cióra szavazó 45-ös választástól a szocializmus építésének tevékeny részesévé lettek. De ez az út a magyar kommunisták, a Rákosi Mátyás vezette Dolgozók Pártja eredményeivel van kikövezve. Az ország fejlődésének e négy éves «u. gárútja, a magyar nőtömegek szá­mára egyben a politika magasisko­lájának útja volt, a jó forinttal és annak megvédésétől a nők politikai egyenjogúságát biztositó alaptör. törvényig, a Népköztársaság alkot, mányáig. Ezt a politikai magasis. kólát járták végig a Magyar Dolgo­zók Pártja vezetésével a magyar nőtömegek. Ennek a nagy iskolának vizsgáját tették le a tervkölcsön- jegyzéssel ismét a magyar nők, akik megtanulták a hároméves terv ered. ményeiből, önmaguk és családjuk napról-napra javuló életéből, hogy a Párt tervei fehérebb kenyeret, jobb ruhát, több iskolát jelentenek felnőtteknek és gyermekeknek, vé­delmet minden ellenséges támadó szándékkal szemben, a család biztos oltalmát, a béke megerősödését. Lenin a nők helyzetét elemezve, még a háziasszonyok rabszolgasor- sáról beszélt. Ám aznk a magyar háziasszonyok, akik forintjaikkal most ismét igent szavaztak szép jele­nükre és boldog jövőjükre, többé nem a tőkésrend kétszeresen kizsák, mányolt, a háztartás négy fal közé zárt rabszolgái, hanem a szocializ­mus egyenrangú építői, akik férfi tár­saikkal versengve, a hősies szovjet nők példáját követve, versengve hordják az építőkövet, a szabad, eres, minden imperialista támadá«. nak ellenálló erős szocialista hazá- hoz. A magyar nők, akik négyéves fej. lődésük során megtanulták, hogy a szovjet asszonyok példáját követ­ve, önmaguk és gyermekeik jobb életét kovácsolják városon és falun, megértették, hogy a Párt tervei a kenyeret, a betűt, a gyermekek ját­szóterét, a magasabb iskolákat, a tőkések cselédjeiből új, szabad éle­tet élők emberségét jelentik. A pa­rasztasszonyok megértették, hogy a Párt tervei azt jelentik: egyetlen parasztlány sem nő fel többé írás- tudatlanul és minden felszántott jól megművelt barázda az 5 jelenü­ket, a nép jelenét teszi szebbé, szi. lárdítja az ő hatalmát is, a nég hatalmát. A magyar nők üzemeikben a ter­melés fokozásával, szövetkezteikben a munka jobb elvégzésével, a kői- csönjegvző íven megtakarított fo­rintjaik ezrével igazolják: a magyar nép nem rés a béke frontján, ha­nem erős bástya, a magyar nő nem a háztartás rabszolgája többé, de igazi, a burzsoázia ellen, a szocia­lizmusért harcoló új, erős hadsereg. Újjászületett litván város Saulaj litván várost a németek csaknem teljesen lerombolták. A háború befejezése óta eltelt négy év alatt a romok helyén szép. rendezett új város keletkezett. — Világos, kényelmes lakóházak közt áll már egy színház is. Három film. színház is épült és egy tanítóképző intézet, A város ipari vállalatait helyreállították. Villamosították Mihail Viasziljevics Lomo- nov hazájában a nagy tudós és hazafi nevét viselő falu­ban, a melegfűtéses, tehát nem vizierővel! hajtott vil- lanyf ejtesz tő állomás építését befejezték. A motort már ki­próbálták és a világítóháló­zatot átvizsgálták. A közeli napokban hekövetkezik a fa­lu nagyszerű ünnepe: a kol­hozparasztok házait, a falusi Lamoaioszovot intézményeket, a „Lomono­szov“ múzeumot és azokat a műhelyeket, melyekben a vi­dék hires művészi csontfara* gásos tárgyait készítik: el­önti a meleg és barátságos villanyfény 5 ~’ A villanyállomás üzembeál­lítása lehetővé teszi a rádió bevezetését, az állattenyésztő farmokon pedig az égés® munkafolyamat gépesítését-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom