Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-27 / 250. szám
CSÜTÖRTÖK, 1949 OKTÓBER 27 (ÍAÖT4B N*P 3. oldal „US ötkezőhelyünh van" „A Vulkán vasöntöde dolgozói új étkezőhelyiséget kaptok. Eddig a konyha előtt a földre telepedve kellett elfogyasztani az ebédet, az edényt a kezünkben tartottuk. Most az üzemi pártszervezet közibenjáráisiávai és támogatásával modem, tiszta ébkezöhelyiiséget kaptunk és ebben fogyaszthatjuk el az ízletes ebédeket. A munka is jobban esik az ilyen nyugodtan elfogiyiaisztiott ebéd után. A pártszervezetnek ilyenekre is gondja van nálunk. Német László“ MNDSz-brigád alakult Büdsxent- mihálván ax őexi munkák elvégzésére Dolgozó parasztságunk világosan látja, hogy az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése ötéves tervünk első esztendejének kenyerét biztosítja és az őszi munkákban aratott siker a dolgozó nép győzelme, csapás ,az imperialistákra, azok falusi támogatóira., a kulákokra. Ezért végzik a szabolcsi dolgozó parasztok is lelkesen, odaadóan ezt a munkát, híven figyelve Pártunk szavára. Igen sok helyen brigádok alakultak és ezekben a brigádokban nemcsalk férfiak, hanem ifjak és nők is dolgoznak. így Büdszentmihá- lyon az MNDSz-szervezet alakított 12 főből álló brigádot. A brigád az őszi beta- k'aíráítás\ munkáknál segít a fcengeniltörésnéi, tengeriszár vágásnál. Miért nem járnak Nyíregyháza toronyórái ? Kedves Magyar Nép! Kettőt üt a toronyóra. Kíváncsi tekintetek néznek fel rá, vájjon hány óra lehet most? Ütni Ugyan üt néha, de a pontos időt nem mutatja, ahány óra van a tornyon, annyiféle időt mutat. Összetört üveget látunk, de azt is csak nappal, mert este nem látni semmit. Még egy pár hónappal ezelőtt ki is volt világítva a toronyóra, most esténkül! láthatatlan sötétségbe burkolózik. Pedig nagyon sokan kíváncsiak vs. gyünk rá, sokszor nézünk fel rá és bosszúsan vesszük észre, megint nem jár, annyit mutat mint tegnap, tegnapelőtt. Ezúton kérjük a város vezetőit, hogy csináltassák meg a "toronyórákat és ezáltal is nyújtsanak segítséget a város és a falu dolgozóinak. Bcnkei András dohánybeváltó munkása A fcLzabaduláskor a regi úri birtokosok sóstóhegyi gyümölcsösei is új gazdákra találtak a volt urasagl cselédekben, a gyümölcsösök volt béreseiben., summásaiban. Az újgazdák nem sokkal később közösen termelő csoportokat alakítottak gyümölcsöseikben, szöllőikben, jó közös munkával, tudományos tanítások alapján szakszerűen és a níp államának támogatásával fogtak hozzá, hogy bebizonyítsák: a nagyüzemi gazdálkodás, a nagyüzemi gyümölcstermelés két-háromszor annyi termelvényt tud adni, hogy ez a fejlődés, a virágzó élet útja. A kemecsei és sóstóhegyi gyümölcstermelő csoportok most szüretelnek. Az elmúlt vasárnap mintegy hetvenen szorgoskodtak a szöllő. tőkék között, a kemecsei csoport szöllőjében, vidáman nótázva la kartlották be a gazdag termést, Újjáépült a községháza Nyirpazmsybmn Mint az ország sok váro- sá'baü.. és községében, Nyír- pazonybau is megrongálta a háború az épületeket és tönkretette ,a községházát is. Háromé vés tervünkben egymás után tüntettük el a háborús pusztítás nyomait, egymás után építettünk fel 'íj épületeikéit. Nyírpazony dolgozó parasztjai is örömmé! közük — „nálunk is kész a községháza. 11.000 fdinjnitos kö^tségged újjáépítette az állam, új tetőt, új faltait kapott, itt bizonyítást nyárt az, hogy a mi országunk törődik a mi ügyünkkel.“ amelyből mintegy negyven hektóié tor jófajta .bort préselnek majd. A csoport tagjai örömmel beszélnek a csoport gyarapodásáról, gazdagodd, sárül. Egy munkaegységre negyven forint pénzérték esik náluk. A sóstóhegyiek almát szüretel nek. Végeláthatatlan sorokban áll nak a fák alatt az almán ládák, szebbnél-szebb gyümölcs mosolyog k belőlük. Gyönyörű termése volt csoportnak. Termésük hatvan szü zaléka, mintegy 5 vagon exportké. pes, külföldi szállításra alkalmas Két vágón almát ezenkívül majd a belforgalomban adnak el. Munkaegységük forintértéke 45 forint, a legjobb a megye termelőcsoport jai közül. Gazdagítják, erősítik s csoportot a közös munka jó eredményei. Most szüretelnek a gyiisnölesteFisiielőszövetkezeíi csoportok 40 hektó bor a kemeesei — S vagon export, képes alma m sóstóhegyi csoport eredménye Ismerje meg minden dolgozó, hogy mit kell tennie a terv sikeréért A jövőlhéten valamennyi üzemünkben tervismertető értekezletre gyűlnek össze a dolgozók. Megismerkednek részleteiben is az ötéves terv feladataival. Dön. tő, hogy mire az ötéves terv ha. talmas munkája megkezdődik, minden munkás, minden dolgozó megismerje, pontosan tudja, mi esik reá a tervből mit kell neki elvégeznie. * A szovjet üzemekben nagyszerű agitátorok nőttek fel, akik a Bol. sevik Párt szavát napró’.napra beviszik a dolgozók körébe, a munkásokat mozgósítják a nehézségek legyőzésére, személyes példamuta. tással lelkesítik a termelési tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Itt van a „Vörös Proletár”, gyárban Vaszin elvtárs sztaháno- vista munkacsoportja, amely már két év óta, hónapról-bónapra rendszeresen teljesíti a termelési tervet és még szeptember 25-cn befejezte az ötéves tervet. — A munkacsoport tagjai, Vaszin elvtárs agitátorral az élen, ezután lényeges segítséget nyújtottak az elmaradottabb munkahelyeknek. Ennek eredményeként az egész műhely határidő előtt teljesítette a tervet. Sxavhina elvtársnő a „Vörös Proletár”, gyárban egy ifjúsági brigádot vezet. Az e/mult évben hatévi normát teljesített, három szak. mában ís jártas. Így neveli, ilyen munkára tanítja brigádjának tagjait is. Szavkina brigádja vállalta, hogy az ötéves tervet három és fél év alatt teljesitik. Az ügy sikere a brigád minden egyes tagjának jó műnké, jától függött. A brigádnak volt egy tagja, akinek munkája kihagyott. A feladatokat egyes napokon 120 százalékra teljesítette, majd a teljesítmény 95 százalékára esett vissza. Szavkina kiderítette, hogy a hullámzás azért követke. zett be, mert a brigádtag rosszul szervezte meg munkanapját. Hozzájárult ehhez az is, hogy a műn. kapadjá.t nem jói látták el munkadarabokkal, a kidolgozandó alkatrészek nem folyamatosan és nem egyöntetűen érkeztek. Megbeszélésre hívta Szavkina a munkásokat és mestereket. Bátran, kommunista őszinteséggel tárták fel a hiányos. Ságokat és megjelölték, milyen intézkedéseket kell tenni ezek kiküszöbölésére. Jelenleg Szavkina brigádja az egyik legjobb brigád a gyárban. Csoportjában nincs egyetlen olyan munkás sem, aki ne tél jesítené a feladatokat. Az agitátor termelésben! szerepét bemutathatjuk — ugyancsak a „Vörös Proletár”-gyárból — Litvin elvtárs példáján, Litvin a mechanikai műhelyben tervező. ként dolgozik. — Megvizsgálta a fogaskerekeket előállító munkahely munkáját. Megfigyelte, hogy egyesek hibájából sok munkaóra vész el, egyes munkapadok időnként kiesnek a termelésből. Ennél a munkahelynél merült fel a munkából való elkésés problémája is. Vegyünk még egy példát a „Vörös Proletár”.gyárból. Bajdenko agitátor, miután megmagyarázta a munkásoknak hogy a nép jólétének to. vábbi fokozása mindegyikük munkájától, a kötelezettségek és az előírt tervek becsületes teljesítésétől függ, megkérdezte: — Egyetértetek-e ezzel a megállapítással? Nem volt ellenvetés, de nem is lehetett! — Akkor egyesek közületek miért nem teljesítik szocialista kötelezettségeiket? Két munkás elpirult, ők ketten voltak, akik lemaradtak. Szavr. kát adták, hogy he/y rehozzák a mulasztottakat. A brigádvezető és a legjobb munkások pedig ígéretet tettek, hogy segítik őket. A hónap végén az agitátor újra megvizsgálta a brigád tagjainak munkáját és te. pasztalhatta, hogy a szóbanforgó két munkás csorbítatlanul teljes', tette ígéretét, A többiek támogatták őket hogy sikeresen végrehajthassák tervüket, Az egyéni versenyek szervezését összekötjük a tervértekezletekkel a „Telért“ válasza a Magyar Nép kritikájára A Nyírségi Magyar Nép vasárnapi száma riportban bírálta üze. műnk munkaversenymozgalmát, az egyéni munkaverseny állását a Felsőtiszai Sajt. és Vajtermelő Nemzeti Vállalat nyíregyházi tej- feldolgozó üzemében. A kritika arra késztetett bennünket, hogy az üzemi háromszög tüzetesen meg. vizsgálja azt, hogy a Nagybudapesti Pártválasztmány határozata óta milyen eredményeket értünk el és mik azok a hiányosságok, amelyeket feltétlenül ki kell javí- tanunk, ha a munkásosztály felelősségéhez és becsületéhez méltóan akarjuk tervünket teljes', teni. Kiértékelésünk eredményét közöljük a Nyírségi Magyar Nép hasábjain, hogy más üzemek is felhasználhassák tapasztalatainkat, Ü zemünk termelékenysége szorosan összefügg azzal, hogy a falvak dolgozó parasztjai, szövetkezetei mennyi tejet hoznak be üzemünk részére. — Ezért a munka termelékenységének emeléséhez fokoznunk kell a tejbegyűjtés lendületét. Vidéki fa. Hjáró csoportokat szerveztünk, akik ezt a kérdést átbeszélték a helyi pártszervezetekkel, földművesszövetkezetekkel és a dolgozó parasztokkal, a tejszolgáltatókat felvilágosító munkával késztették rendszeres és pontos tejszolgáttar tásra. Az eredmény már az első héten megmutatkozott. A munkafegyelem megjavítása érdekében szigorúan fellépünk a fegyelmezetlenek ellen, súlyos esetben eltávolítottuk munkahelyéről a fegyelmi véitséget elkö. vető dolgozót, valamint szégyentáblát szegeztünk ki. Munkaversenymozgalmunk ered- ményei mellett a Pártválasztmány által megvilágított hibák nálunk is fennállottak, amint arra a vasárnapi újságcikk is rámutatott. Az egyéni verseny kifejlesztésének rovására szerveztük a brigádmozgalmakat, Briigádmozga1, műnk szép eredményeket mutatott fel, brigádjaink 100 százalékon fe. lül teljesítenek. Ez mutatja, hogy üzemünk dolgozói lelkesedéssel vesznek részt a versenymozgalomban és lelkesen vennének részt és vesznek maid részt az egyéni versenyben is. A A őst az egyéni verseny meg. 1V1 szervezését, összekötjük a terv ismertető értekezletekkel. — Első dolgunk, hogy az üzem glo. bális tervét felbontsuk részlettervekre. A részletterveket két értekezleten ismertetjük a dolgozókkal. A részletterveken kívül a tér. vet üzemrészekre, csoportokra, brigádokra bontjuk fel egészen az egyes dolgozókig s ezt műhelyértekezleten vitatják meg az üzem munkavállalói. Ez lesz az előfeltétele annak, hogy a dolgozók egyéni versenyeket kezdeményezzenek, Hogy a verseny fokozódó lendületét biztosítsuk, a politikai oktatást, a pártszemináriumok és szakszervezeti szemináriumok anyagát, valamint a szakmai tar. folyamok anyagát összekapcsol, juk üzemünk termelési kérdéseivel. R ákosi elvtárs rámutatott arra, hogy az egyéni verseny az, amelyik úgyszólván mir. den dolgozóra kiterjeszthető és ugyancsak rámutatott népünk bölcs vezetője az egyéni verseny jelentőségére a munka termelékenységének emelésénél. Ezért az eddig tapasztalható lazaságokat felszámoljuk üzemünkben és a munkaverseny helyes megszervezését, mint harci kérdést fogjuk fel. A termelékenység további emelésével lesújtunk az imperialistákra és a Rajkhoz hasonló I ügynökeikre, győzelmet szerzünk a dolgozó népnek, a béketábor, nak. Pártunk megyei sajtója felé kö. szünetünket fejezzük ki azért, hogy ennek a győzelemnek kivívásánál támogat bennünket. Kovács György Pur István az üzemi pártszer- az üzemi bízott, vezet titkára. ság titkára. Hiália mesterieden ü. Maiaár István és zsirnsparaszi társai, mégis elvetettük ideiében a búzái — írják Budsxentmihályról, ahol befejeződött már a buxavetés Mi, itt Büdszentmihályon megértettük: minden dolgozó paraszt becsületbeli ügye, hogy idejében elvesse az őszi kenyérmagot. Nem akarnánk jobbá tenni saját sorsunkat, hátráltatnánk nemcsak a mi községünk, de az egész nép előrehaladását, ha nem igyekeznénk több kenyeret adni az öt- éves terv első esztendejére. De ha még tovább nézünk, kívül az or. szág határain, arra Nyugat felé, ahol a szabadság és békés népek ellen készülődnek a többi elnyomott nép zsarnokai, az imperialisták, akkor meglátjuk, hogy a vetés marasztalásával, az ötéves terv előresegítésének szabotálásával azokat az ellenségeinket és nem a béke és szabadság táborát erősítenénk! így szerették volna Büdszent. mihály hulákjai. Hogy lemaradjunk, hogy ne vessünk idejére. így szc. rette volna H. Molnár János 48 holdas basaparaszt is. A vetés ötödrészét sem végezte el, amit vetett, azt is szemetest, hogy nem igen lesz abból jövőre kenyér. — Maga pedig társaival együtt azt igyekezett elhitetni a dolgozó parasztokkal, hogy „ha korán vet. tek, a féregnek a hesseni légynek vettek, meg száraz idő van, csak felpuffad a csávázott mag a föld. ben és sose kel ki.” Mondjuk meg az igazat eleinte akadtak közülünk, akik elhitték a mesét. Azért is maradtunk el a rozsvetés elején. De aztán sokat beszélgettünk a népnevelőkkel, dolgozó parasztjaink együtt tár. gyalták meg velük a szántás.vetés mikéntjét. Segítettek megérteni, hogy milyen aljas ellenség H. Molnár, meg társai. Világos, hogy azok nem a nép sorsának job'b- rafordulását, hanem a nekünk nyomorúságos, rabszolgasorsot jelentő úrivilágot szeretnék vissza, hogy tovább szívhassák a vérünket. Büdszentmibály dolgozó parasztjai igaznak, iránymutatónak tartják a Párt szavát, amely idáig is jó úton vezette a magyar népet. A Párt szavát hozták el a népnevelők és hiába mesterkedett H. Molnár István és zsírosparaszt társai, mégis elvetettük idejében a búzát az egész büdszentmihályi határban! Büdszentmibály, Su/yok Ödön,
