Nyírségi Magyar Nép, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-27 / 250. szám

4. oldal MAGYAR N1S? CSÜTÖRTÖK, 1949 OKTÓBER 27 Nyírségi üéplap-terfeszlési versenyre hívta ki Szabolcs üzemeit a Gyárépítési Nemzeti Vállalat Természettudományi előariéképzc­tanfolyam Indul nyíregyházán Fenn a harmadik emeleten Kállai és Szilágyi elvtársak az anyagot ra­kosgatják a segédmunkásokkal. Első lépés az anyagtér rendezése! — ta rőtotta Pozsonyi elvtárs. Pozsonyi elvtárs szavaira emlékeznek és a két kőműves úgy érzi, hogy a ke­zükben is benne van már a sztaha­novista ritmus, ha megkezdik a ver­senyt, úgy nőnek egymás tetejSn a táglasorok, mint a fergeteg. A sztahanovista nyomába lépnek! Ol­vasták az újságba, hogy az mát valahol Győr környékén járja az országot, De a híre még nálánál is gyor­sabban járt! Az első cikk a Nyírségi Magyar Népben jelent meg, a/trtn a Szabad Nép országnak-világnah hírül adta, bogy elindult diadalmas útjára a Sztahanov-mozgalom. Ol­vasták Pécsett, Mohácson, Diósgyő­rött és a hír nyomán mindenütt megindultak a sztahanovista vállal kozások: 1000 százalék, 2000, ha. romezer! Mint a fergeteg! Mint ta éltek volna, beszéltek volna a be­tűk az újságok hasábjain. — Az ám! — áll fell a kecske- lábú asztalnál a brigádvezetők gyű­lésén Borbély Guszti, a borzashajú fiatal vasas — elmondom, hogy mi történt a mi brigádunkkal is. Meg­alakultunk, dolgozni kezdtünk. A munka bizony lanyhán ment égé szén addig, míg ki item jött hozzánk az újságíró. Másnap megjelent ró lünk a cikk az újságban. Arról szólt, hogy derék munkások a vs sasok, de itt is meg ott is ezt és ezt ki kellene javítani. Akkor aztán büszkén mondhatnák, hogy ők a munkásosztály tagjai. — Elolvastuk és attól kezdve, mintha tűz szállta volna meg a brigádtagokat. Legalább 50 száza­lékkal emelkedett néhány hét lefor. gása alatt a termelékenység. Tanít bennünket as újság — Ez az emberek — válaszol Kórik Gábor, az ács — tanít ben. nüiiket az újság. A Nyírségi Magyar Nép és majd elsejétől a Nyírségi Néplap a mi és saját életünkön, Vladimír Iljics maga foglalko- zott a felkelés szervezésével. Ille­gálisan lakására többízben magé. hoz hívatta Sztálint, Szverdlovot, ellenőrizte a pártszervezetek fel- készültségét, utasításokat adott... Soha még felkelés, soha még forradalom niem játszódott le ilyen szervezetten, ilyen összhangban. Ezt a szervezettséget és fegyelme­zettséget a Bolsevik Párt Közpon. ti Bizottsága biztosította Lenin és Sztálin vezetése alatt, A felkelés előkészületeinek ellenőrzése céljá­ból, valamint azért is, hogy tájé. kozhassák a pártfunkcionáriusok szélesebb rétegeit, Lenin a köz. ponti bizottsági ülés összehívását javasolta, a petrográdi bizottság, a katonai szervezet, a petrográdi szakszervezeti tanács, a gyári­üzemi bizottságok, a vasutasok és a petrográdi körzeti bizottság képviselőinek részvételével. Mint. egy harminc elvtársat hívtak meg erre az ülésre. Ilyen népes konspi­rativ ülés számára nehéz volt megfelelő helyiséget találni, Kali, nin, aki akkoriban a Lesznoj ke­rület elöljárója volt ,segített és a városháza egyik szobáját bocsá­totta az ülésezők rendelkezésére. A városháza helyisége a viborgi kerületben volt, a Bolotnaja-utca egyik villájában. Este bét órakor az ülésen meg. munkánkon keresztül tanít bennün­ket. Nem vaktában dolgozunk, ha­nem látjuk: én Kórik Gábor ács azért kezdtem sztahanovista vállal kozd t, hogy előbbre vigyem a szó. cializmust, hogy erősebbé tegyem t. Léke táborát. így írja • le az újság és nemcsak én, hanem más munkás is olvashatja és kezdhet ezért a gyönyörű célért sztahanovista vállal­kozásba. —- Engedjék meg, hogy én is elmondjak valamit — emelkedik fel a lócáról Kolozsi Dezső — én vasbetonszerelő vagyak. A múlt­kor vasakat egyengettem, ami bi. "zony nem könnyű dolog. Felsebzi az ember kezét és a munka is las­san megy. Szidtam is sokat a vas­pálcákat. Ebédkor aztán leültem újságot olvasni. A Nyírségi újság volt a kezemben és éppen egy ipari cikk­re tévedt a szemem, amelyik egy szovjet sztahanovista vasbetonsze­relőről szóit. Azt mondta ez a szovjet ember nekem az újságon keresztül: többet ésszel, mint ere. Népköztársaságunk Alkotmánya nemcsak a művelődéshez való jogot biztosítja, hanem annak anyagi elő­feltételeiről is gondoskodik. A dol­gozóknak pedig nemcsak joguk, ha­nem kötelességük is, hogy művelt­ségüket, tudásukat egyre magasabb fokra emeljék. De tudja e művelni magát, aki a műveltséghez sziiksé. ges- alapelemekkel sem rendelkezik, nem tud írni, olvasni? Nyilvánva­lóan nem és kevésbbé tud hasznos munkát végezni a szocializmus épí­tésében. Népköztársaságunk most erre is lehetőséget ad, hogy minden dol­gozó megtanuljon írni és olvasni Az egész országban írás-olvasás tan­folyamok indulnak meg s itt vár­megyénkben is több mint 200- A vármegye minden tagjának, aki nem tud írni és olvasni, becsületbeli kő. telessége az, hogy ezeken a tanfo­lyamokon résztvegyen. Becsületbeli kötelessége hazája és saját maga iránt. jelent Lenin. Leült egy székre, zse. béből egy csomó sűrűn teleírt pa­pírt vett elő, gyorsan átfutotta jegyzeteit és megkezdte beszédét,.. Tömören, röviden jellemezte a helyzetet. A szobában feszült csend ural­kodott. Vladimir Iljics néha-néha felemelte hangját, mintha a hall­gatók tudatába akarta volna vés­ni érveit, néha, mellényébe dug­va ujjait, felkelt és a szobában fel-alá járva folytatta beszédét. Néha, amikor a felkelés ellenfelei, nek válaszolt hangja élesebben csengett, tekintete elsötétült. Ma­ró gúnnyal cáfolta meg azoknak az érveit, akik a felkelés ellenzői voltak. Mindenki lélegzetvisszafojtva hallgatta Lenint. Néhány percig senki sem kért szót. — Aztán Szverdlov nyugodt, erős hangon felszólította az egyes helyi küldőt, teket, hogy kezdjék meg jelenté­seiket,,. Megkezdődött a vita. Senki sem mondott ellent Leninnek. Egyedül Kamenyev és Zinojev hajtogatták „figyelmeztetéseiket”. Az ablak alatt a szél rázta a fákat, A vizes ablaküvegen kopogott az eső. — Zinojev vékony hangján egy és ugyanazt a siránkozó nótát fújta, A hallgatók únottan legyintet­tek és átmentek az asztal másik vei! Hogy ne szaporítsam a szót elvtársak — fejezi be gyorsan be­szédét Kolozsi szaki — másnap nekiültem az újításomnak és ma már nem sebes a kezem a munka pedig olyan fürgén megy, mint soha még ezelőtt. Azóta úgy a szívemhez nőtt ez az újság, mint a legjobb barátom. — Javasolnék valamit — nyújt, ja a kezét Juhász — és pedig azt, hogy miután tudjuk, hogy az újság a mi újságunk és hogy igen nagy segítséget jelent a munkánk­ban, tegyünk meg mindent a Nyírségi Néplap terjesztésére. — Hívjuk ki Szabolcs minden üze­mét versenyre! Alig mondta el az utolsó szava, kát Juhász szaki — ideje sincs befejezni — már rázúgták mind­nyájan helyeslő éljent! Kórik elvtárs, Katona . elvtárs azonnal még is szövegezték a kihívást: „...ver­senyre hívunk minden szabolcsi üzemet és kiadjuk a jelszót: mi­nél több szabolcsi munkás kezébe Nyírségi Néplapot!...” Mint az eddigi jelek mulatják, Szabolcs dolgozói megértették en nek jelentőségét és egyre nagyobb számmal jelentik be az írástudatla nők a részvételüket a tanfolya­mokra. öreg és fiatal, nő és férfi együtt tanul abban az iskolapad ban, ahol délelőtt a gyermeke vagy unokája sajátította el a műveltsé­get. A Magyar Dolgozók Pártja ve­zette népköztársaságunk kitárta kapuit és hív minden dolgozót, hogy emelje műveltségé*, előbb­revigye a szocializmus építését, emelje a dolgozó nép életszín­vonalát. Nem szégyen az, ha a múlt reakciós, céltudatos aknamunkája miatt nem tanultak meg írni és olvasni s most öregebb) fejjel ülnek be az iskola­padba pótolni azt. Ritz Gyula a Szabadművelődési Felügyelőség oktatá.i felelőse. oldalára, Zinojev körül fokozato­san üres lett a hely. Majdnem mindannyian Lenin, Sztálin körül csoportosultak. Egyedül Käme, nyev támogatta Zinojevet. Az asztal mellől határozott moz. dulattai szólásra emelkedett Sztá­lin, Nyugodtan ízekre szedte Zino­jev és Kámenyev érveit és élesen visszavágott a kapitulánsoknak. Haragos, meggyőző érvei pellen­gérre állították a gyávákat. Sza­vai ostorcsapásokként hatottak. Kámenyev idegesen tépdeste szís. kálát, Zinojev izgett-mozgott a sarokban, igyekezett félbeszakí. tani a szónok beszédét, aki leál­cázta őket. Lenin összegezte a felszólaláso­kat. Ezzel a gyűlés befejeződött. A Központi Bizottság tagjai átve. nultak a szomszéd szobába és el­határozták, hogy a felkelés gya­korlati vezetésére pártközpontot alakítanak Sztálinnal az élen, Dzerzsinszkij és Uríckij részvéte, lével. Ez a központ, mint a for. radalmi katonai bizottság része, arna volt hivatva, hogy a felkelést vezesse. Az . ülés reggelfelé végződött. Lenin távozott utolsónak, A nagy vezér minden gondolatát egy kér­dés foglalta el: a forradalom sorsa. A Népművelési Mürisatéri- um november elsejétől kezd­ve 10 napo-s természettudo­mányos előadássorozaton ké­pezi ki Nyíregyházán is a dolgozók számára'. indított tanfolyamok, előadások, veze­tőit. A tanfolyamot. a várme­gyeháza kis tanácstermében rendezik meg minden este öt óráitól. Az első előadást Kál­mán József sátorai! ja újhelyi fő igazgató tartja „Az anyag .stzérkieziet-e, iäz. atomenergia“ címmel. A következő előadá­sok: „A Föld ikiiallakulása és fejlődésié“, — dr. Reiner Ru­dolf, „Élő és élettelen anyag“ — Kálmán József, „Az élőlények fejlődése az emberig“ — Maian Mihály Pozsonyi Zoltán, a Gyár- építési Nemzeti Vállalat nyír egyházi üzemének kőművese indította el diadalmas útjára a magyar építőmunkás szta- hanov-mozgalmiat a Szovjet­unióban nyert tapasztalata segítségével. Azóta már sok- sok követője akadt Pozsony! elvtársnak s az ország min­den részében sztahanovista brigádok alakultak. Pozsonyi Zoltán, sztahano­vista munkamódszerével egy év alatt mintegy 300.000 fo­rinttal gazdagítja a dolgozó­kat — ennyi megtakarítást ér el .az új munkamódszerrel Pozsonyi a munkát becsület és dicsőség dolgának tartja és a dolgozók tisztelik, meg­becsülik a munka' hőseit. Megbecsülésüket abban is ki­fejezésre juttatják, hogy a budapesti egyetemi tanár, „Az ember származása“ — Maian Mihály, „Az ötéves terv nyersianyagtai“, „Az em­ber átalakítja a természetet“ dr. Pazonyi Béüia nyíregyházi igazgató, „Tudósok harca a babonák elírni“ — dr. Szabó Árpád budapesti egyetemi tanár, „Szerszámok fejlődé­se“, „A szovjet tudások és a tudomány“ -— Asztalos Sán­dor debreceni kultúrtanács- noík. A tíznapos tanfolyam után megindulnak Nyíregyházán a te rmél.?|í.eitttud ományi előadd - sok a doftgozók széles rétegei pzáimáiiai, tömlegiszthivezetek- ben és üzemekben egyaránt. legjobb munkásokat megju­talmazzák. Pozsonyi Zo'tánt a dolgozók tisztelete 12 ezer forfeit jutalomban részesítet­te és ennek 25 százalékát,' 3000 forintot már át is ad­tak a sztahanovista ■ építő- munkálsoknak. — A MEZŐCAZDASÁGI IGAZ­GATÓSÁG felhívja a termelőszövet- keztek, állami gazdaságok, földmű- vcsszövetkezetek tagjai és sertéste­nyésztő telepek figyelmét, hogy a szeszgyárakban napi 50—100 hl. burgonyamoslék van, amit etessenek fel szarvasmarháikkal és sertéseik­kel. Szeszgyár van! Nyírmártonfal- va, Baktalórántháza, Berkcsz, Gyu­laháza, Nyírbogdány, Nyírtass, Oros, Nyírgyulaj, Vasmegyer és Tisza- iadáuy községekben. Közel 5000 forintos eredménnyel zárultak a nyírbátori könyvnapok Szombaton délután nyitották meg ünnepélyes keretek között a nyírbátori könyvnapokat. A dolgozó parasztok, a falu népe kérésé­nek tesz eleget a Magyar Dolgozók Pártja könyvkiadója a Szikra vállalat, amikor könyvéivé/ egymásután felkeresi Szabolcs közsé­geit is. A községek dolgozó parasztjai lelkesen üdvözlik ezeket az őszi könyvnapokat, Nyírbátorban a megnyitás délutánján már 1600 forintos érték, ben vásároltak könyvet s a másnap dé/utáni órákig ez a szám 3700-ra növekedett. Jó példával a nyírbátori üzemek jártak elől: a dohánybeváltó munkásasszonyai 1040 forintos értékben vásároltak és a Bóni gyártelep szervezetten vonu/t fel a könyvsátrakhoz, feliratokkal és zászlókkal ,A tanulási kedvet bizonyítja az a tény, hogy a könyvtárak között a legnagyobb számban a Bolsevik Párt története fogyott, valamint a Szovjetunió mezőgazdaságával foglal­kozó műveket vásárolták dolgozó parasztjaink, A könyvnap még a hétfői napon is tartott és a nyírbátori eredmény közel jár az 5 ezer forinthoz. AAAA/WWWWWVAA/WWVVVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ twfK VVWWVV/VVVAAAA/WVi JL Októ&eb etőtt Mens szégyen öreg fejje! az iskoiapatha ülni ü vajai és bakiéi termelőcsoportok befejezték az őszi mélyszántást is Megyénk valamennyi tér mel őszövetkezeti csoportja példát mutatott a falvak dolgozó parasztjainak az őszi szántás-vetési munkáik idején. A munka jó megszervezé­sével hetekkel a határidő elolt befejezték a rozs és bú­za vetését, a betakarítást. Most, hogy a járások dolgozó parasztjai — ott', ahol már befejezték idő előtt a biízavetést új munkához fogdáik, hogy a: letisztított földön elvégezzék az őszi munkák soron következő egyik ilgjen fontos műveletét, az eszi mélyszántást, munkájuk élére példamutatásukkal ismét a termelőcsoportok álltak. Tegnapi jelentések szerint a vajai „Kuruc“ termelő­csoport és a baktalórántházi termelőcsoport az elmúlt hét péntekjére, illetve vasárnapra befejezte az őszi mélyszán­tást is! A többi termelőcsop t is elsők között végzi a mélyszántást munkát. 12 ezer forint jutalomban srészesül Pozsonyi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom