Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-22 / 220. szám
2. oldal NYÍRSÉGI kagyar nép Csütörtök, 1949. szeptember 22... vai való kapcsolatát is nagyrészt ezeken keresztül bonyolította le. —■ Végül megemlítettem, hogy 1946 áprilisában Szőnyi Tibor uta. sitására kapcsolatba léptem Con- fino Gréte jugoszláv kémnővel. Közölte velem, hogy a jugszláv .kémszolgálatnak szélesen kiépített hálózata van Svájcban és hogy ez a hálózat Lompar Misán keresztül kapcsolódik az amerikai kémhálózathoz. Szőnyi—lompar—Dulles Dr, Kálmán András kihallgatása következik. Kálmán: A háború alatt Svájc, ban éltem mint emigráns, 1942-ben ismerkedtem meg Szőnyi Tiborral és tagja lettem csoportjának. Ettől az időponttól kezdve egészen 1949. májusáig, amikor letartóztattak, szoros kapcsolatban marad, tam vele és résztvettem bűncselekményekben, amelyeket ő a magyar állam ellen elkövetett, — Az a csoport, amelyet Szőnyi 1942 végén megszervezett és veze. tett, magyar emigránsokból állott, akiknek politikai állásfoglalásuk igen zavaros volt. 1944 elején Szőnyi Tibor kapcsolatba lépett Courbon Noel Fjeiddel. Field számomra ismerős emigránsoknak pénzbeli segélyt nyújtott és ezzel szorosan magához kötötte őket. Szőnyi Tibornak is á/landó anyagi támogatást juttatott Field és ezáltal elérte azt, hogy Szőnyi teljesítette azt a kívánságát, amelyet vele szemben támasztott mégpedig azt, hogy csoportjának tagjait ideológiailag előkészítse arra, hogy a háború alatt és a háború után az amerikai kémszer. vezet számára szolgálatokat végezzen. — Ugyancsak ebben az időben, 1944 elején, Szőnyi Tibor kémkapcsolatot létesített egy Lompar Misa nevű jogoszlávval, aki a jugoszláv kémszervezet megbízottja volt Svájcban. Tudomásom volt ar. ról, hogy Lompar szoros kapcsolatban áll A/lan Dulles-szel és számára kémügynöki szolgála. tokát végez. Ezek konkréten abból állottak, hogy Lompar az ismeretségi körébe tartozó, keleteuró. pai országokból való emigránsok között kémeket kutatott fel, ezeket kapcsolatba hozta Dulles-szel és Dulles azután ezek az egyének közül a legtöbbet beszervezte ar. ra, hogy a háború után visszatérve hazájukba, az amerikai kémszol- gálaf részére végezzenek munkát, lugeszláv tisztek 1944 őszén Szőnyi többízben találkozott Bernben Dulles-szel. A csoportnak ezekről a találkozókról, azoknak eredményéiről azt mondotta, hogy az amerikai kémszervezet csoportunkat át fogja dobni a felszabadított Magyarországra a jugoszláv kémszervezet segítségével abból a célból, hogy Magyarországon az amerikai kém- szervezet számára szolgálatokat végezzen. A hazautazáshoz döntő segítséget nyújtottak a jugoszláv hatóságok és a jugoszláv kémszervezet. Ez Dulles utasítására történt. Konkréten Lompar Mihail gondoskodott arról, hogy a hazautazó csoportunk hat tagja fel legyen szerelve hamis jugoszláv okmánvok. kal. Ezeknek a kiállítására utasította Lompar a genfi jugoszláv konzult. Én magam voltam az, aki a konzul lakásán konspirativ körülmények között átvettem az okmányokat. Ezekben az állott, hogy a jugoszláv hadsereg tagjai vagyunk, Ezenkívül Lompar két ajánlólevelet adott át nekünk, az egyiket Latinovics marseillei jugoszláv konzulnak címezve, akirői azt mondta, hogy teljesen megbízhatunk benne, a másikat pedig az OZNA.nak címezve Belgrádba, a jugoszláv kémszervezetnek, 1945. elején átléptük a svájci francia határt illegálisan. Ezt Noel Field segítsége tette le. hetővé, aki utazásunk előtt négyezer svájci frankot juttatott a csoportnak. Marseillebe beérkezve, felkerestük Latinovics konzult, ő a Lompar- féle levél elolvasása után igen barátságosan fogadott bennünket. 1945. március elején azután a G. 2 nevű amerikai kémszervezet megadta az engedélyt az utazásra és biztosított csoportunk ezá- mára egy amerika'i katonai repülő, gépet. Belgrádba megérkezve, a repülőtérről egyenesen az ÓZNA épületébe vittek bennünket. Szegedre érve, Szőnyi elmondta, hogy miben állanak konkréten a Dullestől kapott utasítások. Csoportunk tagjainak el kell helyezkedniük a magyar gazdasági és ál/ami apparátus legfontosabb pozícióiba és kártevő, romboló munkát kell végrehajtani a magyar demo. krácia e/len és kém-információkat gyűjteni, A kémkapcsolatot a jugoszláv és amerikai kémszervezetekkel pedig a csoportunknak fenn kell tartania. Kéatóedts, összeesküvés Elnök: Hogyan teljesítették ezeket a kémfeladatokat, és általában a romboló tevékenységet, amelyre megbízást kaptak? Kálmán: Szőnyi utasításokat adott arra, hogy a népjóléti mi- mteztériumban, amelynek egyik vezető állásába engem bejuttatott, hogyan szabotáljam a kormány intézkedéseit, keltsek bizalmatlanságot a minisztérium vezetőivel szemben és hogyan gyűjtsék kéminformációkat. Szőnyinek ezeket az utasításait én teljesítettem is. — Ezenkívül röviddel a megérkezésünk után résztvettem két kémjelentés elkészítésében, amelyek a magyar belpolitikai hely. zetre vonatkoztak, s ezeket eljut, tattam Cicmil ezredeshez. Elnök: Az összegyűjtött kém. anyagot hogyan továbbították? Kálmán: Azokat a jelentéseket, amelyek megszerkesztésében én is résztvettem, eljuttattam Cicmil' ez. redeshez Kalafatics őrnagynak címezve. Kalaifatics azután ezeket a jelentéseket Latinovics konzulon keresztül Lompar Michailhoz juttatta el Svájcba. Lompar pedig Fielden keresztül elküldte ezeket a jelentéseket Allan Dullesnek, Két tanú Szalag besnná- sairól Réti Miklós kihallgatása követ, ke zik. Elnök: önnek a múltban milyen beosztása és rangja volt a pécsi politika1! rendőrségen a Horthy- időkben? Réti: A pécsi rendőrkapitányságnál a politikai csoport vezetője voltam, mint detektívfelügyelő. 1933 nyarán egy ügyben nyo. moztunk. Ez az ügy egy kommunista össze... illetve szervezkedés volt. Szala'i a kihallgatáson önként, minden részletre kiterjedő pontossággal feltárta a szervezkedés egész tárgyi anyagát, minden személyi vonatkozását, Szalal önként, a saját kezde. ményezéséből, felajánlotta a besúgói szolgálatot. Én kérem, mint rendőr, ezt nem utasíthattam vissza, elfogadtam. — Szalai besúgásának eredménye az volt, hogy az 1933-ban leleplezett szervezkedés óta, egész a felszabadulásig Pécsett nem történhetett és nem jött létre kommunista szervezkedés. Ezután az elnök Lindenberg Lajost hallgatta ki. Elnök: Miiyen hivatali beosztása volt önnek, az 1943—44.es években? Lindenberg: A honvédvezérkar főnöke sátoraljaújhelyi fogházának voltam parancsnoka, tartalékos hadnagyi rangban. Elnök: Milyen következményekkel járt a politikai foglyok felé az, hogy Szalai András ott valami szökési tervről jelentést tett? Lindenberg: Szalai András megnevezte a kitörés szervezőit is. A kitörés 1944 március 21-én történt s akiként zajlott le, hogy a szerb politikai fogolyok megtámadták és /eíegyverezték az őrséget és kifeszítették a ka. púkat. A kifeszített kapukon a szökni ké. szülő elítélteknek azonban csak egy negyedrésze távozott el, mert a dr. Babos József hadbíró alezredes által készenlétbe helyezett utász-alakulatok csapatai közben — mert fel voltak készülve — váratlanul' a fogházhoz érkeztek, feltartóztatták a kitörni készülő foglyok nagyrészét és visszaszorították a zárkájukba őket. Ezek után a már kapun kívül lévő 75 elítéltnek az elfogására indultak s ezek üldözése közben 54 foglyot mészároltak le.. Elfogtak 21-et, A katonai honvédtörvényszék vészbírósága ebből a 21-ből is 11 -et kivégeztetett. Justus trackista szemináriuma Ezután Vándori Györgyi nyelvtanárnő kihallgatására került sor. Elnök: Beszéljen arról, hogy ön Justus Páltól milyen feladatokat kapott, amelyeknek államellenes jellegük volt? Vándori: 1948-ban, közvetlenül a két munkáspárt egyesülése előtt Justus arra utasított^ hogy szervezzek egy illegális csoportot abból a célból, hogy o folytathassa azt a trockista kádernevelést, amelyet előzőleg a Szó • ciáldemokrata Párt keretén belül működő szemináriumokkal és kollégiumokkal már elkezdett, összeírtuk Justussal a csoport résztvevőinek listáját és én megszerveztem az ő utasítására azt a csoportot, amelyik körülbelül 20 emberből állt. Ezenkívül azt az utasítást is adta nekem Justus, hogy rendszer- ellenes nézeteit nemcsak az illegális csoport körében terjesszem, hanem közöljem azokkal a volt szociáldemokratákkal is, akikről tudom, hogy trockista beállítottságúak. Justus az illegális csoport számára, az illegális összejöveteleken többször tartott külpolitikai beszámolót. Rá. galmazta a kormány tagjait és különösen élesen támadta a kormány külpolitikáját, a Szovjetunió felé való orientációjával kapcsolatban. Kétliulacspsság — A felülvizsgálat idején Justus rajtam keresztül arra utasította en. nek az illegális csoportnak a tagjait, hogy a felülvizsgáló bizottság előtt viselkedjünk úgy, mintha a legteljesebb mértékben egyetértenénk a kormány és a Párt politikájával, nehogy kizárjanak a Pártból. Ezzel Justus azt a véleményét nyilvánította, hogy rendszerellenes harcunkban a kétkulacsosság módszeréhez kell folyamodnunk. Ez az illegális csoport, amelyet Justus hozott létre, 1948 tavaszától 1949 májusáig mű. ködött. 1948, őszétől kezdve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Justus aktív harcra készül a rendszer ellen. Véleménye az volt, hogy a rendszer ellen való harcunkban segítséget, szövetséget n nyugati hatalmak között és Tito Jugoszláviájában kell keresnünk. Ilyen szellemben nevelte tovább az illegális csoportot. — 1948 őszétől kezdve Justus arra utasított engem és rajtam keresztül az előbb említett illegális csoport tot: erősebben arra kell vennünk az irányt, hogy felkészüljünk a magyar népi demokrácia elleni aktív harcra. Míg aktív harcra sor nem kerül — mondotta Justus —, addig csak a belső ellenállás eszköze marad szá. Htunkra De amikor Magyarországon belpolitikai vagy külpolitikai válság fog kitörni, akkor eljön számunkra a nyilt cselekvés órája. A külpolitikai válságon Justus azt értette, hogy a Szovjetunió és Amerika között elkerülhetetlenül háború fog kitörni, továbbá az volt a véleménye, hogy ebben a háborúban győztesként Amerika kerül ki és ebben az időben jön majd el számunkra a kedvező korszak. Szövetségeseket a magyar népi demokrácia elleni harchoz a nyugati hatalmak között és Titóéknál kell keresnünk, Justus, amikor a „szabad európaiakról“ be. szélt, ezeket a nyugati hatalmakat és Tito Jugoszláviáját értette. Elnök: Justus Pálnak van valami észrevétele? Justus: A tanúvallomás lényegében megfelel a valóságnak. Justus titkárnője a Gachol- val valé kémkapcso- latrél Az elnök megkezdi Fleischer Lászlóné Justus Pál titkárnője kihallgatását. Fleischerné: 1947 decemberében, amikor Justus Antwerpenben tartóz, kodott, megjelent az irodájában egy magát Vadasnak nevező férfi és öt kereste azzal, hogy személyesen szeretne vele beszélni. Amikor közöltem vele, hogy Justus csak néhány nap múlva érkezik Budapestre, egy papírlapra néhány sort írt s tőlem egy borítékot kért. A-borítékba beA tárgyalás, amely közel egy hét óta folyik itten Rajk László és öszszeesküvő társai bűnügyében __ kezdte beszédét Alapi Gyula —, joggal keltett hatalmas visszhan. got dolgozó népünkben, külföldi barátainkban és külföldi ellenségeink között egyaránt. Ennek a pernek rendikívüli fontossága van. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ennek a pernek nemzetközi jelentősége van, hiszen nemcsak olyan vád/ottak felett kell ítélkezni, akik kezet emeltek Népköztársaságunk államrendjére, hanem egyben o/yanok felett js, akik összeesküvő tevékenységükben a szocializmust építő magyar dolgozó nép külfö/di imperialista ellenségeinek voltak eszközei, dróton rángatott bábui. A vádlottak padján itt nemcsak Rajik Lsázló és társai ülnek, hanem külföldi gazdáik, imperialista felbujtóik is Belgrádban és Washingtonban. Mi a jellegzetessége ennek a pernek? Nem elsősorban az, tisztelt nép. bíróság, hogy a vádlottak padján a magyar népi demokrácia esküdt ellenségei ülnek, hiszen esküdtei, lensége volt a magyar népi demokráciának Nagy F.erenc és ösz- szeesküvő társasága js, esküdt ellensége volt a magyar népi demokráciának Mindszenty József is. Rajk és gyilkos társai többek kő. zött abban különböznek Népköz- társaságnuknak ama ellenségeitől, akikre az elmúlt esztendőkben sújtott le a demokratikus igazságszolgáltatás büntető keze, hogy ezek rendszerré emelték az álnokságot és álcázást, nem nyilt ellenségként támadtak, ha. nem sötétben bújkálva befura. kodtak népi demokráciánk ve- zető Pártjába és Köztársaságunk államgépezetébe. Rajk és bűntársai szintén a külletette ezt a papírt, leragasztotta és megcímezte Justusnak és azzal adta ide nekem, hogy megérkezése után rögtön adjam át Justusnak. Elnök: Gachotról, a budapesti francia követség beosztottjáról tud ön valamit Justus Pál vonatkozásában? Fleischerné: Igen. Az egész idő alatt, amíg én Justus titkárnője vol. tam, ő kapcsolatban állt ezzel a Gachot-val. Gachot gyakran felkereste őt az irodájában és ilyenkor hosszasan tárgyaltak. Ilyenkor láttam, hogy Gachot jegyzeteket készít a beszélgetésről. Néhány esetben előfordult, hogy Gachot távozása után Justus szólt nekem, hogy ezekről a beszélgetésekről ne beszéljek senkinek, mert ezeknek szigorúan titokban keli marad- niok. Azt is tudom, hogy néhányszor tele. ionon beszéltek és hogy házon kívül találkoztak. Legalább egy-két találkozásukról tudok. Elnök: Egyebet nem tud? Fleischerné: Egyebet nem. Az elnök kérdésére Justus kijelenti : A vallomás megfelel a valóságnak. * A népbiróság különtanácsa Jankó Péter elnökletével szerdán folytatta Rajk László és társai bűnügyének tárgyalását. A tárgyalást' negyed tíz után néhány perccel nyitotta meg a tanácselnök, majd feltette a kérdést, a bizonyítás, kiegészítés irányában van-e indítvány? Sem a népügyész, sem a vádlottak védői nem nyújtottak be indítványt bizonyításkiegészl- tésre. Az elnök ezután kijelenti: a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Felkérem a népügyészt a vádbeszéd megtartására. Feszült izgatottság fut végig a hallgatóság sorain, amikor dr. Alapi Gyula népügyész szólásra emelkedik. földi imperialisták cselédei és szolgái voltak, de ennek a bűnpernek a sajátsága abban áll, hogy a külföldi Imperialisták parancsainak közvetítőiként, főügynökükként, az imperializmus rohamcsapata- ként az a jugoszláv vezető klikk lép fel — Tito és bandája — amely ma leigázza Jugoszlávia hősi népeit és bitorolja a hatalmat Jugoszláviában. IS vádirat valamennyi állítása bebizanyitást nyert Tisztelt Népbíróság! A tárgyalás adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a vádirat valamennyi állítása, a nyomozás valamennyi adata bebizonyítást nyert. A vádlottak és tanúk vallomásai, a szembesítések eredményei maradéktalanul beigazolták a vádat, megerősítették a vádiratot. A fő- tárgyaláson a vádlottak, valamint a nagyszámú tanú vallomásaiból,, ezek sokoldalú össztevékenységé- ből és a perben szereplő tárgyi bi. zonyítékokból teljes fény derült az igazságra. Ebben az összefüggésben nemcsak azt kell kiemelni, hogy a vádlottak teljesen szabadon védekezhettek és védekeztek, hanem azt is, hogy ugyanannak az eseménynek az egyes vádlottak és tanúk különböző oldalait más-más részleteit egymástól függetlenül világították meg. Éppen ezáltal kaptunk világos képet ennek a hitvány bűnszövetkezetnek gálád munkájáról, éppen ez tette lehetővé nem utolsó sorban, hogy a főtárgyaláson a való tényállás az igazságnak megfelelően a maga teljes egészében kibontakozzék. 0| tényei! herlIUK" napvilágra A vádlottaki Rajk, Brankov, Pálffy és a tanúk vallomásai küDr* Alapi Gfnla védbes&éde
