Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-22 / 220. szám

Csütörtök, 1949. szeptember 22. NYÍRSÉGI HAQYAR NBP 3. oldal lönböző részleteket világítottak meg, de tartalmuk mindig ugyan­az; nincs eltérés sem időben, sem tényben a különböző oldalról meg­világított részletekben. A tárgyaláson, tisztelt népbíró­ság olyan tények is napvilágra ke­rültek, amelyek sem a vádiratban, sem pedig a nyomozás során nem merültek -fel. így például új volt Brankov vallomásában az, hogy Titoék bomlasztó munkájukat az imperialista kémszerveze­tekkel karöltve nemcsak vala­mennyi népi demokratikus or. szágban ío/ytatták, hanem olyan kapitalista országokban is, amelyekben erős a mun­kásmozgalom, amelyekben szé­les tömegbeío/yással rendel, kező Kommunista Pártok van­nak. Uj volt ugyancsak Branikov vallo­másában az a leleplezés is, hogy a fegyveres puccs megvalósítása, a magyar demokrácia vezető állam. férfiainak meggyilkolása után ala­kítandó új kormányban Titóék Bán Antalnak is sze­repet szántak. Brankov egyben leleplezte Bán Antalnak és az amerikai és jugo­szláv uralkodó köröknek igazi kapcsolatait. Kiderült, hogy Bán Antalt is azért akarták Titóék be- venni az új magyar' kormányba, mert régi jugoszláv rendőrként volt, akit ilyen módon úgy, mint a többieket, Rajkot, Rob Antont kézbentartottak. Új megvilágításba került Titóék politikája Rajk vallomása alapján b'izo. nyosfokú új megvilágításba ke. rült Titóék egész politikája a há­ború befejezése óta, sőt a háború befejezése előtti időben is. Rajk a tárgyaláson elmondta a Ranko. viccsal folytatott kelebiai tárgya, lása alapján, hogy az amerikai jugoszláv vezetők már közvetlenül a háború befejezése után, sőt már a háború alatt is szovjetellenes politikát folytattak. Elmondta, hogy Jugoszláviának kezdetben csupán a tartalék szerepét szán­ták ebben a szovjetellenes hadjá­ratban és a nyílt szovjetellenes politika útjára csak akkor tértek rá, amikor a szocialista erők a népi demokráciákban csapást csapásra mértek a reakció erőire és nem le­hetett többé a reakció hatalomra- jutására számítani ezekben az or­szágokban. Mindez új volt, amit ilyen világosan a. vádirat a nyo­mozás adatai alapján nem fogal­mazhatott volna meg. Hogy ez a tárgyaláson felmé­rőit új mozzanat megfelel a valóságnak, azt maguk a té- nyék igazolják. Titóék egész politikájára a Ran­kovics- Kelebián Rajknak elmon­dott őszinte vallomásai az uralko­dó jugoszláv klikk igazi! politiká­járól szolgáltatják a kulcsot Ti­tóék politikája rejtélyeinek meg­értéséhez. Mint ahogy Rajk vallo­mása a paksi találkozóról és arról, hogy Rankovics mit mondott Pak­son a demokratikus Görögország elszigeteléséről, megfullasztásáról, tökéletesen egybevág azzal, ami azóta történt Titóék és a görög monarcho-fasiszták egységfrontjá­ban a görög szabadságharcosok ellen. Ismétlem, tisztelt népbíró­ság, a főtárgyaláson elhangzott vallomások teljes egészében beiga­zolták a vádakat. Mi igazolódott be? Elsősorban is Rajk Lászlóról beigazolódott, hogy 1931. óta a rendőrség kéme és provokátora, aki a saját szavai szerint folyama­tosan tájékoztatta Horthy rendőr­ségét \s hajtotta végre Hetényi, Schweinitzer, Hain Péter utasítá­sait, Beigazolódott, hogy provo­kátor volt Spanyolországban és gazdáit szolgálta a francia inter­nálótáborokban is. Beigazolódott, hogy nemcsak a magyar rendőr­ségnek szolgált, hanem — ismét saját szavai szerint — .Természe­tesen” vállalt szolgálatot a francia kémszervezet, a „2-ieme Bureau” számára is. Beigazolódott róla, hogy Hain Péter révén kapcso­latba került a Gestapóval, majd a német fasizmus bukása után a kémszervezet ügynökévé lett, amellyel már a francia interiiáló- táborokban kapcsolatba került Noel h'Fíeld, az OSS. amerikai kémszertvezetének egyik svájci vezetője révén. Beigazolódott, hogy a felszabadulás után a Kom­munista Párt soraiban rendszeresen szolgálta az amerikai kémszerve­zetet, Kovács alezredes és Himm- ler Márton közvetítette hozzá az amerikai imperialisták utasításait a Kommunista Párt bomlasztásá. ról, a jobboldali erők titkos támo­gatásáról. 1946-ban Rajkot — mint ahogy ő maga mondta — áttették jugo. , szláv vonalra, jugoszláv ügynökké ! vált anélkül, hogy megszűnt volna amerikai ügynök lenni. 1947. nya­rán Abbáziában, majd Kelebián, októberben pedig Pakson Rankovics jugoszláv belügymi. niszterrel tárgyalt a magyar demokrácia aláaknázására és megdöntésére írányu/ó ter­vekről és vette át mint kö­zönséges ügynök az összees­küvésre, a gyilkosságokra, a fegyveres puccsra vonatkozó utasításokat. Beigazolódott Rajkról, hogy párt­jának magas funkcionáriusaként mint bel_ és külügyminiszter kö­zönséges kém volt, idegen hatal­mak eszköze, összeesküvő, aljas­ságra készülő bandita. Pálffy Györgyről * tárgyalás során beigazolódott, hogy meggyőződéses fasiszta volt. Beigazolódott, hogy rendszeresen és tervszerűen igyekezett fasiszta tisz­tekkel átitatni a honvédséget. Be­igazolódott róla, hogy már 1945 óta jugoszláv ügynökké vált. Lozits és /sokalj jugoszláv katonai attasék éppen népellenes érzelmei alapján szervezték be a jugoszláv kémháló­zatba. Beigazolódott, hogy Pálffy már 1947-ben a római partizánkon. greszuson megtárgyalta Ncdelkovict jugoszláv ezredessel a magyar nép: demokrácia megbuktatására irányuló összeesküvés politikáját és egész taktikáját. Pálffy volt a népellenes össze­esküvés vezetőjének, Rajk Lász­lónak legfontosabb cinkosa. Pálffy dolgozta ki a tervet Rákosi Mátyás. Gcrő Ernő és Farkas Mihály meggyilkolására. Beigazolódott, hogy Pálffy igen fon tos katonai titkokat árult cl egy idegen ország kémszervezetének, hogy rendszeresen tájékoztatta a ju­goszláv ügynököket a magyar had sereg szervezetéről, fejlesztéséről, e határőrségről, a magyar hadiiparról Branlcov Lázárról a tárgyaláson beigazolódott, hogy mint a jugoszláv katonai misszió ve. zetője, mint a jugoszláv követség tagja egyik főszervezője volj a ma­gyar demokrácia aláaknázására és megdöntésére irányuló szer­vezkedésnek, Brankov volt Rankovics főmeghi. zettja. ő ellenőrizte Rajk össze»* küvő tevékenységét, ő közvetítette Titóék parancsait magyarországi ügynökeinek. Beigazolódott, hogi Brankov „átállása“ Titóék tábora hói a demokrácia és a szocializmn híveinek táborába Tito és Ranko vies utasítására történt azzal az al jas szándékkal, hogy így aktívabbal: és eredményesebben vehessen részi a Magyar Népköztársaság megdön­tésére irányuló szervezetben. Beiga zclódott, hogy Brankov részes abban a gyilkosságban, amelyet Rankovics utasítására a budapesti jugoszláv követség szervezett és amelynek célja az volt, hogy el­tegyék láb alól Mores Milost, altó tartva, bogy Motes leleplezi Magyar országon folytatott kémtevékenysé­güket és bomlasztó üzelmeiket. Szönyi Tiborról beigazolódott, hogy a háború alatt amerikai kémmé lett és Svájcban Noel h‘Fíeldtől és Allan Diillestöl kapott utasítást. Az ő irányításuk­kal magyar emigránsokból kémcső portot szervezett, az amerikai kém. szervezet jugoszláv ügynökeinek se­gítségével érkezett haza Magyaror. szágra és ege9£ magyarországi tevékeny, sége az amerikai és jugoszláv kémszervezetek szolgálatában állt. Beigazolódott, hogy amerikai és ju­goszláv kémeiket helyezett el a Ma gyár Köztársaság fontos közigazga. tási állásaiba abból a célból, hogy bomlasszanak, szabotáljanak, kém kedjenek. Beigazolódott, hogy Sző nvi Tibor Rajk László egyik legfontosabb segítőtársa volt a Magyar Népköztársaság megdön­tésére irányuló szervezkedésben. A főtárgyalás beigazolta a Szalai Pndrás ♦ellen felhozott vádakat is. Kiderült, hogy Szalai 1935-től hol Jugoszla viában, hol Magyarországon voll provokátor. Beigazolódott, hogy az ő lelkén szárad a sátoralja­újhelyi börtön politikai foglyai­nak elárulása. 64 ember tör­vénytelen kivégeztetése. Beigazolódott, Hogy Szmiljanics jugo­szláv őrnagy Szalai Andrást éppen provokátort tevékenységének ismére téten szervezte be a magyarországi jugoszláv kémszolgálatba. A tárgyalás Qgnyenovics Miién rendszeres kémtevékenységét is beiga zolta, mint ahogy megerősítette azo kát a vádakat, amelyeket a vádirat tartalmazott Worcndy Béla ellen. Beigazolódott, hogy Korondy fasiszta csendőrszázados Rajk é« Pálffy jóvoltából került a rendőr ségre. Ott azzal a céllal tevékeny kedett, hogy a demokrácia karhatalmából demokráciaellenes fegyveres erőt képezzen. Beigazolódott, hogy Rajk és Pálffy utasítására előkészítette a fegyveres puccsot, különleges tiszti fegyvere* különítményt szervezett és előkészí­tette Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő meggyilkolását. Justus Pálról bebizonyosodott, hogy 1932 óta rend. őri besúgó, hogy Magyarországon. Franciaországban egyaránt kiszolgálta Horthyékat, de bebizonyosodott az is, hogy Justus Horthyék besúgója, Titóék és a francia kémszervezet ügynö­kévé lett, hogy a budapesti jugoszláv követ, ségnek, majd közvetlenül Rankovies- nak és a budapesti francia követség sajtóattaséjának, Gachot-nak gyűj­tött és szolgáltatott ki rendszeresen a magyar politikai és gazdasági élet­ről szóló kémanyagot, állami titko­kat, előbb a Szociáldemokrata Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi ülésein meg­szerzett titkos adatokat. Tisztelt népbíróság! Nem elég a vádlottak bűneit ismerni ahhoz, hogy ítélkezzünk felettük. Ismernünk kell ennek az összeesküvésnek politikát háterét, célját és tartalmát. Tulaj, donképpen miről volt itt izó? Rö­viden szólva, vissza akarták állítani Magyar- országon a kapitalizmust. Vissza akarták állíliani a nagybirtoko­sok és tőkések uralmát. Amerikai és jugoszláv gazdáik meg­bízásából előbb arra törekedtek, hogy segítsenek megakadályozni a demokratikus és szocalista erők győ. zelmét a magyar reakció erői felett, később, mikor a magyar munkás­osztály vezette demokratikus erők felülkerekedtek és megkezdték az előrehaladást a szocalizmus felé, a2 összeesküvők a Magyar Népköztár saság erőszakos megbuktatására, a régi rend restaurálására törekedtek A Rajk vezetése alatt álló és a fegyveres puccs sikere után felállí­tandó koalíciós kormány Nagy Fe renc híveivel, a jobboldali szociál demokraták képviselőivel, R ajkkal Pálffyval, Rob Antonnal egyetemben a kapitalizmus restaurálásának, e népi demokrácia vívmányai meg­semmisítésének a kormánya lett volna. fl tömeggyilkosság Rajk szerint politikai BBC K,ell-e bizonyítani, hogy egy kormány amely magábafoglalta volna a jobb. oldali szociáldemokratáktól Nagy Ferencig és Mindszenty híveiig a magyar reakció minden válfaját^ a magyar népi demokrácia felszámolá­sának, az államosítások megsemmi sítésének, a földreform likvidálása, nak kormánya lett volna. Nyilván­való az is, hogy ez az új kormány Rajkék vezetésével nemcsak egy­szerűen a nagybirtok és nagytőke hatalma restaurálásának kormánya lett volna, hanem fasiszta típusú kormány. Rajk maga cinikus nyíltsággal jelen, tette ki, hogy ő politikus ember lé­tére tisztában volt ezekkel a követ­kezményekkel, tudta, hogy mi tör­tént volna Magyarországon, ha Pálffy és Rankovics jugoszláv és magyai fasisztái működésbe kezdtek volna. Ezt mondta erről Rajk: ,,Minden esetre a legmesszebbmenő kegyetlen- kedé9, mészárlás következett volna azokkal a demokratikus erőkkel szemben, akik őket — mármint a nyilasokat — az országból kiszorí­tották, a kapitalizmust fokozatosan likvidálták, a földeket felosztották, az üzemeket, a bankokat államosi. tották stb. Erre nyilvánvalóan gon­doltam, hiszen politikus ember va- gyo.k9 ismerem a politika A-B^C jét.“ , i i íme Rajk szerint a dolgozó töme­gek fogságbatasztíása, legjobb kép viselői ezreinek és tízezreinek le. mészárlása, mint politikai A-B-C. így tanulta meg Rajk a fasizmu. A-B-C-jét mesterétől és gazdájától Titótól, aki ezt a politikai A-B-C-t ^ szerb, horvát, szlovén nép és Jugo­szlávia többi népének hátán hajtja végre. Magyarország drága árat fizetett volna Rankovics a Rajkkai való kde. biai és paksi találkozón nem csi­nált titkot abból, hogy mit kiért volna Jugoszlávia Magyarország­tól. A paksi találkozón Rankovics közölte Jugoszlávia úgynevezett igényeit a hatalom átvétele után. Rajk ezekről az igényekről a kö­vetkezőket mondta: „először a fegyveres erők felett akarnak ren. delkezési jogot biztosítani ma­guknak, tehát a honvédség és a rendőrség felett. Titó természete­sen szem előtt tartotta a végcélt, azaz egy államblokk létrehozását. Olyan külpolitikát követelt Ma­gyarország részéről és erre ga­ranciát, amely mindenkor össz­hangban áll a jugoszláv külpolitiká­val, azaz külpolitikailag is aláren. delt viszonyt a jugoszláv kormány, hoz. Végül mivel Jugoszlávia ipa­rilag íejletleaiebb ország, követelte, hogy akár a magyar érdekek tel. jes háttérbe szorításával is, a magyar ipart elsősorban a jugo­szláv gazdaságpolitika megvalósí­tásának kell alárendelni.” Nem csodálkozom, ha minden öntudatos dolgozó magyarnak, akiben a ha­zafias becsületérzésnek egy szik­rája él, ökölbe szorul a keze, ha ezeket a terveket meghallja. Ezeknek a gyalázatos terveknek, gyalázatos feltételeknek, ezeknek a becsületünkbe gázoló feltételek­nek fényénél értékelhetjük leg­jobban a nyugati imperialista rá­dióknak és sajtónak azt az igye­kezetét, hogy Rajkot és cinkos­társait valamiféle ,,nemzeti vonal” képviselőivé avassa. London és Washington uralko­dó körei, az angol és ameri. kai imperialisták szóvivői szá­mára „nemzeti vonal” képvi­selője az, aki 18 éven át hiva­tásszerűen foglalkozott besú- gássa/ és árulással, aki ki. csínyben és nagyban árulta a hazát a külföldi imperialisták­nak, kémfőnökségeknek, Noel h’Fieldtől, Allan Dullestől a „2-ieme Bureau”.n,a Gestapón ke­resztül Titó és Rankovics kém. szervezetéig. a béke és a Szovjetunió ellenségei Tisztelt Népbíróság! Abból, hogy Rajk és cinkosai a magyar függetlenség elárulására szövet, keztek, szervesen következik, hogy ki akarták tépni országunkat a hatalmas demokratikus béketábor­ból és szembe akarták fordítani a Szovjetunióval. Itt ugyanannak az éremnek a két oldaláról van szó. Rajkók azért voltak szovjetellene­sek, mert a Szovjetunióban látták — teljes joggal — békénk és a magyar függetlenség legfőbb tá­maszát és védelmezőjét; és meg­fordítva, azért voltak szovjetelle­nesek, mert a béke és a magyar nép függetlenségének ellenségei voltak. A magyar nép'i demokrá­cia egész politikai fejlődése bizo­nyítja, hogy aki a Szovjetunió el­lensége ,az egyben a magyar dol­gozók hatalmának és az ország függetlenségének és békéjének is ellensége. g Igen tiszteit Népbíróság! Nénivé, letlen, hogy Rajk és Szönyi im­perialista gazdáiktól, Dullestől Rankovicsig és Titóig a kommunis. ták pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának harcképtelenné tételére kaptak .megbízást. Ellenségeink megtanulták, hogy a Part a nép, a demokrácia, a Népköztársaság őre és védel­mezője. Nem véletlen tehát, hogy népi de- tnokráciánk megbuktatására irá­nyuló összeesküvő tervük szerves és döntő része a Magyar Dolgozók Pártja vezetőinek ,,ártalmatlanná tétele”, elsősorban pedig Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mi­hály meggyilkolása volt. Érthető, hogy dolgozó népünk milliós tö­megei elsősorban az összeesküvők, nek e gálád tervein háborodtak fel, ösztönösen megérezvén, hogy a mi Pártunk és népünk vezető­jére, Rákosi Mátyásra akarták fel. emelni véres kezüket és egyben a nép hatalmának, felemelkedésének és jólétének is orgyilkosai voltak, Titóék is vádlottak A nyugati imperialista körök azt állítják, hogy ez a per tulajdon« képpen nem is Rajk és társainak pere, ebben a perben tulajdon­képpen Titó és társai ülnek a vádlottak padján. Nem tagadom, hogy ebben jó adag igazság van. Igazság szerint nemcsak a közvet­len tetteseket, hanem a felbujtó- kát is a vádlottak padjára kellene ültetni. Ez a per le/ep/ezte Titóékaf, mint az amerikai imperialisták szövetségeseit, mint az impe. rialista kémszervezetek ellen­séges ügynökeit. A tárgyalás bőséges bizonyítéko­kat szolgáltatott arra vonatkozó, lag, hogy Titóék kapcsolatai az imperialistákkal nem a Tájékoztató Iroda ismeretes határozata után jöttek létre, hanem régi keletűek. Mindezek a tények és Brankov

Next

/
Oldalképek
Tartalom