Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-21 / 219. szám
SZERDA, 1949, SZEPTEMBER 21 mSKSESÍ HÁGTÁK MS 3. oläal kozásá'ban mi volt az ön terve, hogyan gondolta ezt megvalósítani? Korondy: Régi ismerőseimből, csendőr-, rendőr, és honvédtisz. tékből akartam megszervezni egy különítményt, ezzel a különít, ménnyel lefigyeltetni a kormány tagjainak tartózkodási helyét, azután éjjel, egyszerre, egyidőben Elnök: Justus Pált vezessék elő! A fogházőrök elővezetik Jus. tust. Elnök: Justus Pál! Megértette a vádat? Justus: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? Justus: Elismerem bűnössége, met és őszintén sajnálom, amit elkövettem. (Felháborodott moraj.) Elnök: Csendet kérek! Beszéljen először is arról, mikor és milyen körülmények között szervezte be önt Hain Péter a Horthy-rendőr- ség besúgójává! Justus: Ennek előzményei a kö. vetkezők: 1930—31-ben már kialakult trockista meggyőződésem volt, amelynek lényege a Szovjetunió és a Kommunista Párt elleni küzdelem. 1930-ban létrehoztam egy trockista szervezetet, amelynek, ,,oppozició” volt a neve. Ez a szervezet főtevékenységét az illegális kommunista mozgalom elleni küzdelemben látta. Ahlhoz, hogy ezt a küzdelmet eredményesebben folytassák a szervezet tagjai, én magam is és a többiek, befolyásomra a Szovjetuniót rágalmazták és megpróbálták megingatni a forradalmi munkásoknak a Szovjetunióba és a kommunistákba vetett bi- za/mát. Horthy rendőrségének „sző vetségese“ A horthysta-rendőrség nemcsak tűrte, hanem kifejezett jóakarattal támogatta ezt a mozgalmat. Tulajdonképpen a horthysta rendőrség szövetségese és eszköze voltam, még mielőtt az engem ténylegesen beszervezett volna. — Maga a beszervezés 1932. augusztusában történt, amikor a politikai rendőrség másodízben tartóztatott le. Hain Péter külön behívott dolgozószobájába és ott azt mondotta, hogy bár módjában volna engem súlyosan megbütetni és egyéb fenyegetésekkel is élt, ennek ellenére eltekint ettől, ha hajlandó vagyok a rendőrségnek rendszeresen jelentéseket adni. — Ezt a... (gondolkozik), felszólítást elfogadtam. Évtizedes besúgói tevékenység Elnök: Beszéljen arról, hogy miután így beszervezték, kiket árult ön el, kiket súgott be a földalatti forradalmi mozgalom részvtevői közül? Justus: Jelentéseimben az ötödik és hatodik kerületi szociáldemokrata mozgalomban szereplő kommunistákról vagy kommunista szimpatizánsokról tettem név szerint említés^. ■ j Egy másik alkalommal — ez 1937. tavaszán történt — arról a szocialista mozgalomról kért tőlem jelenést Hain Péter, amelynek egyik vezetője voltam. 1937 nya- rán, a Szalmás-kórus munkájáról és arról kellett jelentést tennem, hogy játszanak-e ott kommunisták szerepet (hosszasan gondolkozik.) 1943. elején ismét a VI. kerületi pártszervezetről, az ottani kommunista befolyásról kérdeztek és ez alkalommal jelentettem a vezetőségi emberek nagyrészét, össfcefoglalólag azt szeretném mondani a rendőrségnek végzett besúgó munkámról, hogy,., fhabo. őrizetbevételüket végrehajtani. Ha Rákosi, Gerő és Farkas miniszterek ellenállnának, úgy őket fizikailag megsemmisíteni. Elnök: És a kormány többi tagja, ha azok ellenállnának? Korondy: Minden bizonnyal ott is fegyverhasználatra került volna a sor, ha ellenálltak volna. zik) bár Hain Péter fenyegetések, kel kényszerített arra, hogy ezt a szerepet elvállaljam, mai szemmel egész világosan látom, hogy trockista meggyőződésem és tevékenységem tett engem először a rendőrség tényleges szövetségesévé. Ez a tevékenység hívta fel rám a rendőrség figyelmét és ez vitt odáig, hogy a horthysta rendőrségnek ügynöke lettem. 5 francia titkosszolgálat ügynöke Elnök: Milyen feladatúkat végzett Franciaországban a magyar politikai rendőrség megbízásából? Justus: Parisban jelentkeztem a magyar követségen. Mint újságírónak, a követség sajtóattaséjához kellett fordulnom, Gesztesi Gyulához, aki felszólított arra, hogy adjak neki jelentéseket és megmondta, hogy ő az, aki Hain Péter utasításait továbbadja nekem és ő fogja az én jelentéseimet Budapestre, Hain Péterhez továbbküldeni. Azt a megbízást adta, amiről Hain Péter Budapes- ten is beszélt, hogy kimerítő információkat szerezzek a párisi magyar kommunista emigráció vagy a kommunistákkal rokonszenvező emigránsok tevékenységéről. Elnök: Gesztesivel fedőszámát nem közölte? Justus: Gesztesi kérdezte tőlem. Elnök: Tehát ön erre közölte? Justus: Én erre megmondtam neki. Elnök: Mit mondott, mi a fedőszáma? Justus: J/17. Azt hiszem, J/17 volt. Elnök: A felszabadulás után ön Budapesten francia hivatalos személyek részéről milyen megbízatást kapott? Beszervezték önt? Erről beszéljen! Justus: A francia titkos szolga, lat számára engem a budapesti francia követség attaséja, Francois Gachot szervezett be, akit én körülbelül 1938 óta ismertem. 1948. elején egy alkalommal meg. mondta, hogy ő a hivatalos funkcióján kívül információkat gyűjt a francia titkos szolgálat számára is és reméli, hogy ennek tudatában én sem fogom tőle az információkat megtagadni. A felszólításnak két okból tettem ele. get. Egyrészt mert már előzőleg adtam neki egész bizalmas információkat és így nagymértékben ki voltam szolgáltatva neki, másodszor, mert a Gachot.nak adott információkban valóban eszközt, fegyvert láttam a kommunista befolyás elleni küzdelemben. Elnök; Tartalmilag milyen információkat szolgáltatott? Justus: A felszabadulás előtt főleg a két munkáspárt viszonyáról, a két munkáspárt közötti súrlódásokról, az egyesülés után pedig a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségi üléseiről és egy sor különböző készülő és többé vagy kevésbbé bizalmas jellegű kormány- intézkedésről. Például — nem emlékszem valamennyire — a szövetkezeti kérdésben, azután a ku. Iákok elleni, a klerikális reakció elleni előkészületben lévő és más hasonló kormányintézkedésekről és párthatározatokról, Elnök: Szóval, bizalmas természetű, készülő kormányzati intézkedésekről? Elnök: Akkor miért kellett külön kiemelni Rákosi, Gerő és Farkas minisztereket? Korondy: Azért, mert az ő személyük volt az, akiket feltétlenül léire kellett állítani ahhoz, hogy a mi fegyveres felkelésünk sikerülhessen. Justus: Igen. Elnök: Honnan szerezte ezeket az adatokat? Justus: Én a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja voltam és ezen a réven megvoltak ezek az információim. Tito kéme Elnök: Most térjünk át a jugoszláv hírszerző szervekkel való kapcsolatára! A jugoszláv hivata. los tényezők hogyan szervezték önt be és mikor? Justus; 1945. év végén a Szociáldemokrata Párt akkori vezetősége fogadást rendezett valameny. nyi budapesti diplomata tiszteletére. Ezen a fogadáson én is ott voltam és ugyancsak ott volt Obrád Cicmil ezredes, a jugoszláv katonai misszió vezetője. Bemutattak Cicmilnek. 1946. tavaszán, felhívott telefonon és meghívott másnap estére vacsorára. Cicmil lakásán rajtam kívül jelen volt még Jávorszky őrnagy, Cicmil he. lyettese és Cicmil megmondta rögtön, a meghívásnak egyik főoka az, hogy Jávorszky őrnagy feltétlenül meg akar ismerkedni velem. Jávorszkyval először németül, aztán franciául beszélgettünk és Jávorszky többször célzást tett az én trockista nézeteimre. Mikor a vacsorához ültünk, akkor azt mondta németül Cicmilnek, hogy „nem is tudod, hogy a magyar Trockijjal ülünk egy asztalnál.” Erre én azt mondottam neki, tudok ugyan arról, hogy engem így neveztek, de én baloldali szociáldemokrata vagyok. (Derültség a hallgatóság soraiban.) Justus „külön útja“ Justus: Erre Jávorszky azt válasz alta, hogy ő nagyon jól ismeri az én nézeteimet és tudja, hogy szembenállók a kommunistákkal, azt is tudja, hogy nem vagyok szociáldemokrata és az a külön út, amelyen én járni akarok a Szociáldemokrata Párton belül, az neki tulajdonképpen nagyon imponál. Ugyanakkor felszólított arra, hogy működjem vele együtt. Ezt meglehetősen ködös formában tette, úgyhogy, én nem is értettem, hogy miről van szó, amire ő megmagyarázta, hogy ő tőlem információkat, bizalmas magyar politikai információkat akar kapni. A következő találkozás alkal mával Jávorszky még sokkal nyil- tal>baii beszélt, megmondotta, hogy Rankovics jugoszláv belügyminiszter egyenes utasítására ajánlja fel nekem az együttműködést a jugoszláv titkos szervezettel. Én megpróbáltam ez elől kitérni és akkor Jávorszky azt mondta, hogy nemcsak az én szovjetellenes, kommunistaellenes tevékenységemet, szóval trockista múltamat ismeri hanem tudomása van arról is, hogy a horthysta magyar rendőrségnek teljesítettem szolgálatokat. Ezt én először megpróbáltam tagadni, de akkor Jávorszky elém tett egy fényképmásolatot, egy fotó kópiát, amely Gesztesi Gyulának Pá- risból Hain Péterhez küldött és kóláin szóló jelentését tartalmazta. Ezek után nem tudtam, nem volt módomban az újabb felszólítás elől kitérni, beleegyezésemet adtam. Példakép: Tito Jugoszláviája — Az első közvetlen feladató 1948 áprilisában kaptam, amikoi Rankovics különmegbízottjaként eg> magát Vadas Ferencnek nevező ember jelentkezett nálam és Rankovics megbízásából (gondolkodik) azt közölte velem, hogy a a főfeladat a Szovjetunió befolyása ellent küzdelem Magyar- országon. Elnök: Milyen feladatot közölt tehát önnel? Justus: Hogy ennek érdekében, a Szovjetunió magyarországi befolyása elleni küzdelem érdekében össze kell fogni mindazokat az elemeket, amc. lyek elégedetlenek a magyar politikai rendszerrel és eléjük állítandó példaként Tito Jugoszláviáját kell felhozni. Azt is Rankovics üzeneteként mondotta, bogy a Kommunista Párton belül van egy elég erős csoport, ilyen nacionalista-kommunista csoport és próbáljak én ez után informálódni és ezzel kapcsolatot keresni Rankovics Horváth Zoltán iránt érdeklődik Elnök : A két munkáspárt egyesülése után milyen feladatokat kapott ugyancsak Rankovicstól? Justus: Az egyesülés után csak egyízben találkoztam már Rankovics megbízottjával, ismét Vadassal, 1918 őszén. Azt mondotta, bogy az ő céljuk és feltételezi, hogy ez a cél az enyém is, Magyarországot elszakítani a Szovjetuniótól és a többi népi demokráciától és Jugoszlávia mellé állítani. Ez azonban csak úgy lehetséges hogyha a jelenlegi kormányt meg- dönlik. Rankovics megbízásából kér. dez engem, hogy milyen erőket tudnék egy ilyen irányú mozgalomnak a rendelkezésére bocsátani. Elnök: Valami jelentést, kémje, lentést nem adott ön át neki akkor? Justus: De igen, az azokra a kérdésekre adott írásbeli választ, amelyeket Jávorszky tett fel. Ezek között szerepelt egyrészt a Szociáldemokrata és a Kommunista Párt ösz- szekötő bizottsága, annak tárgyalásai, ennek az összekötő bizottságnak a kommunista tagjairól felvilágosítás és szerepelt a Szociáldemokrata Párt politikai bizottságának a tagjaira vonatkozó kérdés és végül külön kérdezősködött Horváth Zoltán, a Népszava szerkesztője iránt, elég behatóan. Titéék „erői" —* 1943 októberében, tehát az utolsó találkozás alkalmával én feltettem azt a kérdést Vadasnak, hogy végeredményben hogyan képzelik el ők azt, hogy Jugoszlávia egyedül szembefordul a Szovjetunióval, valamennyi népi demokráciával? Milyen erők felett rendelkeznek? Erre Vada9 nagyon érthető célzásokat tett arra, hogy igen erős szövetségesekre, igen erős nemzetközi támogatásra számítanak és számíthatnak, amit én már akkor sem érthettem máskép, mint úgy hogy angolszász, különösképpen amerikai támogatással számolnak. Már 1944-ben nagyon sok angol, de főleg amerikai tisztet láttam Jugoszláviában és már akkor az volt a helyzet, hogy egészen jelentéktelen, A népbíróság küiöntanácsa kedden reggel folytatta Rajk László és társai bűnügyének tárgyalását, Jankó Péter tanácselnök 9 Óra után néhány perccel nyitotta meg a főtárgyalást. Elsőnek dr. Bokor Lajos tanút kéri a különtanács elé. Az elnök kérdéseire dr. Bokor, Lajos elmondja, hogy nyugalmazott rendőrkapitány, Rajk Lászlóval só- gorságban van. Rajk vallomásával egybehangzóan számol be arról, hogy Rajkót milyen körülmények között szervezte be 1931 ben Heté- nyi rendőrségi besúgónak. Az elnök ezután Rajk Csehszlovákiába való illegális átdobásáról kérdezi ki a tanút. Elnök! 'Ön kapott közlést Sombortól 1936-ban Rajk Lászlónak Csehszlovákiába való illegális átbodását illetően? szóval alacsonyahbrangú amerikai tisztek adtak utasításokat jugoszláv törzstiszteknek és tábornokoknak, szóval ők voltak a tényleges irányítók és urak Jugoszláviában. „Minden antidemokratikus elemei tömöríteni“ Elnök: Mit tett Rankovics az ön feladatává itt, Magyarországon? Justus: A feladat az volt, hogy szedjem össze mindazokat az elemeket, amelyek szembenáll- nak a magyar népi demokráciával és a magyar kormány elleni politikai akcióra felhasználha- vagy szerintem felhasználhatók. Lényegileg az volt a feladat. Elnök: Hogyan szedte össze ezeket az elemeket? Justus: Mindenekelőtt az eddiginél intenzívebb propagandát, agitá- ciót folytattam a magyar népi demokratikus rendszer ellen különböző kül- és belpolitikai kérdésekben, a kormány cs a Párt álláspontjával ellentétes álláspontokat próbáltam terjeszteni. Azután felvettem a kapcsolatot a régebbi háború előtti trockista barátaimmal és a háború alatt, valamint a felszabadulás után a Szociáldemokrata Pártban jievelt és befolyásom alatt álló tanítványok, kai. Aztán felvettem a kapcsolatot, ugyancsak Rankovics kifejezett utasítására olyan volt szocialista funkcionáriusokkal, akik vagy személyi vagy poltikai okokból elégedetlenek voltak helyzetükkel és ez az elégedetlenség mintegy alapot adott arra, hogy őket politikailag a Ran- kovics-féle akcióban fel lehet használni Azután magam kél} illegális csoporto? szerveztem, az egyiket, egy szűkebb- körűt. teljesen megbízható "oli- tikai híveimből; ennek az lett volna a feladata, hogy ezek az emberek maguk is további csoportokat szervezzenek. A másik egy tágabb és nagyrészt in- tellektueleket magában foglaló csoport volt. Demcny Pállal, már 194$. ban felvettem a kapcsolatot, szóval még mielőtt jugoszláv szolgálatba kerültem volna. Demény a börtönből illegálisan levelet írt nekem és arra kért, hogy az ő frakciójának a tagjait hozzam be a Szociáldemokrata Pártba és helyezzem el. Ezt megtettem, illetve igyekeztem végrehajtani. Azután egy sor bizalmas információt adtam Rankovics meg- bizottainak . .. Lényegileg ezek voltak Rankovics megbízásai. Elnök: És a magyarországi rendszerrel szembeni erők csoportosítását illetőleg mit végzett? Justus : Igyekeztem ezeket a részben volt trockista híveimet, részben tanítványaimat, különböző frakciók tagjait, elégedetlen szociáldemokratákat és más elégedetlen elemeket összehozni. Elnök: Az így csoportosított erőket kívánta volna azután ön a Rajk által vezetett szervezkedéshez kapcsolni, amire azonban már nem jutott idő, —, így mondotta. Justus: így van. Bokor: Igen. Sombor bizalmasan közölte velem, hogy Losonc és Salgótarján közölt kommunista futár- szolgálat működik, amelynek felderi- lésére Rajk Lászlót szemelte ki. Ezzel kapcsolatban arra kért engem, hogy járjak el Rajk László Szlovákiába juttatása érdekében. Én vállalkoztam a feladat teljesítésére és Rajk László áttolon- colása detektívkíséret mellett meg is történt. Elnök: Arról tud-e, hogy Rajk László a kapott feladatot Csehszlovákiában, hogyan teljesítette? Bokor: Sombor Schweinitzer azt mondta, hogy a bozzáérkezett jelen* tésekből kitűnik, hogy Rajk a ka« pott feladatokon eredményesen dob goaik» , , ,. ^ Justus Pál vallomása Bekor Lajos a csehszlovákiai küldetésre
