Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-21 / 219. szám

4. oldal 5TYIESB0I «AGYAR HER SZERDA, 1949. SZEPTEMBER 21. Elnök: Rajk László! Nincs valami észrevétele? Rajk: Semmi megjegyzésem nincs. Rajk rendörspicli lesz Ezután Borszéki Oszkár nyugal­mazott rendőrnyomozó alezredest hallgatják ki, aki Rajk személyi kapcsolatairól tesz tanúvallomást. Elnök: Arról tud-e, hogy Rajk 1931-ben Hetényi rendőrkapitány ál­tal hogyan, milyen körülmények kö­zött szerveződött be? Borszéki: Rajk Lászlót Hetényi őrizet alatt bekérette szobájába és azt kérdezte tőle, hajlandó-e a jö­vőben az illegális kommunista moz galmakról, az ott szereplő egyé­nekről, azoknak tevékenységéről jelentéseket adni? Rajk elvállalta a megbízatást. Borszéki után Stoffa István ki­hallgatását rendelte el az elnök. A tanú a Sopronkőhidán történtekről vall, majd így folytatja: — Rajk megkért, hogy keressem fel dr. Sombor-Schweinitzert és adjak át neki egy üzenetet. Az üze­net arról szólt, hogy Rajk László visszatér Budapestre. 1946 január­jában felkerestem Sombort és el- nondtam neki Rajk László üzenetét, különösen az iránt érdeklődött, togy Rajk László képes lesz-e arra, hogy tartósan kiemelkedő szere­pet vállalhasson, illetőleg vi­gyen a Magyar Kommunista Pártban. izebenyi Endre tanúvallo­mása Elnök: Jöjjön be dr. Szebenyi Indre. (A tanúhoz.) Tanúként lesz ihallgatva. Szebenyi először arról vall, hogy jajk László a Nagy Ferenc-féle sszeesküvés idején belügyminiszteri osztját arra használta fel, hogy tegmentette Bartha Albert akkori adügyminisztert ós ifjabb Nagy erencet a leleplezéstől. Elnök: ön Rajk utasítására mi­én titkokat szolgáltatott ki? Szebenyi: Rajk utasítására több esetben továbbítottam álla­mi titkokat képező iratokat Brankovnak és másoknak. Elnök: Jelen volt ön 1947-ben ajk szobájában, amikor az Bran- yvtól azt az utasítást kapta, hogy jugoszláv-magyar határon lévő agyar területsávból el kell távoli ni azokat a személyeket, akik cl- tiségesen viszonyulnak Tito rend- eréhez? Szebenyi: Igen, jelen voltam, •ankov követelte akkor Rajk Lász- tól, hogy távolítsa el a magyar-jugoszláv határvidékről azokat a magyar állampolgárságú szentélyeket,, akik a jugoszláv államvédelmi szerv, az UDB adatai szerint, el­lenségesen viszonyulnak Tito Jugoszláviájához. íjk nyomban utasította a jelenlevő >rváth-Königsberg Ottó rendőral redest. Horváth Ottó az utast- st teljesítette. Ezután Cseresnyés Sándor tanu- liallgatása következett. ieresnyés a franciaor­szági trockísta cso­portokról Elnök: Cseresnyés Sándor. A jugo- áv kémszolgálattal mikor kerü.t pcsolatba? Cseresnyés: 1944 szeptemberében aszországban vettem fel a kapcso- ot a jugoszláv Oznával. Elnök: Tud-e arról, hogy kik !tak annak a trockísta csoportnak ;jai, akiket Rajk szervezett a fran- országi internálótáborokban? Cseresnyés: Én Rajkot 1937 szép aberáben ismertem meg Magyar, zágon. Együtt voltunk Spanyol- zágban, majd később a francia eruálótáborokban. üajk László ott trockísta tévé* tenyságet folytatott, maga köré gyűjtötte a szovjetellenes, dc- mokráciaellenes és kommunista­ellenes elemeket és belőlük egy trockísta csoportot szervezett. A csoport tagjai közül emlékszem Gayer Imrére és Mátyás Lászlóra. Mások is voltak, akiknek a nevére azonban már nem emlék­szem. Cseresnyés ezután ismerteti azok­nak a jugoszláv trcckistáknak a neveit, akikkel ugyancsak együtt volt a francia internálótáborokban. Cseresnyés Sándor után dr. Ta- risznyás Györgyi kereskedelmi isko­lai tanárt hallgatták ki tanúként. Tarisznyás Györgyi elmondja a vád­iratból ismert ,,vadászat“ történetét. „Zöld lárienkahátos léríi“ a paksi találkáién Elnök: Mondja el, hogy ez s> úgynevezett vadászat hogyan volt megszervezve, Mrázovics hogyan ér­kezett oda? Tarisznyás Györgyi elmondja, hogy Mrázovics autóval jött, amelyből ö és egy zöld lódenkabátos férfi szállt ki, akiről később tudta meg, hogy Rajk László volt. Bementek egy csőszkunyhóba, ahol egy szerbül beszélő férfivel folytat­tak tárgyalást. A beszélgetést Rajk és az ismeretlen szerbül beszélő férfi között Mrázovics tolmácsolta Elnök (egy képet mutat fel Ta risznyás Györgyinek): Az itt ábrá •colt képen felismeri azt a személyt, akivel Rajk a csőszkunybóban tár. gyalt? Tarisznyás (megnézi a képet, majd határozottan mondja) T Is;en, felismerem. Elnök: megállapítom, hogy az a kép, amelyen a tanú a szóban lévő személyt felismerte, Kankovicsot ábrázolja. Klem Antal kihallgatása követke* zik, akinek a birtokán a fenti talál­kozó lefolyt. Klein: Tarisznyás Györgyi tolmá­csolta Mrázovics kérését, hogy sze­retne nálam vadászatot tartani. Ko­csival kimenteni a főútra és megvár- vártam az érkezőket. Körülbelül félóra múlva megérkezett Mrázo-í vies, utána egy zöld lódenkabátos, fekete szemüveges férfi jött, akit. én nem ismertem. Az előttem isme­retlen férfi, Mrázovics és Tarisz­nyás Györgyi a vadászterületre men­tek. Engem megkértek arra, hogy hogy várjam meg őket. Két és fél-’ óra múlva visszajöttek és visszakí­sértem őket az országúira. , Elnök: Rajknak milyen szerepe volt azon a találkozáson? Klein: Rajkot nem ismertem. (De­rültség.) Klein elmondja még, hogy a szem­besítés alkalmával ismerte fel Raji' Lászlót. 11 Maszkjába küldött kém iamsvaliomása Ezután Németh Dezső kihallga­tása következik. Elnök: Mondja el, mikor és mi­lyen körülmények között szervezték be önt a jugoszláv hírszerző szer­vekhez és a jugoszláv hírszerzőkkel hogyan került kapcsolatba? Németh: 1945 őszén a honvédelmi minisztériumban megismerkedtem Pálffy Györggyel. Beszélgetéseink so­rán már meggyőződtem arról, hogy mindketten soviniszták vagyunk és ellenségei a népi demokrati­kus rendszernek. 1947 elején Pálffy magához hívott és közölte velem, hogy kémkapcso­latban áll Brankov Lazar jugoszláv megbízottal. Elnök: Milyen katonai titkokat to­vábbított ön jugoszláv hírszerző szervekhez? Németh: Brankov mindenekelőtt tőlem a határvadászok szervezés«.; nek kérdéseit, létszámának, fegyve­reinek adatait, a parancsnokok név­sorát kérte. Ezeket az adatokat én mindig kiszolgáltattam Brankovnak. Elnök: Mikor ön 1948-ban Mosz­kvába került, mint katonai attasé, kapott ön Pálffytól valamilyen fel* adatot? Németh: 1948 május elején Pálffy magához hivatott és közölte velem, hogy a jugoszláv hírszerző szervek utasítására ő keresztülviszi, hogy engem küldjenek Mosz­kvába katonai attasénak. Azzal az utasítással küldött engem Moszkvába, hogy a Szovjetunió­ban folytassak kémtevékenysé­get a jugoszlávok javára. Pálffy ottani tevékenységemre vo­natkozóan elsősorban azt az utasí­tást adta ezen kívül, hogy vegyem lel a kapcsolatot szovjet emberek­kel, férkőzzem bizalmukba és szerez­zek meg tőlük különböző adatokat. Pálffy utasított, hogy addig is, amíg a jugoszláv hírszerző szervek fel fogják venni velem a kapcsola. tot, igyekezzek titkos adatokat sze­rezni a szovjet hadsereg felépítésé­ről, fegyverzetéről, anyagi ellátásáról és fegyelméről. Elnök: Mikor, kivel vette fel Moszkvában a kapcsolatot? Németh: Mrázovics moszkvai ju­goszláv nagykövettel 1949. tava­szán vettem fel Moszkvában a kapcsolatot. Mrázovics megszólí­tott, Pálffyra és Brankovra hi. vatkozva közölte velem, hogy <3 fogja velem tartani a kapcsolatot, mert ez a jugoszláv hírszerző szervek utasítása. A legközelebbi találkozó alkalmával írásban és zárt borítékban át­adtam Mrazovicsnak a meg­előzőleg összegyűjtött kém­anyagot, amely a szovjet had­seregről tartalmazott adatokat, Mrázovics közölte velem, hogy az én feladatom elsősorban az lesz, hogy adatokat szerezzek azokról a változásokról, amelyek a szovjet hadseregben a legutolsó kémjelentés óta játszódtak le. — Megbízott engem azzal, hogy a szovjet fegyveres erők miniszté­riumára vonatkozó adatokat igye. kezzem megszerezni. Mrázovics utasításai szerint adatokat szerez, tem a hadsereg fegyelméről, a ki­képzésről, valamint a népi demo­kratikus országok moszkvai nagy- követségei személyzetének Tito politikájával kapcsolatos állásfog­lalásáról. Mrazoviccsal körülbelül négy alkalommal találkoztam Moszkvában. Visinszkij szovjet külügyminiszter vezetésével megrékezett a szovjet küldöttség Ncwyorkba, hogy részt, vegyen az Egyesült Nemzetek Szer­vezete negyedik ülésszakának mun­kájában. Visinszkij a newyorki ro. pülőtéreu a következő nyilatkozatot adta: — Amerika földjére lépve min­denekelőtt üdvözölni akarom az Amerikai Egyesült Államok népét. A szovjet küldöttséget az a meg­Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja főtitkára a következő levelet intézte Cadhin elvtárshoz: „Szeretett Cachin Elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó nép ne­vében forró üdvözletünket és jó­kívánságainkat küldjük Önnek nyolcvanadik születésnapja alkal­mából. Ön életének háromnegyed részét, hat évtizedet, töltött a munkásfelszabadítás, a szocializ­mus ügyének szolgálatában. Ezért üdvözli Önt, szeretett Cachin elv. társ, a magyar dolgozó nép, amelynek rokonszenvét, vonzódá­sát három éve, magyarországi tar. tóz’kodása idején tapasztalhatta, önt a Szovjetunióhoz, a proletár, nemzetköziséghez való hűség ki. magasló példaképét, msleg szere. A következő tanú Rex József volt. , , I Rex bizalmas iratot^ lopott a követségről Elnök: Hogyan lett ön a Ma­gyar Jugoszláv Társaság titkára? Van ebben Brankovnak valami szerepe? Rex: Igen. A Társaság alakulása előtt 1945. szeptemberében Bran, kov utasított, hogy igyekezzem megszerezni a Magyar Jugoszláv Társaság titkári pozícióját. Elnök: Igaz-e, hogy ön a bel. grádi magyar követségről ellopott bizonyos államtitkokat tartalmozó anyagot? Rex: Igaz, 1947 folyamán a magyar kö­vetségen szolgáltam Belgrád- ban, mint követségi másod­titkár. Akkor loptam el a szó- bauíorgó anyagot és átadtam a jugosz/áv külügyminiszté­rium előadójának. Az írás a követség működéséről szólt. Elnök: Brankov Lazar, van va­lami észrevétele? Brankov: Nincs. Elnök:. Az elhangzottak megfe. lelnek a valóságnak? Brankov: Igen. Az elnök ezután Hegedűs Jó­zsefet rendelte be. Elnök: 1948-ban ön milyen fel­adatot kapott Braríkovtól a Ma­gyar Jugoszláv Társaság munká­jára vonatkozóan? Hegedűs: Amikor a jóvátételi hivatalnál dolgoztam, Rob Anton felhívott telefonon, hogy menjek el hozzá. Amikor elmentem, azt mondta, arra kér Brankov, hogy nekem a Magyar Jugoszláv Társa­sághoz kell mennem. Azonnal meghatározták munkakörömet is. Meies Milos gyilkosa lesz vallomást Boarov Zsivko volt jugoszláv követségi sajtóattasét hallgatta ki ezután a népbíróság. Elnök: Beszéljen bevezetőül ar­ról, hogy a jugoszláv hírszerző központnak milyen szerepe volt Magyarországon? Az 1947—48-as győződé* vezeti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete — mint Sztá­lin, a szovjet kormány elnöke mon­dotta — komoly eszköz a béke és nemzetközi biztonság megőrzésére. Kétségtelen, hogy a közgyűlés sikeresen oldhatja meg az előtte álló legfontosabb feladatokat, ha az Egyesült Nemzetek tagállamai őszinte igyekezettel, barátilag egyiitjt- működnek és ha az Egyesült tettel ünnepük most világszerte nemcsak a kommunisták, de a bé­ke és az emberi haladás minden őszinte híve. Kívánjuk Cachin elvtársnak, hogy még hosszú esz­tendőkig a legjobb egészségben, alkotó erejének teljében, marxis­ta-leninista tudásával és politikai tapasztalataival továbbra is az A büdszentmihályi Alkaloida ve. gyészeti gyár dolgozói beteglátogató­brigádokat szerveztek és minden egyes megbetegedett társukat meg. látogatják, Ha segítségre szorul, ak­kor az üzem munkásai közös erővel évek folyamán milyen feladatokat kaptak? Boarov: Brankov azt az utasí­tást adta, hogy népszerűsítsem Tito személyét és politikáját Magyarországon. Elnök: Most mondja el, hogy 1948-ban Brankovtól milyen fel­adatokat kapott a Tájékoztató Iroda határozatának megjelenése után? Boarov: A Tájékoztató Iroda ha. tározatának megjelenése után illegális jugoszláv sajtóanyag érkezett és Brankov engem utasí. tott az anyag terjesztésére. Elnök: Moics Milost ön ölte meg? Mondja el, milyen szerepe volt a gyilkosságban Brankovnak. Boarov: 1948Jban a Tájékoztató Iroda határozatának megjelenése után szó volt arról, hogy Moics Milos magáévá tette a Tájékoztató Iroda határozatát és nyilvánosan fel akart lépni a sajtóban Titóék ellen. Brankov közölte ezzel kap­csolatban Tito utasítását, amely úgy szólt, hogy Moics Mi/ost fizikai/ag meg kell semmisíteni. Ezt a feladatot előbb visszautasí­tottam, majd, amikor erélyesen Kérték, nem mertem másodszor visszautasítani. Mrázovics átadta a pisztolyát, hogy hajtsam végre a rámbízott feladatot. Elmentem Moics Milos lakására. Próbáltam öt meggyőzni, lebeszélni eredeti szándékáról. Moics mindent eluta­sított. Dulakodás kezdődött közöt. tünk, köziben elvesztettem a feje­met és rálőttem Mrázovics pisztolyá­val. A gyilkosság elkövetése után elmentem a követségre és jelentettem az esetet Bran­kovnak. Még Brankov tesz néihány észre­vételt, amelyben bizonyítani pró. bálja, hogy ő is ellene volt Moics Milos meggyilkolásának. Az elnök ezután félbeszakítja a tanúk ki­hallgatását és szünetet rendel el. Nemzetek Szervezete alapokmá­nya céljainak, valamint elveinek megfelelően cselekszik. Az AFP hírszolgálati ügynökség egyébként azt jelenti, bogy a Szov­jetunió, az USA, Anglia és Francia- ország külügyminÍ3Zterhelyettesci csü­törtökön ülnek össze, hogy az osz­trák békeszerződés tárgylását foly. tassák. első sorban szolgálhassa a francia dclgozó népet, annak a harcnak a diadaláért, amelynek egész életét szentelte, az igazán demokratikus, szocialista Franciaország megte­remtésére a szocializmus nemzet- közi győzelmével. Forró kommu. nSsta üdvözlettel Rákosi Mátyás. segítenek, de ugyanakkor éberen 6r. ködnek a munkafegyelem felett ii. Alföldi László elvtárs újító boldo­gan mesélt, hogy őt is meglátogatták társai betegsége alatt és még virá­got is hoztak számára» Visinszkij nyilatkozata Newyorkban Rákosi Mátyás elvtárs levelet intézett Cachlnhez, 80. születésnapja alkalmából Beteglátogatások az Alkaloidában

Next

/
Oldalképek
Tartalom