Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

6. oldal nyírségi magyar nee Vasárnap, 1949. szeptember 11, Még nagyobb lendülettel! (Folytatás a 3. oldaról.) nyitás alatt tartotta. A csoport közvetlenül Rankovics jugoszláv belügyminiszterhez kapcsolódott. Justus Pál tehát az 1946. I. tc.- ben megalkotott demokratikus ál­lamrend erőszakos megdöntésére irányuló szervezet vezetésével bűn. tettet követett el. * A vádirat tárgyalására az 1945. VII. tc.-ben törvényre emelt, a 81—1945. M. E. rendelet 20. sza­kasza, az 1440—1945. M. E, sz. rendelet 15. szakasza, illetve az 1946. VII. te. 11. szakasza szerint a budapesti népbíróság illetékes és hatáskörébe tartozik. Az elrendelt előzetes letartózta­tás fenntartását indítványozom. A megidézendők jegyzékét a vádirathoz csatolom. INDOKOLÁS Rajk László és társai olyan szervezkedést létesítettek, amely célul tűzte ki az alkotmányos tör­vénnyé/ biztosított magyar demo­krácia megdöntését, Magyarország íüggetlenségének megsemmisíté­sét, az ország idegen szolgaságba taszítását, Rajk és bandája azt a célt tűzték maguk elé, hogy kísza. kítsák Magyarországot a béke védőinek táborából, amely egye­düli biztosítéka népünk szabadsá­gának, boldogulásának, országun­kat odaláncolják az imperialist^ háborús fronthoz és ezzel az im­perialisták csatlósává, játékszeré­vé alacsonyitsák. Ezt a célt meg­bízóik, a jugoszláv ál/am mai ve­zetői,,' Tito, Rankovics, Karde/j, Gyi/asz fegyveres segítségével re­mélték megvalósítani. Rajk és bandája meg akarták sem­misíteni a magyar népi demokrá­cia minden nagy vívmányát. A pa­rasztoknak kiosztott földet vissza akarták adni a nagybirtokosok- nak, a bányákat, a gyárakat a nagytőkéseknek, a do/gozó nép ke. zét újra bilincsbe akarták verni és újra halálomra juttatni a máivár nép nyugatra szökött ellenségeit. Ősz. szeesküvésükke/ Magyarországot jugoszláv gyarmattá akarták süly­A Bolsevik Párt vezette orosz prcletáriátus 1917-ben olyan győzelmet ért el, ami­lyenre nem volt még példa a történelemben. Megdöntötte a cárok feudál-kapitalizmusát, széttörte a népellenes állam- gépezetet és fokról.fokra épí­tette a dolgozók államát, a szocializmust. A cári hatalom megdöntésé­vel egyidőben egy hihetetlen szívós, hol föld felett, hol föld alatt dúló harc indult meg az oroszországi forradalom és az abból született szovjetállam el­len. Orosz fehérterrorista el­lenforradalmárok, külső inter­venciósok dúlták a szovjet ha­zát négy éven keresztül, nem szűnt meg azonban a harc 1921-ben, az utolsó ellenforra­dalmi csapatok felszámolásá­val sem. Az imperialista nagy­hatalmak diplomaták, kémek, gyilkosok becsempészésével akarták gyengíteni és végső fokon megbuktatni a szovjet államot. A hatalmas nemzetközi ösz- szeesküvés egyik vezető sze­mélyisége volt Trockij. Nem a harmincas években vált áru­lóvá., A kezdet kezdetén mu­tatott álbaloldali magatartása is csak a szovjet rendszer gyűlöletes ellenségét leplezte. Két amerikai, Michael Sa­yers és Albert E. Kahn, hosz. szú szovjetunóbeli tartózkodá­suk alatt összegyűjtötték e nemzetközi „Nagy összeeskü. vés” anyagát és a világ elé tárták „Nagy összeesküvés” című könyvükben. Az alább közölt könyvrész­let közvetlenül a Nagy Ok­tóberi Forradalmat követő lyeszteni. Annak a Titonak a gyár. matává, aki bandájával együtt megszökött a szocializmus és a de­mokráciák táborából, átszökött a külföldi tőke és reakció táborába és ilymódon Jugoszláviát az im. pería/isták csatlósává tette, Rajk és társai cselekedetei mö­gött is az amerikai imperializmus állott, ame/y a német és osztrák megszállási zónában már össze­gyűjtötte láncos kutyáit, azokat a nyilas, fasiszta, horthysta vo/t tisz­teket, volt csendőröket, akik arra számítanak, hogy mint 1944-ben, újra térdig gázolhatnak a magyar dolgozó nép vérében és . újra — ezúttal nem a német fasizmus, ha­nem az amerikai imperialisták ér­dekében — áruba bocsájthatják Magyarországot és ezzel elpusztít. A legszörnyűbb örökségek egyi­ke, amelyet a múlt rendszer nép­elnyomó politikája hagyott ránk: az analfabétizmus. Szabolcs várme- gye majdnem minden községében földesúri kastélyok tornyai emel­kedtek s nem lehet csodálkozni azon, hogy a vármegyében az analfabéták száma mintegy 30 ezer. A nyírbogdánvi járásban, a Vay grófok volt birtokain a (la­kosság százaléka analfabéta. —- Kótajban 4500 dolgozó közül 991 nem tud írni és olvasni. Most a népszámlálás pontosan a felszínre hozta ezeknek számát és adatait s most majd nagyobb erővel lehet hozzákezdeni az írás- tudatlanság felszámolásához. Ennek az elvégzésére a szabolcsi szabad- művelődési felügyelőség négyéves tervet dolgozott ki. — Több mint 1000 tanfolyamot kell beindítani. Analfabétabizottságot szervezett a tömegszervezetek és hivatalok ki­küldötteiből. Eddig az MNDSz, SzövOSz, a Szülői Munkaközössé­gek, a mezőgazdasági igazgatóság, a vármegyeháza, a tanfelügyelőség jelentkezett, de a továbbiakban bekapcsolnak minden egyes tömeg. időkről szól és bemutatja Trockijt, mint a béke ádáz el­lenségét. * 1918 január 18-ának fagyos éj­szakáján egy szőrmébe bugyolált, jóképű skót fiatalember lámpás­sal kereste az utat egy félig lerom­bolt hídon Finnország és Orosz­ország között. Finnországban pol­gárháború dühöngött és a hídon át a vasúti forgalom szünetelt. A vörös finn kormány kíséretet adott a fiatal skót mellé, hogy ő és poggyásszá átjuthasson szovjet területre, ahol már várta a vonat, amelynek el kellett vinni Péter- várra Az utas R. H. Bruce Lock­hart, a brit hadikabinet különleges megbízatású ügynöke volt. A jóképű, fiatal skót egyúttal a brit diplomáciai titkosszolgálat ügynöke is volt. Nemhivatalos fel. adata abban állott, hogy a brit cé­lok érdekében használja ki a szov- vet kormányon belül már kiala­kult ellenzéki mozgalmat... A Leninnel szemben fellépő el. lenzék élén a becsvágyó szovjet külügyi népbiztos, León Trockij állott, aki magát Lenin kizáróla­gos utódjának tekintette. A Bolse­vik párton belül Trockij baloldali ellenzéket szervezett Lenin ellen. Amidőn Lockart 1918. elején Pétervárra érkezett, Trockij kül­ügyi népbiztos a szovjet béke­delegáció élén Bresztlitovszkban volt. Trockijt Lenin azzal a határo­zott utasítással küldte Bresztlí. tovszkba, hogy írja alá a békét. sák, megsemmisítsék felszabaduld, sunk, újjáépítésünk minden ered­ményét. Rajk László és társai e bűnös, a/jas célok e/érésére semmiféle gazságtól sem riadtak vissza, A vád a vádlottak beismerésé­vé/, az iratokhoz csatolt és a fő­tárgyaláson ismertetendő iratok­kal és feljegyzésekkel bizonyított. A vádat mindenben igazolja azok­nak a tanúknak a va/lomása, akik. nek kihallgatására vádiratban in­dítványt tettem. A vádlottakkal szemben cselek­ményük beszámíthatóságát, meg, büntethetőségét és az eljárás megindítását kizáró ok nem forog fenn, ezért a velük szemben emelt vád törvényre alapított. szervezetet, hogy a négyesztendős tervet maradéktalanul végre le. hessen hajtani, négy év elteltével ne legyen Szabolcsban egyetlen ember sem, aki ne tudna írni és ol­vasni. Természettudományi előadások Szabolcs üzemeiben Rövidesen természettudományi előadások megrendezésére kerül sor Szabolcs üzemeiben, amelyeken nép. «zerű előadás keretében ismerked­hetnek meg a dolgozók a legalapve­tőbb és igen érdekes kérdésekkel A következő címekkel zajlanak le ezek az előadások: „A világok ke­letkezése“, „A föld kialakulása“. „Az élet keletkezése“, „Az ember származása“, ,,A szerszámkészítő ember“, ,,Micsurin“, „Villamosság— atomfizika“, ,,A szocialista társada­lom és a természettudomány viszo­44 nya . Még alig terjedt el az előadások híre, máris hatalmas érdeklődés nyil. vánul meg szerte 3 megyében az előadások iránt. Trockij ahelyett, hogy követte volna Lenin utasítását, lángoló fel. hívásokat intézett az európai pro- letáriátushoz, hogy lázadjon fel és buktassa meg a különböző nemze­tek kormányait, A szovjet kor­mány, mondotta, semmiképpen sem köt békét kapitalista kormányok­kal. „Sem békét, sem háborút!” — kiáltotta Trockij. A németek, nek azt mondotta, hogy az orosz hadsereg nem tud tovább harcol­ni, folytatja a leszerelést, de nem köt békét. Lenin haragosan megbélyegezte Trockij bresztlitovszki magatartá­sát és azt „a háborút beszüntetjük, békét nem írunk alá és a hadsere­get leszereljük” féle trockiji ja­vaslatot őrültségnek, vagy annál is rosszabbnak nevezte. A brit külügyi hivatal, amint Lockhart később „Anglia szolgá­latában” című emlékiratában fel­fedte, erős érdeklődést mutatott ,,a Lenin és Trockij- között felme­rült ellentétek” iránt, amelyektől kormánya sokat remélt. Trockij magatartása eredmé­nyeképpen a bresztlitovszki béke­tárgyalások megfeneklettek, —- Trockij — amint Lenin megálla­pította — a németek kezére ját­szott és valójában a német impe­rialistákat segítette. Trockij visszajött Pétervárra és Lenin szemrehányásait ezzel a fel. kiáltással szerelte le: „A németek nem mernek majd előnyomulni!” Tíz nappal a bresztlitovszki bé­ketárgyalások megszakítása után a német hadseregparancsnokság a Szatmár-Beregben már egy hete befejeződött a csépié* és most jó ütemben telnek a községek begyűj­tőkéi) einek hombárjai. A termény- begyűjtés munkáinak leszűrt tapasz, lalatai, az eredmények és hiányos­ságok ismerete biztos alap a ter- ménybegyiijlés győzelmes befejezésé hez. Jó volt a termés az idén Szatmár Beregben is, jobb, mint a felszaba­dulás után bármelyik esztendőben. Be a jó termés kétségtelenül kevés lett volna, ha Szatmár-Beregben nem oldják meg a terménybegyüjtés szer­vezési, agitációs és harci feladatait. Az eddigi tapasztalatok megmutat­ták, hogy ott, ahol bármelyik fel­adat megoldását rosszul, vagy egy- állaláa nem végezték el, vagy ahol az indulás lendülete nyomán szüle­tett sikerek elbizakodottsághoz és a munka lanyhulásához vezettek, ott vagy nem mutatkozott eredmény, vagy megálltak a terménybegyüjtés győzelme felé vezető úton. Az eddigi tapasztalatok megmu­tatták azt is, hogy a megye legtöbb községében jó volt a munka meg­szervezése, jó volt az agitáció és jól oldották meg a harci feladataikat A terménybegyüjtési verseny nem egy községben kiszélesedett az indu­lás után, a begyűjtés szakaszaiban új és új községek kerültek az élre. Nyírcsászári, Géberjéu, Turricse után Gelénes, Mánd, Darnó és Papos jöttek előre és a ,,C“ vételi jegyre feleslegüket felajánló dolgozó pa­rasztok és középparasztok Nyírvas­váriban, Nagydoboson és Nagyaron kétezren felüli százalékban teljesí­tették községeik tervét. A terménybegyüjtés sikerei mindé, nőtt a szervező munka, az agitáció és a falusi osztályellenség, a kulákok ellen vitt harc sikerei voltak. Nem egy helyen erősödött menet közben a falusi tömegek nevelésének mun­kája, újabb népnevelőkkel, nem egy helyen gyakoroltak önkritikát azok a falusi pártszervezetek, amelyek la­zán végezték az agitációt eddig. A tiszakóródiak is tanultak Tiszabecs és Turricse példáiból és igyekeztek hibáikat kijavítani ugyanúgy, mint a többi elmaradt községek. Nem egy helyen merült fel egészséges kezdi keleti front teljes hosszában, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig nagyszabású offenzívat indított. Az új Vörös Hadsereg február 23-án, Pskovnál megállította a németeket. Egy másik szovjet békedelegáció — ezúttal Trockij nélkül _ sie­tett Bresztlitovszkba, Németország most a béke fejében az Ukrajna, Lengyelország, Finnország és a Kaukázus feletti fennhatóságot követelte és hatalmas jóvátételt aranyban, gabonában, olajban, szénben, ércekben. Amidőn a békefeltételeket köz­zétették, a méltatlankodás hullá­ma söpört végig Szovjetoroszor- szágon a német imperialista ha. randákkal szemben. A német had. parancsnokság — jelentette ki Lenin — ezzel a „rabló békével” szét akarja darabolni Szovjetorosz, országot és meg akarja dönteni a szovjet rendszert. Bruce Lockhartnak az volt a véleménye, hogy az egyetlen ér­telmes cselekedet a Szövetségesek részéről ebben a helyzetben az volna, ha támogatnák Oroszorszá­got a németek ellen, — Ahogy Lockhart látta, a bolsevisták által feltett kérdés ez volt: mi­lyen magatartást tanúsítanak majd a Szövetségesek? Vájjon elisme­rik és megsegítik.e majd a szov­jet kormányt, vagy meghagyják, hogy a németek rákényszerítsék Oroszországra a rabló békét? Lockhart eleinte hajlott annak a feltételezésére, hogy a brit érde­kek előírta parancsnak megfele­ményezés is, mint például a lónyai népnevelők példája mutatja, akik agitációs munkájuk mellett 3 ter­ményátvevő segítségére siettek, hogy pótolják elmaradt adminisztráció* munkáját és közben őt magát is ta­nították: arra, hogyan állja meg he. lyét az a parasztkáder, akit a mun­kásosztály olyan felelős helyre állí. tott, mint a nép kenyerének átvé­tele. Az tény, hogy Szatmár-Bereg az ország megyéi között harmadik helyen áll a „C“ vételi jegyre tör­ténő felajánlások versenyében és hogy az egyéni versenyzők között is első az országban Veres Gusztáv ötboldas fábiánházi szegényparaszt. De az is kétségtelen, bogy a sikerek ellenére több helyen elmaradtak az „A“ és „B“ yételi jegyre folyó be gyűjtés ütemtervétől. A terménybe- gyüjtésnek Szatmár-Beregben is si­kerei vannak, de a mozgalom még korántsem fejeződött be és éppen ez figyelmeztet arra, hogy még na­gyobb lendülettel kell vinni azoknak a feladatoknak megoldását, amelyek előreviszik a vég^ő győzelemre a terménybegyüjtést: körül kell nézni az elmaradott községekben a munka megszervezésénél, erősíteni kell az agitációt és jobban szervezni, ve­zetni az osztályharcot. A csarodai pártszervezet példája intő: kulákfia- talokat hagytak a dolgozó paraszt­fiatalok szervezetében, nem ismer­ték fel a kulákokban az ellenséget. A csarodai pártszervezet meg fogja vizsgálni hibáit ugyanúgy, mint a többi elmaradt község pártszerveze­tei. És a terménybegyüjtés ütemének szervezése, a népnevelők agítáció- jának irányítása mellett kemény har­cot fognak vinni minden akadályozni igyekvő kulákpróbálkozás ellen. Mert ahol jó a tömegek politikai nevelésének munkája, ahol szívós harcot visznek az osztályellenség ellen, ott jól megy a terménybegyüj. tés, a Párt, a munkásosztály elvá­laszthatatlan szövetségesévé lesz a dolgozó parasztság, erősödik, acélo- sodik a munkás-paraszt szövetség és ez nemcsak a terménybegyüjtés dk ere, a nép több kenyerének biz­tosítása, hanem a szocialista építés diadalainak biztosítéka is. lően Trockijjal kell szövetkeznie Lenin ellen. Trockij és követői most azzal támadtak Leninnek, hogy békepolitikája a „forradalom elárulásához” vezetett. Trockij megpróbált 3 Bolsevik Párton be­lül — ahogy Lockart nevezte — egy „szent háborús” blokkot szer­vezni, melynek az volt a célja, hogy a Szövetségesek támogatását elnyerje és Lenint a hatalom át­adására kényszerítse. A brit ügynök és a szovjet kül­ügyi népbiztos csakhamar benső, séges viszonyba kerültek. Lockhart Trockijt bizalmasan Leon Davido- vicsnak szólítottta, és ahogy ké­sőbb elmondta, arról ábrándozott, hogy sikerül majd valami nagy­vonalú vállalkozást véghezvinni „szövetségesével”. Azonban az­után kénytelen-kelletlen arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy Trockijnak egyszerűen nincs meg a megfelelő ereje ahhoz, hogy a Lenin helyére lépjen. Raymond Robins amerikai őr­nagy, aki mint az Amerikai Vö­röskereszt oroszországi tagozatá­nak helyettes főnöke utazott Pé­tervárra és nemhivatalosan az Egyesült Államok hadseregének titkos szolgálatához tartozott — elvitte Lockhartot a Szmolnij palo­tába, hadd lássa, milyen az új rendszer munka közben. Amíg visszafelé hajtottak a lágyan hulló hóba öltözött Pétervár belseje felé, Robins keserűen panaszolta, hogy a Szövetségesek követségei a szovjet kormány ellen szőtt össze, esküvéseikkel csupán ,,a német játszmát támogatják Oroszország, ban.” A szovjet kormány megszilár­dult... 3z analfabétizmus felszámolásánál négyéves szabolcsi terve TROCKIJ NEM AKART BÉKÉT (Részlet a „íVagy Sssseesküvés((-ből)

Next

/
Oldalképek
Tartalom