Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

Vasárnap, 1949. szeptember 11. NYÍRSÉGI MAGYAR N3SP Nagyobbodott a szabolcsi termelőszövetkezetek területe A tugesiSásaml lehetőség nyílt cs elsxórt parcellák egyesítésére A Magyar Népköztársaság rendeleté lehetővé tette Sza­bolcsban is a részleges tago­sítást. A rendelet végrehajtás sa során számos községben oldódik meg olyan probléma, ami eddig szinte lehetetlen­né tette a fejlődést.-' Ha ar­ra gondolunk például, hogy a nyírbogáti .^Kossuth“ ter- melőszö»etKézeti csoport az elmúlt esztendőben Nyírbo­gát 72 részén művelte meg földjét, akkor felmérhetjük azt az emberfeletti szorgal­mat, amivel szép eredmé­nyeiket elérték. 72 darabból állt a termelőszövetkezet földje, ami ,azt jelentette, hogy a munkák során het­venkét felé kellett szaladgál­ni a termelőiszövetkezet tag1- jainak. De nemcsak ,a nyír­bogáti, hanem a többi terme­lőszövetkezetnél is ez volt az egyik legkomolyabb gond, nem beszélve arról, hogy a termelőszövetkezetek tagjai — ha volt is egy darabban nagyobb földjük — saját földjüket, amelyet a szövet­kezetbe szerettek volna vin­ni, külön-külön voltak kény­telenek megművelni. Most tehát a tagosítás so­rán megoldódik ez a problé­ma, amivel lehetővé válik a nagyüzemi termelés még in­tenzívebb formájának kiala­kítása, a. eok darabból, par­cellából álló területen elpaza­rolt időt megtakaríthatják, eredményesebben használhat­ják a gépeket, műtrágyát és nemesített vetömagvakat A tagosítás során iehetővé vált az is. hogy újabb tagok kérjék felvételüket és föld­jük bekapcsolását a szövet­kezeti gazdálkodásba. Tisza- eszláron 24, Tiszapolgáron 47 új tag lépett a szövetkezetbe. A tiszaeszláriak területe ez­zel 500 holdra emelkedett, míg a tiszapolgáriaké 200 holddal növekedett. A nagy­halászi termelőszövetkezet 39 tagból állt. Létszámuk most 64-re emelkedett. Az újonnan belépő nagyhalásziaknak is lehetővé vált a tagosítás! rendelet végrehajtásával, hogy földjüket bevigyék a csoportba a nagyüzemi gaz­dálkodás megvalósítására. Földterületük közel 6Ö0 hold lesz. A mostani lehető­ségek között nemcsak, hogy növekedett Nagyhalászon a már eddig is működő terme­lőszövetkezet tagjainak lét­száma, hanem új termelőszö­vetkezet is alakult, mintegy 350 hold földön. Szabolcsnak azokban a községeiben, amelyekben vég rehajtják a részleges tagosí­tást, dolgozó parasztságunk megelégedéssel és örömmel veszi ezt tudomásul és ki is használja az alkalmat arra, hogy különálló kis parcellá­ját- hozzákapcsolja a csoport nagyüzeméhez. Ez is különbség a dolgozó parasztok és kulákok között Többízben foglalkoztunk már azzal, hogy Szabolcs dolgozó parasztsága milyen önzetlen lelkesedéssel telje­síti a terményheadást. Ezzel fezemben a zsíros parasztok huzalkodnak, spekulálnak, szabotálnak. Meglátszik ez a különbség Pusztadoboson is. Halajkó József dolgozó pa­raszt például 120 kiló he­lyett 11 mázsát adott be, Sztás Mihály 45 kiló helyett 800 kilót, ifj. Jurkinya Mi- háTy 9 kiló helyett 365 kilót, Tóth István 88 helyett 925 kilót. Vajas Jánosné 5 kiló helyett 484 kilóit, Kovács József 34 kiló helyett 600 kilót adott be. Konti András 1666 százalékban teljesített-e a terménybeadást. Csuha Miklósnak nem volt kötele­zettsége* mégis beadott 122 kilót. Nem így a pusztadobosi basaparasztok, akik a dolgo­zó parasztokkal ellentétben szabotálnak. Juha József pél­dául 26 mázsás búzakötele­zettségéből semmit sem tel­jesített eddig, csupán rozsot adott he. Popovics József, Groholy József, Lőrincz And­rás, Vidrovics György kulá- kok ugyancsak rozsot adtak he, míg a búzát éltették. Ä Tit#-kllkk démsol - e munkások éheznek Tito — Kardelj — Rankovics áruló klikje, az USA imperializ­mus szolgálatában, nem törődik az­zal, hogy mig ők indáikban szóra­koznak — a jugoszláv dc.lgozók éheznek A jelenlegi élelmiszeradag a lakosság kalóriaszükségletének alig 40-60 százaléka Súlyosbítja a helyzetet, hogy a jegyekre kiadott élelmiszereket a munkások rend- szertelenül kapják, méghozzá hiá­nyosan is. Hónapszámra nem látnak húst, zsírt, lisztet, főzelékféle é* tej is ritkán kerül az asztalukra- ,,Éhezünk — írja egy jugoszláv munkás —, ha azonban valahol be­szólni merészelnék erről, azt mon­danák, hogy lázítok. Persze, hogy lazítok, ha a gyomrom lázadozik.,..“ A Szovjetunió külügyminiszté riuma leleplezte Tito és bűntársai Gestapo-politikáját a politikai fog­lyokkal szemben is, akiket vadállati módon kínoznak, éheztetnek. Zágrábban a Száva-utcán megren. dítő eseményeknek lehettünk szem­tanúi. A börtön falai alatt egy tu­cat kisgyermek állt, akik azért jöt­tek oda, hogy szüleiknek bedobál­hassanak saját szájuktól elvont ke­nyérdarabokat. Az éhező jugoszláv dolgozók meg­döbbenését fokozta az a tény, hogy a Tito-klikk az augusztus elején megkötött jugoszláv-olasz kereske­delmi szerződés érteimében nem­csak fontos stratégiai nyersanyago. kát, hanem még élelmiszereket ií szállít Olaszországnak. Amerikai kenyéradó gazdáik ked­véért a belgrádi urak éheztetik a jugoszláv népet. Jé gyümölcsért — « e TB W r r * j® zöldségért — jé árut ad GyiMülcsértékesiti N. V. IVDIFEST, IKYVlSimaB1 Kirendeltség: Nyíregyháza, Séetóhegyi. üjíehértéi, Nagykálléi Féldmives Szövetkezet Drágákban adta a sót a huták- fűszeres Fiilep Sándorné tiszaladányi ku- lákasszony nemcsak a szántóföldön. hanem a fűszerüzletben is minden igyekezetével a dolgozó parasztok megrövidítésén ,,fáradozott“. Fel. tűnt a tiszaladányiaknak, hogy indo­kolatlanul magas Fülepnénél a só ára. Fülepné ugyanis 1.70 helyett 2 forintért mérte a sót. Az árdrágító fűszerest feljelentet­ték. A bűnvádi eljárás megindult ellene. B kalauz Ismerte fel a zsebtolvajokat Izgatott hangulat uralkodott pár nappal ezelőtt a Mátészalkáról Nyíregyháza felé tartó személyvona­ton« A máriapócsi megállónál fel­szállt néhány utas és amint elhelyez­kedtek a vagonban, meglepve ta­pasztalták, hogy pénztárcáik pillana tok alatt szőrén-szálán eltűntek. A zsebtolvajlásról értesítették r jegyvizsgálót, aki végigjárva a vo­natot, megtalálta a tolvajokat. Ki­derült, hogy Horváth Béla és Sze­mén Ilona munkakerülő csavargók lopkodtak össze az utasoktól 240 forintot. A tolvajokat a nyíregyházi állo­máson átadták a rendőrségnek. ’ Szervezzük meg az egyéni versenyt „Mikor elkezdtük tavaly a (mjunkaversenyt, nálunk is úgy indult, hogy az egyéni versenyzés lesz a legelterjed­tebb forma. Nálunk is fel­bukkant akkor a legjobb esz­tergályosok, öntők neve, aki­ket kezdtek megismerni és utánozni. Lassanként azonban az egyéni verseny háttérbe szorult“ — mondotta Rákosi elvtárs a Nagybudapesti Párt- (vájasztmány értekezletén s •ezeket a szavakat nyugodtan alkalmazhatjuk Szabolcsra is. Emlékezzünk a munkaverse­nyek megindítására, amikor .Szabolcsban először egy ka­zánfűtő lépett versenybe és hívta ki társait. Példáját kö­vetni kezdték, de mint leg­utóbb ez a munkás elmond­ta,’ az üzemben nem törődtek veljik, sőt, a legutóbbi idő­ben ki sem értékelték telje­sítményüket. „Pedig a ma- gwr munkás szeret verse­nyezni és versenyezne is, ha / mi ipari vezetőink tisztá­ban volnának a versennyel, különösen az egyéni munka- Vérseny módszereinek jelen­tőségével.“ Hogy szeret ver­senyezni, azt bizonyítják azok a szabolcsi munkások is, akik mindamellett, hogy üzemükben ellanyhult az egyéni versenyek szervezése, szép eredményeket értek el és példát mutattak társaik­nak. A nyíregyházi villany­it ejlepen Séra elvtáts, aki a szénfogyasztást nagymértek­ben lecsökkentette, Tóth elv- társ, aki a munka termelé­kenységét sokszorosára fo­kozta üzemében, Hajdú elv­társ (az Alkaloidában. Per­sze, ezek elszigetelt jelensé­gek voltak, s ahogy az egész országban, úgy Sza­bolcsban sem vált tömegmoz­galommá az egyéni verseny­zés formája, Szabolcsban sem tudjuk megmondani azt, hogy ebben és ebben a szak­mában ez és ez a legjobb, ez és ez jár az élen. Az egyéni verseny meg­szervezésénél is a Szovjetuni­ót kell példaképünknek te­kinteni, a Szovjetunió sztla­9 maivar íolsuzók lesiokblaí TERMELÉSÜNK SZIHE-JSVáT fiLUTJ! KE II Budapesti Heizetkszi Őszi Vásárin szeptember 16 - eSiSőíier 2 VÉRISLIGET FéMru utatáara jegoaité váaár- ígazolváay kapható az Őszi Vásár tb. raojbizetteioál és az IBUSZ-kirendeltségelbél. Élmuskísak és mintagazdák ingyealátogatják a vásárt, üremi dalgezúk 3.— Ft-es dsígozó­íessvei. hanov mozgalmát, a szovjet haza sztahanovistáit, lakiknek ieredményei mind az egyéni versenyből nőttek ki. A he­lyes megszervezésnél is Sztá­lin elvtárs szavait kell kö­vetnünk: „Ahhoz, hogy a sztahanov-mozgalmat orszá- (gnnkban széltében-Űi osszában elterjesszük, maguk a sztaha­novisták természetesen nem elegendők. Pártszervezeteink­nek bele kell kapcsolódniok az ügybe, segíteniük kell >a sztahanovistákat mozgalmuk ■végígvi telében,“. Nem úgy kell cselekedni tehát, mint a Villanytelepen tétté a versenyfelelősi ki sem értékelte rendesen az egyéni versenyek eredmé­nyét. Fel kell számolni Sza­bolcsban azt a káros és op­portunista felfogást, hogy: „á mi üzemeinkben nem le­het a párosversenyt megindí­tani. Rákosi elívtárs világo­san rámutatott': „A legszéle- sebben elterjeszthető és szin­te minden munkásra alkal­mazható versenyforma az egyéni verseny“. És ha jól megfigyeljük, könnyen meertiwlhatiuk azt, hogy kik tartják lehetetlen­nek az egyéni versenyzés be­vezetését. Azok, akik a bri- gádmozgalomnál is azt mond­ták: nem lehet. Azok, akik a tapasztalatcserénél, az újí­tómozgalomnál, a forgótőke forgási sebességének gyorsí­tásánál, akik minden újabb lépésnél ezt mondják: „a mi üzemünkben nem lehet“. A büdszentmihályi Alkaloidában sem könnyű dolog megszer­vezni, mégis elhatározták: megvalósítják az egyéni ver­senyt! Elhatározták, mert ugyanakkor azt is megfo­gadták hogy: november 1-re befejezik az üzem 3 éves ter­vét. És így lesz ez minde­nütt Szabolcsban. A terv előbbi teljesítéséért harcoló munkások megszervezik az egyéni versenyt, élre kerül­nek a legjobbak, példát mu­tatnak és a dicsőség útján nyomukba lépnek sokezren. Hetenként két \ra90n árut ad ©1 a nfiregfhézi „VASÉRT" Hatos versenybarna, száz darab. Ez a kiáltás a VALÉRT nyíregyházi üzletének raktára felől hallat­szik. Különböző nagyságú és színű edények sorakoznak itt, hatalmas tornyot képeznek az aluminiumedén yek. Megáll az üzlet előtt a nagy szállítókocsi. Száz ragyogó „Salgótar­ján*4 tűzhely sorakozik elő belőle, sok-sok 5x5-ös vaskályhával együtt. Épületvasalást, zárakat, sarokvasakat, edényeket, sodronyokat, kály­hákat, tűzhelyeket vásárolnak a szövetkezetek. A nyíregyházi VASÉRT látja el ugyanis mind Szatmár-Bereg. mind Szabolcsmegye szövetkezeteit vasáruval. A szocialista munkaversenyben készült áruknak nagy keletjük van. Hetenként két vágón áru érkezik a nyíregyházi üzletbe, mert körül- heliil ugyanennyit fel is vásárolnak a szövetkezetek. Van olyan nap, hogy egy vágón árura adnak fel rendelést. A szocialista kereskedelem megfelelő áruval látja el olcsón népünket. Újtikos lelkes munkája Teljesen új település Újti­kos, a felszabadulás után épí tették fel itt otthonukat a íöldhözjutot szegényparasz­tok és kezdtek hozzá vidá­mabb, boldogabb életük meg­valósításához. Négy esztendő sem telt el a község születé­se óta is máris kultúrházat építenek &z újtikosiak. Mint értesültünk, a kultúrház be­fedését közös . társadalmi munkában végezték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom