Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-11 / 211. szám
2. oldal NYÍRSÉGI magyar nép Vasárnap, 1949. szeptember ti Beck Jánost, Ráth Károlyt, Ko. vács Ferencet, Kálcsic* Józsefet 4s más régi kémbarátait. Köröndi Béla Tolt c»endőr*záza_ dós mint rendőrezredes kap. ta azt a megbízatást, hogy csendőrökből, horthysta tisztekből különleges belügyi készültségi zászlóaljat szervezzen. Pálffy ugyanakkor a honvédséget takta meg fasiszta, horthysta tisztekkel, Szőnyi pedig az államappa. rátusban, gazdasági posztokon és a Kommunista Pártban igyekezett igynökeit elhelyezni. A népi demokrácia híveit, különösem a munkásokat és parasztokat Rajk ét kéntbandáia rendszeresen kiszorította a rendőrségből. a hadseregből, aa államapparátusból, ugyanakkor pedig kiszabadították az internálótáborokból ai odakerült kémeket és provokátorokat. Politikai téren is nagy aktivitást fejtettek ki. Rajk felesége lett a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Főtitkára. A Népi Kollégiumok Országos Szövetségén keresztül, amelyet Rajk a belügyminisztérium alapjaiból bőven támogatott, kiterjesztették befolyásukat a diákok, az ifjúság agy részére. Rajk, mint „tiszteletbeli építőmunkás“, az épftőmunkások szakszervezetén keresztül megkísérelte befolyását a szakszervezetekre is kiterjeszteni. Rajk lett a Magyar Jugoszláv Társaság elnöke, stb., stb. A Rajk-féle szervezkedés mellett a juioszlávok saját külön kéra- szervezeteiket is kiépítették, visszaélve a magyar népi demokrácia bizalmával, beépültek nemcsak az állami szervekbe, do a politikai pártokba, a gazdasági intézményekbe, a társadalmi egyesületekbe is. Szervezetük olyan szerteágazónak és jelentősnek látszott, hogy Rajkra és bandájára támaszkodva 1947 őszen már iránvt vettek a magyar népi demokrácia megdöntésére. Brankov Lázár, a jugoszláv követség volt ügyvivője erről a következőket vallja : ,,Kémhálózatunk 'assapkcní átfogta az államapparátus valamennyi ágát, a hadsereget és a rendőrséget. Ugyanaz a kémhálózat 1945-től kezdve benyomult a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetőségébe is, valamint számos politikai és társa, sadalmi szervezet vezetőségébe. Az államapparátusban, valamint a hadseregben lévő kémhálózat segítségé, vei a jugoszláv korraánv Magyarország területén nagyarányú kém- tevékenységet folytatott a magyar kormány ellen. Ez tette lehetővé, hogy Rankovics jugoszláv belügyminiszter Tito tervei szerint konkrét intézkedéseket tehetett a kémhálózaton keresztül a magyar kormány megdöntésére, Magyarország államrendjének megvál. toztatására.“ E terv végrehajtásának előkészületeit szolgálta Tito magyarországi látogatása 1947 decemberében. Ez a látogatás —1 amely sokban hasonlított egy hódító bevonulásához Budapestre — a jugoszláv vezetők gondosan előkészített tervei szerint történt és*®* volt a célja, hogy Tito, valamint Jugoszlávia tekintélyét Magyarországon megnövelje, mint ahogy Rajkók és a jugoszláv gyilkosok is arra törekedtek, hogy megpró. hálják Títót mesterségesen népszerűsíteni és a Szovjetunió hatalmas népszerűségét csökkenteni. Budapesti látogatásáról visszatérve Tito Kelebián, a jugoszláv határ kö. zelében vadászat ürügye alatt egy napot tartózkodott. Vonatán utazott Rajk belügyminiszer is, aki már előzőleg ismételten tárgyalt Titóva! és a jugoszláv vezetőkkel. Kelebía állomáson Tito vonatán Rankovics, Jugoszlávia belügyminisztere magához rendelte Rajkot. Brankov tolmácsolásával részletesen közölte vele a tennivalókat. ..A terv — mondta Rajk vallomása szerint Rankovics — abban áll, hogy észrevétlenül, a szomszéd államok kormányainak éberlégét kijátszva, Belgrád központtal fokozatosan Jugoszlávia köré tömörítsék a népi demokratikus országokat.“ Ennek előkészítését szolgálta az úgy. nevezett balkáni szakszervezeti szövetség, a balkáni sportszövetség, s balkáni ifjúmunkás szövetség, a balkáni nószövetség stb., amelyeknek központja mind Belgrádbzn volt. Rankovics utasította Rajkot, hogy „orientálódjanak a nacionalista, soviniszta elemekre a hadseregben. a rendőrségben, az államapparátusban, a kispolgári erőkre a városokban, de különösen falun.“ Kankovies közölte Tito utasításait amelyek szerint Rajk arra vegyen iiányt, hogy likvidálják a magyar állam és a Kommunista Párt jelenlegi vezetőit j hogy ennek megtörténte ntái Magyarország vezetését Rajk vigye kezébe. Rajk ezt a megbízatást vállalta és fokozta tevékenységét. 1948 márciusa óta azonban szaporodtak a jelek, amelyek Rzt mutatták, hogy a jugoszlúv-amerikai tervek kezdenek lelepleződni Mint a Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Rajk értesült arról, hogy a Tájékoztató Iroda leleplezni készül Tilóék árulását Erről a készülődésről Rajk folyamatosan értesítette Titóékat. A Tájékoztató Iroda határozatának nyilvánosságrahozatala leleplezte és meg is hiúsította Tilóék teryét, ezért Titóék közölték Rajk- kal, hogy a változott helyzetnek megfelelően új taktika kidolgozására Rajknak titkos találkozást kell létrehozni Rnnkoviccsnl, a jugoszláv belügyminiszterrel. Ez a titkos találkozás 1948 október elején Klein Antal horthysta földbirtokos Paks melletti vadászterületén létre is jött. A magyar határőrség parancsnoki, nak Pálffynak segítségével Rankovics kémkísérőjével együtt illegúli san átjött a határon és találkozott Rajkkal. Itt Mrazovic* budapesti jugoszláv követ és szeretője, Tarisz- nyás Györgyi paksi tanítónő kalauzolták a találkozás színhelyére. A megbeszélés egy csőszházban folyi le és két és félórát tartott Rankovic* közölte Rajkkal ai új tervet, amelyre vonatkozólag aláhúzta, hogy az Tito személyes munkájának eredménye és rajta kívül csak Gyilasz és Kardelj ismeri. Közölte, hogy a Tájékoztató Iroda határozata után a régi célok megvalósítása érdekében új útra kell térni. Közölte Tito „lángeszű tervét” arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja fokozatosan a jugoszláv népet a Szovjetunió ellen fordf- tani és hogyan viszi át e népet a nyugati imperialisták táborába és egyben hogy hogyan szándékozik megnövelni a népi demokratikus államok reakciós erőit és biztosítani szervezeti összefogásukat, és hogyan akarja őket az imperialisták oldalára, a Szovjetunió ellen állítani. ,,Tito — mondta Rankovics — e cél megvalósítására az új helyzetben három feladatot jelölt meg. Először Jugoszlávia népeinek moz. gósítását a Szovjetunió ellen, másodszor a népi demokratikus államok szovjetellenes erőinek nőve. lését és szervezeti összefogását, harmadszor felhasználni a nemzetközi kérdésekben a Szovjetunió és az angol-amerikai államok kö. zötti ellentéteket. Az utóbbi esetben nekünk a Szovjetunióval szemben a nyugati nagyhatalmakra kell támaszkodnunk...” Tito ,,lángeszűén” megoldotta ezt a problémát. Kidolgozott egy tervet, assely szerint a jugoszláv nép szovjetbarát hangulatát fokozato- san likvidálni /ehet. Ennek a tervnek a lényegét ki. fejtve Rajk ezt vallja: „ennek a lángeszű tervnek alapvető elvei, amint Rankovics velem közölte, a következők: Először csak bírálat. tál illetik a Kominform határozatát, utána a határozatot rágalomnak minősítik, de ebben a periódusban még semmiesetre se bírálják a Szovjetuniót és vezetőit, el. lenkezőleg ebben a szakaszban kiemelik a Szovjetunió iránti barátságot... Utána — folytatta Rankovics — mi fokozatosan, de egyre erőteljesebben arról kezdünk beszélni, hogy a Szovjetunióra hárul a felelősség azért, hogy nem tudjuk megvalósítani Jugoszlávia ötéves tervét, ezzel kapcsolatban a szocialista építés feladatait és különösen őket tesszük felelőssé azért, hogy nem tudjuk megvalósítani a néptömegek élet. színvonalának beígért növekedését... Ez a propaganda kétségkívül nagyon hatásos lesz — jelentette ki Rankovics, ennek segítségével a mi népünkben a Szovjetunió iránt táplált barátság gyűlöletté alakul át...! Tito számításáé szerint — mondotta Rankovics — ez a propaganda a mi néptömegeink előtt egyengeti az utat annak igazolására, hogy Tito miért orientálódik a nyugati nagyhatalmak felé ahelyett, hogy a Szovjetunióra venné az irányt.” Magyarországra vonatkozólag Rajk vallomása szerint: „Tito a legközelebbi időkben éles kampányt kezd a magyar kormány és az ál/am vezetői ellen. Rákosit revizionizmussal fogják megvádolni és azzal, hogy vezetése alatt a magyar kormány Jugoszláviától el akarja szakítani a magyarlakta területeket. Miután ilyen módon ellentéteket keltenek a magyar és jugoszláv nép között, a megfelelő pillanatban ezt a kérdést a jugoszláv parlamentben felvetik. Ezt az akciót határinci- densek fogják követni, amelyekért Jugoszlávia Magyarországot teszi maid felelőssé.” Ezek a határincidensek a Rankovics által kifejtett terv szerint azt a célt szolgálták volna, hogy Jugoszláviának formális ürügyet szolgáltassanak az erőszakos katonai beavatkozásra Magyarország ellen a magyar terület egyrészének fegyveres megszállására. Ez a beavatkozás akkor történt volna meg, amikor a Szovjetunió valamilyen nemzetközi bonyodalommal kapcsolatban el lett volna foglalva. A fegyveres katonai akció egyrészét képezte volna a jugoszláv hadsereg magyar egyen, ruhába öltözött részének átdobása a határon, valamint az angol és amerikai megszállási' övezetekben egybegyűlt ugyancsak magyar egyenruhás csendőrök, nyilasok és horthysták jugoszláv területen történő átvonulása Magyarországra. A tervhez tartozott a magyar kormány egyes minisztereinek, elsősorban Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Gerő Ernőnek „fizikai megsemmisítése”. Rankovics az aggodalmaskodó Rajkot megnyugtatta, hogy nekik nagy gyakorlatuk van e téren: „Tito ellenségei közül jónéhá. nyan beszélhetnének ezekről a módszerekről, amelyekkel Tito és ő (Rankovics) ellenségeiket eltüntették.” Rankovics azt javasolta Rajknak, hogy a magyar kormány vezető minisztereinek meggyilkolását Pálffy és a hadseregben lévő emberei vegyék magukra. Gondol, kozzanak —• mondta Rankovics — ennek a likvidálásnak változatain, éspedig úgy, hogy egyiknél valamilyen szerencsétlenséget rögtönözzenek, a másiknál öngyilkossá, got, a harmadik hirtelen betegségben halna meg, vagy pedig ! megölnék őket lakásukon és később megfelelő magyarázatot adnának, például, hogy szökés közben lőtték le őket. Rankovics befejezésül közölte Tito utasításait és feltételeit; „a jugoszláv segítség az tij magyar kormányra olyan. természetes kötelezettségeket ró Jugoszláviával szemben, amelyek nem képezhetik vita tárgyát. A magyar külpolitikai kérdéseket, amelyeket én és Rob Anton irányítjuk, valamint a honvédség kérdéseit mind összehangba kell hozni Jugoszlávia érdekeivel. — Másodszor ' e magyar iparnak a jugoszláv gazdasági tervek végrehajtá. Sára áldozatot kell hoznia,” Rankovics közölte utasításait az új kormányra vonatkozóan. Az új kormány miniszterelnöke Rajk László, belügyminisztere Rob Anton (a jugoszláv kémszolgálat egyik magyarországi vezetője), hadügyminiszter Pálffy György jugoszláv kém. Rankovics hozzátette: ,,Tito. nak nem lesz kifogása az ellen, ha az elkövetkezendő kormányban résztvesznek a Seociá/de- mokrata Párt Nyugatra menekült vezetői és több személy Nagy Ferenc körébőV’ A politikai utasítások között sze. repelt az a követelés fs, hogy Rajk támaszkodjék Horthy é* Szá/asi híveire, a katolikus reakcióra, a kutákokra és az utóbbival kapcsolatban hang. súlyozza ki a jugoszláv példát, ahol „Tito nem folytat harcot a kulákság ellen.” Végül közölte Rankovics, hogy a kormány fegyveres megdöntésére saját katonai szakértőjét bocsátja majd Rajk rendelkezésére. Rajk László vállalta Tito utasításainak végrehajtását, Budapestre érkezése után megbízta Pálffy Györgyöt, hogy a Köztársaság megdöntésére tegye meg a hadse. regen belül a megfelelő fegyveres előkészületeket. Pálffy, aki saját külön vonalán már értesülve volt a Rankovics által közölt tervekről, jelentette Rajknak, hogy az előkészületeket már megtett« és ismertette vele a fegyveres fellépés tervének részleteit. Rajk László hasonlóképp utasította Szőnyi Tibort, hogy ugyancsak te. gye meg az előkészületet, készítsen elő pártkonferenciát, amelynek feladata lett volna a Magyar Dolgozók Pártját Rajk vezetése alá helyezni. Rankovics a maga részéről két pribéket, Johanovicsot és Jojkicsot két politikai gyilkosság, ban jártas egyént mint jugoszláv diplomatákat Magyarországra küldte. Azzal a feladattal bízta meg őket, hogy Rákosi Mátyás miniszterei, nökke/yettes meggyilkolását előkészítsék. Mindezeket a terveket keresztülhúzták a reakciós elemek és kémek ellen foganatosított rendszabályok, amelyeknek eredménye, képpen Rajk híveinek jelentékeny részét eltávolították a hadsereg, bői, a rendőrségből, az államappa. rátusból. Május közepén pedig megkezdődött az összeesküvők le. tartóztatása. A fent felsorolt tényekből kiviláglik, hogy Rajk László az 1946. évi I. törvénycikkben megalkotott demokratikus államrend, valamint a Köztársaság kormányának erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedést kezdeményezett és annak vezetésével bűntettet köve. tett el. II. a). Pálffy György 1909-ben született, jómódú polgári családból származik. Mint Ludovíka Akadémiát végzett hivatásos tiszt, a második világháború előtt egy évvel szolgá/atot teljesített az olasz fasiszta hadseregben és onnan mint meggyőződése* fasiszta tért vissza, A Horthy.hadsereg tisztjeként résztvett Kárpátukrajna megszállásában, ezzel kapcsolatban dicsé, retet kapott az akkori' honvédelmi minisztériumtól. A hadseregből feleség» származása ; miatt ki kellett lépnie és *z módot adott neki arra, hogy 1945 elején mint „németellenes“ tiszt belépjen a? élj hadseregbe. 1945 íyaráa már a jugoszláv felderítőszervezet kémeként működött. Ugyancsak már 1945-beti szerveit«' az összeköttetést Rajk Lászlóval. A Rajk Lászlóval folytatott sorozatos tárgyalásokon megismerte és elfo- gudte állam és népellenes szervezkedésének célkitűzéseit. Pálffy feladata a szervezkedés katonai vezetése volt. Rajkkal egyetértésben » honvédségen belül védte és előtérbe tolta a reakciós fasiszta tiszteket, fontos parancsnoki állásba helyest* azokat, akikről biztosan tudta, bogy aljas célkitűzéseit és utasításait vakon követik. 1947-ben Rsjk «tágítására fokozta tevékenységét és a fegyveres összeesküvéssel kapesela- tos mozgósítás begyakorlására ria- dóztatásokat, katonai összevonásokat stb. rendezett. Pálffy összeköttetésbe lépett Lozits ezredes budapesti jugoszláv katonai attasé közvetítésével Nedelkovies jugoszláv ezredessel. A találkozás Rómában történt 1947 decemberében a partizánkonjresszu- sou, ahol Nedelkovies Tito közvetlen utasításait közölte Pálffyval- Biztosította Pálffyt, Hogy Tito céljai megvalósulnak, mert e «ólokat az Amerikai Egyesült Államok támogatja. 1948 októberében, miután. Rajk Pakson találkozott Rankovics jugoszláv belügyminiszterrel, Pálffy meggyorsította a Köztársaság megdöntésére irányuló fegyveres előkészületeket. Elkészítette és írásban lefektette s tervet, amelyet tíz zitszlóaljjal vélt megvalósíthatni. E zászlóaljaknak. Pálffy azt a feladatot szánta, hogy szálljak meg a fontosabb épületeket, a postát, a rádiót, a pártközpontot, valamint a vidéki ipari gócokat. Ugyancsak tervet dolgozott ki a kormány tagjainak, Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Gerő Ernőnek meggyilkolására. Ezt a feladatot Korondy Béla rendőrezredesre, a volt csendőrszázadosra: bízta, akinek a Korondy által már- megszervezett különleges zászlóaljon kívül egy Hortby-tisztekből nlakí- tett különítményt is rendelkezésére bocsátott volna. A tervet Nagybuda- pest térképvázlatán lerögzítette és- hivatali páncélszekrényében őrizte mindaddig, amíg bűntársai letartóztatásáról értesült. Akkor titkárnője*. Rcsenfeld Edit segítségével a terveket elégette. Pálffy György tehát ezáltal a» 1946. évi I. törvénycikkben megalkotott demokratikus államrend és a Köztársaság erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével bűntettet követett el. b) Pálffy György 1945 óta a jugoszláv kémszolgálat ügynöke volt. Brankov Lázárnak, a jugoszláv követség tanácsosának, a jugoszláv kémszer vCzet magyarországi vezetőjének sorozatosa« átadta a honvédség bizal- atas okmányait és adatait. A katonai politikai osztály beosztottjait a Brankov által kért adatok lei- szolgáltatására utasította. Pálffy. Gvörgy ezt a kémszolgálatot Lozits- ezredes, jugoszláv katonai attasé számára folytatta, majd ennek leváltása után Zsokail ezredesnek, a- jugoszláv követség katonai attaséjának bocsátotta rendelkezésre. Pálffy György, mint altábornagy és a honvédség felügyelője, tehát mint közhivatalnok, hivatali meg. bizatásával visszaélve, a magyar állam nemzetközi, katonai és gazdasági he’yzetét érintő titkokat idegen állam hatóságaival közölt. Ezzel aa ország érdekeit súlyosan sértve, kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. m. a) Brankov Lazar, a jugoszláv belügyminiszternek magyarországi fő- rezidense volt. Kezdetben a jugoszláv katonai misszió vezetője, majd a követség első tanácsosa, később a jugoszláv követség ügyvivője. Magyarországra küldése előtt, 1945 elején Cicmil Obrad ezredes, a jugoszláv katonai misszió vezetője, Tito kifejezett utasítására hivatkozva, a misszió tagjainak feladatát —• Brankov vallomása szerint —. a következőkben szabta meg: „Tito,
