Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-11 / 211. szám
Vasárnap, 1949. szeptember 11, NYÍRSÉGI MAGYAR NEE 3. oldal Kardelj ét Rankovics ízámítanak arra, hogy S misszió tagjai Magyarországom Való tartózkodásukat felhasználják. hogy kémanyagot szereznek a magyar kormány politikai és gazdasági intézkedéseiről, valamint hírszerzést végeznek a magyarországi szovjet csapatokról. Törlésünkre adtat, hogy szoros kapcsolatot kell létesítenünk az angolamerikai megbízottakkal és el kell kerülnünk, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetőinek, különösen Vorosilovnak befő. lyása alá kerüljünk.“ Uránkor ennek megfelelően éveken keresztül tartotta fenn az össze, köttetési Rajkkal, Pálffyval és a magyar demokratikus államrend ellen összeesküvő más elemekkel. Ő volt az, aki Rajkhoz kapcsolta Pálffy Györgyöt, ő volt, aki Rajk László, Pálffy György és mások szervezeteit -egybehangolta. Ő irányította Rob Anton jugoszláv kém működését, akit az ő követelésére a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkárául választottak és aki az országgyűlésnek is tagja lett. Urankov volt a tolmács Rajk es Rankovics 1947 decemberében Kele. bián folytatott tárgyalásán. Reá, mint Tito és Rankovics bizalmi em herére hárult az a feladat, hogy a Magyar Köztársaság megdöntésére irányuló tervek kivitelezését szór galmazza és ellenőrizze. Amikor a Tájékoztató Iroda közleménye után et a szerepe megnehezült, Rankovics egyenes utasítására Tito ellen fordult és erről nyilvános nyilatkozatot is adóit. Titokban pedig folytatta a Köztársaság megdöntésére irányuló működését, Brankov tehát ezáltal az 1946. 1 Jtc.ben megalkotott demokratikus államrend és köztársaság kormányának erőszakos megdöntésére irá nyúló ezervezkedés vezetésével bűntettet követett el. h) Brankov Lazar a jugoszláv hivatalos kémszervezet fő vezetője volt Magyarországon. T öbb, mint 4 ■éven át Rajk Lászlótól, Pálffytól és az ügynökeiként beszervezett egyéb magyar kémek egész sorától folyamatosan szerezte be a titkos adatokat Erre a tevékenységre közvetlenül Titótól kapott utasítást. Ő volt Tito legszívósabb ügynöke. Brankov Lazar egész magyarországi tartózkodása alatt állandóan kémkedett. Ezzel kémkedés bűntettét követte «1. c) 1948 nyarán Brankov Lazar magához rendelte a jugoszláv kémszervezet tagját, a budapesti jugoszláv követség sajtóattaséját, Zsivko Poarovot és közölte vele, hogy Moics Milos, a magyarországi jugoszlávok egyik vezetője a Tájékoztató Iroda határozata mellett foglal állást és ezért félő, hogy leleplezi Titóék magyarországi működését. Brankov azt az utasítást adta Boarovnak, hogy bírja rá Moics Milost, hogy ettől a szándékától álljon el és ha Moics Milos kitartana álláspontja mellett, akkor ölje meg. Brankov az utasítás után átadta Mrazovics jugoszláv követ revolverét Boarovnak, aki 1948 július 10-én éjjel Moics Milost annak lakásán több revolverlövéssel meggyilkolta. Brankov Lazar tehát Zsivko Boa- vovot rábirta arra, hogy Moics Milost előre megfontolt szándékkal megölje, vagyis gyilkosságra való felbnjtás bűntettét követte el. IV. a) Dr. Szőnyi Tibor 1903-ban ■született. 1930-tól 1945-ig, amikor, mint amerikai kém Magyarországra jött, kizárólag külföldön élt. — 1938-ban Svájcban bukkant fel, ahol a háború alatt az ottani magyar emigránsokból trockista cső. portot szervezett. Csakhamar öszszeköttetésbe lépett Noel H. Field- del, az amerikai kémszolgálat egyik vezetőjével, majd ennek főnökével Allan Dullessal, aki az „OSS” nevű USA kémszolgálat európai főnöke volt. Field úgynevezett „baloldali” elemekből toborzott kémekre specializálta magát és hozzátartoztak a különböző nemzetiségű svájci emigráns kémcsoportok. Dulles utasítására Sző. nyi Tibor kapcsolatba lépett Misa Lomporral, a bukaresti jugoszláv követség jelenlegi első tanácsosává^ aki a háború alatt Svájcban Tito és az USA közös kéme volt és Szőnyihez hasonlóan anyagi ellenszolgáltatás fejében kémszolgálatokat végzett Dullesnek. Szőnyi vallja, hogy 1944. decem. herében neki és csoportja tagjainak Misa Lompar hamis igazolványokat adott át, amelyekkel Szőnyi és csoportjának tagjai, mint Jugoszláviába utazó tisztek szerepeitek. Szőnyi Tibort és kémcsoportját a jugoszláv és amerikai felderítő szervezet Marseillesbe juttatta, ahol Latinovics, az ak. kori marseillesi jugoszláv konzul (jelenleg svájci jugoszláv követ) elintézte az amerikai kémszolgálat ottani vezetőjénél, hogy a kém. csoport rendelkezésére amerikai katonai repülőgépet bocsássanak. Minthogy ekkor még folyt a háború ,a speciális katonai repülő- gép használatára az amerikai főhadiszállás adott engedélyt. Szőnyi elmondja, hogy Belgrád- ban a belügyminisztériumban jelentkeztek, ahol bemutatták a Lompar és Latinovics kémektől kapott igazolványaikat Kovacse- vics jugoszláv őrnagynak. Az őrnagy elhelyezte őket a jugoszláv politikai rendőrségen, néhány napon át kioktatták őket, majd megfelelő kísérettel Noviszádon és Suboticán keresztül, mint jugoszláv tiszti missziót Szegedre küldte. Szegeden Kalafatics őr. nagy, a jugoszláv politikai rendőrség ott.tartózkodó tisztjének utasítására Szőnyiék a jugoszláv iga. zolványokat megsemmisítették, Szőnyi és kémbandája idővel jelentős pozíciókba jutottak. Szőnyi maga a Kommunista Párt káderosztályának a vezetője lett, ami lehetővé tette, hogy a vele megérkezett amerikai kémeket, vagy azokat, akiket Rajk hozzá utasított, megfelelő állásban helyezze el. Szőnyi és az általa elhelyezett kémek az általuk megszerzett titkos be/poliíikai és gazdasági ad a. tok egy részét közvetlenül Budapesten adták át megbí. zóiknak, részben pedig futárok útján Svájcba kü/dték, az Egyesült Államok ottani kém. szolgálatának. Szőnyi 1947. februárban külön utasítást kapott arra, hogy Szász Béla, Ádám György és Máté Iván amerikai kémeket fontos közigazgatási beosztásba helyezze el. 1946. őszén Allan Dulles utasítására Szőnyi működését Rajknak rendelte alá és rendelkezésére bo. csátotta kémcsoportját is. Szőnyi Tibor, aki nemzetgyűlési képviselő is volt, tehát közhivatalnok, hivatali megbízásával visszaélve, a magyar állam nem. zetközi és gazdasági helyzetét érintő titkokat az állam érdekei, nek súlyos sérelmére idegen állam hatóságaival közölt, kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. b) Szőnyi Tibor csoportjának tagjait 1945. januárban történt hazatérése után a legkülönbözőbb állami közigazgatási és fontos gaz. dasági pozíciókba helyezte el. így többek között elhelyezte Vági Ferencet a miniszterelnökségi' saj. tóosztályra, Földi Istvánt a Magyar-Szovjet Olajvállalathoz, majd az iparügyi minisztériumban, Va. labán Pétert a rádió szerkesztőségében, Hódos Györgyöt a Tervhi. vatalban, dr. Kálmán Andrást a népjóléti minisztériumban, dr. Kúti Gyulát az orvosszakszervezetben. Kémcsoportját Szőnyi 1947. feb. ruárig mintegy kéthavonként rendszeres megbeszélésekre hívta össze. Ez időpont után konspirációs okokból már csak egyénenként tárgyalt velük. Az értekezleten utasította kémszervezetének tagjait, hogy kapcsoljanak be új embereket a kémszervezetbe, olyanokat, akik ellenségei a népi demokráciának. Szőnyi állandóan informálta Rajkot az általa beszervezett kémek beosztási helyéről és szervezetét Rajk rendelkezésére bocsátotta. Rajk viszont rendszeresen informálta Szőnyit saját célkitűzései, ről, valamint azokról az utasításokról, amelyeket Titótól, esetleg Rankovicstól kapott. 1949. tavaszán Szőnyi Tibor több alkalommal tárgyalt Rajk Lászlóval a köztársaság megdöntéséről és a hatalomnak erőszakos megszerzéséről. Szőnyi Tibor tehát az 1946. I. tc.-ben megalkotott államrend és a magyar demokratikus köztársaság kormányának megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével bűntettet követett el. V. a) Szalai András 1917-ben született. Rendőri besúgó 1935-ben lett. Ettől kezdve felváltva hol Jugoszlá. viában, hol Magyarországon volt provokátor. Mint rendőri besúgó 1942-ben Juhász Antal csendőrnyo- mozőnak kiszolgáltatta a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség vezetőségi tagjait. Ságvári Endiét, Orbán Lászlót és Lakos Évát. Hogy leleplezését elkerüljék, kis büntetést szabtak rá, amelyet 1944. ben a sátoraljaújhelyi börtönben töltött, ahol folytatta besúgó tevékenységét. Abban az időben a sátoraljaújhelyi magyar és jugoszláv politikai foglyok kitörést készítettek elő. Szalai András a kitörési, illetve a szökési terv általa megtudott részleteit jelentette Lindenbergnek, a börtön parancsnokának. Minhogy a börtönpa. rancsnok az árulás folytán ismerte a kitörési tervet, megtette az ellen, intézkedéseket. A kitörés következtében 64 foglyot megöltek, vagy később kivégeztek. Szalai András pedig besúgása jutalmául szabadlábra került. Szalai András tehát 64 politikai fogoly meggyilkolásának, illetve törvénytelen kivégzésének bűnrészessé- gével háborús bűntettet követett el. b) Szalai András a jugoszláv kém szervezet számára hosszú időn keresztül tevékenykedett Magyarországon. Brankov vallomása szerint: „Szalai életre-halálrn oda volt kötve Rankovicshoz és az UDP- hez, amely kézben tartotta azzal, hogy ismerte a sátoraljaújhelyi börtönben elkövetett árulást“. Szalai András először Szmiljasicc jugoszláv őrnagy megbízásálból kém. kedett, aki mint a jugoszláv jóváté. teli hivatal vezetője dolgozott Magyarországon. Később Brankov követség! tanácsoshoz kapcsolták, majd pedig Sebjanics nevű jugoszláv kém. hez. Kémtevékenysége közben Brankov megbízásából megszerezte többek között a határvédelmi előkészületekre készített térkép-vázlatot és kiegészítő feljegyzéseket. Titkos adatokat szolgáltatott ki a miniszter- tanács bizalmas határozatairól és egyebekről. Szalai összeköttetésben állt Rob Anton jugoszláv kémmel is, akinek elárulta az üzemek államosításáról szóló törvény előkészületeit a törvény nyilvánosságra hozatala előtt. Szalai András tehát katonai jellegű és a magyar állam fontos nemzetközi érdekeit és gazdasági helyzetét érintő titkokat kikémlelt és ezeket illetéktelen külföldi személyeknek továbbított, az állam érdekeit súlyosan veszélyeztetta, ami által kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el, c) Szalai András, mint a jugoszláv kémszervezet ügynöke a kémszolgálat által megjelölt egyéneket az állnm gépezetének fontos pozícióiba helyezte el. Az elhelyezettek működését a jugoszláv kémszervezet utasításainak megfelelően összefogta és irányította. Szalai András így helyezte a külügyminisztériumba Rex Józsefet és Brankov utasítására keresztülvitte, hogy Rex a külügyminisztériumban maradhasson akkor is, amikor alaposan gyanúsították, hogy a jugoszlávoknak kémkedik. Ugyancsak így helyezte el a jóvá. tételi hivatalban Hegedűs József volt rendőrszázadost, jugoszláv ké. met. Szalai keresztülvitte, hogy Rob Antont a jugoszláv kémszolgálat magyarországi hírszerzőjét képviselőnek jelöljék. 1948 szeptemberében Rob Anton korábbi utasítására Ko- vácsevics Milenko jugoszláv kÉmet a pártiskolán helyezte el. Ezeket a kémeket állandóan vezetése alatt tar. tóttá. Szalai András tehát ezáltal az 19-16. I. tc.-ben megalkotott demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezet egyik vezetője volt. VI. a) Ognyonovics Milán 1916-ban született. Mint magyar állampolgár Rol> Anionnak, a jugoszláv kémszol. gálái vezetőjének beszervezett kéme volt. Rob Anton utasítása szerint kapcsolatba lépett Blázics Józseffel, a budapesti jugoszláv követség titkárával, a jugoszláv kémszolgálat másik ügynökével. Blázics felszólítására Ognyonovics Milán kötelezvényt írt alá, hogy mint jugoszláv hírszerző fog működni. Blázics utasításai szerint jugoszláv hírszerző ügynökként beszervezte Kovácsevics Metiúnt, Bratzkov Milost, Gromcsics Jovant, Suput Milánt. Rajtuk keresztül belpolitikai természetű és egyéb titkos adatokat szerzett meg. Ezeket az adatokat havonként jelentésbe foglalta és a jugoszláv kémszolgálat rendelkezésére bocsátotta. A kémszolgálat ennek fejében rendszeres pénzbeli díjazásban részesítette. A magyar állampolgár Ognyonovics Milán e működésével a kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. VII. Korondy Béla 1914-ben született. A Horthy-fasizmus alatt mint csendőrszázados szolgált. Pálffy György intézte el igazolását és őrnagyi rangban becsempészte a demokratikus rendőrségbe. Pálffy ezután Rajk László kémszervezetének megerősítése végett Ko- rondyt a belügyminisztériumnak adta át, ahol Rajk rendőrezredesnek ne. vezte ki. Rajk azt a feladatot adta Koron- dynak, hogy volt csendőrökből, horthysta katonatisztekből, továbbszol. gáló altisztekből és egyéb fasiszta csőcselékből olyan — számára megbízható — zászlóaljat szervezzen, amely a köztársaság ellen feltét, lenül rendelkezésre álljon. Miután Rajk László közölte vele, Hogy kermányellenes összeesküvésről, van szó, Köröndi megkapta Pálffy Györgytől az összeesküvés tervének végrehajtására szolgáló utasítást., 1948 júliusában —• Korondy valló, mása szerint —- Pálffy neki a követ, kezőket mondta: „Ismeri az utasi. tásokaí, amelyeket Rajktól kaptam. Kijelentette, hogy meg kell szerveznem Budapest fontos objektumainak elfoglalását. Kijelentette továbbá, hogy támogatni kell egy általa megszervezett különleges századot, amely megbízható horthysta tisztekből áll. Pálffy közölte, hogy a kormány kijelölt tagjainak, Rákosi Máyás, Farka» Mihály és Gerő Ernő tartóz» kotlási helyét le kell figyeltetni é» letartóztatásukat egyszerre foganatosítani. Kijelentette, hogy minden ellenállá» esetén azonnal fegyvert kell használnom.“ A tárgyalás régével Pálffy azt is közölte Korondyval, hogy a kormány erőszakos eltávolítása feltétlenül sikerül, mert a jugoszláv haderők karhatalmi támogatását megkapják. Korondy Béla tehát az 1946. L tc.-ben megalkotott demokratikus ál. lamrend és a demokratikus köztársaság kormányának erőszakos eltávolítására szervezetet vezetett, ami által bűntettet követett el. VIII. a) Justus Pál 1903-ben született 1932 óta a magyar politikai rendőr, ség besúgója volt. A fasiszta rend- őrségen Hain Péternek és másoknak „J. 17.“ fedőjel alatt a kommunista szervezkedésekről sorozatosan adatokat szolgáltatott. Ezáltal mint fasiszta hivatalos szerv besúgója működött, tehát népelleneg bűntettet követett el. b) Ismerve Justus rendőri beL súgó szerepét, Cicmil Obrad ezre. des, a budapesti jugoszláv katonai misszió vezetője, valamint Jávorfi őrnagy, a misszió tagja, Justust a jugoszláv kémszolgálatba állították. Mint nemzetgyűlési képvi. selő, a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja és a magyar rádió alelnöke, Justus információkat gyűjtött és ezeket továbbította a jugoszláv kémszervezetnek. Justus Pál, aki egyébként régi trockista és számos nemzetközi trockista kémmel személyes ősz- szeköttetést tartott, különösen a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt, később a Magyar Dolgozók Pártja viszonyairól adott a jugoszláv kémszervezetnek bizalmas információkat. Az adatokat hol írásba foglalta, hol pedig a jugoszláv kémszolgálat ügynöke, ként élőszóval adta át, Titóék olyan fontosnak tartották Justus kémszolgálatait, hogy megtiltották, hogy a budapesti jugoszláv követségen működő kémek tartsák vele az összeköttetést. Ehelyett Justustól Rankovícsnak erre a célra megjelölt külön meg. bízottja vette át mindenkor aa Információs anyagot. Justus Pál a jugoszláv kémügy, nökségen kívül a budapesti francia követség kultúrattaséja, Francois Gacho számára is kémkedett. Átadta neki a jugoszlávok számára gyűjtött kémanyag jelentékeny ré- szét. Külön részletesen közölte vele a Szociáldemokrata Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi ülésein megszerzett bizalmas adatokat, a magyar rádió szervezeti, igazgatási és technikai kérdéseinek bi. zalmas adatait. Justus Pál, mint nemzetgyűlési képviselő és a rádió alelnöke, tehát közalkalmazott, a magyar állam fontos érdekeit, nemzetközi és gazdasági helyzetét érintő titkos anyagot kikémlelt abból a célból, hogy azt idegen államok hatóságának tudomására hozza, amely cse. lekmény az állam érdekeit súlya, san sértette, ezáltal kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. c) Justus Pál hozzá közelálló személyeket trockista szeminá. riumba szervezett, őket a demokrácia ellen nevelte és állandó irá{Folytatása a 6. oldalon.)