Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-28 / 225. szám

Rákosi Mátyás elvtárs pénteki beszédét a Kossuth rádió este 7 órai adásában közvetíti ATOM ÉS BÉKE R magyar kormány erélyeshangú jegyzékben megbélyegzi a jelenlegi jugoszláv kormány aljas politikáját Kormányunk a jövőben gondoskodni fog, hogy jugoszláv diplo­máciai megbízottakként ne jöhessenek Magyarországra kémek és orvgyilkosok (jks) A Szovjetunió hiar- minckiétévies fennállása alatt számtalan esetben bebizonyí­totta, hogy maga a megtes­tesült béke. A második vi­lágháború után, amikor az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében a Szovjetunió is nem­zetközi szószékhez jutott, ■minden alkalmat megraga­dott arra, hogy ezt a nem­zetközi szószéket is felhasz­nálja a béke megőrzésére. Nem volt még olyan ENSz- közgyűlés, hogy a Szovjet­unió küldöttsége ne terjesz­tett volna elő megszívlelen­dő javaslatokat a béke biz­tosítása érdekében. Annakidején követelte az egyes országok területén ál­lomásozó idegen katonai ala­kulatok visszavonását, kiállt a leszerelés megvalósítása, az atombomba eltiltása, az atom gyártás ellenőrzése, a vitás kérdések békés elintézése mellett. A Szovjetunió követ­kezetesen az ENSZ-ben tett javaslatokhoz visszavonta csapatait, csökkentette kato­nai létszámát. Ezzel szemben az imperialista hatalmak a legjobb esetben is csupán néhány nagyhangú nyilatko­zatot tettek a béke fenntar­tása mellett, a Szovjetunió konkrét békejayáslataihoz azonban nem járultak hozzá Az atombomba eltiltása, az atomgyártás ellenőrzése volt az a kérdés, amibe sem­miképp nem vdítak hajlandók belemenni az amerikaiak. Egyszerű erre is a magyará­zat. iüjj háborút dvészíbejttek elő, amelyben úgyszólván mindent az atomfegyver „tit­kára“ építettek fel. Szent meggyőződésük volt, hogy az atomfegyver gyártási eljárá­sa még hosszú-hosszú ideig amerikai titok marad —óva­tosságból csatlósaiknak sem árulták el. Nagyon a nyereg­ben érezték magukat, már a harmadik világháború lefo­lyását vázol'glatták maguk előtt, feltérképezték a Szov­jetuniót, hogy — amint Can­non képviselő kijelentette — a háború kitörése után egy héten belül bombázzák Mosz­kvát és a többi szovjet vá­rost, Vandenberg szenátor ceruzát ragadott és gyorsan kiszámította, hány atombom­ba, szükséges a Szovjetunió elpusztításához. Kiuvikmadár módjára kürtölték világgá rá­dión, sajtón, „komoly“ poli­tikusok (Forresfcall!) nyilatko­zatain keresztül, hogy „a Szovjetunió el .akarja pusztí­tani az amerikai népet és a védekezéshez kell az atom­bomba,“ Azt is elmesélték, hogy .az atombomba legyőz­hetetlen fegyver és azzal csak az Egyesült Államok rendelkezik. Alaposan csalódniök kellett magúiknak az önhi'tt, gőgös hiresztelőknek is. Pedig a Szovjetunió igyekezett- meg­kímélni őket ettől a csaló­dástól. Sztálin elvtárs már három évvel ezelőtt kijelen­tette, hogy az atombomba kizárólagos birtokolása nem tarthat örökké. Két éve Mo­lotov mindenki számára ért­hetően megmondta, hogy az atombomba titka már régen nem titok. Az amerikai „atompolitikusok“ nem hit­tek benne. Nem tudták el­képzelni, hogy a szocialista ország technikája olyan ro­hamosan fejlődjék, pedig ez nagyon is hihető, ha csak a diadalmas sztálini ötéves terveket, vagy a második világháborúban bemutatott nagy-fejlettségű szovjet hadi- technikait vizsgáljuk meg. Bizony, keserű egy ilyen biztos hiedelemből a kiáb­rándulás. De kiábrándultak. A napokban fájdalommal is­merte be az Egyesült Álla­mok, Kanada és Anglia kor­mánya, hogy a Szovjetunió­nak is van atombombája. Truman bizonyára fogvacog­va jelentette ki ,hogy „az Egyesült Államok kormányá­nak rendelkezésére álló ada­tok szerint .az elmúlt hetek­ben a Szovjetunióban atom­robbanás történt.“ Szertefoszlottak az atom- monopólium ábrándjai, szer­tefoszlottak azok a tervek, amelyeket az „egyedül üdvö­zítő“ atombombára, építettek az .amerikaiak. Csődbe ke­rmit az atom diplomácia. „A világtörténelem során — je­lenti a Paris Presse washin­gtoni tudósítója — most fél­nek elsőízben az amerikaiak alttól, hogy a háború az Ő területükön jáfeszódhatik le.“ Az imperialista félelem a News Chronicle hasábjain szinte könyörgéssé fajul: ,.A Szovjetuniónak moist rendkívüli alkalma nyílt ar­ra, hogy bebizonyítsa béke­óhajának őszinteségét.“ Bebizonyította. Visinszkij elvtárs az ENSz-közgyűlésen újra javaslatba hozta az im­perialisták háborús előkészü­leteinek elítélése, a békét szi­lárdító egyezmények kötése mellett az atomfegyver be­tiltását. Az elkövetkező napok ad­ják meg a feleletet arra, hogy hogyan válaszol Visin- szkijnek az imperialista nyu­gat. Egy azonban biztos: az egyre szélesedő, izmosodó béketábornak újabb, erősséget jelent annak tudata, hogy' a beke vezető ereje fegyverek dolgában sincs hátrányban az imperialista országokkal szemben. A béketábornak a háborús gyújtogáltók felett aratott- újaibb győzelmeinek lesz ez az alapja, a világ bé- keszerető asszonyai, férfiai teljes meggyőződéssel kiált­hatják október 2-án az in'1* perialisták felé: „Megnyerjük a béke csatáját, az élet csa­táját.“ A Magyar Távirati Iroda je. lenti: A külügyiminisztérium hétfőn este szóbeli jegyzéket nyújtott át a Jugoszláv Szövetségi Népköz, társaság budapesti követségének. A jegyzék a következőképpen hangzik; I. A Rajk László és társai elleni hazaárulási és hűtlenség! per nép­bírósági ifőtárgyalásán böbizonyí- tást nyert, hogy a Magyar Nép. köztársaság megbuktatására, ve. zető magyar államférfiak meggyil. koltatására, a kapitalista rendszer és a fasizmus visszaállítására irá- nyúló összeesküvésben mint fe/bújtók és szervezők vettek részt Jugoszlávia je­lenlegi kormányának vezető személyei. Bebizonyosodott, hogy Jugoszlá­via jelenlegi vezetőinek zöme rég. tői fogva az imperialisták szolgá­latában áll, a német Gestapónak, az amerikai és angol kémszerve. zeteknek ügynöke. Bebizonyosodott, hogy Ran- kovícs jelenlegi belügyminisz­ter 1948. októberében illegáli­san átlépte a magyar határt és a Paks melletti Birifó pusztán, találkozott a Horthy.rendőrség, az amerikai kémszervezet és a ju­goszláv UDB beszervezett kémé. vei, Rajk Lászlóval, utasításokat adott át neki a magyar népi de. mokrácia törvényes kormányának fegyveres puccsal való megbukta­tására, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Milhály miniszterek nWggyilkolására. Bebizonyosodott, hogy a gyilkosság végrehajtására Rankovícs diplomáciai köntös­ben Budapestre küldte mint „szakértőket” Jojkics és Joa- novics nevű UDB ügynököket. Bebizonyosodott, hogy a Magyar Népköztársaság elleni fegyveres puccs megsegítésére a jelenlegi ju. goszláv kormány vezetői Rajk Lászlónak és bűntársainak fegyve. rés segítséget, katonai beavatko­zást ígértek és készítettek elő, amelynek érdekében véres határincidensek soroza­tát provokálták. A népbírósági főtárgyaláson be. bizonyosodott, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány budapesti követségének sze­mélyzet a Magyar Népköz- társaság területén kiterjedt kémhálózatot szervezett és a birtokába jutott kémanyagot az angol és amerikai diplomáciai és katonai missziók kémfunkció, kát teljesítő, tagjainak átadta. Mindez példátlan a nemzet, közi kapcsolatok történetében. Ezeket a bírósági tárgyaláson be­bizonyítást nyert tényeket nem lehet egyébnek tekinteni politikai banditjzmusnál. II. A Magyar Népközársaság kor. mánya mindezeknek a bebizonyí­tott és megcáfolhatatlan tények, nek alapján megállapítja, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány az 1947. decemberében kötött jugo. szláv-magyar barátsági, együtt- működési és kölcsönös segély­nyújtási egyezményt megkötésé­nek pillanatában már mint papír, rongyot kezelte, ugyanakkor, ami­kor a szerződést aláírta, már ré­gen szervezte az összeesküvést a magyar demokrácia ellen. Maga a szerződés a jugoszláv kor. Hiány számára csupán eszköz volt ennek az összeesküvés, nek a leleplezésére. Tito jelenlegi jugoszláv miniszter- elnök beszéde, amelyet a szerző, dés aláírásakor Budapesten tar­tott és am'elyre a jugoszláv kor­mány folyó évi szeptember 24-i jegyzéke hivatkozik, puszta porhintés volt a magyar nép szemébe, egyik láncszeme és kifejezése an. nak a hazug, aljas és kétkulacsos politikának, amelyet a jugoszláv vezetők zöme az imperialisták szolgálatában évek óta folytat, és amely a budapesti népbírósági tár. gyaláson végre lelepleződött. III. A Magyar Népköztársaság kor. mánya megállapítja, hogy a jelen­legi jugoszláv vezetők által csa­lárd szándékkal kötött és szétté­pett jugoszláv-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés nem holmi egyoldalú és leereszkedő kegyet jelentett Magyarország iránt Ju­goszlávia részéről, nem holmi ajándék volt, amely csak Magyar- országnak használt. A jugoszláv kormány folyó évi szeptember 24-i jegyzékének ez a beállítása újaibb kifejezése annak a soviniszta gőgnek, a magyar nép fölényeskedő lebecsülésé­nek és annak a közönséges nagyzási mániának, amely a jelenlegi jugo­szláv vezetők politikáját jellemzi és amely a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcainak sikereire joggal büszke magyar néptömegekben csak megvető visz. szautasítást vált ki. IV. Ugyanez vonatkozik a folyó évi szeptember 24-i jugoszláv jegyzék megállapításaira az ,1947-b'en meg­kötött gazdasági és kereskedelmi egyezményekről Jugoszlávia és Magyarország között. Ezek az egyezmények nem a jugoszláv kor. mány részéről Magyarország szá­mára, hanem. a magyar kormány részérő/ Jugoszlávia számára jelentet­tek segítséget és támogatást. V. A magyar kormány egyes ve­zető személyei 1945. és 1948. kö­zött néíhányizben meglátogatták a jugoszláv vezetőket és tanács, koztak velük, de ha Jugoszlávia jelenlegi vezetői ezekre a látoga­tásokra mint Magyarország iránti barátsági bizonyítékokra hivat­koznak, akkor meg kell állapítani, hogy Bodóné módjára másról be. szélnek, mikor a bor árát kérik tőlük. A jugoszláv kormány hi­vatkozásai a magyar kormányfér., fiák régebbi jugoszlávbarát kije­lentéseire mint bizonyítékokra sa­ját állítólagos magyarbarát politi, kájá mellett képmutatók és nevet­ségesek. A szóbanforgó magyar kor- mányiérfiak semmit sem von­nak vissza, hanem mindent fenntartanak azokból a ré­gebbi kijelentéseikből, ame­lyeket a jugoszláv népnek a német fasiszták elleni háború­ban tanúsított hősiességéről tettek. De különbséget tesznek a hősi ju­goszláv nép és jelenlegi vezetői között, akiknek zöme elárulva és becsapva a jugoszláv népet, Jugo_ szláviát az imperialisták csatlósává tették. VI. A folyó éri szeptember 24-i jugo­szláv jegyzék aljas inszínuációi és rágalmai a szocialista Szovjetunióról szintén bizonyíték, hogy a jelenlegi jugoszláv vezetők az imperialista háborús Uszítók ro- hamesapatát alkotják, akik gazdáik, az imperialisták meg. bízásából hivatásszerűen foglalkoz. nak provokációval. Ezen a magyar kormány nem is csodálkozik, hiszen a budapesti népbírósági tárgyalás megállapította, hogy ugyanakkor, amikor a szovjet hadsereg hős kato­nái vérüket ontották Belgrád és Ju- goszlávia felszabadításáért, ugyan, azokban a napokban a jelenlegi ju­goszláv vezetők bizalmi emberei: Misa Lompar Svájcban, Latinovics Marseillcbcn, az amerikai kémszerve. zet szolgálatában, Szőnyi Tibor kém­csoportját Magyarországra szállítot­ták a szovjet hadsereg elleni kém­kedés céljaira is. VET. A Magyar Népköztársaság kormá­nya a leghatározottabban visszauta­sítja azokat a nagyhangú, gőgös és arcátlan, de egyben nevetséges kije­lentéseket, amelyekkel a jelenlegi jugoszláv miniszterelnök, Tito a folyó évi szeptember 24-i jugoszláv jegyzéket a belgrádi magyar követ, nek átadta. VIII. Minthogy a budapesti jugoszláv követségről bebizonyosodott, hogy kémközpont tagjai, gyilkosok és de. mokráciaellenes fegyveres összeeskü­vés szervezésével foglalkoznak, a magyar kormány elhatározta, hlogy ennek a tűrhetetlen helyzetnek vé. getvet. A magyar kormány 24 órai ha­tállyal kiutasítja Magyarország területéről a budapesti jugoszláv követség következő tagjait: Dusán Sakota, Zeeevicz Slavko, Mihajlo Kílibarda, BalnozSn Jú­lia, Duran Avdo, Kováé Anto, Lovric Milan, Milosevic Sima, Nedeljkovicz Aleksander, Tata- lovicz Ccdomir. Egvben közli a jugoszláv kormány, nyal, hogy a jövőben gondoskodik arról, hogy jugoszláv diplomáciai megbízottakként ne jöhessenek többé Magyarországra kémek és orvgyilko­sok. J i A S 'HyiXSégi |i Magyar Nép v^to^m^25^zam^ icIiA feil F1LLÉB________ _____________________________szerda, 1949. szeptember 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom