Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-20 / 193. szám
4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép SZOMBAT, 1949 AUGUSZTUS 29 A BOLSEVIK NÉPNEVELŐ Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén megállapította.' Pártunk most közelített* meg először a Bolsevik Párt agitációs módszereit. A bolsevik népnevelőmóilsze- reket azóta még fokozottabb figyelemmel tanulmányozzák agitátoraink. Az alábbi eikk a Pravda egyik legatibbi száma ban jelent meg és megismertet bennünket a Szovjetunió nép nevelőivel. A z új, szocialista társadalom alap- jait lerakva, Vladimír Iijies Lenin annak szükségességéről be • iélt, bogy „az emberek százezreit kell a kommunista felvilágosítás szolgálatába állítani“. A tömegek ön tudata a szovjet állam egyik erőtől, rása. Amikor a tömegek mindent meg tudnak ítélni és tudatosan vállal uak mindent, akkor az ügy siaere kétségtelenül biztosított. Sztálin elvtárs nem egyszer hang súlyozta, bogy a tömegek helyes vezetésének elsőrangú fontos ágú feltétele az, hogy a Párt politikáját a munkásoknak és parasztoknak meg. magyarázzuk. . A Párt és a szov jethgtalom útmutatásait — mondotta Sztálin elvtárs — türelmesen c* gondosan kell megmagyarázni, hogy az emberek megértsék, mit akar a Párt és merre vezeti az országot. Ha nem értették meg mit — igye- kezzelek azt holnap megmagyarázni' Ha nem értették meg holnap, akkor magyarázzátok meg holnapután. Éneikül nincs és nem is lehet semmifél« vezetés.“ A bolsevik népnevelők segítik a munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, hogy jobban megértsék és végrehajtsák a Párt politikáját, amely államunk létalapja, a kommunizmus győzelme nevében hősies, alkotó munkára lelkesíti a szovjet népet. Annak, hogy agitátoraink olyan nagy befolyást gyakorolnak a tömegekre, az a magyrázata, hogy eszmeileg áthatott, elvhű emberek, akiknek szava nem mond ellent a tényeknek, akik példával járnak elöl kitartásban, kezdeményezésben, a nehézségekkel vívott harcban, akik állhatatosan és erélyesen harcolnak a kitűzött célokért. H ogy milyen nagy a népevelők szerepe a vállalat, az intézmény, a kolhoz mindennapi életé ben, azt a „Jásznaja Poljána“ neví mezőgazdasági szövetkezet népneveié kollektívájának példáján láthatjuk Nikoláj Klimov népnevelő megbeszé lést folytatott a természet átalaki fásának tervéről, elmondotta, mi lyen újításokat terveznek az ő kol hozukbian, meggyőzte a kolbozpa rasztokat az erdőtelepítés nagy elő. nyeiről A kolhozistal* követtek 1 az agitátor felhívását: négy és fé hektáron bükköt ültettek és gondo. san ápolják az erdőövezeteket. Andrej Naumov agitátor, aki a; állattenyésztés fejlesztésének bá roméves állami tervéről beszélt, hallgatóit értékes kezdeményezésre indította, mely a kolhoz takarmány alapjának megerősítésére irányul. Nagy szervező ereje van a nép nevelő munka által nyújtott személyes példának, a munkával kifejtet! agitációnak. A népnevelők között sokan vannak olyanok, akik a tér. melésbcn végrehajtott újításaik ré vén közismertek az »országban. A bolsevik agitáció eszmei szín vonala állandóan emelkedik. A hol sevikok azonban nem olyan embe rek, akik megelégszenek a már el ért eredményekkel. Az új feladatok a politikai agitáció megjavítását kö vételik városban és falun egyarán az agitátoroktól, mint a Párt politi kájának a tömegek közötti vezetői tői, megkövetelik felelősségük é: képzettségük fokozását. A sztálingrádi pártszervezetbei például a SzUK(b)P Központi Bi zottsága megkövetelte, hogy gondo san készítsenek elő és tervszerűét tartsanak állandó népnevelő szemi náriumokat és tanácskozásokat, i népnevelőket rendszeresen oktassák ki a Bolsevik Párt és a szovjet kormány bel- és nemzetközi politikája val kapcsolatos kérdésekről, idejében tájékoztassák a terület, város kerület előtt álló feladatokról, job ban általánosítsák és terjesszék az élenjáró tapasztalatokat. N épünk szellemi igényei nem nap- ról-napra, hanem óráról-órára növekszenek. A népnevelő köteles- ;ége, hogy egyetlen figyelemremélt! fényt, a helyi szervek gyakorlati te i ékenvségével kapcsolatban tet> egyetlen biráló megjegyzést se hagy ion magyarázat nélkül. Helyesen mondják, hogy az ági láció — művészet. Mindazonálta' nem csak arra kell megtanítanunl a népevelőt, hogy bonyolult kérdő »eket egyszerűen és hatékonyan ma •yarázzon meg, hogy a beszélgető éknél a legtanulságosabb példákká éljen. Az agitáció művésziéhez mé az is hozzátartozik, hogy ne saiilo •uosan végezzük, hogy különböző módszereket alkalmazzuk a lakosság különböző rétegeinél. „ .. . Nem lehet egyformán beszélni a gyár, ropgyűléseken és a kozák faluban, a diákgyűlésen és a parasztházban. . Minden propagandista, minden agitá tor esetében az a művész, aki a iegjobban alkalmazkodik a szobán- forgó hallgatósághoz és bizonyos Igazságokat a lehető legmeggyőzőbben, legvilágosabban, legszemlélfe többen tud előadni.“ (Lenin.) A bolsevik agitáció a tömegek nevelésének leghatékonyabb eszköze A bolsevik agitáció segíti a Pártot, hogy a tömegek politikai aktivitá sát és munkás tevékenységét egyet len közös célra irányítsa. Hogy a pártszervezetek előtt álló feladatoka ikeresen megvalósítsuk, az agitato- foknak rendszeresen segítséget kell nyújtani, gondosan nevelni kellőket és fel kell őket fegyve-ezni a marxista-leninista elmélettel. Ebben van agitációnk további sikerének váloga, annak záloga, hogy a tömegek fáradhatatlan alkotása és euer áája még tevékenyebben, még gyor- sabban fogja előrevinni a kommun izmus építését. A dolog úgy kezdődött, hogy Vaughan tábornok, i’ruman amerikai elnök zárnysegédje udvarias volt. Alapjában véve már ez is meglepő, az ember nem is várja el egy amerikai tiszttől, hogy udvarias legyen. Érdemes tehát megnézni, kivel szemben volt udvarias és azt is jó volna tudni, miért és hogyan követte el udvarias tettét. Talán Verley csikágói il- 1 alt szergy áro simák n é z e te 11 é rése támadt ;| tisztességes bért követelő munkásokkal és ennek következtében futnia kellett, futás közben pedig leszakadt a nadrággombja és a Vaughan kölcsönzött neki egy ziherheitsztüt? Vagy elfogyott az üvegkészlete és a szárnysegéd látván szorult helyzetét, rendelkezésére bocsátotta a tavalyi húsvéti locsolásból megmaradt üvegeket? Vagy az általuk rendezett házibálon -a tábornok agész éjszaka szórakoztatta a gyáros agg nejét? Nem lehet tudni, mi volt íz udvariassági tett, egy izomban biztos, Verley hálából megajándékozta Vaug- lant hét hűtőszekrénnyel. Mit csinál az ember, ha amerikai tábornok? A hűtőszekrények egy részét továbbadja, egyet a górénak. Tataiamnak, hogy legyen reális alap a hidegháború irányításához, egyet Snydernek, a pénzügyérnek, egyet Vinson főbírának, egyet pedig War- demannak, a Szövetségi Bank kormányzójának, hogy ha szüksége lesz rá, egy kis udvariassággal ezek a mlsz- terek is kisegíthessék öt. Mert Amerika mondhatnám az udvariasság hazája. EmUránia filmszínház Apolló iiimsdnház Aug. 18—24 Augustus 18—24 A haladóstellemü filmgyártís Az intervenciós háborúk nehéz uj alkotása korszakában játszik nagy KRISZTINA Győzhetetlen HADNAGY ^brígád Egyesítik a városi és vármegyei könyvtárat Eddig mintegy hatezer könyv állott a városi könyvtárban a dolgozók rendelkezésére Nyíregyházán. Most az illetékes minisztérium engedélyt adott arra, hogy a városi és a vármegyei könyvtárat egyesítsék. Szakértő bizottság érkezik a napokban Nyíregyházára a vármegyei könyvtár kiselejtezésére, a berendezésére önkéntes rohambrigád alakul s a könyv- táuranjtlezés befejezésével mintegy húszezer könyv várja az olvasni, tanulni vágyó dolgozókat. Ebben a könyvtárban nemcsak a magyar, hanem a szovjet, a külföldi irodalom remekeivel is megismerkedhetnek a városunk dolgozói. Smirői a kirakatok beszélnek Séta a nyíregyházi üzletek előtt Láthatsz ott mi szem-szájnak ingere, Omló selymeket, amelyeken még a napfény is lábujjhe. yyen jár — olcsón, már 30—40 forintért — vagy 28 forintért tarka, szivárványos emprimét, mosható kartont, cipőt, fehéret, barnát, feketét, sárgát, krémszínűt, kabátot, ruhát vagy arrébb csillo. gó edényeket, sajtot, cukrot, kenyeret, májpástétomot, kristály, vázát, hófehér porcellánt s mindent, mindent, amit csak akarsz. Telve-tömve a kirakatok, szinte kicsordul az üvegek mögül a sok áru, Sokszor, ha nem is gon. dőlsz rá, figyelmeztet mellette a felírás, hogy mindezt a hároméves tervnek, a munkásosztálynak, a Pártnak köszönhetjük. Persze van, ahol nem figyelmeztet, vagy pedig ott van a felírás csak éppen mást mond, mint amit a betűk mutatnak. Nézzük csak meg közelebbről a kirakatokat. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ már messziről csalogatja az embert. Egyszerű sima drapéria, kereszt, ben egy írás; A 3 éves terv adta! s alatta olcsó cipők, erős talpuak és szépek: megérti az ember, hogy hatalmas a haladás ezen a téren is, amit megtettünk. Szép a szomszéd kirakat is, ahol a földgömb van fehér selyemszalagokkal a nagy V, a nagy I és a nagy T betűhöz fűzve és az egész szépszfníj női ruhaszövetekkel de. koráivá, A 29-ES NÉPBOLT egyik kirakatában iránytábla van és mutat a város, a falu felé: ,,A Népbolt a falu és város dolgozóinak boltja!" Alatta emprimé, karton, és sok minden más, amit a dolgozók sze. rétnek és vesznek. A másik kirakatban azonban: a Népbolt olcsó árairól mindenki meggyőződhet” és mellette agyoncsipkézett, fodrozott hálóingek s más egyéb drága holmi, Mert vannak olyan kirakatok is, amelyek előtt nevet, vagy bosszankodik az ember. Nem fordítottak kellő gondot ezeknél a kirakatrendezésre. A HÁZTARTÁSI BOLT NV:tél a szappanhalmazok felett ezt hirdeti egy felirat: „Az 5 éves terv 20 vasgyárat épít!” Az helyes, ha az 5 éves tervet ismertetjük így is a dolgozókkal, de miért éppen a vasgyárakat a szapanhegyek cözött. Mért nem azt például, iogy Szabolcsban is épül egy merzola-gyár, amely a szappannál jobb és olcsóbb anyagot állít elő? (A gyanúsan hiányos öltözetű na. pozó hölgyről jobb, ha nem is szólunk.} Vannak üzletek, amelyek egyszerűbben megoldják az ilyen kérdést, mint például az ÖVÉRT, ahol egy hatalmas kirakat áll üresen, a másikban pedig néhány poros befőttes üveg búslakodik légypiszkosan. De ami sok, az már sok A gondatlanság és hanyagság időpontját a 42. SZÁMÚ NÉP- ■iOLT kirakata képviseli. Meg kell adni, a felírás az szép: „Lenini elmélettel harco- lünk a békéért.” Alatta egy bé- Xegalamb. (Úgy látszik az is bá- mtában lógatja a fejét, a hanyagság láttán) — mert a felíra. :ot csupa pálinkásüveg és egyéb ízeszesüvegek veszik körül. Itt korántsem akarjuk.- kifejteni azt, hogy mi köze van a lenini elmé- .etnek a ,,Mária Terézia Brandy”- hoz, a „Zwack Unicum”-hoz, a „Bonbon meggy”-hez vagy a „Mecseki itókához”, de úgy gondoljuk és velünk együtt minden becsületes ember, hogy ez egyenesen csúfolása a világ munkás, osztályait vezérlő elméletnek. Vagy talán az elvtársak, akik a kirakatért felelősek, nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent a 'enjni elmélet? Akkor, hogyan veszik azt a merészséget, hogy hivalkodjanak vele. Vájjon milyen ,,elmélet vezérelte őket akkor, amikor öntelten szemlélték „jól. dkerült” kirakatukat? Éppenség- gél nem a lenini elmélet. (Rt kell megemlítenünk, hogy a Kossuth utcában „munkáspáiin- kát” árulnak. Azt hiszem, ha a pálinka „osztályjellegét” akarnánk meghatározni, inkább kívánkozna szánkra a ,,burzsoá” szó, amely osztály többek között ezzel „civilizál” a gyarmatokon, de •emmíképen nem az országot ipítő és vezető „munkás” szó.) Nagyobb éberséget a kirakat- rendezésnél. A kirakat kitűnő ági. kációs alkalom, ahol az árak, az áruk beszélnek arról: mi mindent lettünk eddig — s ha mindezeket jól alátámasztjuk dekorációs anyagunkkal, igen sokat érünk el vele. A gondatlanság és hanyagság pedig az ellenkezőjét hozza magával. Az éberség és gondosság pedig különösen vonatkozik az állami kereskedelemre. így töltik az Uj kenyér ünnepét az élelmezési dolgozók Az Élelmezési Szakszervezet és n Tejért Nemzeti Vállalat dolgozói elhatározták, hogy augusztus 20-át, az Uj kenyér ünnepét együtt töltik e' •s társaskirándulást rendeznek Sós tóra. A kirándulás egész nap tart és nemcsak szórakozással, játékkal dallal töltik el az időt, hanem komoly programot is iktattak be. A Tejért Nemzeti Vállalat egyik mun. kása beszámol az Üzem versenymun- kájáról, a brigádmozgalomról és kinn a szabadban rögtönzött tapasztalatcsere-értekezlet keretében megbeszélik a felmerülő kérdéseket. Éljen az alkotmány, mely biztosilja a dolgozók munkához, pihenéshez, kultúrához való jogát TRUMAN A JÉGSZEKRÉNYBEN iékszünk a tavaszi esetve. Az amerikai külügyminisztérium is puszta udvariasságból nem engedte be a magyar küldötteket a newyorki békekonferenciára. Puszta udvariasságból meg akarta ki inélni küldötteinket egy-egy tincs elés, fvagy egyéb „személyi szabadság“ végígnézé- sétől. Az emlékezetes udvariasság írta a-Verley gyártmányok nagy karriert futottak be. Verley szabadon flangálhat külföldön, Nyugateuró- pában, a szabadság levegője helyett az ő kotyvalékait kénytelen szagolni egösz Amerika», sőt még Európába is jut belőle. Olyan kitűnő kereskedelmi utazója van, mint a Marshall, olyan príma bizományosokkal rendelkezik, mint Blum, meg Oas- peri, akik a sok melltartó, meg lepkenyakkendő melleit ei tudják sózni a Variey- parfőmöt is az éhező Nyugat- európának. Mindent azonban nem lehet a végsőkig csinálni, a kijárást sem. Az elnök úi annak rendje és módja szerint központi szereplője a panamabotránynak, pénzügyminiszterével, tórájával, bankárával együtt nyakig benne van a . . . jégszekrényben és a természet különös játéka folyamán — melege van tőle. ’j 1 j-jjbgi Csak az a kár, hogy az amerikai nép túlságosan türelmes és elnéző eme udvarias emberekkel szemben. Megvárja., hogy a hűtőházban szerzett melegtől elolvadjanak és elpárologjanak az elnöki, bírói, pénzügy éri, bankári székből. . . t—gyi)
