Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-20 / 193. szám

SZOMBAT, 1949 AUGUSZTUS 20 NYÍRSÉGI magyar nép 5. oldal. Erősödik majd a csoportunk., Cukrát, sót, rizst, gyufát Népbollok, szövetkezetek, kiskereskedők, közületi konyhák részére az ország egész területén korlátlan mennyiségben szállít a Ffcerérléiesi nemzeti Vállalat 19. nagybudapesti fiókja és 98. vidéki kirendeltsége Rz áj konferál ünnepük SzmlmÚT dolgozói „ . .. a dolgozó parasztság kö­zött is megindult az erjedés. Őket is megcsapta a szocia­lista fejlődés szele » . . pa­rasztságunk érdeklődése egyre inkább a szövekezeti, a társa« termelés felé fordul . . (Rákosi) Büszkén mondta Kemecsén Kul csár, Imre: Az őszön megyek a cso­portba! Büszkén mondta, mert büsz­ke arra, bogy a csoport be fogja venni őt. Be fogja venni, mert ... megmondták a csoportértekezlcten is: becsületes, dolgos parasztember, méltó arra a megtiszteltetésre', hogy a termelőcsoportunk tagja legyen. Képünk Kulcsár Imrét és feleségét ábrázolja. (Csépány-foto.) Kulcsár Imre az őszön bemegy a csoportba három holdjával. Hogy is jött erre az elhatározásra? Sokat beszélgettek erről az asszonnyal. Meg a többiekkel, öreg Vinczével, Tamási Andrival, Hajnal Sándorral Kovács Jánossal. Mind belépnek a?, új gazdasági esztendőre. — Hát bogy volt? Kulcsár Imrének három holdacskát láncoltak ki, ahogy a szovjet katonák elől messzire íszk.olt a határ sok béresnyúzó földesura. Három holdacskát. És Kulcsár Imre is, mint a többi sommás, szegény- cseléd, nekifogott, hogy munkálja szabadon most már a maga földjét. Nehéz volt. Meg nehéz most is. Egy kis tehénkével? Mindig másra s^o-1 mit, más igájára, más segítségére Erre aztán ráment a termés java. A java annak, ami magában is ke­vés volt. Jobb volt így, mint az előtt Sánta Miklósnál. A maga ura volt, megvolt a megélhetése. Később már segített a gépállomás is. Dehát bárom hold az csak három hold! És a csoport? Ahol összeálltak az em­berek? Ott igen. Ott fizetett a föld: A nagyüzem, az az igazi. így boldo. gultak a szovjet parasztok is — mondták a Szovjetben járt küldöt­tek. Meghát idehaza is látták a csoporton a példát. Ott lehet igazán építeni a jobb életet. A még job­bat! A csoportban. Nem is a három holdon. Ezt látta Kulcsár Imre, meg a többiek is. Ezért jönnek őszre a csoportba. Igv látta Hágát ott Deres Miklós is nem is láthatta jobban másképp. Meg is mondta a csoportban. Ott ül középen a szobában. Néha meg-meg- pödri kese bajuszát, ami még szür­kébb a portól. Most jött a géptől, hogy elmondja a csoportnak szándé­kát. Körülötte ott ülnek az embe. rek. A csoport tagjai. Figyelnek sza­vaira. Ahogy feltárja előttük életét, régi nyomorúságát, új boldogságát, bajait, örömét. .. Beszél. A harmincas évekről, amikor ott volt a sztrájkolókkal n városban, amikor a nyomort, a sze­génységet, a nyúzást clúnva, meg­mozdultak a „rend“ ellen. Azokról az időkről, amikor visszakerült a falura, mikor a kuláknak izzadt aratásnál, gépnél, kapálásban, éjjel meg cipőroncsokat tákolgatott. Az­tán szabad lett. Szabad ember. Kél holdacskát is kapott. Nekilátott a földön. De nem volt eke, borona, nem volt még egy tehénke sem. Barta Pálék adtak. Kölcsön. Hát így ment az élet eddig. De ezutt* más­kép kell, hogy menjen. — Mondjátok meg! Mi is szaba­dok lettünk. Ahogy a dicső szovjet csapatok győzelme után a munká­sok odaálltak a nép élér«, nem-e mi is odaálltunk melléjük szoros szö­vetségbe? Az új alkotmány is azt mondja: ez az ország a munkások és dolgozó parasztok hatalma, a nép országa. A miénk. A munkások se­gítettek nekünk. Földet osztottak, van már gépállomás is, pénzsegítség is jött hányszor. És mi? Igyekez­tünk a földön. Adtunk kenyeret. Dehát elég-« mindez? Nem! Mit tudnak adni a két holdacskák?! De tud adni a csoport! A nagyüzem, a közös termelés, technikával, tudo­mánnyal. így tudjuk igazán előre, vinni ügyünket! Én így látom. Most azért jöttem el . . . Csendben hallgatták. Közben bó­logattak. Aztán megszólalt Cs. Ba­logh András. És a többiek is: gyér« be az őszön, Miklós. Majd együtt dolgozunk! Erősítjük majd a csoportunkat! Kesziileängk iépállemásalnk az őszi munkára Még nem fejeződött be a csépién, a terménybegyüjtés is javában folyik még, gép­állomásaink: azonban már megkezdték a készülődést az őszi szántás-vetési munkák pontos és alapos elvégzésére. Csütörtökön, mint értesül­tünk, ,a vármegyeházán érte­kezletre ültek össze a sza­bolcsi gépállomások vezetői, hogy megvitassák a tenniva­lókat. A központi üzemgaz­dasági osztály részéről Bod­nár László volt az előadó, aki ismertette a megjelen­tekkel jelenlegi politikai helyzetünket és felhívta a figyelmet az őszi munkákra való felkészülésre. Egyébként itt említjük meg, hogy Szabolcs vala­mennyi községében megkez­dődött már a szerződéskötés gépállomásainkkal. Dolgozó parasztságunk — nem törőd­ve a zsírospanasztok suttogá­sával — egyre-másra köti az éves szerződést a gépi mun­kákra. Az eddigi eredmé­nyek ugyanis bebizonyítot­ták, hogy a géphasználat rendkívül emeli a termésát­lagot. A szerződéskötések te­rén első helyen Ujfehértó áll. Éljen a munkásság és dolgozó parasztság munkán épülő harcos szövetsége Az új kenyér ünnepén nagy megmozdulásra készül Szaitmár-Bereg dolgozó pa­rasztsága. Mátészalkán dél­előtt 11 órakor kezdődik az ünnepség. A résztvevők cso­portosan vonulnak ki az MDP Megyei Bizottsága elől ■a piactérre, hogy meghall­gassák Faggyas Jenő ország- gyűlési képviselő ünnepi be­szédét. A mátészalkai termelőcso­port újsütésű fehér kenyeret ad át Román Mihály mun­kásnak. aki a Népköztársa­Kedves Magyar Nép! A napokban Kékes Andrásné elv­társnővel, a tüdőszanatórium üzemi pártszervezetének titkárával beszél- gettem. Beszélgetés közben el­mondta, hogy csupán egy hold föld­je van, beszolgáltatási kötelezett­sége nincs is, mégis 389 kiló gabo­nát adott be a földművesszövetkezet raktáránál. Elgondolkoztatott ez elvtársak és arra gondoltam, hogy Kékes elv. társnő jó példával járt elől és ezt a példát egész biztos észrevették és követik is a baktai dolgozók. Ne­künk kommunistáknak, akik a d.ol gozó nép élcsapata vagyunk, elő! kell járnunk az építésben és köte­lességteljesítésben. Minden közsé günk, minden járásunk pártfunkció náriusának az elsők között kellene ság címerével ajándékozza meg a termelőcsoportot. Délután sportműsort mu- tatnak be a sporttelepen, folytatják az MHK próbákat és megrendezik a múlt hét­ről .a rossz időjárás miatt el­maradt tábortüzet. Hasonló szép ünnepségeket (rendezlek Fehérgyarmaton, Panyolán, Nabrádon, Sza- mosbecsen, Lónyán, Barabá­son, Vásárosnaményban, Sza- moskéren, Fülpösön, Nagy- ecseden és b többi községek­ben is, lennie. így kellene elől járni jó pél­dával a szerződéses termelésnél, a szerződéses gépi munkáknál, a tarlóhántásoknál és a termelőszö- vetkezeti csoportok alakításánál. . . . Élen kell járnunk elvtársak, példamutatóknak keli lennünk, ez egyik titka a sikernek és az ered. ményes munkának. Bakay Ferenc járási titkár. Uránia tfezgé Aug. 20—22 Uj magyar film Ferré mezek Fősz,: Karády Katalin ESvlársaif írják Bakf^éráislházáréi: lé példával kell eliljárnánk Részét M. P. Kareva: A Szov­jetunió Alkotmánya című könyvé­ből, amely a napokban, jelent meg Szikra kiadásban. * Í1 sztálini alkotmányos évek minden tekintetben próbára tették alapelveit és pilléreit és megmutatták, mennyire életreva- lóak és milyen erősek. A szovjet emberek a sztálini Alkotmány zászlója alatt építik a kommuniz­must. Ez alatt a zászló alatt in­dultak harcba a katonák, hogy az Alkotmányba beírt vívmányo­kat megvédjék. A szovjet emberek, amikor visszatekintenek a megtett útra, mikor visszaemlékeznek 1941— 1945-re, a Nagy Honvédő Háború fenyegető éveire> felemelő érzés­sel gondolnak a nagy Sztálin sza­vaira, amelyeket 1936-ban, a Szovjetunió Alkotmányának elfo­gadásakor mondott: „Megelége. déssel és örömmel tölt el, hogy tudjuk, miért is harcoltak embe­reink és hogyan értek el, világra, szóló, történelmi jelentőségű győ­zelmeket. Megelégedéssel és örömmel tölt el( hogy az a vér, amelyet honfitársaink oly bősé­gesen ontottak, nem volt hiába­való, mert meghozta a maga eredményeit. Ez szellemileg fel- fegyverzi munkásosztályunkat, pa­A Szovjetunió alkotmányának nemzetközi jelentősége rasztságunkat, dolgozó értelmisé­günket. Előrehajt s a jogos büsz­keség érzését váltja ki. Megszilár­dítja az erőnkbe vetett hitet s új harcra mozgósít a kommunizmus újabb győzelmének kivívásáért.” Sztálin elvtárs 1936-ban, a Szov­jetunió új alkotmánytervezetéről tartott beszámolójában ezeket mondta: „Olyan okmány lesz ez, amel/ tanúskodik róla, hogy mindaz, amiről a tőkés országok­ban a becsületes emberek milliói álmodtak és továbbra is álmod­nak, a Szovjetunióban immár megvalósult. Olyan okmány lesz ez, amely tanúskodik róla, hogy mindaz, ami a Szovjetunióban megvalósult, a többi országokban 'is teljesen megvalósítható. Ebből azonban az következik, hogy a Szovjetunió új Alkotmányának nemzetközi jelentőségét aligha le­het túlbecsülni. Most, amikor a fasizmus zavaros hulláma a sárba rántja a munkásosztály szocialis­ta mozgalmát és piszkot szór a civilizált világ legjobbjainak tö­rekvésére, a Szovjetunió új Al­kotmánya vádirat lesz a fasizmus ellen, szócsöve lesz a szocializ­mus és a demokrácia legyőzhetet­lenségének. A Szovjetunió új Al­kotmánya erkölcsi segítséget és igazi támaszt nyújt mindazok­nak, akik ma a fasiszta barbárság ellen küzdenek." Azfta, hogy ezek a felemelő szavak elhangzottak, sok minden megváltozott a világon. Elegendő a világ jelenlegi politikai térké­pét összehasonlítani azzal, ami­lyen 1936-ban és 1941-ben volt, hogy megértsük, milyen mélyre­hatóak ezek a változások. Német­országban és Olaszországban már nincs fasiszta állam. A szörny- szülött hitleri „Harmadik biroda­lom,, amely az európai államok népeinek és területének legna­gyobb részét maga alá taposta s az összes többi burzsoá orszá­gokban a fasizmus erőinek táma­szául szolgált, őrült Führerjével együtt dicstelenül rombadőlt. Európa térképén. Kelet és Délkelet-Eruópa országaiban új­típusú államok, népi köztársasá­gok tűntek fel, melyek letértek a kapitalizmus útjáról és az új utat, a szocializmushoz vezető utat választották. A sztálini Alkotmány zászlaja alatt menetelve, éppen a mi bi­rodalmunk volt az, amely meg­törte a fasiszta bestia gerincét- Éppen az a birodalom, amely a sztálini Alkotmány zászlaja alatt menetel, szabadította fel Kelet- és Délkelet-Európa számos, a fa­sizmus igája alatt nyögő paraszt­ságát, s lehetőséget biztosít szá­mára, hogy szabadon, anélkül, hogy az imperialista államok pa­rancsszavának alávetné magát, határozza meg a saját fejlődése útját, a saját állami rendjét. Ma a többi országban a reak­ciós erők viszont azon kísérletez­nek, hogy a fasizmus maradvá­nyait felélesszék s imperialista céljaikért új világháborút idéz­zenek elő. A reakció, imperialista erők ellen harcoló népek viszont az egész világon a Szovjetunió­ban látják a béke támaszát. A tirténelmi események igazolták a Szovjetunió Alkotmá­nyának nemzetközi jelentőségére vonatkozó sztálini megállapításo­kat. Ma is csak úgy, mint azelőtt, erkölcsi segítség és igaz támasz mindazoknak, akik a demokrá­ciáért, s a reakció erői ellen küz­denek. S ma még inkább, mint azelőtt a Szovjetunió Alkot­mánya vádirat a reakció minden (fajtája ellen, tanúság a szocializ. mus és a demokrácia legyőzhe­tetlensége mellett Ezekben a háborút követő években már új alkotmányok jöt­tek létre, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a Sztálini Alkot­mány éltető alapelvei a külföldi népek kincsévé lesznek. A nép! demokratikus országok alkotmá­nyaira gondolunk, amelyek álla­munk tapasztalatából sikeresen veszik át mindazt, amit ezeknek aa országoknak (melyek még csu­pán aa első lépést tették meg a szocializmus felé) különleges élet- feltételei közepette megtestesít­hetnek. A sztálini Alkotmány fénye el­hatol manapság a földgolyó leg­távolabbi Bugáig, a dolgozókat mindenütt aa Imperializmus, az új hábortt* gyújtogatók elleni harcra lelkesíti, • aa egész vilá­gon megszilárdítja a néptőmegek- nel» a szocializmus és a demokrá­cia győzelmébe teteti hitét. Éljenek a terménybegyüjtési verseny legjobbjai, az; új kenyér becsületes faarcosai!

Next

/
Oldalképek
Tartalom