Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-18 / 191. szám
A Magyar Népköztársaság alkotmánya a munkásosztály, a dolgozó nép győzelme! CSÜTÖRTÖK, 1949. AUGUSZTUS 18. Rákosi elvtárs benyújtotta az alkotmányról szóló törvényjavaslatot •• Ünnepi ülésre ült a magyar törvényhozás Ezer esztendő óta először ülnek össze a magyar törvényhozók, hogy alaptörvényben határozzák meg a nép jogait és kötelességeit, hogy létrehozzák a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát. Már jóval 10 óra előtt megteltek az országgyűlés folyosói. A karzat is zsúfolásig megtelt. Ott vannak Szakasits Árpád köztársasági elnök, a diplomáciai testület több tagja és a VIT.re érke. zett külföldi delegátusok, élükön Mihajlowal, a Komszomol főtitkárával. 10 óra tíz perc van. amikor Rákosi Mátyás és Dobi István vezetésével bevonulnak a kormány tagjai, A képviselők helyükről felállnak és lelkesen tapsolnak. Az ülést Molnár Imre alelnök nyitja meg. Elérkeztünk ahhoz az ünnepélyes pillanathoz — mondta — amikor az országgyűlés az alkotmányt tárgyalja. Rákosi Mátyás, mint a törvényjavaslat előadója kíván szólni. Rákosi Mátyás feláll a minisz. téri székből. A képviselők helyükről felugorva lelkes tapssal ünnepük a helyéről felálló Rákosi Mátyást. Percekig zúg a taps, amelyel a magyar képviselők a magyar nép vezérét, Sztálin legjobb tanítványát, a magyar alkotmány kidolgozóját üdvözlik. Ráklosi Mátyás elvtárs a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetének benyújtásánál röviden vázolta az alkotmányt előkészítő bizottság munkájának előzményeit. Rákosi elvtárs beszéde A népi demokrácia alkotmányának kérdését a Magyar Dolgozók Pártjának tavaly nyáron megjelent programnyilatkozata vetette fel. Az alkotmányt előkészítő bizottság munkájában szem előtt tartotta nagy tanítónknak, Sztálinnak megállapítá. sail! .„Az alkotmányt nem szabad összetéveszteni a programmal. Amíg a program arról beszél, ami még nincs meg, amit még el kell érni és ki keli harcoini, addig az alkotmánynak arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most, a ja lenben elértünk és kiharcoltunk. A program főleg a jövőre vonatkozik, az alkotmány a jelenre. „Az élőké, szítő bizottság a sztálini tanításnak megfelelően arra törekedett, hogy n meglévőt rögzítse. Munkájában a bizottság azokból a gazdasági cs politikai változásokból indult ki, amelyek hazánk fejlődésében előálltak. A magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben és a Szovjetunió támogatásával nehéz harcok árán győzött a régi rend ellen. Hatalomra jutott és rálépett a szocializmus építésének útjára. Ennek eredményeként az iparból túlnyomó többségében kiszorította a kapitalistákat, megszüntette a kizsákmányolást, a mezőgazdaságban felszámolta a nagybirtokot, földhöz juttatta a parasztságot és egyre erősebben szorítja korlátok közé a falu kizsákmányoló elemeit, a kulákokat és a spekulánsokat. Az ipar 91.1 százaléka már az államosított, illetve társadalmasított szektorhoz tartozik. Iparunk termelése jelenleg 3q százalékkal több, mint az utolsó békeévben. A mezőgazdaságban a szocialista építés még a kezdet kezdetén van. Társas szövetkezeti termelésben dolgozik jelenleg 587 termelőcso. port, amely a szántóterületek egy százalékát műveli. Ez a szám csak a hivatalosan elismert termelőszövetkezetekre vonatkozik. A feltételesen szövetkezetekben dolgozók száma ettől jóval nagyobb. Csongrád megyében például 16 elismert szövetkezet mellett több, mint 30 önkéntes földműves termelőszövetkezet működik, ahol a dolgozó parasztság kísérletként próbálja a társastermc- Iés előnyeit. Ősszel az engedélyezett termelőszövetkezetek száma, illetve az általuk megművelt terület előre láthatólag megháromszorozódik és mert közben az állami birtokok is nőnek, a mezőgazdaságon belül a két társasgazdálkodást folytató rész leg még az idén eléri a vetésterület 5-6 százalékát. A gépesítés terén fejlődésünk a következő: az ország 11.000 trakto. rábói majdnem 3000, tehát több. mint 25 százalék a mezőgazdasági gépállomások és az állami birtokok tulajdonában van, az ötéves terv végén pedig ezek az állomások. és állami birtokok 20.000 traktorral, traktorállományunk jó kilencven százalékával fognak rendelkezni. A szocialista építés eredményeképp kenyebbé és eredményesebbé válik a földet művelő munka. Rákosi elvtárs ezután a kereskedelem terén, végbement gyökeres változásokról beszélt, majd a 90 százalékában államosított üzemekben dolgozó munkásosztály, ról szólt amely felszabadulva a tőkések kizsákmányolása alól, szabad, szocializmust építő osztállyá változott. Parasztsásunk érdekiedése a szövetkezés felé fontul A parasztságnál a fejlődés lassúbb. Még ma is bizonytalanul, sőt félve néz a szocializmus építése felé. Legtöbbjük még rabja a magántulajdonnak. Soraik között még ott vannak a kulákok és nem egyszer uzsorázzák ki őket városban és falun a még meglévő spekulánsok. De a parasztságot is megcsapta a szocialista fejlődés szele. Közöttük is egyre mélyebb gyökeret ver az a gondolat, hogy a szocialista át. alakulásból a falu sem maradhat ki. Az újgazdák, akik földműves népünknek majdnem felét teszik ki, már tudják, hogy a további fejlődésük elválaszthatatlanul egybe van kötve azzal, hogy az ipari munkásosztály 1945-ben földhöz segítette őket, 1946-ban visszaverte a régi nagybirtokosok és nagytőkések támadását és azóta is szakadatlanul minden eszközzel, minden téren segíti a kulákok, a spekulánsok elleni harcban, segíti a gépállomások útján, a modern technika vívmányaival és az új, magasabb mező- gazdasági kultúra megvalósításával. Parasztságunk érdeklődése egy. re inkább a szövetkezet, a társas termelés felé fordul. A Szovjetunióból Visszatért parasztküldötteket a szó szoros értelmében ostrom alatt tartják. Száz és százezer dolgozó paraszt akar ilyen módon megismerkedni a Szovjetunió kollektív, társas mezőgazdaságával, Hogy a szövetkezés gon. dolata általában ilyen gyorsan terjed, arról a számok tanúskodnak. A földművesszövetkezetek taglétszáma egy esztendő alatt, amióta a szabotáló kulákokat eltávolították a vezetésből és a dolgozó parasztság maga vette át az irányítást, négyszázezerről közel kilencszázezerre nőtt. Ha a fejlődés ebben az iramban folytatódik tovább, úgy félév alatt a taglétszám eléri az I,200.000-et. ni törekszik a szocializmus elvét: ,,mindenki képessége szerint, mindenki munkája szerint.” Ezután a burzsoá államok alkotmányéról beszélt Rákosi elvtárs, amelynek mindig az a célja, hogy a kapitalista országoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa. Ezzel szemben a mi alkotmánytervezetünk abból indul ki, hogy társadalmunkban egyre inkább visszaszorítjuk és felszámoljuk a kizsákmányoló osztályokat. Társadalmunk ezzel párhuzamosan egyre inkább két egymássál szövetséges, Szórás kapcsolat létesül az államhatalom és a oép között Ezután az értelmiségről beszélt, amelynek zömét a kapitalizmus idején egészen szűk, legfeljebb egy.kétszázezer embert számláló rétegből toborozták. Ez a réteg most ki fog szélesülni. A dolgozó nép, a munkások és parasztok legjobb fiai is odakerülnek az egyetemekre, ahonnan eddig tudatosan kizárták őket. A magyar népi demokrácia osztályösszetételében végbement változásokról beszélve a munkás-paraszt szövet, ség hatalmas megerősödésére idézte Rákosi Mátyás elvtárs az idei május elsejei ünnepélyeket, majd a választásokat. Ez a politikai változás hozta létre — mondotta — a Magyar Függetlenségi Népfrontot, a súrlódások, a párt- viszályok lecsökkentése következtében simán folyik az ered. menyes munka. Az osztályösszetételben végbement változások visszatükrözése- ként alkotmányunk az állam és államvezetés felépítésében az eddigi helyzethez képest alapvető különbségeket mutat fel. Ilyen különbség az eddigi állapotokkal szemben a törvényhozó és végrehajtó hatalom egysége, amit az alkotmánytervezet az országgyűléstől kezdve le, a helyi tanácsokig, követkeeztesen véghezvisz. Ez mutatkozik az országgyűlés és a helyi tanácsok egységes rendszerében. Az alkotmánytervezet értelmében az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek között az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolat létesül, mert az alkotmány, tervezet kötelezően kimondja, hogy a képviselők a vál a .«Toknak működésükről rendszeresen beszámolni kötelesek. Minden hatalom a dolgozó népé A népi demokrácia szelleméből folyik az alkotmánytervezetnek az a javaslata, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők visszavonhatók. A népi demokr.v cia fejlődése visszatükröződik nemcsak a már elért eredmények és az eddig megtett út le. szögezésénél, hanem méginkább ott ,ahol a dolgozó nép győzelmének folyományaképpen a szó cializmus elveit rögzítjük. Az alkotmánytervezet ezért mondja ki, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama, (percekig tartó | hatalmas taps}, ezért mondja ki, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé (újabb nagy taps). Ezért rögzíti le a tervezet, hogy nálunk a termelőeszközök tömege már társadalmi tulajdonban van. Ezért állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően a Ma. gyár Népköztársaság megvalósítaegymással (baráti viszonyban álló osztályból, a munkásokból és a dolgozó parasztokból áll. Ennek megfelelően nálunk a dolgozó nép van uralmon. A dolgozó nép e szövetségén belül a vezetés, az állam és a társadalom vezetése, a haladottabb, a szervezettebb osztálynak, a munkásosztálynak kezében van (hosszantartó nagy taps). Hz állampolgárok fogai Külön kiemelte Rákosi Mátyás elvtárs az alkotmánytervezetnek azt a részét, amely népköztársaságunk területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelven való okatást és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét. Az alkot, mány ezzel egyszer s mindenkorra gyökeresen szakított a volt uralkodó osztály által hirdetett faji önteltséggel (viharos taps). Ugyanakkor azonban ezzel a megállapítással egyben a szolidaritást fejezi ki minden demokratikus felszabadító mozga. lommal, kihangsúlyozza a haladás nemzetközi összefüggéseit. A mi alkotmánytervezetünk következetesen demokrata, mert o burzsloáalkotmányokkal ellentétben biztosítja a jogok gyakorlásához szükséges gazdasági előfeltételeket is. Leszögezi, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek (nagy taps). Következetesen védi az ifjúság érdekeit is, amennyiben megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy el ismeri és védi a munkával szerzett tulajdont és biztosítja az örökösödési jogot. Alkotmánytervezetünknek ez a része újra aláhúzza, hogy az alkotó kisembernek a szocializmus építésétől nincs mit tartania, ellenkezőleg, a munkával szerzett, vagy öröklött tulajdont alkotmány biztosija. Ugyanígy bizosítja az alkot, mánytervezet a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Éppen ezért javasolja a tervezet az egyház és állam különválasztását, amit a legtöbb polgári demokrata országokban már régen megvalósították. A magyar demokráciában soha senkit vallásos meggyőződése, vagy vallásának gyakorlása miau nem üldöztek. Ez így Volt a múltban és ennek így kell lenni a jövőben is. De a demokrácia megfelelően védekezett azok ellen, akik az egyház palástjába húzódva próbálták aláásni demokráciánkat. Ilyen kísérleteket a jövőben is meg fogunk torolni. Felhívom a tisztelt országgyűlést, hogy a Népköztársaság alkotmány- tervezete kimondja: a polgárok megtisztelő kötelessége, hogy az általános védkötelezett^ég alapján katonai szolgálatot teljesítsenek és a haza védelme a Magyar Nép- köztársaság minden polgárának szent kötelessége (viharos taps). Azt hiszem ezek a pontok nem szorulnak különösebb magyarázatra. A mi hon. védségünk a dolgozó nép honvédsége, a béke és a boldogulás hadserege. Célkitüzései'nkstfvégrehajtlub Szórni kívánok most az alkotmány, tervezet bírálatairól és visszhangjáról. Nagy érdeklődést és őszinte rokonszenvet keltett az alkotmánytervezet a demokrácia minden következtés hívénél, elsősorban a szlotikns, de mindjárt hozzáteszik: „csak az a kérdés, hogy szerkesztői végre is hajtják-e majd, amit a tervezetben lefektettek? Erről csak annyit mondhatok, hogy a magyar demokráciának és cializmust építő országoknál és főleg abban az országban, (melynek helyeslő véleménye számunkra a legértékesebb) a Szovjetunióban (a képviselők felállva, szűnni nem akaró tapssal ünneplik a Szovjetuniót). Az imperialistáknak természete, sen nem tetszik az alkotmánytervezet. Mindjárt hozzátehetem, hogy a tervezetet kidolgozó bizottság erre nem is törekedett. (Derültség és taps.) Ugyanakkor elismerik, hogy alkot, mánytervezetünk valóban demokranem utolsó sorban a mi Pártunknak ereje éppen abban áll, hogy amit megígér, vagy célul tűz ki, azt végre is hajtja. Ha a magyar dolgozó népet ma a biztonság, a megelégedés, a jövőbe vetett bizalomnak az az érzése tölti el, hogy újabb sikereink záloga és jövő boldogulásunk biztosítéka» úgy ebben Pártunké az érdem oroszlánrésze. A magyar dolgozó nép azzal ismeri el és azzal hálálja meg eredményeinket, hogy az eddigi jó tapasztalatok kJ 'tty&ségl I Magyar Nép1 ÁRA 60 FILLÉR VI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM
