Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-18 / 191. szám

2. oldal KHRSfiGI MAGYAR NÉP, Csütörtök, 1949, augusztus 18. alapján és a további jó munka biz­tosításának tudatában önként, szívesen követi a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetését, és ezt a tényt helyes és szükséges a magyar nép, alkotmányában is le­szögezni. Az új címer az elnyomott magyar nép elégtétele Rákosi elvtárs ezután részletesen foglalkozott az előkészítő bizottság­hoz beérkezett különböző javasla­tokkal. így többek között válaszolt a Népköztársaságunk címerével kap­csolatos módosító javaslatokra is. Néhányan azt ajánlották — mon­dotta —, hogy tartsuk meg az 1943- as Kossuth-címert. Az alkotmányter­vezetet előkészítő bizottság ezt a ja­vaslatot nem fogadta el. A Kossuth- címer leválasztotta a régi címerről azoknak a területeknek a jelképeit^ amelyek már nem tartoznak a 48-as országhoz, azonkívül levette a korío. nát is. Azóta azonban több, mint 100 esztendő telt el. A népi demo- krácia címerének csak úgy, mint alkotmányának, a tényleg meglévő helyzetet keli visszatükröznie. A Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Helyesen teszi, ha címeré­ben egyszerűen, világosan és félre­érthetetlenül kifejezésre juttatja azt, ami az öntudatos szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe, a kala­pácsot, a vörös csillagot, a búza­koszorút, az aranyos búzakalászt, a piros-fehéz-zöld nemzeti színekkel Az ezer esztendőn keresztül veríté­kével, vérével védő és építő és ezer esztendőn át itt mellőzött és el. nyomott dolgozó magyar nép elég­tétele és megtiszteltetése az új címer. Nem voltak hiábavalók az eddigi áldozatok Rákosi elvtárs ezután az alkot, mány jelentőségéről szólt. Az egész magyar dolgozó népet az a felemelő és lelkes tudat hatja át — mondta —, hogy nem vol­tak hiábavalók az eddigi áldoza­tok. Befejezésül idézte az alkotmány első mondatát: ;iA nagy Szovjet­unió fegyveres ereje felszabadí­totta országunkat a német fasisz­ták igája alól, szétzúzta a földes, urak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dől. gozó népünk előtt a demokrati­kus fejlődés útját.” Népi demo­kráciánk minden sikerének, min­den eredményének kiinduló pont­ja a Szovjetunió felszabadító har­ca és az a segítség, amelyet a ma. gyarság megértő nagy barátja, a bölcs Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. Kívánom a magyar dolgozó népnek, az egész magyar nemzet, nek, hogy az alkotmány jegyé­ben annyi balsors és szenvedés után a jövendő századokon át éljen békében^ erőben, boldogan és szabadon! — fejezte be beszé­dét Rákosi Mátyás. A képviselők és a karzatok hallgatósága mint egy ember ug­rik fel helyéről, hogy percekig tartó ütemes tapssal köszönje meg Rákosi Mátyásnak az alkot, mányt. Hangzik a teremben: Él­jen Sztálin, éljen Rákosi! A kép­viselők éltették a magyar nép győzelmeit, 'Pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját. A Magyar Függetlenségi Nép­front részéről elsőnek Losonczy Géza államtitkár szólt hozzá az alkotmánytervezetről szóló tör­vényjavaslathoz. Utána Mihályffy Ernő, Nánási László és Balogh István szóltak hozzá. Miért nem jöhettek Ja jugoszláv Ifjúk « VIT-re? A belgrádi rádió, Tito és áruló társai bűnös politikájá­nak hítrhlarangja szemforga- tássa.1 és mély szemrehányás­sal világgá kűrtölte, hogy a „jugoszláv ifjúság küldötte^ it megakadályozták abban, hogy résztvegyenek a Világ- ifjúsági Találkozón.“ „Megakadályozták“. Pusz­tán ez a szó erőszakos csele­kedetet jelent. A világ né­peinek alkalmuk volt száz­szor 'tudomást szerezni arról, hogy éppen Titoék kedvenc módszere az erőszak. Érde­mes megnézni, hogy áll az erőszak a jugoszláv ifjúság kérdésében. Terjedelmes újságcikkek számolnak be nemcsak ar­ról, hogy válogatott kínzá­sokkal gyötrik, pusztítják el az igazi jugoszláv hazafia­kat, a Jugoszláv Kommu­nista Párt elvükhöz hű tag­jait. hanem hasonló az osz­tályrészük a becsületes fia­taloknak is. A jugoszláv fia­talok egy levélben megírták: „a muniká'Sifjúságtól azt kö­vetelik, hogy minden erejü­ket latbavetve több rezet, ólmot, alumíniumot, élelmi­szert termeljenek, amelyet aztán ,az angol-amerikai há­borús gyújt ogatóknak adnak ei.“ A lelkes rohammunká­ból, amivel a jugoszláv ifjak vasútakat, útakat építettek, kényszermunka lett. Amióta látják a fiatalok, hogy Tito imperialista gazdái számára dolgoznak, természetes, hogy elmúlt leíkesedésjük, Rjanko- vics ja.nicsárai erőszakkal toborozzák össze a munlka- c söpört okát, hóhéreszközök­kel tartanak „fegyelmet* ezekben a büntetőtáborok­ban. A fasiszta módszerekkel dolgozó Tito klikk ne tegyen szemrehányást „a jugoszláv küldöttség részvételének megakadályozása“ miatt. Ma­guk Titoék akadályozták meg a jugoszláv ifjak Buda­pestre jövetelét. Mert nem a demokratikus jugoszláv if­júságot üdvözölhettük volna Budapesten a többi szabad és szabadságért küzdő fiatal között, hanem a Tito által „összeválogatott“ provokáto­rokét, akiknek semmi közük nincs az ifjúság szabadság- ünnepéhez. a béke megvédé­séhez, az imperializmus elle­ni küzdelemhez. Élenjárnak a Ssit-brigádok Fokozatosan újra megindul a munka a nyíregyházi dohánybeváltó telepén s az üzem dolgozói újra be. kapcsolódnak a szocialista munka- versenybe. Most új brigádok alakul- tak, bogy a hároméves terv utolsó szakaszában még fokozottabb erővel tudják végrehajtani tervüket. Mint az eddigi eredmények mu­tatják, a munka versenyben az élen az ifjúmunkás-brigádok állanak. Kü­lönösen kitűntek a Világifjúsági Ta­lálkozó előkészületeiben, amikor is a termelőmunkán kívül fellendítet­ték üzemükben a kultúr- és sport­életet is. A szovjet kultúra mutat számunkra irányt Új lendülettel indul meg a kultúráiét a villany telepen, kijavítják a hibákat Nyakig olajosán szalad végig a folyosón Jakab elvtárs, kezében egy kulcsot lóbál, alig tudunk a nyo­mába eredni és alig tudjuk meg­állítani. — Egy pillanatra csak, elvtárs! Megtorpan, ránéz az órára,. —10 perc időm van. Több nem. mert párosversenyben vagyok. — A dalárdáról szeretnénk . . . — Ó, a dalárdáról — rögtön fel- melegszik az arca. mosolyogni kezd s máris visz bennünket az üzemi bi­zottság irodájába cs azon nyomban megered a szó a száján. — Éppen ideje, hogy változás áll. jón be nálunk. Bizony éppen ideje volt. Volt ugyan egy karmesterük, ennek azon­ban nagyon „furcsa“ véleménye volt a művészetről, különösen az új vi­lág művészetéről. Benn az üzemben a dolgozók munkaversenyben állot­tak, dolgoztak a tervért, derekasan kivették részüket a szocialista mun. kaversenyből, építették az új vilá­got s akkor, amikor beléptek a próbaterembe, a régi világ bűze és szennye fertőzte őket. Giccses, émelygős sanzonok, műdaliok — fő­képpen a karnagy saját szerzemé­nyei, — jassztáncok, sláger, ez volt napirenden s néha-néha „tisztelet­ből“ beiktattak egy-egy mozgalmi dalt is. Mert erről a karnagy véle­ménye az volt, hogy „nem művé­szet“. — Aztán voltak még más hibák is, ami még most is fennáll és sür­gősen ki kell javítani. Nem voltunk éberek. A dalárda tagjai között van­nak oda nem valók. Dühödt kleri­kálisok, volt sulyokista, fasiszta ele­mek. Persze, ezek voltak a régi karnagy rajongói és amikor megér, kezett az új, egy nő, még egy kis palotaforradaLom is kiütött. —1 Nehezen várjuk már Buda­pestről a karnagyunkat, az elvtárs­nőt, Megígérte, hogy rengeteg szov­jet dallal és énekkel tér vissza. Komoly klasszikusokat és mozgalmi dalokat éneklünk majd és ebben irány-mutatónk lesz a szovjet zene. Előkerült már Bárkányi Feri is és Salamon Fali. Egyikük a táncosokat irányítja, a másik a filmfelelős. Bárkányi Feri zsebéből a legfris­sebb Szabad Nép kandikál ki és mielőtt bárki is mondana valamit, előveszi, kiteregeti az asztalon. A moszkvai koreográfiái együttes ké. pere mutat rá, ahol földigérő piros ruhában, nyírfaágacskával kezükben lányok táncolnak a VIT-kultúrest- jén. — 10 évet adtam volna az éle­temből, ha ott ülhettem volna az Operában —. fogadkozik Feri és lát­ható izgalmat okoz neki ez a kér­dés. — Nem nyugszom addig, míg fel nem utazom valamiképen Budapestre és megnézem őket. Mennyit tanul­hatnék te jó ég! Csáki elvtárs mosolyogni kezd és csendben megszólal. —• Felmehetsz, összeadjuk szá­modra a pénzt. De aztán megle­gyen az eredménye! Feri felkapja a fejét, először hinni sem akar a szavaknak, aztán egyszerre fény önti el a sovány ar­cát és látni rajta, hogyha nem res- telné, szaltókat csinálna a levegőben nagy örömében. Salamon Pali a fiatal munkástisztviselő eddig csendben hallgatott, de most előre lép. — Megszerveztük a kollektív mo. zilátogatást az üzemben. Van úgy, hogy havonta százan is elmennek a moziba. Ezenkívül soknak van mozi­bérlete. A „forgalom“ mindig attól függ, hogy milyen filmek mennek. A múltkor Zóját kétszer is meg akartuk nézni, volt, aki el is ment másodszor. Miost meg legutóbb a „Z. 8-as találmány“-t tekintettük meg. Éppen lolyan dologról beszélt ez a film nekünk, ami érdekel ben­nünket és napirenden van a minden, napi életünkben. Van ott egy része­ges munkás benne, aki részegségé­ben mindent elfecseg az imperia­lista kémeknek. A mi üzemünkben is van egy ilyen ember. Egyszóval az ilyen filmeket szeretjük. Ami rólunk, nekünk szól. — Elsősorban a szovjet filmeket. Mert ezek mind ilyenek. A világ leghaladottabb állama a szocialista Szovjetunió. A világ leg. haladottabb alkotmánya a szovjet al­kotmány. Ez az alkotmány különös gonddal foglalkozik a szovjet csa Iáddal, a családi élettel. A férj és feleség jogi viszonya liu kiiejez-ője a szovjet em­berek egyenjogúságának. A burzsoá államok .törvényeiben lépten-nyom'on kifejezésre jut az anya megalázó helyzete a családban. Számtalan ki­tétel szögezi le özekben a törvények­ben, bogy a családban „az apa aka. rata a döntő“, hogy „az elsőbbség az apa véleményét illeti meg“, hogy az apa életében az anya nem érvénye­sítheti szülői jogait, hogy „a férj a házastársi szövetség feje“ stb. Merőben más a helyzet a szovjet családban. A szovjet törvények alapján a házasság nem jelenti az egyik fél önállóságának megszűnését, nem csökkentik jogait. A szovjet tör. vények a férj és feleség tökéletes egyenrangúsága alapján biztosítják mindkét házastárs jogait. A közös háztartás, a közös vagyon kezelésé­nek rendjét is a házastársak szabad akarata, kölcsönös megegyezése szab­ja meg. A feleség teljhatalmú tu­lajdonosa marad azoknak a vagyon­tárgyaknak, amelyeket ő hozott a házasságba. Az asszonynak a ház­tartásban és a gyermekek nevelése terén végzett munkáját a szovjet törvények és bíróságok éppúgy íté­lik: meg, mint a férj társadalmi ter­melő munkáját. A feleség a családi vagyont minden jogkorlátozás nél­kül örökli, akárcsak a család bár­mely más tagja. A gyermekkel kap. csolatos minden döntés is csak úgy érvényes, ha az apa és az anya együttes elhatározásából ered. Férj és feleség, apa és anya teljesen, minden tekintetben egyenjogú. Nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül egyeiiiőek a Szovjet­unió állampolgárai. Ez az elv kifeje­zésre jut a családjogokban is. A cári Oroszországban a házasság ti­los volt egyrészt pravoszlávok, kato­likusok és gönögkatolikusiok, inás-j részt a nemkeresztények között.’ Ezek a korlátozások megszűntek az októberi forradalom után. A szovjet államban a különböző nem­zetiséghez való tartozás nem jelent házassági akadályt. A kapitalista államokban ez sem így van. Korlátozzák, megnyomorít­ják azok jogait, akik szerintük „ala- csonyabbrendű“ fajhoz tartoznak. Az USA-beli Alabama állama alkot, mánya például szinte dicsekszik az­zal, hogy „a törvényhozó hatalom sohasem fog kiadni olyan törvényt, amely megengedné, vagy törvénye-, sítené a vegyesbázasságlot“. Vagyoni kap es ólat A házastársak vagyoni kapcsolata annyi igazságtalanságot, annyi kese­rűséget szül a kapitalista államok­ban. A Szovjetunióban a családta­goknak komoly és felelősségteljes kötelességük, bogy anyagilag támo. gassák egymást. A szülők köteles ségét viszont nem használhatják ki a család egyes tagjai ünnepi semmit, tevésre a másik fél rovására. A ka­pitalista államokban igen sok eset­ben még az erkölcstelen életet élő feleségnek is gondtalan és léha éle­tet biztosít a furfangos ügyvéd se­gítségével az losztálybíróság által megítélt tartásdíj. A Szovjetunióban csak annak van joga anyagi segítségre, aki klóra, vagy egész- ségi állapota miatf munkaképtelen és nem rendelkezik a létfenntartás, hoz szükséges anyagi eszközökkel. Állami segítség. Asznv. jetunió gazdasági életének legfőbb célj'a a „dolgozók anyagi és kultu­rális életszínvonalának szakadatlan emelése“. A szovjet állam költség- vetésének tekintélyes részét teszi ki az állam segélye a család szá­mára. Az iskolán kívül — ahol sok. millió gyermek tanul hétéves korá­tól __ az országban az óvodák és más intézmények hatalmas hálózata működik. Többmillió férőhely van a bölcsődékben és gyermekkertekben. Millió és millió gyermek tölti sza­badidejét különböző klubokban, út. törő palotákban, önképzőkörökben. A gyermekek milliói töltik a nyarat évenként nyaralókban, úttörőtábo­rokban. A sokgyermekes anya már harmadik gyermeke születésekor nagy anyagi támogatásban részesül az államtól. A szovjet állam sztálini gondos­kodással valósítja meg az életszín­vonal szakadatlan emelését, amely. Ível biztosítja a felszabadult, boldog, a kapitalista körülmények között el­képzelhetetlenül szép családi életet. Mindezt a diadalmas sztálini alkot­mányban lefektetett jogok alapján teszi. * Mintaképül szolgál a bol­dog, harmonikus családi életet biz­tosító, a nagy Szovjetunió eredmé­nyeit és sikereit hirdető szovjet al­kotmány a Magyar Népköztársaság alkotmánya számára is. A magyar dolgozók büszkék erre, hiszen ter­mészetes, hogy a szocializmust építő magyar népi demokrácia számára alkotmányunk felépítése terén is példaképünk a hatalmas Szovjet­unió. Lincseli szabadlábon Caleb Hill 29 éves négert meg- lincselték. Az esküdtszék,, amely­nek tagjai természetesen fehérek voltak, felmentette a két főtet­test. Az amerikai bíróságot az sem befolyásolta, hogy Hill fele­sége felismerte a vádlottakban férje gyilkosát és hogy a sheriff ugyancsak a vádlottak ellen val­lott. — A fodrászok értesítik ven­dégeiket, hogy 20-án, szombaton és vasárnap üzleteiket zárva tartják. Szakosztály. A CSALÁD BOLDOG életét BIZ- ellentéteit, az egyenlőtlenség tositja a szovjet forrását jelenti a kapitalista alkotmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom