Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-27 / 122. szám

2. OLDAL NYÍRSÉGI magyar nép 1049. május hó 27. péntek Szovjet mezőgazdaság, ahol nem csapás, hanem áldás a bőség Amerre a szem ellát, nagy- kiterjedésű mezők, lankás rétek terülnek el előttünk. A határ ter­méketlen, eke vasa még soha nem hasította fel erre a földet- Scserbák elvtárs a műveletlen deken végigtekintve megjegyzi, — Erre is traktorok járnak hamarosan... séget jelent; a legnehezebb föld­munkákat árokásó gépek végzik. A környéken nem ©z az első kí­sérlet a fásításra. A parasztok próbálkoztak régebben jávorfa és fehérakác ültetésével./ Kísérletük azonban kudarcba fulladt, a csa­padékszegény vidéken a fák ki­száradtak. Hála a szovjet mez< az erre a munkára megfelelő nagy teljesítményű tratorokkal, a földet meg is boronálják. Gazdagodást, fokozódó jólétet jelent ez a kör­nyékbeli kolhozok parasztságának. Megnövekedett földterületekről többet arathatnak, több lesz a ru­ha, cipő, gép is. Mindezt tudják a parasztok: A charkovi mezőgazdasági egyetem egyik hallgatója a szünidőben résztvesz az erdőtelepítő állomás munkájában. Ezeket a területeket eddig azért nem művelhették meg, mert a környék vízszegény, a csapadék kevés. A száraz terüle­tek termékennyé tételére most in­dultak meg a munkálatok. Meg­kezdték, egy hatalmas öntöző csa­torna építését, mely az egész te­rületet ellátja vízzel. A természet átalakítására azon­ban más is történt. Áldozatos, lel­kes munkával megkezdték az er­dősítést. A közeli falvakban állomásokat állítottak fel, melyeknek feladata az erdősítési munkálatok irányítá­sa. Qk válogatták ki a tapasztalt szakképzett munkásokat; gépésze­ket, traktorvezetőket, brigádveze­tőket és erdőtalajjavítókat az ül­tetéshez. A Szovjetunióban, a világ leg­fejlettebb ipari országában köny- nyen megy még az ilyen nagysza­bású, rengeteg nehézséget rejtő munka is. A szovjet ipar az állo­másokat bőkezűen e"átta gépek­kel. A traktorgyárak húsz nagy­teljesítményű traktort küldtek, az autógyárak személy és teherautó­kat. Az erdőültető állomáson két autójavítóműhelyt építettek és a munka meggyorsítására beszerez­tek két benzintankautót. A fejlett ipar a munkásoknak is könnyebb­gazdasági szakembereknek, az erdőtelepítő állomás segítségével ezf a kérdést is megoldották; olyan különleges fafajtákat telepí­tettek, melyek vizszegény terüle­teken is meghonosodnak. Az erdővédő állomás nemcsak fákat ültet: segít a parasztoknak a talaj megtermékenyítésében is. — Nagy földterületeket felszántanak segítenek is az állomás munkájá­ban. Az öt közeli kolhoz tagjai el­vállalták, hogy a terven felül hat víztárolót építenek. A szovjet állam segítsége, a tu­domány és a kolhozparasztok együttműködése is varázsol termő­földet a kopár pusztaságok helyé­Nálunk sem csapás, hanem áldás lesz a bőség Már döiig a gőzkalapács a tiszalőki határban A sok tavaszi esőtől szőkébb lett a Tisza. Parti napszítta iszapjába mély repedéseket rajzolt a májusi meleg, mintha nagy mozaikkockákat rakott volna egymás mellé. A mo­zaikpartra szederindák szúrós bo­zótja tolakodik elő a parti füzes­ből, ami mögött zsályaillatos kövér ártéri rét nyújtózkodik a dadai mü- útig. A füzes mögött Csobaj tornya fehérük. A rezgő kékes ködből csak sejtetik magukat a tokaji hegyek. Szép tiszai táj. A parti erdőben nyúlfiak hőseinek, riadt fácán lapul. Az ártéren három fehérblúzos rá. zomi lány szénát gyűjt kazalba. És az egész képre mintha halálos csapasokat mérne, a/ ártér közepén dübörög a gőzkala­pács, emberek sürgölődnek, akiknek a munkája nyomán megváltozik a táj, engedelmeskedik a Tisza, ener­giája turbinákat bajt, fényt ad a falunak, erőt a gépeknek, vizet a csatornáknak, amik kétszázezer hol­dat tesznek termőterületté. A dü­börgő gőzkalapács mintha halálos csapásokat mérne. A múltra is. A nyomorra, szegénységre, elmaradott ságra. És azok a munkások, akik a kalapács körül serénykednek, e!ö- csatárai azoknak a seregeknek, ame­lyek a csobaji torony, a tokaji be­gyek és a rázomi tanyák háromszö­gében is diadalra viszik a szabad nép új tervét. A Iiuszméteres vastorony magasra nyúlik a vastag talpfákról. Tóth szaktárs megcsavar egy kereket a gőzgépen, sivító szürke gőz szalad fel a csőkígyón a magasba, nagy gőzfelhőt köp ki ma­gából a lustán emelkedő 2400 kilós kos és Bogár szaktárs kötélrántására lezuhan a vasszádpallóra. Még egy ütés és mégegy • . . Remeg a föld az ütések nyomán. — Negyven centi — kiáltja valaki. A kos újból emel­kedik, hogy lezuhanjon a Larssen. vasra, Lar ssen-ppób át végzünk itt — magyarázza Czakó János elvtárs, a Vízgazdálkodási Hi­vatal tervezési osztályának?mérnöke. Tizenhat méteres Larssen-vasszád- pallókat verünk le próbaképpen. A vízíerőmű építése során többezei ilyen Larssen-palló leverésére kerül sor, hogy ezek a homokos talaj víz. átszűrődését megakadályozzák, fia sikerül tizenhat méterre levernünk a vasszádpailókat, 1500 köbméter betont, egymillió forintot takarí­tunk meg az alapzat építésénél — mondja lelkesen az erőmű építésé­nek tervszerű munkáját magyarázva. Bogár Ferenc művezető, Bakonyi Iván, a Kotró és Mélyépítő NV. mérnöke cs Marton László mérnök beszélnek az előké­szítő munkáról és beszéd közben kijelölik a vízierőmű, a duzzasztó és a kamarazsilíp helyét. A Larssen* próba után próbatalaj-vízszintsüly- lycsztésre kerül sor. Harminc-negy­ven kutat építenek, amikben búvár- szivattyúk működnek majd. Rövide­sen építeni kezdik a rázomi kanyar­tól a bekötőutat és az iparvágányt, amelyeken az építőanyagot szállít­ják. Az út és vasút raktárépületé­be, munkáslakásokhoz torkollik majd A vibrátor szerkezet, a légsűrítő és a gőzkalapács körül emberek szorgoskodnak. Dolgoznak itt tiszalökiek is. Határtalan lelke­sedéssel beszélnek a munkáról, amely megváltoztatja a környék ké­pét, amely felszippantja a munka- nélkülieket, állandó megélhetést biz­tosít, de szélesebb perspektívában nézve, óriási jelentőségű ipari és mezőgazdasági téren. Rácz Antal és Redella József egy-két holdas kisparasztok. Itt dől. goznak ők is, in^g több földmunkás^ akikből ipari munkások lettek. Az első új katonák az ipari hadseregben. Százezrek jönnek majd utánuk, mert az új tervet győzelemre kell vinni. — Ezt fogadtuk meg május tizen­ötödikén — mondják mindkét* e-n. A kommunistáktól tudtuk meg, mit épít itt az új terv. És már dolgo­zunk is, hogy megvalósítsuk. Tud­tuk, hogy így lesz. Eddig sem csa­lódtunk a kommunistákban, akik­nek a programja valóra vált és jobb életet teremtett. Az új programhoz járultunk hozzá és kötelességünk önmagunkkal és társainkkal szem. ben, hogy a program valóra váltá­sára munkára sorakozzunk. A terv válik itt valóra a tiszai ártéren, ahol á dübörgő gőzkalapács a múlt nyomorára, szegénységére, elmaradottságára mér halálos csapá­sokat . . . Vasárnap gyermek­majális a Sóstón A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nagyszabású gyer­mekmajálist rendez a pedagó gusokkal és a várossal kar­öltve vasárnap a Sóstón. Tré­fás, vidám kulturszáinok, sportszámok játékok közepet­te szórakoznak majd a nyír­egyházi általános iskolák kis úttörő pajtásai. Az Mndsz ezen a. majálison 1000 gyer­meket fog megajándékozni. „A mezőgazdaság legundokabb csapása o bősé^ff Nem sajtóhibáról van szó es hőségről, amely tényleg komoly csapás a mezőgazdaságban. Igen, a bőség az, amely a marshalizált Franciaországban a mezőgazdasag legundokabb csapása. Furcsa dolog ilyesmiről hallani a magyar pa­rasztnak, aki természetes állapot­nak azt tartja, amikor minden esz­közzel a terméshozom növekedé­sét, a mezőgazdasági termékek bő­ségét akarja előállítani. Nálunk a termelés fokozása, a több búza, kukorica, cukorrépa, len és más termékek bősége az életszinvonal emelkedését hozza magával. Nyu­gaton ez éppen fordítva áll. Erről számol be a harmadikutas „Franc Tireűr” cimű francia lap, amely­nek munkatársa látogatást tett a szőlőtermelő vidékeken. ,,Az utóbbi napokban, amikor hirtelen zápor és jégeső zúdult a vidékre, kicsit sétáltam a szőlő­hegyekben. Egy szőlőlugasban nap szíttá arcú, kékzubbonyos öreg paraszttal találkoztam és elbeszél­gettem ve Le. — Mondja csak Martin apó, nem túlságosan jó ez a szőlőnek? ugye?... — mondtam neki a jég­esőre célozva. — Hát nem kifejezetten... de őszintén szólva az sem volna baj, ha egy kis kárt okozna — hang­zott a tétova felelet. — Hogy-hogy?... — Nos, tudja kérem, ha sok a bor, mint ahogy Ígérkezik, mit fo­gunk vele csinálni? A jégeső pe­dig hm, hm... hozzátartozik az elemi csapásokhoz. Ebből a következő tanulságot vonhatjuk le: elemi csapások- ide­jén az állami kártalanítási segély fillérjei is boldoggá teszik a nyo­morúságos viszonyok között élő parasztokat. De, hogy még őszin­tébben beszéljünk: a Marshalizált Franciaországban a mezőgazdaság ,,legundokabb elemi csapása: a bőség”. Eddig a dharmadikutas France Tireur. De még ez az • akasztófahumor, vagy önguny nem törülheti le a harmadik utas lapról az árulás bé­lyegét, mert hiszen arra nem mer rámutatni, hogy mezőgazdaság (és a dolgozó ember) legundokabb csapása a kapitalizmus, amely a bőséget átokká változtatja. Megkezdték az előlegek folyósítását a szerződéses termelők részére A tavaszi és nyári hónapok azok, amikor a dolgozó parasztsá­gunk pénzszűkében van, elfogyott a terménykészlete, új még nincs, nem tud miből pénzelni. Népi de­mokráciánk ebben is segítségére van a falvak dolgozóinak. Tavasz- szal folyósítják a szerződéses t2r' melési előlegeket. Az előlegként folyósított összeg összesen mint­egy 140 forintot tesz ki. Mint értesültünk, a nyíregyházi OSzH is megkezdte a termelési előlegek folyósítását. A szerződé­ses termelőnek előzőleg igényét a földművesszövetkezethez kell' be­terjesztenie,' ott hitelvélcményező bizottság felülbírálja és továbbter­jeszti az 0»>zH-hoz. Az OSzH a beérkezett igénylések alapján min­den további nélkül kifizeti a ter­melési előleget. A szerződéses termelésre lekö­tött burgonyára holdanként 150, repcére 200 .olajra, lenre, ricinus­ra 'ugyancsak 200, napraforgóra, lóherére, lucernára 150 forint elő­leget adnak. A minőségi vetőmag- iermelésnél a karóbabra 240, bo­korbabra 160, paprikára, paradi­csomra 320 forint előleget fizetnek ki most a tavasz során. „limn ....................................................................................miiimnm..... (------- hírek -------3 ALBÁNIÁBAN megkezdődött a malária elleni küzdelem. 19 malá­ria központot állítottak fel. Ösz- szesen 18 millió négyzetméter fe­lületű állóvizet hintenek be DDT porral. A BOLGÁR Tudományos Aka­démia biológiai intézete kezdemé­nyezésére Bulgária déli részébeii megkezdik a tea termelését. ROMÁNIA legnagyobb bútorgyá­rát Marosvásárhelyen építik fel. Augusztustól kezdve a gyár ha­vonta 1000 szobaberendezést állít elő. A CSEHSZLOVÁK iparban az év első negyedében 15,000 újító javaslatot fogadtak el. A javasla­tok körülbelül 865 millió korona évi megtakarítást jelentenek. A MAGYAR Textilipar gyömrői úti ^telepén Ratkó Anna, a_ téxtil- szakszervezet főtitkára, a vállalat­vezetői beszámoló keretében adta át a köztársasági elnök vándor­zászlaját elnyert Rákosi brigád 7 tagjának az élmunkás kitüntetést. LENGYELORSZÁG 1949-re a ta­valyit 25 százalékkal meghaladó külkereskedelmi forgalmat irány­zott elő. A FRANCIA cipőtermelés a ne­gyedévi 12.3 millió párról 9 millió párra esett vissza. ÖSSZEGYŰJTÖTTÉK a felsza­badulás óta külföldön megjelent magyar irodalmi művek statiszti­káját. Eszerint a felszabadulás óta több, mint 500 magyar irodalmi al­kotás jelent meg külföldön. PÁRATLAN bélyeggyüjteménye van az egyik ismert zeológusnak. A többezer darabból álló gyűjte­ménynek mindegyike állatot áb­rázol, egyik része kizárólag olya­nokat, amelyek sohasem éltek a földön, csupán a bélyegtervezők képzeletében születtek meg. GYÜRE község jegyzői és kör­orvosi lakását az ötéves terv el­ső esztendejében javítják meg. Ugyanakkor fásítást, erdősítést végez a község. GIBRALTÁR szigete az egyet­len hely Európában, ahol majmok élnek. A XVIII. század közepén telepítették oda ezeket az állato­kat és azóta egészen jól •érezték magukat a sziklák között. Most azonban egyszerre ismeretlen jár­vány ütött ki a majmok között és alaposan megtizedeli vidám so­raikat. I GYŐGYNÖ VÉNYTERMELÉSÜNK a múltban csak szűk területre kor­látozódott. Ma már a Gyógyiiö- vénykereskedelmí NV irányításával az országnak egyre több helyén foglalkoznak a különböző gyógy­növények termelésével. VERSENGÉS tört ki, hogy a földkerekség melyik családja kép­visel -együttesen több évszázadot. Nemrégiben egy finn lap közölte, hogy Turku városa közelében él egy család, amelyik 13 tagja ösz- szesen 866 éves, A dicsőség azon­ban nem tarthatott sokáig, mert néhány hét múlva rátromfolt egy újzélandi família, amelynek ugyan­csak 13 tagja összesen 925 évet hordoz a válán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom