Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-27 / 122. szám

1949. mqpis hó £7. péntek NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. Ä Magasépítő NV-nólis uj munkára készülődnek a népnevelők Napfényben fürdenek a vas­gyárutcai két bérház fehér fa­lai. A munka napokon belül befejeződik. A Magasépítő Nemzeti Vállalat dolgozói rö­videsen átadják a bérházakat munkás társaiknak. Jól ment itt a munka — mondja Garai elvtár3, a Ma­gasépítő üzemi pártszervezeté­nek titkára. Versengve dol­goztak brigádjaink és este, ítmnka után ki-ki elindult, hogy felkeresse huszas cso­portját. A Népnevelők. Nap­pal előljártak a munkáltán, mint kommunista munkások munka vután pedig felkeresték társaikat, hogy beszélgessenek velük, mint kommunista nép­nevelők. — Eleinte nehéz volt. Csak hatan voltunk népnevelők. Most negyvenötén vannak az elvtársak, akik jó mun­kát végeztek a választás során is. Pártunk politikájának, programjának tudatosítása és az, hogy munkájukon keresz­tül a húszas csoportok tagjai megszerették pártunkat, az ő érdemük. Szekrelár elvtárs a legöregebb népnevelő Szekretár János elvtárs kő- ínüvessegéd. Az uj bérházak udvarán lévő kutháznál dolgo- zik most. Este felkeresi cso­portját. Sok esztendőt taposott tnár le, közel van a hatvanhoz De lelkesen végzi munkáját. Most már szabadon, nem úgy mint a múltban, amikor a ,.Kossuthtól rendőrök vitték el a munkakerülő Bujtos utcai pofázó kommunistát...“ Régi mozgalmi ember Szekretár elvtárs. Tapasztalatait felhasz­nálják fiatalabb 'elvtársai Is, És maga is tanult tovább, bő. vitette ismereteit eVtársaival együtt. Jól felkészülitek a mun­kára. — Szép volt a munkánk — mondja, amint magában kiér­tékeli a választás előtti politi­kai tömegmunkát. — És az eredmény? Ezt mondták ne­kem: A munkások Pártja srfha nem csapott be berniünket és tudjuk, hogy továbbra is jól fogia irányítani a nép sorsát. Uj munkára készülünk — Megszerettek bennünket, megszerették a Pártot. A Kó- taji-utcán például, Marcsekék ’iél meg is mondták: jó lenne, ha máskor is jönnének. És nem egy helyen kérték, hogy jöjjünk el hozzájuk mindig. —Most arra készültünk, — veti közbe Garai elvtárs — va­lamennyien. Sokat tanultunk, tapasztaltunk a választási munkában. Most jól felkészül­ten indulunk az új feladatok­nak. A húszas csoportok már várnak bennünket. Várják a Pártot, amelyet megszerettek és velünk együtt indulnak majd munkára, hogy megvaló­sítsuk a Párt jobb világot építő programját. Kommunista munkások, kommunista népnevelők, a Párt az élen és mögöttük azok, akik szeretik a Pártot, szeretik •-> kommunistákat . . . Egy esztendeje még ürgefészek volt, ma virágzó nagyüzemi gazdaság rermelőesoport csinálta — géppel és műtrágyával Sajben elvtárs azt mondja, hogy ez a terület egy esztendeje még ürgefészek volt. Nem túlzott, ami­kor ezt mondta. Amint a gyakorló tér fel nem tört rétjén haladunk, valósággal hemzsegnek utunkban ezek a nyúlánk, fürge állatok. — Még ennyi ürgét egy, rakáson?! Sb ró, szemcsés homokon lépkedünk, még a fű is gyér, csak a szamár­tövis él. Amint az útkanyarulaton túl járunk, paradicsomi látvány tárul elénk. Lövészárkok, mélye­dések, földhányások helyén élet­től duzzadó kalászok, burgonya és 'dohányültetvények. Nem csoda hanem az emberi erő és akarat diadala — mondja mosolyogva Sajben elvtár. Egy évvel ezelőtt kezdték meg itt 160 holdon a mun­kát. 35 ember, közöttük-olyanok is akik maguk sem hittek a siker­ben. — Eleinte mindenki röhögött a környéken, még a táblások egyi- ke-másika is. De hozzáfogtak: lesz ami lesz. És most? Most egymás után sorakoznak a zabosbükköny, a burgonya, -utána a búza, majd a rozs.Igen, a rozs. Ez a büszkesége a csoport­nak, 75 hold egy tagban. Ha a pa­csirta énekelni akar, akkor ide re­pül az ürgés rétről, vagy a rozs- rétiektől. Sipkái János, a csoport egyik tagja már nem fiatal ember, de még ilyet nem látott. Q maga is a kétkedők között' volt tavaly: . __ Ebből fiuk? Ebből a büdös életben nem lesz termőföld. De azért ő is dolgozott. Ke­mény munka volt, feltörni az is­tentelenül dudvás talajt. Biri András, meg Sztaskó János fiatal lelkesedéssel és hittel dolgoztak. — Mindent lehet csak akarni kell — mondták a többieknek. Nem is ijedtek meg az ördögök őregapjától sem — Lenni kell, ha az ég a fődet éri akkor is — ez az elvük. Tavaly ősszel leszerződtek a nagykállói gépállo­mással. Beálltak a traktorok, egy tagban szántották fel a 160 hol­dat. Nem volt üres járat egy centi sem. De meg is nézheti akárki. Végeztek olyan munkát, hogy ab­ban hiba nincs. Utána jött a mun­ka java, a dudva kitisztítása, a gyomtalanítás. Tavasszal megint. És most olyan nagy a rozstáblájuk, mintha kisürüfésüzték volna. Egy szál gyom abban nincs. A burgo­nya? Csak kertekben látni ilyet. Már másodszor kapálták. A kilenc hold dohányuk szépen megfogott, olyan, mint a lénia. Most már nem nevetnek a környékbeliek sem. — Ez igen — mondogatják. Azelőtt elkerülték a repülőteret, senki sem járt szívesen a kopár terület dűlőjén. Ma? A legszíve­sebben erre szekereznek a rozsré­tiek, meg a bálintbokoriak. De csak azért, hogy félszemmel rá­sandítsanak a táblások birodalmá­ra és irigykedve, de őszinte elis­meréssel vegyék tudomásul az el­szánt, lelkes munka diadalát. Ne­kik is a rozs tetszik különösen, Szép egyöntetű tábla, öröm végig nézni rajta. Nemesített maggal ve­tették be. Tiszta, mint az arany. Nem sajnálták födjüktől a traktorszántás mellett a jó művelést és a műtrágyát sem. Két vágón műtrágyát szórtak el — ezzel dicsekednek a táblások. Technika és tudomány. Elszánt akarat és megfeszített munka. Hiti és bizakodás. Mindennek az ered­ménye a 160 holdas csodatába. Sajben elvtárs, a sóstóhegyi földművesszövetkezet vezetője a jó gazda örömétől ragyogó szemé­vel néz végig a táblások birodal­mán: — Látja elvtárs, ez a jövő gazdasága, a nagyüzemi termelés eredménye. Igen. Ez a jövő képe. A lőtéri táblások jól vizsgáztak, mert vad területet törtek fel, nehéz, rossz földön mutatták be, hogy mire képes 35 ember, aki közös mun­kával, összetett erővel dolgozik és boldogul. (—r. —n.) Sanghaj felszabadult Újra szabadtéri előadások lesznek Nyíregyházán Már szinte hozzátartozik a nyír­egyházi vasárnapokhoz., hogy a dél­előtt 11 órakor és este nyolc óra­kor megjelenjenek a Kossuth-téri és a Károlyi-téri szabadtéri színpa­dokon a város kultúrgárdái, tarka­ruhás népi táncosok, vidám éneke­sek és * szebbnél-szebb műsorszámok, kai szórakoztassák a dolgozókat. Minden szám után lelkes taps csat­tan fel — különösen amikor a ker­tészeti vagy a női ipariskola remek táncosai perdülnek a színpadra — vidáman ünnepelnek, örülnek a nyíregyházi dolgozók. A választások alkalmával került először sor Nyír- egyházán ilyen szabadtéri előadá­sokra, aztán a Magyar Dolgozók Pártja javaslatára, a dolgozók kéré­sére a választás utáni vasárnap megismételték s most ezentúl min­den vasárnap megjelennek a tánco sok, énekesek a nyíregyházi szabad­téri színpadon. Most, vasárnap dél­előtt 11-kor és este fél nyolckor kezdődnek az előadások a Kossuth- téren és a Károlyi-téren felállított színpadokon. Egyéni tanulók figyelmébe A régi egyéni tanulók konferen­ciája nem reggel nyolc órakor kez­dődik vasárnap, 29-én, hanem dél­után két órakor. A Szabolcsvárme- gyei Oktatási Bizottság felhívja az egyéni tanulók figyelmét arra, hogy az utolsó konferenciájukon ponto­san, teljes létszámban jelenjenek meg. A Bolsevik Párt történetét tanuló egyéni tanulók konferenciája ugyan- csak 29-én lesz, reggel nyolc órai kezdettel. Parisban a külügyminiszterek Ta­nácsában Visinszkij elvtárs harcol a tárgyalóasztalnál a demokratikus, egységes Németországért, a világ dolgozóinak békéjéért, hirdeti min­denki számára hallhatóan, hogy a Szovjetunió tántoríthatatlanul vé delmezi és őrzi a békét és ugyan azokban az órákban sokezer kiló méterre Paristól Sangháj ujjongó népe harangzúgással és harsonával köszönti a felszabadító kínai nép­hadsereget, amelynek néhány egy­sége máris továbbfolytatja diadal­mas előrenyomulását Kanton felé. A hatmilliós város egycsapásra lo­bogódíszt öltött, hatalmas ünneplő tömegek vonulnak fel és túláradó lelkesedéssel kiáltják: a szabadság és béke erői legyőzhetetlenek! Sangháj felszabadult! A néphadse­reg katonái ott állanak felsorakozva a Nanking Roadon, az ujjongó nép nrva, nevetve virágokat szór reá­juk. Sangháj felszabadult! Sangháj valóban felszabadult! Felszabadult az a város, amely a legjobban hozzánőtt a kínai dolgo­zók szívéhez, amely mindig hatal­mas reménysége volt a kínai nép­nek. Azért, mert a hirhedt nemzet közi negyedek, az imperialisták vert, szennyet, rabszolgaságot, nyomom ságot izzadó fellegvárai drótkeríté­seinek tövében ott szenvedett és harcolt a kínai munkásosztály leg­nagyobb egységes tömbje. Ez a vá. ros volt az, ahol a legmagasabbra csapott minden időkben a forrada­lom lángja, itt égett a legparázslób. ban a kínai nép szívében az impe­rialisták elleni gyűlölet. Ez a város volt az, ahol a fiatal Mao-Ce-Tung elvtárs három évtizeddel ezelőtt hallgatta a Kínai Kommunista Párt alakuló gyűlését. Sanghajból, a mun­kásosztály fővárosából — ahol a világon a legkevesebb bért fizették mindig — indult el három évtized­del ezelőtt a Párt, hogy visszatér­jen győzedelmesen és a néphadsereg szuronyai hegyén a szabadságot hozza a nyomorgóknak, szenvedők, nck, raboknak. Huszonnyolc esztendő alatt hatal­masra növekedett a nép legjobbjai­nak csapata: a Párt. Véres, kemény küzdelmek kisérték ezt az utat, d» a küzdelmek mindvégig a népért valók voltak s most, amikor ott lo­bog Sangháj házain a vöröscsillago» 'obogó, Sangháj népe elsősorban a Párt felé kiált: köszönjük, kommu­nisták! Köszönjük Mao-Ce-Tung elv­társi Araikor a kínai nép diadalünne. pót üli, amikor a kínai munkás, pa­raszt, dolgozó ragyogó, boldog arc­cal egyenesíti ki derekát, a rab­szolgatartó imperialisták és szolgáik fogukat csikorgatva takarodnak ki Sanghajból. Tudják azt, hogy ezek­ben a napokban „a néphadsereg egész Kínában arat világtörténelmi győzelmet az imperialisták rabszolga rendszere felett4, menthetetlenül összeomlik a távolkeleti amerikai császárság. Sangháj az angolszászok, a nemzetközi pénzemberek katonai és kereskedelmi támaszpontja volt, Sangháj jelképe volt az ázsiai impe­rialista rabszolgatartásnak, a iegke- zyetlenebb gyarmati elnyomásnak. Itt futottak össze Közép-Kina leg­fontosabb vasút- és útlfálózatai, itt volt a legfontosabb víziútja az im­perialistáknak, itt volt az angolszász flotta legfontosabb ázsiai támass pontja. A drótkerítéssel körülvett nemzetközi negyedek ópiumcsempé. szei. bankárai, kereskedői, gyárosai, franciák, angolok, amerikaiak innen irányították az elnyomást, innen gyilkoltatták a szabadsághősöket, a forradalom munkásait, diákjait. Most fogcsikorgatva takarodnak ki Sanghajból a zsarnokok, mint ahogy fogcsikorgatva ül le Parisban Aeheson, Schuman és Bevin a tár­gyalóasztalhoz. De le kell nekik ülni az asztalhoz és meg kell ne­kik hallgatni a Szovjetúnió békét akaró hangját, el kell fogadniuk a világ dolgozóit képviselő Szovjet­unió akaratát. Éppen azért, mert például Kínában győzedelmesen tör előre a néphadsereg és Mao-Ce- Tnng hős katonái kitűzték Sangháj ban a szabadság és béke vöröscsilla­gos lobogóját. Igazatok van Sang­haj ujjongó népe: a béke és sza­badság erői legyőzhetetlenek! ■FILMs Ego város Lengyel film, amely Varsó tör­ténelmének tragikus napjait örökí­ti meg, a náci megszállás kegyetlen idejét, a gettóba hurcolásnak, a gettó lázadásának és felégetésének történetét. Gyerekek sorsán ke­resztül mutatja meg a fasizmus' ar­cát, a lengyel nép hősi erőfeszí­tését, amellyel le akarta rázni ke­zéről a bilincset. A film kis főszereplői: Dávid- ka, egy vallásos zsidó szabó fia, aki jámbor, tájékozatlan gyermek­ből igazi kis férfivá alakul az ese­mények hafása alatt és Jadzia, egy orvos leánya, aki csak akkor tud­ja meg, hogy zsidó származású, mikor apja haldoklik a gettóban- Sok szálon1 fut a film meséje, csa­ládok és népek sorsát hordozzák a gyermekek. Bronek kocsis fia élete kockáztatásával segíti az ül­dözötteket. A korcsmáros fia dur­va, zsaroló apjához hasonlóan be­árulja a bujkáló Jadziát. A fősze­replőkhöz kell még számítanunk azt a csodálatos farkaskutyát, amelyet egy alkalommal az SS. pribékek uszítottak a két mene­külő gyermek után. Dávidéknak az utolsó pillanatban sikerült a szennyvízcsatorna szűk nyílásán keresztül a föld alá menekülniük. A kutya utánuk. Az odaérkező SS nagyobb biztonság kedvéért még egy gépfegyversorozatot is meg­kockáztatott. A lövések azonban célt tévesztettek és a gyerekek helyet a kutyát sebesítették meer. S ezekben a pillanatokban hátuk mögött az ellenséggel Jadzia és Dávidka bekötözte a rájuk uszí­tott kutya sebeit. Nevet is adtak neki: Dávidka javaslatára Szellő­nek nevezték el. Szellő a későb­biek folyamán leghűségesebb ba­rátjuk lett és életüket mentette meg. A film bővelkedik lélegzetelállító jelentekben. A gettó égése tech­nikai és művészi szempontból egy­aránt sikeres megoldása a nehéz feladatnak. Palster zenéje a témát mélységé­ben dolgozta fel, s népek szenve­dése oldódik benne dallamá. Nagyszabású pályaavató verseny a szabadságharcosoknál A Szabadságharcos Szövet­ség nyíregyházi csoportja va­sárnap délután 3 órai kezdet­tel avatjia fel újonnan épült alakpályáját. Az avatás so­rán nagyszabásúnak ígérkező motorosversenyt rendeznek. Úgy értesültünk, hogy a ver­senyen más városok szabad­ságharcos szövetségeinek mo­torosai is részt vesznek. A versenyt a volt vasutaspályán rendezik meg. A nagy érdek­lődés miatt a jegyek elővéte­lét már most megkezdték a Biczák-féle műszaki üzletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom