Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-18 / 114. szám
4. oldal. nyírségi magyar nép SZERDA, 1949. MÁJUS 18. / Ma reggel megnyílt a szabolcsin egye! Józsa mnzeum Igen sokan érdeklődjek már — főként a tanulóifjúság köréből — a szabolcsme- gyei Jósa muzum megnyitása felől, A múzeum ki vül és belül kisebb sérüléseket szenvedett, lamiiknek a kijavítása befejezést nyert. A feliszabadulás óta volt ugyan egy két látogatás, de iá múzeum hivatalosan csak ma réggel nyolc óraikor nyílt meg. A muzeumvezető a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelője utasítására elsősorban a Rétköznek — a Vencsellőttől Tuzisérig nyúló (tiszamenti mély ártámek — a régi vízi életéről ad tájékoztatót. Később rendeznek ipari bemutatót, amelynek az »nylagát most gyűjtik ösz- sze. A látoigjaltók nagy számlára való itekintettel felhívással fordult az iskolák és testületek igazgatóihoz, illetve vezetőihez, hogy látogatási szándékukat 24 órával előbb közöljék személyesen, vagy meg'bizottjulk iáinál, hogy az érkezések idejét a legmegfelelőbben tudja velülk megállapítani. 3.000]éves bronzleletet találtak Kéken Nemrég érdekes leletekre bukkantak Keik községben id. Tóth Lajos és társai. Földmunka közben kisebb-nagyobb tárgyiakat; találtak, amiket előbb robbanóanyagnak gondoltak, majd aranynak vélték. Később derült ki, hogy a kékiiek 12 kiló és 152 darabból álló bronzleletet találtaik, amik több mint 3.000 évesek. A jelem'.ős muzeális értéket a szabóicsniegyei Jósa múzeumba szállították. A lelet érdekessége hogy az egyik bronztárgyból fonialmiarad- vány hullott ki, amit csaknem elmulasztott a zöld patina. A fonaldarab szakvélemények szerint — bizonyíték arra vonatkozólag, hogy már a leletek használói is ismerték a fonalat és ruházkodásuknál használták. Bóka László államtitkár meglátogatta Szabolcs nékány iskoláját Szabolcsvármegye pedagófogják megajándékozni aj mutató büdszentmihályi, ti meglátogatott iskolák tanuló- szalöká, tiszadadai, polgári (it, remek eredményeket M-l úttörő pajtásokat. Minden község elegendő kutat kap az ötéves terv folyamán gusiai hiaLalimas lelkesedéssel vesznek részt a Nevelj jobban mozgalomban és jó munkájuk eredményeképpen az országos mozgalom élére kerültek a vármegye nevelői. A napokban Bóka László államtitkár és Hegyi Gyula elvtárs meglátogatták a büdszeütjni- hályi, ti'szalöki, tiszadadai és a polgári általános iskolákat és személyesen győződtek meg a taniiiók kitűnő munkájáról, a gyermekek eredményes 'tanulásáról. Bóka László úHumhitikár látogatása után levélben kereste fel Szabolcsvármegye tanfelügye- lőségét, amelyben a legteljesebb elismerését fejezte ki és megígérte, hogy rövidesen számos ' ifjúsági könyvvel Mint értesültünk, Nyíregyházára érkezett a honvédelmi minisztérium aknakntató csoportja, hogy felszedje és megsemmisítse a városban is környékén lévő háborús elhagyott lőszereket, robbanóanyagokat, ezzel biztonságosabbá téve a külterületeken Lakók járását-kelését azokon a helyeken, ahol még fel nem robbant Kérdést intéztünk dr. Jesztrebé- nyi Ernő elvtárshoz, vármegyei tiszti főorvoshoz Szabolcs ivóvíz- ellátását illetőleg. — A hároméves terv első két esztendejében Szabolcsban 43 új kutat létesítettünk a dolgozók számára s most a harmadig esztendő folyamán már újabb négy község kapott 16 ezertől 20 ezerig terjedő összegben államsegélyt új kutak fúrására. Ugyancsak nyolc község költségvetésében pedig 10 _20 ezer forint áll a dolgozók rendelkezésére jó ivóvízű kutak létesítésére. A napokban értesítést kapott minden szabolcsi község elöljárósága, hogy közvetlenül a népjóléti minisztériumhoz terjeszaknákról és egyéb robbanóanyagok ról tud a környék. A csoport munkájának elősegítésére a város hirdetményt bocsátott ki, amelyben felhívja mindazokat, akik háborús robbanóanyagokról, fel nem robbant aknákról, bombákról tudnak, tegyenek jelentést a várót közigazgatási ügyosztályán. szenek fel kérelmet államsegély igénylésére — ahol még szükséges új kutak fúrása. Az új kutak helyét és ivóvizét az Országos Közegészségügyi Intézet szakértői vizsgálják meg, hogy az mindenféle szempontból megfelelő legyen, a fúrás gyakorlati munkálatait pedig az Országos Vízgazdálkodási Hivatal fogja ezentúl intézni. 3 ezer forintot kapott a tiszadobi Eposz Népi clemotkiráciánk kitűnő sportpolitikája révén mindinkább nagyobb ts nagyobb 'tömegek juthatnak sportolási lehetőségekhez, falvakban, községeikben, városokban sportpályák épülnek, a jól dolgozó egyesületek sport- felszereléseket kapnak. A napokban a tiszadobi Eposz dolgozó fiataljait érte nagy ötöm, az Országos Sporthivatal 3000 foririt segélyt utalt ki számukra, egy sportpálya megépítésére. A falu dolgozó fiataljai rövidesen meg is kezdik a pálya építését, hogy minél előbb alkalmuk legyen a sportolásra. Mindenki tegyen jelentést az elhagyott robbanóanyagokról A bercelf sirhaiötól a halászi traktorig... Délelőtti verőfény osillog- taitja a szekrények üveglapjai mögött az ősrégi leleteket. A régészeti múzeum régiség- szngú termeiben a holt tárgyak idézik a Nyír 'emberöltőik előtti életét Kőkori, rézkori, bronzkori lejeitek a; rég elporladt emberek kultúrájának fejlődését bizonyítják. — A néprajzi múzeum évszázados régiségei a nyári lápok, rétközi zijombikok, a puszták népének, földesúri (birodalmak iobbágy-n yomorii ltjainak küzdelmeit mutatják ís létért, a mindennapi betevő falatért- Gazdáig anyaga van a néprajzi múzeumnak. Gyűjteményes tárgyai jelentős bizonyítéka az évezredes .elnyomatásban sínylődő nyíri puszták népe nyomorul faágának, elmaradottságának. SárhajóVaj jártak a zsombikra szorult bércéül láplakók, lépi botjukkal tapogatták ibő-ilbocskoros lábuk előtt a halált takaró zsombi- kost, madártojáson, meg a csíkvansák tartalmán- éltek a rétköznek. Kezdetleges szer- tizámaikkal robotoltak szakadásig. a jobbágyok, akik később ,-szabad“' rabszolgák lettek a földesúri kastélyok tövén penészes cselédkunyhóik- Iban. — A rétközi lápok eltűntek már, a nyíri puszták népe bútokba vette .azóta a földet, amely nyomorult láplaktól őseiit takarta, amelyre annyi jojta- bágyvér és verejték hullott, A Rétköz szívében a halászi gépállomás traktorai dübörögnek, a jobbágyok szabad unokái nagyüzemi gazdálkodásra állnak össze t'ermeilőceoporto- kat alkotva, a gépgyárak új traktorokat, kombájnt gyártanak. Uj fa Ív A nőnek ki a földből, villanyfény gyűl, telefon csörög, film pereg, rádió szól, úi utakon suhan az autó a nyíri puszták népének szabad földjén, ahol a múltat a múzeumnak adják, .ahol a munkások és parasztok maguk formálják a boldog jövőt... Munkásfürdőt épit a nyíregyházi Hangya olajütő A múltban a hasznotieső gyár- tulajdonos nem törődött a munkások egészségügyi és kulturális jólétével sem, ma már azonban, amikor a gyárak a dolgozók tulajdonában vannak egymásután épülnek az üzemek, gyárak mellett munkásfürdők, mosdók, kultúrházak. Nyíregyháza minden üzemében felépítették már ezeket, csupán a Hangya olajütőben nem került rá eddig sor. Az üzem dolgozói most határozták el, hogy a régi irodai épületet átalakítják munkásfürdő és kultúrház céljaira. A munkálatokat már meg is kezdik a napokban, úgyhogy mire a napraforgómagvak feldolgozása teljes kapacitással kezdődik, akkorra már remekül felszerelt fürdő és kultúr- helyiség áll a dolgozók rendelkezésére. 2.<Csepel motorkerékpárt kapott a nyíregyházi Szabadságharcos Szövetség Jó munkát végzett eddig a nyíregyházi Szabadságharcos Szövetség motorkerékpáros szakosztálya és munkája jutalmaként a Szövetség központja két teljesen újtípusú Csepel 100-as motorkerékpárt küldött le a nyíregyházi szakosztálynak. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a technikai sportok iránt, a dolgozók nagyrésze ismerkedik már a motorozással, lövészettel, kerékpározással. A nyíregyházi szövetség most elhatározta, hogy egy pisztoly-cél- lövő és egy haditorna akadálypályát épít a Vasutas-soprtpálya mellett. Az építkezések már ma meg is kezdődtek és így rövidesen alkalma lesz a város fiatalságának arra, hogy egészséges sportolással fejlessze testének állóképességét. Olcsóbb papirt kap a kisipar A kisiparosok eddig az ár- rendeletekbem megszabott nagykereskedői áron kaptak papírt. A kere'skedeilmügyi miniszter most úgy határozott, hogy a Papírértékesítő NV, amely átvettei a kisiparosok papi rosell á fásának lebonyolítását, a jövőben a gyári árhoz csupán 10 százalék kezelési költségűt számítson. Ezzel az érdekelt kisiparosok olcsókban jutnak papírhoz. Az én cukorrépatermésem Jól iizet a cukorrépa a Kolhozban. 1934-ben a Kaliainról elnevezeu kirgiziai kolhoz parasztjai elhatározták: megkísérlik a cukorrépa termelését. Ők voltak az elsők, akik megpróbálták meghonosítani Kirgi- ziában az ott még soha nem tér mesztett cukorrépát. Tapasztalatuk nem volt, de egyet tudtak: ha meg van az akarat, akkor a tudást Cs> hozzáértést is meg lehet Szerezni. Vájjon hogyan? Kajnszarova, a szocialista munka hőse, a kőik02 egyik dolgozója olyas ta,ürfiogy Maria Demcsenko ukrán parasztnő 500 mázsa répát takarít be egy hektár ról. A szovjetember tudja, valamennyien a közös célért, mindnyájuk felemelkedéséért dolgoznak. A legtermészetesebb volt tehát, hogy Kajnszarova asztalhoz iili és levelet írt Maria Demcsenkonak. Megkérte. írja. meg tapasztalatait, adjon tanácsokat, hogyan lássanak a munkához. Postafordultával megérkezett a részletes, kimerítő válasz, melynek alapján megindult a cukorrépa termelése a kirgiziai kolhozban. —1 Tizenkét év telt el azóta — mondja Kajnszarova — tizenkét termést takarítottunk lie levélváltásunk óta. A legutolsó termésünk ezer mázsa volt egy hektárról. Persze, nem egyszerre értük el ezt a kimagasló eredményt. — Hadd mondjam cl —1 emlékezik mosolyogva — hogyan láttunk neki a termés növelésének az első év tapasztalatai után. Hallottuk, hogy köztársaságunk déli részén a gyapottermelők új eljárással öntöz nek. A, vizet barázdákba vezetik a földdarabok közé, amiből az a ha* szón, hogy kevesebb víz pazarlódik. Átvettük ezt a módszert. És büszkén mondhatom, hogy ma már köztársaságunk valamennyi cukorrépa öntözője ezt a módszert alkalmazza. A munkát a képzett mezőgazdászok is segítettek. Egy tavaszi na pon a Kirgiz Köztársaság mezőgazdasági minisztériumából bizottság érkezett a kolhozba. Kitűnő szak emberek voltak. Mikor Kajnszarovt. elmondotta, hogy soiv a nehézség a; trágyázás körül, a küldöttek gon dósán kioktatták a trágyázás leg újabb szabályaira. A bizottság látó gatásának eredménye a cukorrépa termés hektáronkénti £>0—100 mázsás emelkedése lett. A munka, a tapasztalatok kicserélése tovább javította az eredményeket. A kolhoz pa®tszljai rájöttek hogy minél korábban vetnek, annál nagyobb a termés. — így ment ez éveken kereszt«— mondja befejezésül Kajnszarova. — Az elmúlt tizenkét év alatt személyes földterületemen több, mint 12.000 mázsa cukorrépát termeltem Ebből a gyáradban l^QO mázsa cuk. rőt állítottak elő. Az eredmény gazdagította a kolhoz valamennyi parasztját, de fokozott jólétet hozott Kajnszarovának is. A szovjet kormány négy rendjellel tüntette ki és a( Szocialista Munkaverseny Hőse címet adomá. nyozta neki. A legutóbbi 12 év alatt a kolhozban kapott rendes keresetén felül, a terv túlteljesítéséért külön 68.000 rubelt és több, mint 100 mázsa cukrot kapott. Tervszerű munkával, újításokkal és észszerűsítésekkel, a tudomány legújabb vívmányaink felhasznál J- sával, így gazdagítják hazájukat és önmagukat a szovjet parasztok.
