Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-15 / 112. szám

4. oldal. NYÍRSÉGI MAGYAR NYÍR VASÁRNAP, 1949. MÁJUS 15. A munkásokkal az élen Győzedelmes ünneppé válik a mai nap Nyikorgóit keservesen a falép cső a nyírbátori Borúban, meg megroppant a szuette deszka. __ Egy pillanatra nekidült a munkás a korlátnak, aztán tovább... to vább. Mázsás zsákot cipelt a vál. Ián, a fehér liszt belepte az arcát, összekeveredett a -verejtékkel és az ömlő izzadtság mintha csúfo lódni akarna, furcsa lisztes szarka- lábakat rajzolt a homlokára. Nyolcvan mázsánál már hasított a dereka, de cipelni kellett t vább, —• Tegnap nem ettek a gyere­kek, ma száz mázsát kell felhorda­ni, hogy 3 pengőt vihessek haza A bátori dohánybeváltóban csend­őrök állták el a kapukat. A sztráj kólókat a ,,füstölőbe” zárták, ott hon sírtak az éhes proletárgyere­kek. — Elvtárs ne csüggedj! A munkások nem csüggedtek tudták, hogy szabadságot hoz a legdicsőségesebb munkásosztály, a szovjet katonák már közeledtek és eljöttek, így üzentek aztán £ Párton keresztül a vörös katonák. —- Dolgozzatok dicsőségesen és hősiesen. Tóth János lakatos gondokba merülve ült a romokból felépített nyíregyházi Villanytelep egyik esztergapadján. — Ha megcsinálom a sablont, akkor jóval több lámpakart tu­dok elkészíteni olcsóbban ugyan­azon idő alatt. A többit nem mondta ki, de a mondat mögött ott volt még az is, hogy így hamarabb idő alatt több faluba vezetjük be a villanyt. Megcsinálta és 1000 darab lám­pakarnál 1829 forintot takarított meg. Mert a munkások igy gondolkoztak — Mi vezetjük a dolgozókat éc a mi gondunk az, hogy a dolgozók egyre jobban éljenek. Nemcsak a Doniban szerkesztőt' tek vilianyfelvonót, hogy a zsákokat az röpítse fel, nemcsak a dohánvbe váltóban lett havonta 20 pengő he lyett a fizetés 380 forint, nemcsaR a villanytelep munkása, Csinyi elv társ tudja megvásárolni József At tila összes költeményeit, hauen jcbb lett a parasztnak, minden dől gozónak. A munkásosztály szabadsága, min den dolgozó szabadsága, a munkás osztály felemelkedése minden Jól gozó felemelkedése. __, „ . . . mert egyre többen van nak . . . akik felismerték az össze füg gést saját munkájuk és az egéí'i nemzet építése között. Akik megér tették, hogy jobb munkíijuk a jobb jövendőt is építi. Az a jelszó, liogv „termelj többet, jobban élsz“, már új, mélyebb értelmet kapott E felismerés eredményezte, bogy a munka a régi robotbol dicsőség becsület ügyévé, a szocializmus épi tésének nagy ügyévé vált. Ez a fel­ismerés, a munkának ez az új ér telme hozta* létre az újtipusú dolgo. zót s az új munkamódszereket: az élmunkúst, a munkásfeltalálót, ? brigádmunkát, a inunkavcrsenyt“ - - így mondotta ezt Angyalföldön Rj kosi elvtárs. A munkásosztály hűséges fiai be­csületei teljesítik hivatásukat. Nyíregyházán, a Madách utcában del­A Terményraktárnál munkások beszélgettek az ebédszünetben. Ku­ruc elvtárs így szólt: — A szavazásnál is megmutatjuk, hogy a munkások az élen járnak. És így válik a mai győzedelmes napon eleven valósággá Rákosi Má­tyás szava, a munkásosztály vezeté­sével: „a magyar nép egy ember­ként áll a Népfront mögé**, mert érzi és tudja, hogy hazánk iw I. boldog, erős, művelt és szabad. Ifjúság rajta.... Ott ülnek kék formaruhában, piros nyakkendőben a büszke Szit ifjúmunkáslányok, fiúk, tarka szok­nyában, piros pántlikával a ha­jukban, csizmában parasztfiuk, parasztlányok, mellettük a diákok Mindnyájan húszévesek ! Mind nyáján büszkék és vidámak. Húszévesek! Ezelőtt három év­tizeddel József Attila fiatal szívé­ből keserűség fakadt: ...,,húsz esz­tendőm hatalom, húsz esztendőm eladom..." és most harminc eszten­dővel József Attila húsz éve után a fiatalok új strófát szerkesztenek és kiáltanak. „Húsz esztendőm hatalom, a Népfrontra szava­zom!” Bartha elvtárs szólt hozzá­juk a fellobogózott, virágos, fé­nyes teremben. — Ti is részesei vagytok már a hatalomnak, szavazó polgárok vagytok, népi demokráciánk tel­jes jogú építői. A dolgozó nép ad­ta számotokra ezt a jogot és a dolgozó nép elvárja, hogy éljetek is jogotokkal a dolgozó nép érdé kében. Dübörgőit a taps, zúgott az él­jen olyan lelkesen, mint ahogy] csak a húszévesek tudnak élje­nezni, tűzzel, örömmel, lángolás­sal. Felállt a helyéről egy munkás­lány, Bakó Erzsi a dohánybevál-j tóból. Talán most szólt először ennyi sok emberhez, kicsit akado­zott a szó a száján, de büszkén mondta: Szerető, gondoskodó kar­jaiban tart bennünket ifjúmunká­sokat is a népi demokrácia, ahol a munkásosztály, Rákosi Mátyási intézi a dolgozók ügyét és mi: ígérjük, hogy szavazatunkkal is | megmutatjuk hűségünket osztá­lyunk és a dolgozó nép iránt. — Minden fiatal számára bol dog jövőt jelent az ötéves terv, aj béke és azért állunk a Népfront mellett mi húszévesek, fiatal vá­lasztók! — mondta a másik, Lip­csei Pista. Utána újra és újra felzúgott az J éljen, újra és újra felharsant a szó: „Fiatalság rajta, szavazz a Népfrontra!” Ma minden dolgozó| fiatal ott lesz az urnáknál. Jól viselkedik május Bőséges csapadékot kaptunk pénteken Q Néhány szó az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről Az amerikai reakciós sajtó riadót javat. A lapok hasáb­jain mind gyakrabban jelennek meg olyan cikkek, amelyek beszámolnak a termelésnek valamennyi fontosabb iparágban végbemenő jelentős méretű csökkenéséről. A gyárosok bezár­ják vállalataikat, vagy visszaszorítják a termelést. Egyre job­ban nő a munkanélküliség, az emberek százezreit teszik ki az utcára. Az újságok azt írják, hogy a 45 évesnél idősebb fér- iaknak, a négereknek és a nőknek Amerikában majdnem lehe­tetlen munkához jutni. A Szovjetunióban az elmúlt év folyamán a lakásépitkezési munkálatok negyven száza­lékos emlkedést mutattak a megelőző évhez viszonyítva. Az állami kiskereskedelmi árak első csökkentése ered- menyeképen a Szovjetunió lakossága az utolsó év fo­lyamán körülbelül 86 milli­árd rubelt takarított meg. A folyó év március 1-én folya­matba helyezett újabb ármér­séklés további 71 milliárd rubel megtakarítását teszi le­hetővé a szovjet nép számá­ra. Ez az intézkedés számot­tevően emelte a szovjet em­berek anyagi jólétét, emelke tíett a rubel vásárlóereje, nö­vekedett az áruforgalom, a lakosságnak eladoitt áruk mennyisége 22 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első negyedében. Az amerikai sajtó értesülése ?ze rint az Egyesült Államokban a lakó házépítés az utolsó év folyamán majdnem felére csökkent. A lakásválság az Egyesült Álla. mokban most külőnüs élességet öl­tött. Még Marrey, a fő reakciós, a CIO elnöke is kénytelen volt egyik legutóbbi beszédében beismerni, hogy Amerikában az összes lakástér egy ötödét a nyomortanyák teszik ki, s hogy ilyen nyomortanyákban lakik az ország lakosságának majd­nem egyharmada. Az amerikai ,,Csa. iádszolgálati Egyesület“ a közel­múltban megvizsgálta a lakáshely­zetet az Egyesült Államok legna­gyobb városaiban. A vizsgálat ki­mutatta, hogy egyedül New-York ban 2b0 ezer család van saját lakás nélkül és több, mint 500 ezer azok­nak a száma, akik nyomortanyá­kon laknak. S a monopolisták e rendkívüli arányú lakásínség ellenére is felére csökkentik a lakásépítést, csakhogy bármilyen módon is, de magas szín. vonalon tarthassák a lakbéreket. in; é egy építőmunkás így beszélt a gozókhoz: — Végrehajtottuk a hároméves tervet, megvalósítjuk az ötéves ter­vet is, bennünk hízhatnak a dol­gozók. Az emberek helyeseltek és azt mondták: — A Népfrontra szavazunk! Pénteken tizenharmadika volt ráadásul. A babonás emberek azt szokták mondani, hogy ha van szerencsétlen nap, úgy a péntekre eső tizenharmadika alaposan sze­rencsétlen. Nos, erre az alaptalan és ostoba babonára alaposan rá­cáfolt az idei május 13. péntek. Szabolcs ezen a napon bőséges csendes esőt kapott, ami soha jobbkor nem jöhetett volna. Május 8. és 11. között több, mint 9 milliméter csapadékot kap­tunk, míg a pénteki napon ösz- szesen 16 milliméter esőt kapott talajunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt év májusában 13-ig mindössze 2 milliméter csapadékot kaptunk és a nagyobb esőzések csak a hó végén álltak be, akkot elmondhatjuk, .hogy az idei májú. jól viselkedik. Tavaly a hó végén jött csapadékkal aztán ráduplázoti május, mert 59 milliméterre emel­kedett a hónap csapadékmennyi­sége. Ha az idén így halad május, a hónap végére lényegesen több és jobbkor érkezett csapadékot kapunk. Vármegyénk terméskilátásai a csendes, de bőséges csapadékok után kedvező. Vármegyénk dolgo­zói a tavaszi vetési és ültetési munkákat legtöbb helyen már befejezték és biztosra vehető, hogy május 15ig, azaz a mai na­pig vármegyénk minden dolgozója befejezte az ütemterv szerinti munkákat. A Szovjetánió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és tisztvi­selők száma, — mondja a Szovjet­unió Központi Statisztikai Hivatalá­nak közleménye, — 1949 első ne­gyedében, 1948 első negyedéhez vi­szonyítva 1 millió 40(1 ezerrel nö­vekedett. „A munka termclékeny- sege ugyanezen időszak alatt 15 százalékkal emelkedett. Egészen más kép tárul elénk a* Egyesült Államokban. Még ha az Egyesült Államok munkaügyi mi­nisztériumának a napokban nyilvá­nosságra hozott havi beszámolóját vesszük is tekintetbe, nem nehéz belátni, hogy az országban egyedül a legutolsó hónap folyamán 200 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. KÖNYV A SZOVJET LÉLEKTAN SIKEREI B. G, ANANJEV A szovjet 'tudomány hatal­mas eredményei sorában kü­lönös jelentős helyet foglal­nak el a szovjet lélektan si­kerei. A szovjet rendszer nemcsak biztosította a szo­cialista hazáiban a tudomá­nyos lélektan további fejlő­déséhez szükséges , feltétele­ket, de lényegileg, újból lét­rehozta la lélektant, mint tu­dományt és lehetővé tette, hogy valóban tudományos is me retriendis zerré váljék. Túlzás nélkül állithatjuk, iogy a lélektaninak mint tu­dománynak a XIX. században mlegindult kialakulás egye­dül a Szovjetunióban éri el a tetőpontját. A lélektan filozófiai alapja a dialektikus és a történelmi materializmus. Ahhoz, hogy ezt a tételt megértsük —mert ebből következik a szovjet lé lektannaik a világ haladó tu- /iományabam játszott kivéte­les szerepe — rövid kirándu­lást kell tennünk a lélektan történetében, meg ikelil tud­nunk, miként vált a lélektan a történelem folyamán külön önálló tudományá. Ananjev könyvében mes­teri módon ,népszerű, közért­hető ismertetésekkel vezet bennünket ezen a kirándulá­son s mutatja be :a szovjet lélektan sikereit. A Szovjetunió Miniszteri Tanacsa mellett működő központi Statiszti­kai Hivatal által kiadott közlemény utal arra. hogy a Szovjetunió fő­iskoláiban a hallgatók száma az el­múlt év folyamán C8 ezerrel, az ál­talános iskolák és az ipari középis­kolák tanulóinak száma 2 millió 200 ezerrel, a lakosságot teljesen díjmentesen ellátó orvosok és az egészségügyi személyzet száma 9.50 ezerrel növekedett. Az Egyesült Államokban a „New York Times“ című lap beismerése szerint több, mint 6 millió iskola- köteles korban levő gyermek nem jár iskolába. Több mint 3 millió azoknak az amerikai felnőtteknek a száma, akik egyáltalán nem jár­tak iskolába, 10 milliónak pedig olyan szegényes a képzettsége, hogy még az amerikai sajtó megállapí­tása szerint „sem tekinthetők ele- mileg írni tudó embereknek“. Idegen kikötő Az Apolló filmszínház mű­sorában változás következik, hétfőtől kezdve az „Idegen kikötő“ című haladó szellemű fevéd filmet mutatja be. A film egy hajó legénységének hősies ellenállásáról szól, akik nem hajlandók a nácik szá­mára hadianyagot szállítani. Akkor tehát, amikor a Szovjetunió egész népgazdaságában Újabb hatalmasarányú fellendülés észlelhető, amikor szakadat­lanul emelkedik a szovjet emberek jó'été, — az Egyesült Álla- mokban egyre súlyosabbá válnak a gazdasági nehézségek, csökken a termelés valamennyi iparágban, emelkednek az árak, esik a dollár vásárlóereje, megállíthatatlanul és gyors ütemben süllyed az amerikai dolgozók életszínvonala. Ugyanakkor, amikor, a szovjet nép bizton tekint előre és íjabb győzelmeket arat a békés alkotómunka arcvonalán, az Egyesült Államok dolgozói riadtan tekintenek a holnap elébe, tmely semmiféle javulást nem Ígér helyzetük tekintetében. Sőt, zinte bizonyossá teszi újabb milliók munkán Ikiilivé váláséit, íz árak további emelkedését. Mindazon nehézségek, amelyeket ma az amerikai gazda­ági élet átél, kapitalista jellegéből következnek. A szocialista tervgazdálkodásban, abban a gazdasági élet­ben, amely nem ismeri a válságokat és a termelési anarchiát, amely nem ismeri a munkanélküliséget, nincsenek és nem is lehetnek ilyen nehézségek. Az amerikai monopolistákat azonban korántsem nyuglala- I altja a munkanélküliség növekedése. Semmi közük azokhoz ■ íz embermilliókhoz, akiknek nincsen semmijük, s akiknek nincs hová lehajtsák álomra a fejüket. A kapitalisták úgy té­pkednek, hogy a munkanélküliség csak az ő kezükre dolgozik, i „Federated Presse‘‘ hírszolgálati ügynökség nemrégiben ki­jelentette, hogy — mint a kormánykörök is utalnak rá, a munka- nélküliek milliói — normális jelenség, mivel a munka terme- ' lékenysé,gének emelését eredményezi azoknál a munkásoknál, akik félni fognak attól, hogy elveszítik munkájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom