Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-15 / 112. szám

VASÁRNAP, 1949. MÁJUS 15.

NYMSSGI MAGYAR NBE

5. öldal.

Ezért szavaz ma a Népfrontra

„Csak a nagy lány néz mozit; a nő mindig mos-lucsok-holtja. szájíze, mint a főzelék..,”

A mártásos abroszra támasztotta könyökét Kovács Béla kistisztviselő és félig részegen hunyorga- tott a vendéglő légypiszkos lámpaernyőjére.

— Ma ...ma megint lehordott a főnök — dünnyögte mélabúsan — a méltóságos vezér... holnap biztosan kirúgnak.

Keseregve nézett az órára. —

Mindjárt éjfél.

— Hazamenjek? Minek? Ki vár otthon? Az asszony siránkozva, piszkosan. Egy ruhát sem tudok neki venni, egy rongyot. Abba jár az utcába, amibe súrol... a kölykök is lármáznak.

JKasár Mihály

fiatal OTI tisztviselő, alig múlt el néhány esztendővel húsz, a mező- gazdasági biztosítási csoportnál dolgozik, a mezőgazdasági munkások iigyes-bajos dolgait intézi.

Boldogság ragyog az arcán, ami. kor meséli.

— Nemrégen nősültem meg és ezt a boldogságot már a demokráciának köszönhetem, a munkásoknak. Újjáépítették az országot, a fizetésem 1947t óta 180 forinttal emelkedett.

Letelepszik az asztal sarkára és úgy magyarázza,

— Eddig vettünk már egy konyhaberendezést, egy tűzhelyet,

a dolgozó értelmiség

könyveket Solochovtól, Stein- becktől, Tolsztojtól meg még sok más írótól. Most új lakásba költözünk, veszünk szobabútort is. — Mert — és odahajol hozzám, mintha valami drága titkot akarna elmondani — nemsokára hárman leszünk.

Egy osztrák szobrász

nemrégen előadást tartott és ezt mondta:

— „Mozart és Beethoven szegénységben halt meg. Rodin 77 éves korában betegségben pusztult el, mert nem volt tüzelője. Németországban hat Nobel-díj nyertese halt éhen. Kőiig, a nagy ka- rintiai festő változatlanul egy elhagyatott völgyben dolgozik és hadirokkantként tengeti életét. És így tengődik sok más világhírű művész. A ma művésze koldús és fogoly, a legjobb esetben vfcc- csináló, mert nincs rá szükség a mai gazdasági világiban."

így van ez mindenütt, ahol a töke szennyt és vért izzad, ahol a töke undorító, embertelen rabláncai kötözik meg a dolgozók szabadságát -és döntik nyomorba a dolgozókat nem válogatva azt, hogy esztergályos, paraszt vagy festőművész, tudós.

He olvassuk el áss ötéves tervet

a szabad magyar dolgozók diadalmas ötéves tervét! A munkásosztály ígéretét, akaratát.

Két és fél milliárd forint kulturális célokra!

Vagy nézzük a hároméves tervet, a már megvalósított ígéretet. Csak ebben az esztendőben százmillió forintot fordítottunk' a tudomány támogatására! Nézzük a dolgozók legmegbecsültebbjeit, a Kossuth-díjasokat. Ott vannak közöttük legjobb tudósaink, művészeink, íróink, szobrászaink, festőink! ’

Minden becsületesen, a népért dolgozó értelmiséget tisztelet és megbecsülés övez. Hát nem ezt bizonyítja Nemeskéri István szabolcsi tanyai tanító esete, aki 10 ezer forintos Kossuth-díjat kapott?

Hallók Juci

a nyíregyházi Rozgonyi Piroska Népi Kollégiumi boldog lakója.

— Mindig tanítónő akartam lenni, dehát a múltban törődtek azzal, hogy egy dolgozó gyermeke mi akar lenni? Még hai sok nehézséggel el is végeztem volna az iskolát, kaptam volna-e állást?

— Most biztos, hogy az leszek, ami akarok lenni és amihez tehetségem van, a népi demokrácia biztosítja tanulásomat, áz ötéves terv a munkámat.

— Húszéves vagyok, előttem gyönyörű jövő áll — és ezt a jövőt formálom ma, amikor a Népfrontra szavazok.

Öt évet fordult az idő kereke

már 1954-eit irmiak a maptá-1 hoz. De hová iliett a kis sárga

rok. Tlavasz van, ugyanolyan minit öt esztendővel ezelőtt, amikor elutaztam Nyíregyházáról, hogy tanulmányaimat folytassam a zeneművészeti főiskolám. Kíváncsian tekintek ki a pályaudvarra be- száguldó simiautó ablakaiból és hitetlenül csóválhatom a fejem újra és újra elolvasom a felírást, nem tévedtem-e: ,,Nyíregyháza“. Ez Nyíregyháza lenne? Hatalmas, emeletes, modern pályaudvar néz szembe velem, az aluljárókon utasok özönlenek a vonatokhoz. Én csak sodródok a le- szálókkal és bámulok. A barátnőm ujjongva ugrik a nyakamba a máris kiaronra- gad oipel a villamos megáll 5Ibusz pavilion?

— De ósdi vagy fiam ■— kacag a barátnőm és széttárja boldogan karjait. Nyílegyenes aszfaltos sugarat szalad az állomástól, rajta villamos, autó, autóbusz, kétoldalt modern épületek, fák, virágok. Jobbra emeletes vasutas-szálló, balra Mávíaiut garage. Alig tudom hirtelen felfogni az egész képet, csak arra tudok gondolni: ezt is az ötéves terv hozta.

Amott büszkén- emelkedik az ötemeletes dohányfermentáló, arra, -ahol romokban heverő raktárak éktelenkedtek öt esztendővel ezielőr tt friss épületek, gomolygó gyárkémények hirdetik az életet, a fejlődést.

Ez még mind semmi! — ül le izgatottan mellém a iialrátnőm, -amílkotr bájtja rajtam a csodálkozást és gyorsam, mint a motolia ' sorolni kezdi a.z ötéves terv „gyermekeit“, a gyönyörű uj Sóstót, Tüdőfcórházat, uj bérházakat, a Kertészeti Középiskolát. . . .

Hallgatom, híátrtadüllök a pádon, zsibbadtam hallgatom a körülöttem zakatoló friss életet és mintha ,a szaladó kerekek, a nevetőarcu emberek, pipázó gyárkémények, nagyablakos emeletek, virágok, fák mind ezt ismételnék újra és újra: . . . ötéves terv új ország.

Tamás Terézia

a Zrínyi Ilona gimn. növ.

Az asszonyrésziek a békés építő munkára szavaznak

i------- SPOR_T -------1

Nagyszabású sport- és kulturbemutató volt Nyíregyházán

Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel pénteken a városi színház nézőtere a sportszerető dolgozókkal, közép- iskolásokkal.

Első szám Kóczián asztali tenisz világbajnok — Lantos KÁOSz bemutató 9 mérkőzése volt. Lantos szereplése minden reményt felülmúlt, végig nyugodtan játszott és pompásan állotta a nagyiramú mérkőzést Kóczián minden mozdulatát lelkes taps kísérte, újszerű játékával lebilincselte a közönséget, bemutatójából nem hiányzott a közismert „Kóczián bravúr“ sem. Villámgyors oldalugrásait nagy tetszéssel nyugtázta a közönség.

Sidóval, a világbajnok csapat másik közismert erősségével GaraJ (KÁOSz) mérkőzött. Garaj már jóval elfogultabban játszott, mint Lantos. Sidó ellenálhatatlan lecsapásai egymásután zúgtak el Garaj ütője melletti

A Kóczián—Sidó mérkőzést feszült figyelemmel kísérték a nézők. Az asztali teniszjáték magasiskolája, technikai felkészültsége a nem. zetközi győztes versenyek képét nyújtotta a két világhírű fővárosi asztali teniszező küzdelme. Fej-fej mellett haladva ostromolták egymás térfelét. Mindkét szettblen Sidó bizonyult eredményesebbnek. 2 *0 arányban nyerte meg a mérkőzést.

Percekkel később már korlát mellett sorakozott az MTE magyai bajnok szertornász csapata. Elsőnek D.obai ifjúsági bajnok, válogatott kerettag lendült fel a korlátra.

Dombi magyar bajnok különösen tetszetős mozdulatai, könnyedsége rutinos tornászra vallott. Méltán viseli a büszke magyar bajnok elmet. Keiner válogatott kerettag gyakorlata is társaihoz hasonló nagy tetszést aratott. Kemény, a londoni olimpiász résztvevője magasan kiemelkedett hosszú gyakorlatával tudása legjavát igyekezett beinu tatni városunk dolgozóinak. Kemény Ferenc nyíregyházi lakos volt, ő is többszörös magyar bajnok.

Pataki olimpiai bajnok bejelentése dübörgő tapsviharba veszett, sokáig kellett várnia, míg elcsendesült a nézőközönség s megkezdhette tüneményes gyakorlatát. A klasszikus torna, amely már az akrobatika határát érintette, sokáig beszédtéma Lesz nyíregyházi sportkörökben.

Korlát után a kultúrcsoport tagjai tréfás jeleneteikkel és énekszámaikkal szórakoztatták a közönséget.

Nyujtógyakorlat következett ezután, ugyancsak az MTE tornászainak szereplésével. Itt Pataki szalto kiugrása és Kemény lélegzetelállító merész befejezése elragadtatott felkiáltásra késztette a nézőket. Az MTE gulacsoportjának gúlái nagy erőt és ügyességet kívántak. Meg- érdemelten kapták ők is a nézők elismerését.

*

Az előadás után az olimpiai be- melegítős tornászok, a fehérblúzos lányok, fehcring.es férfiak vidáman viszonozták a búcsút integető nyíregyházi közönség köszönését. Miközben a gépkocsi lassan gördült végig városunk utcáin, kérdéseket intéztünk magyar világbajnokainkhoz. Elsőnek a 22 éves Kóczián mondja el, hogy előbb lett világbajnok, mint magyar bajnok.

— Hatalmas lehetőségeket nyújt sportunknak az ötéves terv — mondja Kóczián. — Az alapfokú bajnokságot még jobban, szélesebb néprétegben terjesztik ki a magyar sport vezetői és remélem, az utánpótlás biztosítja a további asztali tenisz világhegemóniánkat.

Sidó nagyon készül az új világbajnokságra és igyekszik beleszólni az egyéni első helyezésbe is, mondja munkatársunknak tett nyilatkozatában.

Pataki a kéthetes állandó bernit- tatóversenyektől fáradtan tekint ki az esőtől fénylő Rákóczi-útra.

— Tudom, Nyíregyháza sportszakértő közönségének feltűnt, begy nem mutattam he talaj torna gyakorlatomat. Én is komoly feladat előtt állok, szeretném az új tornász világbajnokságon is megőrizni elsőségemet s a rossz talajon kockázatos lett volna ez. Majd az ötéves tervről beszél lelkesen világbajnokunk. Nyíregyházán is lesz korszerű tornacsarnok, minden tornázni vágyó dolgozó számára s az edzők kiképzése is folyamatban van.

Nagy zökkenéssel állt meg gépkocsink a Korona szálló ajtaja előtt. Mindenki elégedett, dicsérik Nyíregyháza sportszerető, áldozatkész közönségét.

— Velünk voltak a nézők, köny- nyedén, lelkesülten dolgoztunk. A 13 város közül — nem túlzunk, na azt mondjuk —, itt töltöttük legkellemesebb óráinkat, — mondja Sidó. Mindenki ezen a véleményen van, búcsúzunk, a kocsi kiürül. tU ölj ára Vajai elvtárssal szorítunk kezet, akinek társaihoz hasonlóan fáradt arcából csak nagy szeme! tüzelnek lelkesülten.

— Nyugodtan térünk haza —>

mondja a sporttitkár, — jó munkát végeztünk. H. Z.

Egy dolgozó asszony Írja;

Hálás vagyok a néni demokráciának..

Ljgazdák laknak Nyíracsád határában az Asszonyrész tanyán. Ljgazdák, akik más cselédei voltak azelőtt, most a maguk urai, szabad, dolgozó parasztemberek. Maguk irányítják életük folyását, fogva a munkások kezét, akik segítettek negyvenötben is a földosztáskor és azóta sem csalódtak bennünk és Pártjukban, sem az asszonyrészi, sem a többi dolgozó parasztok.

Házak, új, kényelmes otthonok épültek azóta a három-négy holdak szélén, tehénkék, lovak kerültek az istállókba, sertés, malacok az ólba, a családokhoz jólét költözőit az elment goud és szegénység helyébe. Adonyi traktorok szántanak a földön, cipő, ruha kerül a gyereknek is a termésből, amit nem kell már háromfelé rakni, meg annak sem. aki azelőtt szerencsésebb volt; nem cseléd volt, „csak44 harmados — nyomorúságát csak szegénységnek titulálta.

És lia megnő a gyerek, továfib megy majd az iskolába, neki már biztos a jövője, amit új tervvel épít együtt a nép.

Ilyen most az élet Asszonyrészen.

Nagy Györgyné is büszkélkedik készülő házával, amire már csak a cserép hiányzik. A készülő új ház mellett még ott sötétlik a múlt nyoma: egy rozoga földkunyhó. Ebben laktak Nagyék a két apró gyerekkel és ilyen putrikban laktak az uraság többi cselédei is. Kit is bántott akkor a földkunyhóba szorult robotos, a penészes odúkban hörgő gyerek sorsa? Járt-e akkor Asszonyrészen népegészségőrök

autója? Nem. Csak a nyomor és a betegség volt állandó vendég.

Ma más sora van az asszonyrészieknek, meg mindenkinek, aki szabad hazánkban él. — És tudjuk, hogy jobb lesz — mondta Nagy Györgyné, amikor Tóth Lászlóné dohánygyári munkás kép vislőjeloltJuhász Ferenc igazgató be- iküMite szerkesztőségünknek ia mátészalkai II. számn általános iskola legjobban sikerült auyáknapi versenydolgozatát. A dolgozatot Szabó Ilonka, VII. osztályos tanuló

tel beszélgetett a minap. — Tudjuk, hogy még jobb lesz az élet. amit az új tervvel alapozunk meg. Az új tervvel, amit mi asszonyrésziek is nagyon jól ismerünk.

— És épülő új házunkra, jobb életünkre, gyermekeink jövőjére, békés építő munkánkra tesszük le szavazatunkat akkor, amikor a Magyar Dolgozók Pártja vezette Nép frontra szavazunk.

Az épülő új házakra, az épülő új gyárakra, a jobb életre, gyermekei jövőjére, a békés építő munkára szavaz ma a nép, az asszonyrészi dolgozó parasztok, az asszonyrészi asszonyok is, akik tudják, hogy szavazatuk cgy-egy tégla a minden eddiginél jobb élet alapjaiban.

Kovács Béla, Nyíracsád.

irta, címe: Az ötéves terv céljai. Szabó Hona dolgozata valóban jólsifcerüLt. Elmondja benne, mik az ötéves terv kilátásai, mit várnak tőle a dolgozók és milyen hatással lesz életünkre.

A napokban meglátogatta szer kesztőségünket egy 50 év körüli idős fejkendős asszony, Roscsó Mária és nagy büszkeséggel, csillogó szemekkel füzetlapot nyújtott át nekünk. Nagy ákombákomos gömbölyű betűk sorakoztak egymás mellett, szép sorjában.

— Most tanulok írni és olvasni — mondta Roscsó Mária. A papírlapon már az ő „kéthónapos44 kezeírása volt:

„Falun születtem szegény sorban, nagyon sokan voltunk testvérek. Nekem a kisebb testvéreimre kel- lett vigyázni, míg az apám és anyám napszámba, járt, vagy libát őriztem valamelyik nagygazdánál. Jskolába nem járhattam, nem tanulhattam, örültünk, bogy a minden-, napi kenyerünk meg volt szűkösen, így maradtam én írástudatlan. Most öt gyermekem van, akik már mind- mind tanulhatnak.

Elhatároztam, hogy én sem maradok le tőlük és mivel a népi demokrácia lehetőséget adott a tanuláshoz, beiratkoztam az analfabéta tanfolyamra,. Amikor az első szöveget magamtól le tudtam írni. örömömben 6Írva fakadtam. Nagyon hálás vagyok a népi demokráciának, amiért megtanulhattam írni, olvasni, megnyitotta előttem a világosságot Roscsó Mária/4

Színház

Május 17, 18. >?A király nevében“.

Május 19. 20. „A szabin nők elrablása.

Május 21, 22. „Syibill“.

Május 23. „Vitézek és hősök“.

Május 24, 25. „Ida regénye“.

Jegyelővétel a Korona előcsarnokában.

Szabó liana irta a legjobb dolgozatai