Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-15 / 112. szám

VASÁRNAP, 1949. MÁJUS 15­NYKSEGI MAGYAR NE? 3. oldal. A gyermek okossága né­ha szomorú bölcsesség. Különösen a szegény ember gyerekéé. Korán vénülő kis nete pereg a szemem előtt, a miagaméi is; milliók jövője alakul ki bennem, a magúmé is. tómunkás a vürmegyeháza .egyik hiVatialos helyiségébein ügydjaraibot diktál. * emberkék ezek, akik gyer­mekségük idején tanulják a gondot az öregektől. Ilyen volt a csányi diny- nyés kisfia is, .az ötéves Danes Daciika. Olyan volt ő is, mint a többiek. Hia bíbor­ba öltöztették volna és nem pendelybe, lila nem teknő be fürösztöfték volna, Inanem csempében, hia nem kopasz lett völaia, Inanem fürtös kis saöszkeség, akkor biztosam első dijait nyiert volna a „Színházi élet“ gyermekszép­ségversenyén. De Lacika poé­nban lakott és szomorú böl­csességeket tudott. Egyszer, csak úgy, minden különösebb, vagy látszólagos ok nélkül igy szólt hozzám: — Én úgy haragszom a fo­gaimra. , I-*.!*» Ránéztem mosolygó szája hófehér gyöngysorára és el- csodákoztam. — Miért, Lacika? — Azért, mert én úgy sze­retném kiszedni őket. — De miért? — Hogy ne kívánjon, min­dig kenyeret enni. Mindig ke­nyeret akar rágni. A nak már vagy tiz éve, hogy ia csányi diny- nyés kisfiával, Lacikával a kenyérről beszélgettem. La­cika azóta már 16 éves lehet és biztosan tudom, hogy a Népi Kollégiumba jár. Egész biztosiam. Az apja, a világ vándora, a csányi dinnyés uj- gazd'a és nem putriban, ha­nem OHÉSz-Mzban laknak. És Laci már nem haragszik a fogaira sem. Biztosain Okos fiú lett belőle, részt vesz a jótanulási versenyben és ha sikerülnek ia vizsgák, akkor nyitva áll előtte az élet. És ha eszébe jut gyermeksége, biztosan arra gondol, hogy kár lett volna akikor kiütni gyöngyiogait, amik úgy sze­rettek volna kenyeret rágni, de sohisem jutott elég. És arra is gondol biztosan, hogy, az ő kisfia már nem putriban fog lakni, mint ö lakott és nem pendelyben fog járni, initr ő. Szeretnék egyszer talál­kozni Lacival és megkérdezni tőle: — Haragszol-e még a foga- _idra Lacika? Vagy nem is igy kérdez­ném. Laci már okosabb, mint akkor volt, már felismeri és látja az összefüggéseket. Igen. így kérdezném: — A fogaidra hiaragszol-e még Lacika? * A csányi dinnyés kisfiára gondolok ma, amint megzörren a kezemben a sza­vazólap. Laci édesapja is biz­tosan fiára gondol, unokáira, meg egész betyár életére, ami­kor putriban l'afotak. Bent állok iá sziavaz ófülké­ben, érzem, hogy nagy és szép ez a pillanat, a fülem­ben isaivemfcallapálásláit hallom. Mintha messziről hallanám a beszűrődő hangokat. — 476-os a sorszámom. Határozott mozdulatokkal hajtogatom össze a lapot. . . alapkövet rakok le, úgy mint milliók és milliók m'a a sza­vazófülkékben. Életek törté­. . . Látom Potemcsik Já­nost, a királytelki grófi cse­lédet, aztán uj házát. . . . Homok-tanyán a nyo­morúságos viskók helyén 52 csinos kis* ház emelkedik fel. . . . Büdszentunhályon bar­na barázdát húz a gépállo­más traktorja. . . . . . EgésziSiégházlak. . . sza­natóriumok, iskolák, szülőott­honok, járási szeireteitház'ak egész sora vonni el szemeim előtt. . . . . . Mlajtényi Tibor, az ér­pataki paraisztgyerek a nyír­egyházi Népi kollégium tanu­lóasztala fölé hajol. . . . . . Sipkái Zoltán, az ópi­R agasztom a borítékot, elémködlik a dohány­beváltó hatalmas épülete,... dübörögve, csattogva rohan a pesti gyors, pompás pályaud­varán áll meg, hallom a kala­uz hangját: Nyíregyháza. . . aztán tiiktorok, anató-cséplő- iőgépek, vidám emberek, gazdag, kalászok vonulnak Bőgve szirénáz a mohácsi kombinált és harsogva zudul a tiszalölki zsilipen a befogott Tisza . . * Leszavaztam. Múltat ítél­tem és jövőt építettem. — Tanulj Laci, rád is gondoltam. . . (—r,—n.) Huszévi házadómentességben részesülnek a házhelyhez juttatónak A dolgozók állama a nép tulajdonába juttatta a gyárakat, a dolgozó parasztok között szétosztotta a nagybirtokokat, emellett arról is gondoskodik, hogy a vagyontalan kisemberek házat is épít­hessenek. Házhelyet osztottak ki minden községben és állami segít­séget, hosszúlejáratú kölcsönt kapnak a házépítők. Ezen túlmenően is segít azonban az állam. Hosszú időre elveti a házadófizetés gond­ját. Most jelent meg a pénzügyminiszter rendelete, amelynek ér­telmében húsz évig terjedő teljes, illetve ideiglenes házadómentes­séget kapnak mindazok az adózók, akik juttatott házhelyen lakást építettek, vagy a jövőben fognak építeni. Vannak olyanok, akik már megkapták a házadófizetési kedvez­ményt. Ebben az esetben az adóhivatalok helyesbíteni fogják az adómentességi kedvezményről szóló határozatot: a 15 évi mentesség idejét 20 évre emelik fel. l Tegnap este ünnepélyesen átadták a nyíregyházi hirakatverseny dijait Tegnap este zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, nyíregyházi kiske­reskedőkkel a KISOSZ hivatalos helyisége. Ezalkalommal nyújtot­ták át ünnepélyesen a nyíregyházi kirakatdíszítési verseny díjait. A kirakatverseny résztvevői ötletes kirakatokkal mutatták be eddigi eredményeinket, valamint tervgaz­dálkodásunk további perspektíváit. Az ünnepélyes díjkiosztásnál a Magyar Dolgozók Pártját Czin. kovszky Mártonná és Héber Bé­la elvtársak képviselték. Czin- kovszky Mártonné elvtársnő rövid üdvözlő szavak kíséretében nyúj­totta át a nyerteseknek a díjakat. Az első díjat, egy pompás kivi­telű serleget Kádár József nyerte. Aranyérmet a Hungária Ruha- ház, Kiss Jenő fűszeres, Boruzs István festékes és Sipos Gyuls vaskereskedők, ezüsérmet Zsák Zoltán és Iványi István, bronzér­met Christ Dezső és RochlitzAla dár nyertek. Papp Dénesi, Mayer Ágostont, a Pesti Ruhacsarnokot, Dóránt Albertet, Vincze Andrást, Komlós Jenőt, Maibaum Lászlót, Szász Lászlójáét és Kálmán Péter- nét elismerő oklevéllel tüntettél: ki. Az ünnepélyes díjkiosztás után 8 órakor együtt maradtak a nyír egyházi kiskereskedők és meghall­gatták Rákosi Mátyás elvtárs rá­dióbeszédét. Varga Péter a naményi földművesszövetkezet ügyvezetője Yiargia Péter panyolai sze­gény-panaszt gyereke. Olyan időkben végezte az iskoláit, amikor sziegéuyember gyereke legjobb esetben os'ak kondás­nak mehetett, de nem fejez­hette be tanulmányait, hogy építő, értelmiségi dolgozó le­hessem. Most, hogy az ország a dolgozó miagyar népé lett, felnyíltak az úri világ által leengedett sorompók a dolgo­Kik mentesülnek az A pénzügyminiszter rende­letet bocsátott ki az illeték- bírság enyhítéséről. A rende- lc szerint azok az adózók, akiknek illeték hátralékuk van és iHetétartozáiSiukat az adó pótlékkal és ia terhűkre kiszabott, birság 20 százalé­kával együtt június 9-ig be­fizetik, a birság további 80 százalékának fizetése alól zók gyermekei előtt. Varga Péter becsülettel, tisztességgel dolgozott és ennek eredmé­ny ok éppen ia vásárosnaményi földmüvesszö vetkezet ügyve­zetőbe lett. Varga Péter Ígé­retet tett a niamiényi dolgo­zóknak ,hogy minden tudásá­val érdekeiket szolgálja és felvirágoztatja szövetkezetü­ket. illetéküirság alól? mentesülnek. Ugyanez a ren­delet intézkedik arról is, hogy az —adóhivatal 'törölje a 10 forintot meg nem haladó mértékű szabálytalansági bír­ságokat. A rendelet megjelenését a kisemberek osztatlan öröm­mel és mégelégedléssel fogad­ták. Ismét győzött a béke (ks) „Befejeződött a világháború utáni történelem egy fejezete és ez a befejezés szerencsés befejezés“, így ír egy angol lap, a Yorkshire Post napjaink világpolitikai esemé­nyéről, az egy év óta fennálló né­metországi forgalmi korlátozások megszűnéséről. Óvatos fogalmazás­ban ír a Daily Express, a másik an­gol újság arról, hogy minek köszön hető ez az enyhülés, ami a világpo­litikában hekövetkezett: „A blokád feloldását nem tekinthetjük az ideg- háború során elért győzelemnek.“ Nem. Egy pillanatra sem a há­borús gyújtogatok győztek a berli­ni kérdésben. Keserű tapasztalat, fi gyelmeztetés ez számukra, hogy népellenes politikájuk tarthatatlan és ha folytatják, Berlin lakói, az öntudatra ébredt népek után meg­utálja őket az egész világ, azok is, akik eddig még nem tapasztalták az amerikai politika ,.,áldásait“ Nem a nyugatiakat, hanem a Szovjetuniót ünnepelte csütörtökön, a forgalom megindulásának napján Berlin. Ünnepelték azt a határozott, következetes békepolitikát, amely már számtalanszor vitte győzelemre a nép ügyét. Ünnepelték a nyugat- berliniek a házaikban, utcáikon ki­gyulladt villanyfényt. (Közel egy éve nem volt rendes villanyvilágítás Nyugatberlinben és most a szovjet övezet erőtelepei újra biztosítják az áramszolgáltatást az utcai világítás­hoz, a gyárak ó|| háztartások szá­mára.) Ünnepelték a szovjet övezet­ből élelmiszert szállító teliergép- kocsioszlopokajt. Ünnepelték a szcv jet politikát, amely számukra életet jelent. Az örömön túl azonban követeié* sei is vannak Berlin és Nyugatné­metország népének. Jól tudják, mit „köszönhetnek“ a nyugatiaknak. Tudják, hogy Potsdamban a nagy­hatalmak megállapodtak a nácizmus megsemmisítésében, a hadiüzemek (leszerelésében, Németország egysé­ges irányításában és abban, üogy lehetőséget adnak Németországnak a demokratikus átalakulásra. Ezzel szemben mit tettek? A bárom nyu­gati főparancsnok, a fajgyűlölő Clay, az arisztokrata Robertson és a gaulleista König hol kormányaik tanácsára, hol önhatalmúlag a me­rényletek sorát követték el a né­met egység, a demokratizálás ellen. A hadiüzemek le nem szerelését, a fasisztáknak vezetőállásba helyezé­sét követően a provokációsorozatra a berlini titkos egyezmény tette a ko­ronát. Felrúgva minden megállapo­dást, megegyeztek a nyugatnémet állam felállításában, marshallizálásü- Lan. Azért, mert mindezt jól tudja, a német nép követeli az igazságos béke megkötését és Németország egységét, a nemzetközi egyezmé­nyek betartását, amelyekhez négy éven át csak az aláírók egyike, a népek érdekeinek harcosa, a né pék békéjének őre, a Szovjetunió ragaszkodott. Hiába igyekeztek az imperialis. ták. Politikájuk dugába dőlt és az új politikai helyzetben nem tehet­nek egyebet, vissza kell térniük ah. hoz az elvhez, amely mellett a Szovjetunió következetesen kitar. tott, a tárgyalások és a kétoldali megegyezés elvéhez. Nincs más vá­lasztás számukra, mert a népek előtt elvesztették tekintélyüket. Hiúba íratták alá az Atlanti Paktu­mot francia, angol, belga, holland és egyéb lakájaikkal, a népek bele­egyezése hiányzott róla. A népek százmillióinak képviselői ugyanek­kor Párisban, Prágában, Newyork. ban a béke megtartásán fáradoztak. Hiábavaló volt Kína megsegítése is, Csang-Kai-Sek uralmát nem tudták megmenteni az amerikai fegyverek. Amikor Csang-Ka|i-Sek megkapta ezeket a fegyvereket, azt hitte, egy- hamar megsemmisíti a Mandzsúriá­ban táborozó népi csapatokat. Ezek a csapatok ma Sanghai és Kanton falát döngetik, hirdetve az elnyo­mott népeknek, hogy nem örökös a szolgaság. A világ haladó népei, mi magya­rok is együtt örülünk Berlin népe­vei, együtt a kínai néppel, a béke­kongresszusok résztvevőivel, mert Berlinben, Kínában, Párisban, Prá. gában a béke erői győztek. A világ haladó népeivel együtt támogatjuk ezt a győztes politikát ma, amikor egyemberként járulunk a szavazó­urnák elé és leadjuk a szavazatun. kát a békepolitikára, a Magyar Függetlenségi Népfront győzelmére. ü tyukodi gépállomás nemcsak jó példával jár elől, de szervez is és ebből mindig a községnek van haszna A gépállomás dolgozói minidig példamutató munkát végeznek. Az ő feladatuk is az, • hogy rávezes­sék a falvak dolgozóit a korszerű gazdálkodásra. Még sosem járt rosszul az, aki a gépállomás pél­dáját követte és ezért egyre töb­ben hallgatnak a traktoristák ta­nácsára... A gépállomás dolgozói ipari munkások, harcos tapasztalataik vannak és már régen elsajátítot­ták a szervezés és szervezkedés tudományát. A falvak dolgozói tőlük tanulnak szervezeti életet élni. Még senki sem bánta meg, hogy részt vett a tratoristák kul- túrelőadisán, ezért egyre többen látogatják a gépállomások kultúr- előadásait, könyvtárait... EGY JÓ TANÁCS A traktorista azonban nemcsak jó példával jár elől, nemcsak ta­nít, oktat, szervez, nevel, hanem egészséges községpc'itikai javasla­tokat is tesz. Ha a gépállomás dolgozói szemfülesek, nyitott szem­mel járnak a községben, sok min­denen tudnak változtatni, ami rossz, ami nem korszerű és hátra-, nyos a dolgozókra. így voltak a tyukodiak is. — A község egyik kútja örökké hasz­nálhatatlan volt, míg egy másik kutat ócskavasnak szántak, — A traktoristá'k nézegették a kutat, majd! egy szép napon elhatároz­ták,, hogy abból inni fog a köz­ség. A község elöljárói azt mond­ták, sok pénzbe kerül a beton­gyűrű lerakása, a födém elkészí­tése és elhelyezése. — Egyet se 'búsuljanak __ mondták a traktoristák. A NÉPI BIZOTTSÁG ülésére meghívták Dobos József lakatost és egy kőműves mestert, A gépállomás vezetője, Balázs Im­re elvtárs előadta az ülésen, hogy a gépállomás dolgozói önkéntes munkával helyre akarják állítani a kutat. A földhordást traktorral végzik, az ócskavasnak szánt ku­tat megheggesztik, a község lakos­sága vállalja a földmunkát, csu­pán csak a beszerelés és a beton kiöntése vár a mesterekre. — Mit kérnek érte — kérdezte Balázs elvtárs. A két mester nem kért semmit.- Ha a traktoristák így dolgoznak, ha a község lakossága is így dol­gozik, azért a szerelésért és be­tonöntésért ők sem kérnek sem­mit. a IGY LETT jóvízű, használható kút a tyúkodi rossz kútból. Vidáman' járnak a tyukodi lányok az új kútra, gaz­dagon ömlik a friss víz a kannák­ba, A tyúkodi gépállomás munkásai jó példával jártak elől, szerveztek és Tyúkod szívesen „issza meg a levét”. Haragszol-e még a fogaidra Lacika?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom