Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-24 / 94. szám
4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép ÍW0. ÁPRILIS 34, VASARNAP Nekünk lett igazunk Nyolc hónap van még hátra szágépítő hároméves tervünk be- jezéséig. A tervet hét hónappal kitűzött idő előtt, két év és öt map alatt teljesítjük siker- 1, eredményesen. A terv diada- t hirdeti az országban minden. i újjáépült utak és vasutak, 'árak és lakóházak, ruhával és akimmel roskadásig telt kiraka- k, a dolgozók életszínvonala, ely meghaladta már az 1938-ast, ,,békebelit". Annakidején, mikor a magyar :mmunisták a nép elé terjesz- tték a tervüket, nagy vita in. ilt meg az országban, A dolgo- k széles tömegei egységesen lakoztak a MKP mögé — bízva tudva, hogy amit ez a Párt :lul tűz maga elé, azt megvaló- íja. Voltak azonban szépszámai, akik ellenségesen léptek fel tervvel szemben. A nép ellen- gei, a reakció ügynökei tudato- n akadályozták a nép felemelke- ísét. Akadtak jóhiszeműek is, dk nem bíztak benne, nem tud- k elképzelni, hogy ez a hatal- as terv valóság lesz. 1946 december 30-án jelentette ; a tervet Gerő Ernő elvtárs. őadásához ketten szóltak hozzá: Rácz Jenő akkori pér.zügymi- szter és Kemény György volt ínzügyi államtitkár. Lapozzunk ssza az újságokban: mint véle- edtek ők a tervről? ,,Azt hiszem, hogy a hároméves beruházási terv kereteit a Gerő miniszter úr javaslatában foglaltakkal szemben szűkíteni kellene, ha a beruházások mellett a tervezetben előirányzott, vagy akár csak szerényebb életszínvonaljavítást is meg akarnánk valósítani" — így vélekedett ,ácz pénzügyminiszter. Kemény iyörgy államtitkár így beszélt: ,Ami a beruházások mértékét illeti... Nem dönthető itt el, hogy ily nagy ugrás valóban realizálható lesz-e ... bizonyos óvatossággal kell eljárni ...” Rácz pénzügyminiszter és Kötény — azóta külföldre szökött _ államtitkár tévedtek. A Pált jvaslatát végrehajtottuk. A nagy- rányú beruházások mellett emel- edett az életszínvonal is a terve- ett mértékben. Bizonyíthatja bár- nelyik munkás, vagy paraszt az írszágban. .•. De lapozzunk tovább az újságokban. A Szabad Nép 1947 má- us 5-i számában olvashatjuk Forgács Ambrus, a Magyar Szállitmá- lyozók Országos Egyesületének ünöke beszédét: ,,Nem szabad az ördögöt a falra festeni, de a túlzott be ruházások következtében az infláció veszélye fenyeget... Jobb volna a beruházást, a 1948-ban a Szovjetúnió csendben negünnepelte a munkabiztonsági livatal felállításának 30 éves év- órdulóját. A hivatali alkalmazottnak jogában áll a nap bárme- yik órájában betoppannia bárme- yik üzembe és azonnal intézkedne, ha úgy látja, hogy a szükséges biztonsági intézkedések nincsenek meg. A Szovjetúnió ipari költségvetésében minden évben külön tétele van a munkavédelem fejlesz- iésének és ez az összeg évröl- évre növekszik és ebben az évben meghaladja az egymilliárd rubelt. Ebben az összegben nem foglaltatik az az összeg, amit újonnan létesített üzemek védelmi berendezéseire fordítanak. A szempont tervkészítést a magángazdaságnak átengedni. A terv állami megvalósításához nincsen semmi bizalom." Bizonyára úgy gondolta Forgács úr, hogy a tőkéseknek nincsen semmi bizalmuk. A tőkések azt szerették volna, ha a magángazdaság intézi a beruházásokat. Persze a tőkések zsebére... A Szabad Népnek ugyanebben a számában olvashatjuk, milyen kijelentéseket merészkedett tenni Szolnoki István volt államtitkár: .,A bankok államosítása megakadályozná a hároméves' terv sikerét.” Ezekben a napokban így írt a Magyar Nemzet: ,,Nagy Ferenc miniszterelnök a hároméves terv minél nagyobb sikere érdekében szakértőket hívott meg a Kisgazdapártba a TÉBE és a GyOSz vezetői sorából”. Nagy Ferencnek a" bankárok és gyárosok kellettek a hároméves terv minél nagyobb sikere érdekében ... A Nagy Ferenceken kívül azon ban szép számmal akadtak még tudatos ellenségei a tervnek. Olvassuk csak, mit nyilatkozott Nyárády pénzügyminiszter úr, az azóta külföldre szökött pénzügyi ,,szakember" a Kis Újság 1948 május 18-i számában: „... szükséges. .., Fogy a pénzintézeteink régi külföldi összeköttetéseiket az ország újjáépítésének szolgálatába állítsák.” Nem ö volt az egyetlen, ki szerette volna függetlenségünket és szabadságunkat dollárra váltani. A ázabad Nép 1946 december 29-i száma közli dr. Knob Sándor, a birhedt emlékű GyOSz hajdani vezérigazgatójának véleményét. Ez volt a véleménye a vezérigazgató úrnak az életszínvonalemelés kérdéséről: ,,Én ennek a legfőbb kérdésnek megítélésében nem vagyok olyan optimista, mint a közlekedésügyi miniszter úr.” A külföldi kölcsönről pedig: „Nekem az a meggyőződésem és ebből hónapok óta nem csinálok titkot, hogy teljes talpraállításunk és végleges megerősödésünk csak ilyen vérátömlesztés útján válik lehetségessé”. Persze Knob úr már akkor is tudta, mit jelent az ő és hasonszőrűek számára áz ilyen ,,vérátömlesztés”, ugyanazt, amit Franciaországnak, vagy Olaszországnak jelentett a Marshall-terv dollárbilincse: éhséget a népnek, dollárt és nyereséget a Knob Sándoroknak. Hiába volt azonban a reakció minden támadása a tervvel szemben, A kommunisták, mert fegymindenkor az, hogy a dolgozókat a lehető legjobb körülmények között állítsák munkába. A munkavédelemhez hozzátartozik, hogy a műhelyek elég világosak, tágasak, tiszták és friss levegőjüek légynek, valamint az, Fogy minden dolgozó részére meglegyen a iport és pihenés lehetősége. 15 év alatt cgyharmadára csökkent az üzemi balesetek száma. Az üzemeket tágas parkok veszik körül, a Kaliber nevű szovjet műszaki gyárnak valóságos botani- Vuskertje van. A Szovjetúnió kü- ön kutatóállomásokat létesített, rmik csak a munka biztonságának fokozásával és higiéniával foglalkoznak. vérük az igazság oreje volt és mögöttük a dolgozók milliói álltak — diadalra vitték a tervet a munkásosztály és a nép élén. Ezért jelenthette ki büszkén Rákosi elvtárs 1949 március 17-én a Népfront kongresszusán mondott beszédében: ,,A hároméves tervet.... hét hónappal a kitűzött idő előtt, két év és öt hónap alatt be fogjuk fejezni. Az eredetileg hat és fél milliárd forintra tervezett tőkebefektetést jó- val túl fogjuk haladni.., Ezek a számok egyben megadják a feleletet azoknak, akik 1947- ben kételkedtek, vagy éppen gúnyolódtak és túlzottnak, sőt fantasztikusnak nevezték tervünket.” A dolgozók milliói soha olyan egységesen, soha oíyan bizalommal nem sorakoztak a Párt mögé mint ma. A tudatos ellenségekéi elsöpörte a népi demokrácia ereje, a kételkedők előtt ott a bizonyíték, amit a kommunisták terveznek és Ígérnek, azt valóra is váltják. Ezért üdvözli a magyar nép örömmel az ötéves tervet, ezért bízik annak megvalósításában ezért tudja, hogy úgy ilesz, ahogy Rákosi elvtárs a Népfront- Kongresszuson mondotta: ,,A most kidolgozás alatt álló- ' ötéves tervünk hivatva van a dolgozó nép gazdasági színvonalát, kulturális és szociális fejlődését olyan iramban fokozni, amelyre a múltban hiába keresünk példát". „Olvasók versenye“ — értékes jutalmakkal . A Doigozók Világlapja, a Szín ház és Mozi és a Fűrész „Olvasók versenye” címen április lo-től május 15-ig igen érdekes elgondolása s nagyértékű nyeremények kisorsolásával egybekötött akciót rendez, hogy egyrészt az újszerű ötletek egész sorával erősítse az olvasók táborához fűződő kapcsolatait, másrészt módot adjon bárkinek arra, hogy egy ritka érde- kességű nyereménypályázatban résztveFessen, A vezető díjak között motorkerékpár, varrógép, zongora, ingyenes üdülés, világvevő rádió, svájci karóra stb., stb. jzerepel, s ezen felül további többszáz értékes jutalom kerül kisorsolásra (x) Pártkiadványok Megjelent a Magyar Népgazdaság ötéves terve tcimüj brosúra. T,alkalmazza Gerő Ernő elvtársnak az MDP Politikai Akadémiáján elmondott beszédét. Gerő Ernő elvtárs „Az ötéves tervvel a jómódú, erős, független, szocialista Magyarországért“ cimü előadása ugyancsak az Oktaltási Osztály kiadásában. Révai József „Mit értünk el négy év alatt“ Horváth Márton: „Népfronttal a békéért“ 'cimü beszédei is megjelentek. Mind a négy füzet 30 filléres áron kapható. „Népi demokráciánk eredmé nyei“ címmel jelent meg egy 40 oldalas füzeit' ia népnevelők számára. Az értékes adatokat tartalmazó brosúra 50 fillérért szerezhető be. A munka biztonságának fokozása a Szovjetunióban Galyatetőn, élmunkások között (kiküldött tudósítónk telefonriportja) Az ut meredeken ritt földelje. A motor egyenleltésen búgott. A kocsi hol lassabban, hol gyorsabban, de végig biztosan emelkedett. A vezető szakértelemmel, nyugodtan irányította & hatalmas alkotmányt Egymásul tán. maradtak öl mellettünk az állomások. Mióta itt fenn vagyok, élvezőm a friss Ihegyi levegőt, eszem ezt a kitűnő .kosztol és pihenek, szórakozom, sokszor gondolok erre a képre. Filmen láttam é, Balogh Bndréné, a Ganz villamosságiból — ugyancsak élmunkás — bólint hozzá, Free kü Lajos, az ózdi géplakatos és Németh Dániel, a dorogi asztalos elgondolkoznak a hallottakon. Az öreg pécs- k-örnyéki bányász szavait nekik különösen. nem nehéz megérteni. Mögöttük a nehéz promisors, előttük a biztos jövő, most pedig jutalomként itt üdülnek, a.z egy kon henyélő Legfőbb ért — „Tegnap este a táncnál, mikor én a feketémet ittam, elnézegettc-m. a fiatalokat. Nekik már semmi rendkívüli nem leßz abban, hogy itt, az ország más, tán még ennél is -szebb üdülőhelyén tölthetik el szabadságidejüket és így! lesz az rendjén.“ — Ezt Németh Dániel, az asztalos fűzi hozzá és tőle —- pillanatnyi hallga- ás után — az élmunkásnő veszi át a szót: — „így van' és így kell jénai©. Emlékeztek? Hallgattuk a rádiónál. Gerő elvtárs mondotta: „A legfőbb érték az így voltunk -mi is. 1945-ben alulról és elölről kezdtünk mindenái. Az utunk meredux volt és nehéz, ide végig felfelé ívelt, mert a motornál ott ültek a kommunisták, az ország vezetői és kemény kézzel fogták a kormányt, irányították a munkát. Ezért juthattunk el mi is ide.“ — Ezeket mondja Papp József a Pécs melletti Vasas-bányatelep élmunkás- jolvónyeil kitüntetett vájárja, miközben nagyot harap az ebédről maradt csokoládés tortaszeletbe. t csak ilyeneket urak számára épített, gyönyörű galyatetői Üdülő Szállá halijában. — „Álom volt ess csak a nii számunkra, filmen láttam én csak ilyeneket — mondja inkább maga elé, mint válaszképp az őcadi géplakatos. Síma gumipadló, fürdőszoba, fényes márványuszoda, héj, ha tudták volna az urak, hogy mi látjuk hasznát, bezzeg neon1 öltek volna bele annyi pénzt!’* ík ax ember ember“ — hát még a fiatalok, akiknek épül minden két ke-, aük nyomán.“ Papp József kijavítja, — nem mintha nem értene egyet vele: — Nemcsak a fiataloknak! Mi sem panaszkodhatunk. — És mutatja kabátját, amelyről az első hét után, mikor három kilót hízott, leipattogtak a gombok. Aztán int, hogy hallgassák, ahogy pat og -a kaucsuklabda, amint vidáman veri két idős munkás, akik a martfűi Gikta-gyártóóil kerültek ide. Kommunisták mutatták a eélt Mert végre a galyatetői üdülőszálló, mint az ország többi üdülőhelye is, a dolgozóké lett. Ide is betört a szabadság -friss levegője és itt is megváltozott a kép. Az elmúlt ősszel mintagazdák üdültek itt az ország minden részéből, majd bányászok jöttek, üzemi munkások, fiatalok, öregek vegyesein, ök nézték esténként a mozit és ők táncoltak, csak csendesebben, finomabban, mint azok, akik uraknak gondolták magukat. És ,ők vannak itt ma is. 35 élmunkás, 2 Kossuth-díjas, 18 kiváló munkás, tízen, a bányászok, nyolcán a dohánygyáriak közül, meg az OTI-betegek. Olyan a kosztjuk, amilyent a régi világban soha nem ellettek és olyan a szobájuk, amilyen nemsokára valamennyi dolgozó család otthona lesz. Valamennyien, akik itt- jártak és azok is, akik -majd ide kerülnek, tudják, mint Papp József, a vájár, hogy „meredek volt az út idáig és kommunisták mutatták a célt‘‘. LITEREN KINT * 5.60 FOBS ALOMBA HO 2 2 A! szeszértékesítő n.V. KAPHATÓ MINDEN F Ü S 2 E ft- ÉS FE S T É K Ü Z LET 8 E N DENATURÁLT SZESZ KIZÁRÓLAG HÁZTARTÁSI CÉLOKRA
