Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-21 / 91. szám

2. eltel SZATMÁR-BEREGI MAGYAR NÉP 1949. áprili* 21, esütörttfc Ezrek hallgatták Rákosi elvtárs beszédét Most jó lenni fiatalnak Szabolcsban, a legkisebb faluban is Nyíregyházán, ^Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja a nagy, döntő kérdéseket végrehajtásuk előtt közvetlenül a dolgozó tömegek elé tárja, .Lehe­tőséget akar adni ezzel arra, hogy a munkásnép necsak ideje­korán értesüljön arról, amit az «rszág érdekében tenni kívánunk, hanem módja legyen a feltett kér­déseket megtárgyalni, véleményét nyilvánítani és állást foglalni hozzá.” így kezdte beszédét tegnap dél­után Rákosi Mátyás az angyal­földi munkások és az egész ma­gyar dolgozó nép előtt. Fontos, nagy dolgokat mondott ■agy tanítómesterünk és vezetőnk, íomoly országos kérdéseket tárt fal. Úgy mint mindig. És szerte az •rszágban összegyűltek a munká­sok, a parasztok, a dolgozók, fia- talok, idősek, nők és férfiak, kö- rülülték a rádiót.' A készülékhez hajoltak a fejek és így vett részt az egész ország nagy tanácsko. zásban. „Nekünk nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekinte­nünk, oda, ahova az ötéves terv célkitűzései mutatnak.” Akárhova tekintesz Nyíregyhá­zán, este nyolc órakor, mindenütt emberek százait láthatod. A vá­rosháza világító nagy ablakai üvegjére emberfejek rajzolódnak, ha benézel a villanytelep kultúr­termébe: ragyogószemü munkáso kát, dolgozókat láthatsz. Ugyan­úgy a dohánybeváltóban munkaru­hái asszonyokat, pirosbabos ken­dős Szites lányokat. Vagy az iskolákban? Diákfiúk és lányok hallgatják nagy barát­juk Rákosi Mátyás beszédét. Aka­rod tudni, bogy hol vannak a kis Kéknyakkendős úttörők? Rákosi pajtásra figyelmeznek. A Kossuth-téren is emberek százai ülnek, álldogálnak. Éppen ezt zúgja a hangszóró: ... a jövőbe kell tekintenünk . •." _ Úgy van, gyönyörű szép eredményeket értünk ol, de mit érne mindez, ha most megállnánk — mondja Hajdú elvtárs, kőmű­ves _ a jövőbe nézünk Rákosi elvtára és dolgozunk is a jövőért _ bólint — rán'k számíthat Rá­kosi elvtárs. „Emelni akarjuk népünk színvonalát és biztosítani akarjuk a munkásosztály és vele szövetséges dolgozó pa­rasztság további gyors kultu- rális felemelkedését” _______ Zömök parasztfiú támaszkodik a taxiknál a falnak. K. Kovács Józsi abaújszántói szegényparaszt fia, apja valamikor „őrgróf" Pal- íavichini Alfréd birtokán cselédes- ícedett, most 5 holdja van. Jóska a népművészeti főiskolán tanul, festő akar lenni. — Csak nézz rám mondja - — a népi demokráciának köszönhe­tem, bogy itt vagyok. És még mennyi mindent kap a dolgozó parasztság. Gépek! Traktor! Kom­bájn! -—. kiáltja lelkesen -— min­den nyáron hazajárok majd aratni a gépekkel — nyujtóztatja már előre izmait. „Nem kétséges, hogy a szavazó magyar nép a békét választja.” Rámnéz Sztragura bácsi, nem ismer, de látja, hogy fiatal va­gyok és megszólal. — Fiam, a békét védelmezzé­tek meg, a szabadságra is vi­gyázzatok, úgy csináljatok, ahogy 6 beszél — mutat a pipaszárával a hangszóró felé. Dübörgő taps zúg a rádióból, Sztragura bácsi kihasználja a szü­netet és így beszél: — Én már tudom, hogy mi a háború, két világégésben vettem részt, az első után néhány koro­nával rúgtak ki, fizették meg a tőkések sok év szenvedését, ök meg hatalmas hasznokat húztak. Akárcsak a mostani háború után. Hallod: ,,az első világháború min­den halottja 3800 dollár hasznot jelentett az amerikai nagytőkések­nek." Bugner Sándorné, egy tanár fe­lesége is szörnyülködve hallgatja ezeket a számokat, de rögtön ke­mény elhatározás támad benne­A párizsi béke-világkongrtsszu. son résztvevő magyar küldöttség hétfőn utazott el Párizsba. A de­legáció tagjai: Lukács György egyetemi tanár, Bereczky Albert református püspök, Vető Lajos Üzemszervezési pályázatot írt ki a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége. Az első három pályatétel: 1. Műszaki minőségi munka ellenőrzése (I. díj 4000, II. díj 3000, III. díj 1000 fo­A« almáit héten az ország szá­mos részén sokévi átlagot meg­haladó eső esett. A csapadék az őszi vetéseket fejlődésbe lendí­tette, a már elvetett tavasziak ke­lését előmozdította és lehetővé tette a vetési munkák kedvezőbb folytatását. A mezőgazdasági igazgatóságok jelentései szerint a vetéseket az egéss országban teljes erővel foly­tatják. Nyíregyháza város pályaudvara a háborá torán súlyos károkat szenvedett. A hároméves terv első esztendejében nagyrészt helyre­hozták a háborús károkat, a ro­mokat helyreállították. Most, a hároméves terv utolsó esztende­jében és az ötéves terv éveiben kerül tor egy új, hatalmas pálya­udvar és állomásépület építésére, amely az ország egyik legmoder­nebb pályaudvara lesz. Mint értesültünk, a hatalmas építkezések előmunkálatai már április 25-ével megkezdődnek. A kisvasúti sínek átépítése az állo­más előtti téren máiv kezdetét is Rövidesen elérkezik a nyolca­dikos diákok nagy napja: leül­nek a padokba, hogy számot ad­janak nyolc esztendő munkájáról. Az érettségin bizonyítják be, hogy mennyiben tettek eleget kö­telességüknek Utána sor kerül a pályaválasztásra, ki milyen mun­kahelyen akarja szolgálni a doh gozó nép érdekeit, ki hol akar résztvenni a dolgozók nagy építő- munkájában. Már most előre ter­vezgetik, latolgatják a nyolcadi­•— Az asszonyok béketáborát én is erősíteni fogom. „ ... hazánk így lesz boldog, erős, művelj és szabad.” Az utolsó szavak zúgnak a rá­dióból, hatalmas szavak, mind­egyiknél új és új fények gyúlnak a hallgatók szemében, újra és újra acélozzák a szíveket, új erőt adnak munkásnak, parasztnak, dolgozónak. Lakatos Árpád tanító ott ül a korláton és talán észre sem veszi, hogy minden szónál bólint — Úgy iesz Rákosi Mátyás, úgy lesz! (sz. n.) nyíregyházi evangélikus püspök, Losonczy Géza államtitkár, Ha. rustyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke, Erdeiné Majláth Jolán, Berki Mihályné főispán és Mihályfi Ernő. rint). 2. Gyártási program készí­tése és határídőzés, 3. Belső anyagmozgatás. A két utóbbi pá­lyatétel I. díja 3000, II. díja 2000, III díja 1000 forint. rület 35.8 százalékát bevetették. E számnál tekintetbe kell venni, hogy egyes növények — így pél­dául a kukorica — vetésideje még nem érkezett el. Az északi megyék a kedvezőt­len időjárás miatt csak később láthattak a vetéshez, de késedel­müket már behozták és teljesít­ményük jóval túlhaladja az orszá­got átlagot. vette. Az új állomásépület, amely­nek az építkezési munkálatai egy­előre három és félmillió forintos költséggel indulnak meg, mintegy 160 méter hosszú és 25 méter széles lesz, a modern építészet remekműve, hatalmas fedett per- ronnal és aluljárókkal. Értesülé­sünk szerint az ötéves terv kere­tében új postaépület, vasutaslak­tanya és Mávapt garázs épül az állomás közelében, de nagyarányú városrendezési és városszépítési munkák is indulnak, hogy az ál­lomás környékét a város legszebb részévé tegyék. kos diákok, A Diákszövetség nyíregyházi szervezete most elha­tározta, hogy a szövetségi funk­cionáriusok végiglátogatják a szü­lőket és a gyermekkel, szülővel együtt beszélik meg a pályává, lasztás komoly problémáját. A diákszövetségi látogatók hasznos tanácsokat tudnak adni a szülők­nek és ennek a közös megbeszé­lésnek komoly eredményei lesz­nek: egyetlen szülő sem fogja fél­teni (.yermeke jövőjét. RÖVID IDEJE annak, hogy az MDP központi vezetősége elfo­gadta az új ötéves tervről szóló határozatát, de a magyar fiatalok széles tömegei között máris ha­talmas visszhangra talált. A mun­kás, dolgozó paraszt és diákfiaía- iok százezrei hatalmas bizakodás­sal tekintenek az új terv felé. Te­szik ezt azért, mert az elmúlt esztendő folyamán, saját sorsu­kon mérték le, mit jelentettek a kommunisták javaslatára megho­zott, ifjúságot védő és segítő in­tézkedések. Az új tanulótörvény megszün­tette az ipari tanulók munkavi­szonyában fennálló visszásságokat és megerősítette az eddig elért vívmányokat: rendezett bért, a 28 napos fizetett szabadságot. Ma már az ipari tanulók nem az üze­met söprik és nem a ,,nagyságos asszonyok” ügyes-bajos dolgait intézik, hanem szakmájuk meste­reivé válnak. A nagyüzemi tan­műhelyek száma csak az utolsó fél év alatt háromszorosára emel­kedett, az öthónapos terv folya­mán 22 millió forintot, 1949-ben 40 millió forintot ruháztak be, il­letve irányoztak elő iparoktatás céljaira. Uj tanulóotthonok gon­doskodnak a faluból a városba feljövő fN'ntok megfelelő lakosá­ról ás ellátásáról. A közeljövőben Újpesten 250 személyes, Diósgyőr, ben 300 személyes otthon épül és az eddigi 3-400 tanulóotthonban lakó fiatal mellett még 1949-ben 3000 fiatal otthonáról történik gondoskodás. Állami segítséggel vált lehetővé a tehetséges fiatalok továbbtanu­lásának megoldása is. A dolgo­zók államában 482 kollégiumban kb. 23.000 fiatal tanul, csak 1949- ben 8 millió forint ösztöndíjat osztottak ki, de ezenkívül is ta­nulóotthonokkal, ruha- és könvv. segélyekkel, új tanfolyamokkal biztosítják a tanulási alkalmat mindenki számára. Az ellenforradalom éveiben a dolgozó fiatalok sorsát bizonyta­lanság, a jövőtől való félelem je­lentette, ha esetleg módja volt iskolázni, utána havat lapátolt és mindenki felett ott lebegett a munkanélküliség veszélye. Ma minden fiatal előtt megnyíltak a kapuk: többezren a Kossuth és Petőfi Akadémiára mentek, hogy Néphadseregünk tisztjeivé válja­nak, mások szakérettségi tanfo­lyamra, a dolgozók iskolájába vagy Révai-osztályokba, hogv a szocialista Magyarország orvosai mérnökei, gazdasági vezetői le­gyenek. A falusi fiatal feljöhet Pestre tanulni. iskolába vagy egyetemre, elsajátíthat valamilyen szakmát. De szükség van rá falu­jában is. Termelőszövetkezeti ve­zetők, közigazgatási vezetők, min­tagazdák lesznek a fiatalok leg­jobbjai. De ha ezek a nagy alkotások mellett egy fiatalnak az életét nézzük meg, akkor is hatalmas változásokat tapasztalunk. Egyen­ruhát vett magának, lakásgondjai nincsenek. Kollégiumban, vagy tanulóotthonban lakik, nyáron 2 hetet a Balaton mellett töltött, részletre könyveket, kerékpárt vett, rendszeresen jár színházba, moziba, a haladó művészeti alko­tásokhoz, mérhetetlen kulturális, sport, szórakozási lehetőségei van­nak. Ezt jelenti a fiataloknak a népi demokrácia győzelme és ezért harcolnak a fiatalok lelkesen, minden erejükkel a 3 éves terv végrehajtásáért. Ezek az eredmé­nyek bíztatják a fiatalokat arra, hogy még jobb és eredményesebb munkájukkal harcoljanak hazá­jukért, 521 ifjúsági brigád, több mint 5000 taggal dolgozik a terv mielőbbi megvalósításán és min­den fiatal büszke a 820 ifjú él­munkásra. A legkiemelkedőbb bri­gádvezetőket, ifjúmunkásokat Pannuska Annát, Bellus Margitét, Tímár Józsefet, Benedek Józsefet, Horváth Istyáut szerte az ország­ban ismerik. Á Duna-Tisza csator­na építéséből százezer munkaórát teljesített az ifjúság. Vidéken a parasztfiatalok őrszemei segítik a dülőbiztosokat nehéz munkájuk­ban, aa EPOSz-brigádok minden­ből ott vannak, ahol műnk áfa, segítségre van szükség. A diákifjúság körében 's meg­változott a helyzet, ebben a fél­évben az egyetemisták 62 száza­léka vizsgázott kitűnő és jeles eredménnyel és csak 4 százaléka maradt el vizsgáival vagy bukott meg. A magyar fiatalok kivették részűket a nagy kudturá'is és sportinegmozdulásokból is, ame­lyeket a népi demokrácia rendw a Munkára Harcra Kész sportmoz­galom több mint 300.000 íiataf rendszeres sportolását, az orszá­gos kultúrverseny több mint 100.000 fiatal rendszeres művelő dését tette lehetővé. A népi de­mokrácia eredményeiből kivették mindenütt a részüket a lányok is, akiknek a népi demokrácia, szem­ben a felszabadulás előtti időkkel, mindenben egyenlő lehetőségeket adott. MINDEN MAGYAR fiatal háti? és érzi, hogy milyen vívmányokat, lehetőségeket teremtett számára a népi demokrácia. Ezért sora­kozik fel most is a MDP által ve­zetett Népfront mögé, mert Hídja, hogy a Népfront választási győ­zelme után, eredményesebben gyorsabban tudnak haladni ae 5 éves terv megvalósításának út.iá« a szocializmus, a boldogabb jtírő felé. Még ebben az évben uj iskolákat építenek Szabolcsban A dolgozók állama már eddig is hatalmas összeget fordított az elhanyagolt, romokban heverő is­kolák helyrehozására. A három­éves terv első két esztendejében újjáépítésre 207 ezer forintot ál­dozott Szabolcsban, felszerelésre pedig 162 ezer forintot. A dolgozó nép is segítségére sietett államá­nak és amikor a dolgozó nép b;r- tokába kerültek az iskolák, csu­pán Szabolcs népe 128.561 forin­Zászlót avatoit a A vencsellői MNDSz vasárnap műsorral egybekötött zászlóava­tást rendezett. A kitűnően sikerűit műsor után ünnepélyesen felavat­ták az MNDSz helyi szervezeté­nek saját erejéből készített zász­laját. tot áldozott gyermekei iskolái­nak rendbehozatalára. A hároméves terv utolsó eszten­dejére két új iskola építését irá nyozta elő a megyében kormányza­tunk, az egyik Geszteréd-Mandel- tanyán épül fel, a másik pedig vagy a kemecsei Körmendi-ta­nyán, vagy a sóstóhegyi tanya­központban. Tanítói lakások szín. tén épülnek: Nyíracsádon, Nyír- adonybaD, Aradványi-tanyán, Ofo­son, Nagyszálláson. vencsellői MNDSz Az ünnepségen a falu apraja, nagyja részt vett, A jól sikerült ünnepély azt mutatja, hogy a vencsellői MNDSz szervezet egyi» ke a járás legnépszerűbb MNDSz szervezetének. Vető Lajos nyíregyházi püspök Párizsban Elindult a magyar küldöttség a béke-világkongresszusra 20.000 forintos üzemszervezési pályázat Jól haladnak országszerte a tavaszi munkák Április 10-ig a tavaszi vetéste­Az ország egyik legmodernebb pályaudvarának építését kezdik meg 25-én Nyíregyházán 4 Diákszövetséggel beszélik meg a szülik a pályaválasztást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom