Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-21 / 91. szám
SZATMÁR-BEREGI MAGYAR NÉP 3. oldal Kötelességtudat és humorérzék jellemzik Chuter Ede angol bel- j ezt a kötelesséiítudást. Másik ügytninisztert. A brit birodalom börtöneiben a korbácsolás rendkívül fegyelmező szokása jellemzi megnyilvánulása az a rendőrkor don, mely a londoni fasiszták tüntető nagygyűlésein védelmezi a résztvevőket-, nehogy egy elhamarkodott brit honpolgár, Hitlerre emlékezve, valami kárt tehessen bennük. Chuter Ede tehát kitűnő belügyminiszter, egyébként bizo nyára nem őt választotta volna Attlee miniszterelnök, a ^munkáspárti" kormányfő, hogy a bi rodalom urainak biztonságát védelmezze. A britek mindig büszkék voltak ragyogó humorérzékükre. Nos, az angol belügyminiszternél ebben sincs hiány. Amikor gondos védelme alatt az angol fasiszták, akik a háború alatt kissé csendben voltak, tijra bontogatni kezdték szárnyaikat Chuter Ede nem volt hajlandó lecsapni rájuk. ,,Ne tiltsuk be a mozgalmat" — mondotta — „legyen humorérze künk”. A miniszter urat szórakoztatta a fasizmus, A miniszter úron a haláltáborok láttán ellen állhatatlan nevetőinger lett úrrá A miniszter úr humorérzéke falrengető és felülmúlhatatlan. Chuter Ede szeret nevetni és szereti a kötelességét. Ennek tulajdo nítható, hogy Angliában jobb ügyhöz méltó buzgalommal tenyésztik a fasisztákat és korbácscsal, gumibottal és atombombával fenyegetik az elnyomott gyarmati népek szabadságért küzdő millióit. Chuter Ede kötelességtudóan megtiltotta az angol munkásoknak ,hogy megünnepeljék május 1-ét. Amikor majd az angol belügyminiszter meglátja a tilalom ellenére felvonuló angol dolgozók tízezreit, ajkára fagy a mosoly. 26-án osztják ki Nyíregyházán a tanulmányi ösztöndíjakat A Magyar Dolgozók Pártja javaslatára kultuszkormany/atunk ösatöndíjakat ad nemcsak az általános iskola növendékeinek, hanem a középiskolák tanulóinak is. Az ösztöndíj havi nyolcvan forint. A nyíregyházi Diákszövetség 20ján osztja ki az első pénzösszegeket ünnepélyes keretek között az iskolákban. Nagy segítséget jelentenek ezek az ösztöndíjai? és egyre inkább lehetővé válik, hogy minél több dolgozó gyermeke juthasson el a középiskolák osztályaiba, egyetemekre, főiskolákra. Taggyűlések a Magyar Qslgozók Pártja nyíregyházi alapszer- vezeteihen Ma délután 6 óraikor a következő helyeken lesznek i taggyűlések: I—II—III—IV. kerület, Friedmann-telep, On- «sa telep, Alsópázsit, Máv. forgalom, ’ Moszk, Kórház, Bőripari munkások, Állami Áruház (utóbbi két szervezet együtt.) 5 órától: dohánybeváltó, 4 órától: villany telep, 3 órától Ny vkv. Pénteken 4 órától: termény és áru rak tár. T agkönyvkiosztó taggyűléseket tartanak ma délután a következő helyeken: Páiya- í*nntarHis és- Fiitőház 3 óra, Rendőrség fél ö óra. Ott Postai. Tejért Nv, Közigazgatás hat óra. Pénteken délután pedig a sajtómuakósok pártszervezetében rendeznek tugkönyvkiosztó taggyűlést. Börtönbe csukták őket 37-ben, meri kenyerei követeltek éhes gyermekeiknek Most vidáman és boldogan élnek a nyírbátori dohánybeváltó munkásnői Ott van mindjárt a kapunál a füstölőház. Ha reggelente elmennek mellette » munkásasszonyok, önkéntelenül is borzongás szalad végig hátukon, fájdalmas vonás Ül szájuk szegletére. Ha ránéz valaki Kovácsné, Tóthné, Szilágyiné vagy a többi munkásasszony, munkás arcára, ekkor mély ráncokat, szenvedésrajzolta barázdákat lát rajta. Ezek is a füstölöház emlékei. Ha valaki megnézi egyik vagy másik asszony gyermekét, akik régebben születtek, amikor , szállásainkon éhínség, fegyver, vakhit és kolera dúlt”, akkor .át.ja, hogy a sápadt arcok, görbe, gyenge csontok a füstölőházra figyelmeztetnek. 20 pengőt kaptunk egy hónapra elvtárs A nyírbátori asszonyok így mondja Ligetfalvi Istvánná. 1937-ben esett ez meg. Nem volt csoda, nem volt országra szóló hír ez, hiszen a munkások nem egyedül a nyírbátori dohánybeváltóban „ku'iztak” nyomorbérért aa urak Magyarországában, nem egyedül a nyírbátori munkásasszonyok gyermekei sírtak otthon kenyérért a rongyos ágyon, nemcsak a nyírbátori kétkezi emberek álmodtak tiszta ágyról, tiszta szobáról, emberi munkáról, emberi bérről. Álmodni szabad volt. De aztán, amitsor már nem bírták! Békeszerető népek találkozója sztrájkot hirdettek. — Adjanak több búit, mert éhen veszünk! Gyarmati és Szondi elvtársak szervezték a sztrájkot. Elszántai? A. kemények voltak az emberek, de erősebb volt az urak csendőrös állama. A bér maradt heti 5 ke\és pengő és 50 fillér kevés fillér. A sztrájkolókat pedig becsukták a füstölőházba, padlóját víz zel öntötték fel, hogy le ne ülhessenek. Sötét volt és hideg. De mindez csak keményebbé fette n M-mV áyokat. A dohányipari kollektiv szerződés újabb kedvezményeket hozott a munkásoknak — mondja vidám, boldog arccal 'Jgetfa’vi Istvánná, a vállalatvezető, aki ezelőtt a báláknál válogatott. _ Most 1 avonta 370—380 forintos fizetést kapnak, ezenfelül fizetett ebédidő, ünnepnap, szabadság, üdültetés, védőéteiek, védőruházatok nyírbátori munkásasszonyok és munkások, hogy mit jelent aa, ha a vállalatvezető Ligetfalvi Istvánné olyan ember, mint ti vagytok1 Rákosi eiv!árs tegnap ezt Így —• Pedig hata.mas károkat okoztak a gazember nácik, 300 mázsa Virginia dohányt raboltak el, lövöldözték az üzemet. — Ennek ellenére 80 százalékos emelkedést értünk el a termelésben. — Az egyik munkás a Kossuth Akadémián van. Az egyik fiunk — teszi hozzá Ligetiné. Ugye értitek ezt mondta: „Hazánk se» a kiasákmányoló tőkések országa többé, hanem a dolgozó népé, a munkásoké, a parasztoké.” (ks) Tegnap ült össze Párizsban a 600 millió embert képviselő béke-világkongresszus, hogy tiltakozzék a háborús uszítok: a fegyvergyárosok, a válságtól rettegő trösztvezérek, a népáruló, munkás- áruló dollárszolga nyugati diplomaták mesterkedései ellen. A békeszerető népek elküldték képviselőiket Párizsba. Tanácsko zásukat, határozataikat az egész világ figyeli, kétezermillió ember szeme néz Párizs felé, azoké is, akik az elnyomott országokból, a gyarmatokról nem küldhették delegátusokat a francia fővárosba. Ma a mi képviselőink is ott ülnek a békekongresszus tanácstermében, nem úgy, mint Newyork- ban, ahol Amerika meghiúsította a békekonferencián való részvételünket. Helyettünk is beszéltek azonban a baráti országok, a békesze. rető népek képviselői. „Ha az Atlanti Egyezményt valóban azért alkották, hogy a népeket egybe tömörítsék — mondta Fagyejev, a világszerte ismert szovjet író -—, vajion miért nem vonták bele a Szovjetuniót? ügy gondolom, az amerikai nép nem azért alkotta meg 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozatot, hogy most Churchill tanítványává legyen a fajelmélet és háborús gyújtogatás terén.” ,,A háború a tőkések hatalmai üzlete — mondta Gullien kubai költő, — A trösztök az emberiség vére és élete árán gazdagodnak.” „A nagytőke szolgálatában álló amerikai kormány letért Roosevelt útjáról — hangoztatta — Rogge volt amerikai igazságügy- miniszterhelyettes, Wallace pártjának egyik vezetője. — Politikáiul? szervezetten fokozza a munkanélküliséget. A békekongresszusnak mindenkit fel kell hívnia, aki sze. réti a békét, hogy politikai véleményre való tekintet nélkül egyetlen táborba tömörüljön. Ha Sztálin kijelentette, hogy kész a tárgyalásra, az amerikai népnek kötelessége, hogy megértesse Truman elnökkel: valóban eljött a tárgyalások ideje.” „Kérlelhetetlennek kell lenni azokkal szemben, akik mások ■'letéve! játszanak — szólalt fel Pavlenko, Sztálin-díjas író. — Az anyák nem azért nevelik fiaikat, hogy azok Hitler-féle őrült politikusok érdekeiért elpusztuljanak.” így vélekednek a világ haladó erői a béke megvédésének ügyéről. Ugyanez az elszánt békeakarat nyilvánult meg a newyorki kongresszust megelőző napokban a sportcsarnoki magyar békegyűlésen is, ahol Révai József elvtárs megjelölte a magyar dolgozók feladatait a béke védelmében. Ma ott vannak Párizsban a magyar munkások, dolgozó parasztok, nők képviselői. Elment a békekongresszusra Lukács György, az európai hírű tudós és elmentek az egyházak haladó képviselői, Vető Lajos és Bereczky Albert püspökök. , Elmondják Párizsban, hogy a dolgozó magyar nép az építés lázában ég. Elmondják, hogy ebben az évben sikeresen befejezzük a hároméves tervet. Jövőre újat kezdünk, ötéves tervet, amelyhez az elkövetkező hetekben, az országgyűlési választáson adja hozzájárulását a dolgozó magyarok társadalma. Elpiondják, hogy máris jobban élnek Magyarországon az emberek, mint 1938-ban és az életszínvonal öt év alatt még 50 százalékkal fog emelkedni. _ Elmondják, hogy a magyar dolgozók számára szép lakások épülnek, van ennivalójuk és ruhát is tudnak vásárolni, egyre kevesebb a munkanélküli és az ötéves terv folyamán munkaerőhiány lesz. — Néni úgy, mint a nyugati országokban, ahol csökkenő bér, növekvő munkanélküliség jelzi egy új válság közeledtét. Elmondják, hogy a magyar nép éppen azért, mert élni akar, mert építeni akar, nem akar háborút, de ha rákényszerítik, kész megvédeni az országot, mert a saját hazáját, a saját jövőjét védi. Elmondják, hogy a magyar nép nem ijed meg az ágyúgyárosok megfélemlítő politikájától, mert tudja kötelességét a bébi védelmében. így lesznek erősebbek a nyugati országokban is a békét követelő dolgozók, ha mi teljesítjük kötelességünket a béke védelmében, így szállnak szembe egyre határozottabban Trumanékkal, és Rogge volt igazságügyminiszterhelyettessel követelik: teljesítse Truman választási ígérgetéseit és egyezzen meg a békét védő, a bí két szerető Szovjetunióval. így hiúsulnak meg a Hitler.féle őrültek pusztító tervei, így szilárdul meg a termelő, az építő béke. Ma reggel igazgatói értekezlet Nyíregyházán Mai reggel kilenc órától Szabolcs nevelői igazgatói értekezletet tartanak a városháza nagytermében. Eredetileg az volt tervbevéve, bogy Szávai Nándor kultuszállamtitkár tártja meg a referátumot, azonban mint értesültünk Szávai elvtárs fontos elfoglaltsága miatt ezúttal nem jöhet le Nyíregyházára, hogy meglátogassa a Nevelj jobban mozgalomban élenjáró szabolcsi nevelőket. A központi előadó Faragó László elvtárs lesz az uj pedagógiai főiskola igazgatója. Ösztöndíjat kapnak a jólSanuló szatmári diákok Igen kevés munkás és dolgozó paraszt gyermeke kerülhetett! be a felszabadulás előtt középiskolákba és akik mégis felküzdötték magukat a középiskolákig, a legnagyobb nehézségek árán tanulhattak csak. Ösztöndíj akkor is volt, de kik kaptlák? A legtöbb esetben azok, akik egyáltalán nem voltaic rászorulva. Ma a munkásosztály vezette népi demokrácia iskolapolitikája lehetővé teszi minden dolgozó gyermeke számára a továbbtanulást és hogy a munkás- és parasztfiuk csakugyan megállják helyüket a középiskolákban, öszltöndijjial segiti azokat közülük, akik szorgalmasak, jól tanulnak. Szatmárban is sok szegény- sorsú diák részesül ösztöndíjban. Az ösztöndíjakat ünnepélyes keretek között osztják ki április 25-én Mátészalkán. Az 5 éves tervvel boldog, erős, független Magyarországért! 1949 ^Drilis 21. f\snitÄrt1"k
