Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-12 / 84. szám

1949. április 12, kedd NYÍRSÉGI magyar nép 3- olda] ■BHMHMaHBBHanMBHHS müLMMJJJ—»aBawa^SBW ijfc'Mt.»! „Mem alkuszuk többé...“ Örömujjongvai dobbant meg 1849 dicsőséges tavaszán „az ellenségtől még ez év végéig ' szűz Szabolcsnak“ minden ^becsületes, s a szabadsá­gért élő-haló lakosa“ szive, amikor lovas futárok vitték a falvakba, községekbe Bónis "Sámuel teljhatalmú kormány- biztos meghívóját: „Folyó hó 6-án, azaz a reánk jövő va­sárnap délután 3 órára Nyír­egyházán Magyar Ország Függetlenségi Nyilatkozata kihirdetése tekinteteiből nép- gyülés fog rendeztetni, hova is minden honpolgárt ezennel meghívok“. Ugyanakkor por- bataposott kétfejű sasos cí­merek, fekete-sárga táblák jelezték a szabolcsiak diadal­mas örömét. Pergett a dob, ujjongott a szó: „Feő Ispán Úrtól érkezett rendelet foly­tán a községek elöljáróinak ezennel szoros és múlhatat­lan kötelességébe tétetik azonnal gondoskodni, hogy minden cimek és felírások, melyek a száműzött habs- burgi Házra visszaemlékez­tetnének, rögtön megsemmi­sít t essenek“. Az ujjongó szó a debrece­ni Nagy t emplomban hars an t fel először, amikor Kossuth vezetésével az országgyűlés kimondotta 1849 április 14-én az átkosemlékü Habsburg- ház trónvesztését. Régen várt erre a pillanatra a ma­gyar nép, háromszáz hosszú, keserves esztendő érlelte ezt a napot és különösen idősze­rűvé tette 1848—49 egyéves, kemény, áldozatos küzdelme. A hírhedt március 4-i csá­szári matnifesztum nem rémi­tette meg a felkelőket. így árt erről akkoriban iá, Már­cius Tizenötödike: „A már­cius 4-i manifesztumra vála­szolni kell, a császári mani- fesztum Magyarország min­den becsületes lakosát, ma­gyart és nem magyart. . . . egyetlen egységbe kell, hogy forrasszon, az önkényuralom ellen, a nemzet jogait“*“meg­semmisítő nyilatkozatra min­den becsületes magyarnak csak egy válasza lehet: Nem alkuszunk többé az osztrák dinlvsztiával“. . . . „bekövet­keztek a napok, megérlelőd­tek ,a körülmények, hangos szózatot, kisérve ágyúink dör­gésétől kell bocsátanunk és tartózkodás nélkül, egy szív­vel, lélekkel kell kinyilatkoz­tatnunk, hogy Magyarország független ország s a Habs­burgok dinasztiája e nazában mindörökre megszűnt uralko­dó lenni.“ Ez volt a magyar nép kívánsága és Kossuth nem törődve az ingadozók és megalkuvásra törekvő kép­viselők remegésével, a deb­receni nép ezreinek színe előtt bejelentette 1849. ápri­lis 14-én: „Az ausztriai Ház árulása, hitszegése és a magyar nem­zet ellen fegyverfogása által elszakítván a közte és köz­tünk fennálló kapcsolatot, Magyarország uralkodására méltatlannak nyilvánittatik, örökre számkivettetik.“ Ezzel a nyilatkozatva! vis­szavonhatatlanul eltökélte a magyar nép magát arra, hogy utolsó csepp véréig küzd a szabadságért és hogy ezt nem sikerült megtartani, nem a magyar nép elszántsá­gán és lelkesedésén múlott. A környező országok uralko­dóinak nem tetszett az, hogy szomszédjukban egy nemzet szabadságot- és forradalmat hirdet a zsarnokok ellen Megjelentek % cár katonái és elkövetkezett Világos. Ma, száz esztendővel 1849. április 14-ike után újra sza­bad és független a dolgozó magyar nép, s ma száz esz­tendővel 1849. április 14-ike után újra kényelmetlen ez a -zabadság a zsarnokok, az imperialisták számára. Azon­ban 1949. április 14-ike után nem következik Világos. Nem következik azért, mert ez a szabadság megdönthetetlen, mert a szomszéd népek sza­badsága is erős, mert a világ minden dolgozója szabadsá­got akar és elsősorban és legfőképpen Oroszország töb­bé nem a cárok Oroszorszá­ga, hanem helyette őrt áll az orosz munkások és parasztok állama, a hatalmas, győzte? szocialista Szovjetunió, min­den népek szabadságának, függetlneségének. békéjének őrzője. Kijelölik a kisvárdai tüdőgondozó helyét Megírtuk már, hogy járási tüdőgondozót állítanak fel Kisvárdán. A tüdőgondozó épületének és a berendezés megvásárlására már megér­kezett Kisvárdára a népjóléti minisztérium kiutalásra- — A közeli napokban „ község elöl­járósága megvásárolja a tüdő­gondozó épületét. A járási tüdőgondozó létesí­tésével óira lehetőség nyílik Kisvárdán a tüdőbetegek be­hatóbb kezelésére. Volt ugyan­is már ©géseségház Kisvárdán, de annak teljes felszerelését magukkal hurcolták a menekü­lésük közben is e- ak rombolni tudó német csapatok. A tüdői­be tegek kezelését a köriilmé- nvekhez képest a helyi kórház látta el. Értesülésünk szánni május hónapban már megnyit­ják az új tüdőbeteggondozót. Nem fizeti alkalmazottját Szűcs Gyula nyirbogáti kulák Varga Bálint 17 évet? men- he-lyi fiút fogadta fel cseléd­nek Szűcs Gyula 60 holdas nyirbogáti kulák. Úgy gon­dolta, hogy a fiatal munka­erőt kevesebb bérért fogja agyondolgoztatni. Később, ja­nuár 1-től már a kevés bért sem fizette ki neki, hálók elyét az istállóban jelölte ki és a kollektív szerződésben megál­lapított ellátás helyett ételma­radékot adott neki. A nyírbogát! DéFOSz éber­ségét azonban nem tudta ki­játszani Szűcs Gyula. A Dé­FOSz földmunkástagozatának tudomására jutott a dolog és a cselédnyúzó kulák ellen megindították az eljárást. Tömérdek áru, vidám vásárlók a nyíregyházi vásárban A színes, lármás forgatagban hiába igyekszik az ember megcélozni a mézeskalácsos. -átor integető ponyváját, akár akar, akár nem, a csizma-diák­hoz sodor ja tömeg. A vihánooló tavaszi szél té­pett papírdarabokat, cukros- zsaoskékat, elpukkant léggöm­böt kavar az út közepén a gu­ruló kerekek között, aztán gondol egyet, felkapja a sze­metet és a nyírségi csípős Du­mákkal együtt a vásárosok kiöé zé ragadja. Vele együtt kering a rikoltói Zsivaj is. — Idejöjjön asszonyság! — Halló mama, ilyet még nem látott maga! Itt a cs-upa olcsó­ság! Itt az olcsóbb, itt vegye! — Aki nem vesz, annak nem lesz! Három zöldparolis katona- gyerek a fényes csizmákat né­zi, tapogatja. Kádár Sanyi, bi­hari parasztióú még n port is lefújja róla. — Csizmát akarnak venni haj társ? — Nem csak azt gusztál- juk, hogy milyen olcsón ve­hetnek húsvétira — mondja Tóth Bandi — 200 forint csak ez a tükrös­— Mi csak szívet vásáro­lunk az ujfalusi lányoknak — nevet a másik. Bujdu Tibor. Meg piros- iszalagot, — Csizmát ráérünk, ha tisz­tek leszünk — kiáltja utánam vidáman a három parasztfiu és elkeverednek a pántlikás sátrak között. A fejét vakarja Szemán József szíjgyártói. — Sok az áru. Ha közénk -keveredik egy vevő ezen-zá- mot venni, azt se tudja merre kapja a fejét, azt sem tudja kitőil vegyen. Egyszerre ro­hanjuk meg, hogy melyikünk adja olcsóbban. Egy postás évődve tanácsol — Mért nem árul malacot, az hamarabb elkel, mint az istráng. Traktorral szánt nem­sokára minden paraszt, Az­tán magyarázva teszi hozzá — a malac is olcsó. 400-ért lehet venni egy pár süldőt, legutóbb 800-at is elkértek érte. Nagy embercsoport vesz körül egy kiabáló vásá­rost. Papírsípot ragaszt a nyelvére és úgy mag'aráz. — Itt a csuda emberek! — Mindenféle madárhangot utá­noz, csak hatvan fillér da­rabja. , . Kidagasztja az arcát s már s mintlia kanárik, őrizek, vere­bek ülnének a szájában, fü­tyül, csicsereg, búg a papír- síp a nyelvén- Egy apró kék- nyakkendős úttörő tátott száj­jal bámulja, aztán ©]akotor a zsebéből hatvan fillért. Az ember markába nyomja. Aztán öcsém vigyázz, mert ha felülsz a fáin, öt perc múl­va lelőnek mint a verebet. Harsogó nevetés viharzik fel a nézőkből. Fehérneműt, ruhát váloga* egy házaspár. Három gyerek topog körülöt­tük. Szekrényesek Királyte­lekről. Alkudoznak nags-ok at, ha másból nem, szokásból- — 300-ba kerül a három gyerek­ruha. — Siessenek, -mert az ötéves terv végén tázszíerannyit vehet­nek. A gyerekek büszkén próbál­gatják a húfvéti locsoikodá-si ruhákat, de félszemmel a kör­hinta felé pislognak. Hát hogy­ne! Csupa repülőgép kering körbe igazi szárnyakkal. Arrébb Kis András a’sósi- mai ötholdás kapa-nyeleket próbálgat- a markában. — Csak görcsös ne legyen, mert feltöri a kezünket. A táncoló szél mégjobban kavarja -a port, mintha egyre vidámabb lenne ő is, ennyi tö­mérdek áru láttán, végigzörög a vereshagyma-hegyek tete­jén, áttánool -a- teknőkön, hor­dókon, szerszámnyeleken, meg- lebegtíeti a tarka pántlikákat, vásznaikat, ruhákat, pajkosan homokot szór a tükrös niézes- kalácsols szívekre, fényesen ragyogó csizmákra, aztán gú­nyosan a fülébe dudál az öreg Búza-térnek. — Látod, négy évvel ezelőtt csak rozsdás patkiészeg-et árul­tak itt az lólcskások, most meg ez van- öt év múlva meg már elég i?em 1 eszel az áruk befo­gadására. fi legmagasabb kitüntetési kapta egy nyíregyházi munkásfiu A napokban levél érkezett a nyíregyházi polgármesteri hivatalhoz a Kossuth Akadé­miáról. Szamosi ezredes baj­társ, politikai nevelőtiszt irta a levelet és nagy örömmel közli a dolgozókkal, hogy Kerekes Imre nyíregyházi munkásfiu a Kossuth-Akadé- mián a félévi zárlat alkalmá­val a legmagasabb kitünte­tést, „két sáv, egy gombot“ nyerte el. Számos nyíregyházi mun­kás és dolgozó parasztfiu van és készül most is a Kos­suth Akadémiára, hogy a dol­gozó nép szabadságának és békéjének őrzésére hivatott néphadsereg tisztjei legye­nek. A nyíregyházi dolgozók büszkén gondolnak ezekre a fiukra és különös öröm tölt el minden dolgozót, hogy a nyíregyházi fiuk megállják helyüket és a Kossuth Aka­démián is az elsők között vannalk. Miit faggasd á ka t tüntettek ki Tisxalökön Vasárnap délelőtt ünnepé­lyes keretek közt adták át hét kitüntetett gazdának a „Min- tagiazda“ jelvényeket és okle­veleket Tiszalökün. Az ünnepélyes jta.lási közönsége a közérdekű hír­szolgálat meghallgatása után az ÉPOSz kultúrtermébe vo­nult, ahol Caikós Mihály, a DéFOSz tiszai tiki titkára nyi­tóba meg az ülést. Vajda Márton elvtárs is­mertette a termi lés.: verseny­mozgalom jelentőségét és a mintagazdáik szerepét a mező- gazdaság fejlesztésében és korszerűsítésében t A ünnepi beszéd után ad­ták át Tóth István, Tarr Gá­bor, Borivó József és Fii Rip Gábor mint-agazdáknak a ,,Mintagazda'‘ jelvényt, okle­velet és 500 forint jutalmat, Veress Sándor, Tilk Mihály ér Tarr Józsiéi gazdáknak az el­ismerő oklevelet ős 300 fo­rint jutalmat. A kitüntetett mintagazdák és okleveles gazdák a jutal­mak átvétele után ismertették azokat a teljesítményeket, ame­lyekkel a kitüntetést kiérde­melték és termelési midkteze- reiket. Hangoztatták, rajta lesznek, hogy módszereiket, amelyek gazdálkodásukat elő­mozdították, minél szélesebb körben ismertessék. Nyíregyházán is működik a Közületi Ingatlan Központ A nyíregyházi városházán is megkezdte működését a KIK., a Közületi Ingatlan Központ. A KIK. működési körébe a közületi és elha­gyott ingatlanok karbantar­tása és hasznosítása tartozik. A központ oi város kezelésé­ben működik, vállalatvezető­je Horváth József elvtárs fe­lette hivatali vonalon Kiss Zol­tán elvtárs, polgármester áll. A KIK. működési területe rövidesen kibővül az egész vármegyére, hatáskörébe tar­tozik majd az egész várme­gye területén lévő közületi és elhagyott ingatlanok hasz­nosítása és karbantartása is. Tanfolyamot rendez Nyíregyháza város a leendő munkás-tisztviselők képzésére A Magyar Dolgozók Pártja várospolitikai bizottságának javaslatára Nyíregyháza vá­ros gyors- és gépíró tanfolya­mot indit, amely április 15-én kezdődik. A tanfolyam célja, hogy végzett hallgatóival _ ki­küszöbölődjék az a hiány, amely jó gyors- és gépírói munkaerők területén fennáll. A tanfolyamot végzettek nem­zeti vállalatoknál helyezked­hetnek majd el, de elsősor­ban a közigazgatásban. A gyors- és gépirotanfolyam hallgatói a munkások közül kerülnek majd ki é? a tan­folyam végzésével, mint tisztviselők viszik majd jól a hivatalukban osztályuk és az egész dolgozó nép ügyét. FÜRDESSEN a nyírségi Magyar Népben Ha rossz az Írógépe, adja szakember kezébe NÉMETH JÓZSEF Írógép műszerész specialistának. Bercsényi utca 5. szám. K>rbanO rríst élesén vülrick -----------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom