Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-18 / 292. szám

1948. december 18. szombat NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal Nem a kulik is a pap magyaráz már a szövetkezetekről Magyon Egyhetes gazdasági tanfolyamot hallgatnak a dolgozó parasztok öreg este van. Az 1000 la­kosú község kis parasztházai- ban petróleumlámpák pislog­nak. — Lesz villany is, — mond­ja vezetőnk —, mindent sor­jában csinálunk. Előbb Lak­ta ig vezetik el, majd onnan hozzánk is. Az iskola előtt nagy árnyé­kokat rajzolnak a földre a tanteremben mozgó alakok. — Egyre gyülekeznek az egy­szerű, dolgozó parasztok. — Nagy az érdeklődés, hiszen ilyen még nem volt a község­ben, mint ami most van! Ko­moly, képzett szakelőadók egyhetes gazdasági tanfolya­mot tartanak. Olyat, amilyen jelenleg 95 működik a me­gye különböző részeiben. Már vagy ötvenen szórón, ganak a teremben, amikor Ra­dies András előadó megkezdi előadását, A szövetkezetről van szó, gazdasági életünk egyik legdöntőbb kérdéséről. Arróll a kérdésről, amit eddig a kulákok ,meg a papok ma­gyaráztak a szegényparasz­toknak és rosszindulatú, ha­zugságaikkal elrémítették őket a szövetkezéstől. Kétórás vita az előadás után A hallgatók vatíl-ággal it­ták az előadó szavait. Gyakran helyeslőén bólongattak és egy­re derültebbé váló arcuk eb árulta, hogy tetszik az, amit a szövetkezésről halla­nak. És az előadás után kér­ges, dolgos paraszttenyerek egyszerre verődtek össze, mu­tatván, mennyire szívük sze­rint beszélt Radios gazdatárs. Nem egészen egy óráig tar­tott az előadás, utána aztán a kérdések özönével ostromol­ták meg a hallgatók az elő­adót. Minden kérdés, minden elhangzott paraszt-zó ékes bi­zonyságot tett amellett, hogy a falu érdeklődik a szövetkezet iránt, akarja is, de előbb meggyőződik, hogy mi jó szár mazik neki belőle. Jól van-ez így; akkor szövetkezzenek a dolgozó parasztok, ha már meglátták: ez az egyetlen ki­vezető út, ami megmenti őket az elszegényedéstől, a tönkre- menéstől. 50 kérdés - 50 felelet — Gazdatársam, a kulákok azt mondják,-hogy adjuk el az állatokat és együnk-igyunk, mert a szövetkezetben elve­szik tőlünk az állatokat. ' — Gazdatársam, a kulákok azt mondják, hogy elszegénye­dünk, lerongyolódunk, ha szö­vetkezünk, mert csak annyit fogunk kapni, amennyi éppen ennivalóra elég és megszaka- dásik fog kelleni dolgozni. így hangzanak a kérdések egymás után és az előadó min­den- kérdésre válaszol: — Az olyanfajta zsírosgaz­dáknak, mint Graczka Mihály és társai, persze az volna jó, ha a kisparasztok most mind mennyi földet adott és ki mennyit dolgozott. Ami pedig az elszegényedést illeti, hát el tud valaki képzelni olyas­mit, hogy gépekkel, elsőrendű eszközökkel, műtrágyával, kö­zös munkáival valahol keve­sebb teremjen? Ami pedig megterem, az mind a szövet­kezőké. Sportmérleg A kereskedelmi iskola Már említettük, hogy mér­leget készítünk a nyíregyház, középiskolák ezévi sporttevé­kenysegéről. — Elsőnek a kereskede-lmi középiskolát iá. ogat tűk meg, ahol Ny. Nagy István sporttitkár a hi­vatalos jegyzőkönyv alapján elénk tárta az iskola ezévben cörtént sporteseményeit. Első­sorban — mondta Nagy Ist­ván — volt osztálytársamról, Mitról György' európabajnok úszóról 'emlékezünk meg. Az ő szellemében haladunk mi is tovább. Szérumában Gregori, Ko­vácsvölgyi és Nagy István az említésreméltók, talajtornában Hoffman és Mikola járnak az élen. Az atlétika is fejlett, az NyVSE középtávfutói java. részt innen kerülnek ki, így Dömötör, aki 1500 méteren és Ny. Nagy István 800 méteren a kerület legjobbjai közé tar­toznak. Joggal mondhatjuk, hogy a diák-labdarúgás fel­legvára a kereskedelmi isko­la. Harminc aktív labdarúgónk van leigazolva különböző egyesületekben. A kerületi diák-labdarúgó bajnokságot is mi tartjuk. Itt van a Mogürt hivatásos ökölvivója, Borsodi is. A jövő évi tervben egy 'ökölvívói szakosztály is szere­pelni fog. Röplabdaceapatunk a nyíregyházi bajnokságért fo­lyó küzdelemben biztos máso­dik helyen áll. Különösen a talajtorna az a sportág, amelyben különös­képp legjobbak Nyíregyhá­zán. Azonkívül a labdarúgás­ban elért eredmény is hozzá­járul, hogy előkelő helyen szerepeljenek a középiskolák között. Felkérem a NyDSzSE I. és II. csapatbeli összes játéko- j sait, hogy 18-án, szombaton ! ; délután 4 órára Deák Ferenc | utca 7. szám alatt fegyelmi j terhe mellett jelenjenek meg. Intéző. Szerencsés kimenetelű baleset a pátrohai állomáson Szerencsés vasúti baleset színhelye volt a közelmúltban a pátrohai állomás. Este 8 órakor futott be a 4. vágány­ra Nyíregyháza felöl egy sze­mélyvonat és nekiszaladt a vágányra kidobott teherko­csiknak. A vonat oly. lassan ment már az állomáson, hogy nagyobb baj nem történt, csupán két ütköző sérült meg. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálatot tart december 18- 2Í -lg1 Török gyógyszertár, Hatzel tér. —- Nyíregyháza és Vidéke Hitelszövetkezet, Nyíregyháza ■ Luther utca 5. szám alatti ; székházában folyó hó 19-én, I vasárnap déli 12 órai kezdet­tel tagértekezletet tart. Fel­kérjük a tagokat, hogy az érte kezleten minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. Nyíregy­háza, 1948. december 16. — Igazgatóság. — A kereskedelmi alkal­mazottak szakcsoportja hét­főn délután tagórtekezletet tart a Zrínyi Ilona utca 2. sz. alatt. — A fodrászmunkások szak- csoportja lS*én délután fél 3 órakor taggyűlést tart. — A MDP I. kér. pártszer­vezeteinek nőtagjai a Rákó­czi utca 4. szám alatt tea dé­lutánt rendeznek. A tea- délutánt, amelyen tánc és sorsolás is lesz, délután hat órai kezdettel rendezik meg. Rendet teremtünk! Rákosi elv/társ beszéde nyomán uj lendületet vett a munka az egész ország terü­letén. A gyárak munkásai rohambrigádokkal indulnak harcba a termelés fokozásáé’^ dolgozó parasztságunk alig, hogy megnyerte az őszi ke­nyércsatát már terveket ké­szít a tavaszi munkaverseny­re, szövetkezetekbe tömörül, hogy még nagyobb és fehé­rebb kenyeret tudjon biztosí­tani társainak és saját magá­nak. Dolgoznak, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak, tudják, hogy ezzel a szocia­lizmust építik, a jobb és igazságosabb világot, tud­ják, hogy ezzel a demo­kráciát erősitik, amely gyá­rakat, földet adott nekik. És amikor ilyen spártai szellemmel építjük jövőnket, megdöbbenve látjuk, hogy még mindig vannak az or­szágban olyanok, akik gátol­ni akarják ezt munkát. Fa­siszták, hazaárulók uszítanak szemérmetlenül a dolgozók ellen, a demokrácia ellen. Népi demokráciánk erősö­désével a kizsákmányolok, a reakciós erők képviselői fo­kozatosan szorulnak ki a gaz dasági és politikai halálom­ból. Fokozatosan szorítota ki őket a nép, azonban még nem számolta fel őket végle­gesen. Újabb és újabb hadál­lásokat kerestek, ahonnan folytatták romboló tevékeny­ségeiket. Újabb és újabb szö­vetségeseket találtak. így fogtak kezet a volt bankárok, földbirtokosok, és gyárosok, háborús uszítok, a dolgozó nép ellenségei Mind- szenty bíborossal és vele együtt a klerikális reakció­val. Nem volt nehéz a kap­csolatokat megtalálni. Mind- szenty és társai bebizonyítot­ták a felszabadulás előtt, hogy ők a múlt urainak, nép­elnyomóinak hű társai és maguk is azok. Senki sem csodálkozik azon, hogy ma ez a díszes társaság nem ismeri el a földosztást, „bűnnek“ mondja a gyárak birtokbavé­telét a nép által, de meg­döbbentő az, hogy mindezt a vallás felhasználásával teszik. De bármennyire is igyekez­nek vallási mezbe, papi talár­ba bujtatni aljas szándékai­kat, a dolgozó népet nem le­het félrevezetni. „Az ujgazda kezdi megér­teni, hogy a papi reakció de­mokráciaellenes bujtogátása mögött ott leselkedik a monó vágy, hogy az érsek és püs­pökök újra visszaszerezzék maguknak és a nagybirtoko­soknak a tiz és százezer- hol­dakat“ — mondotta Rákosi elvtárs. — Ezért gyalázzák a demokráciát, ezért uszítanak háborúra, ezért paroláznak Amerikával. Látják a dolgozók és ezért dörömbölnek felháborodottan a püspöki paloták, plébániák aj ain munkások, dolgozó pa­rasztok, haladó szellemi mun­kások. Ezt követeli a nép: Elég volt! Eddig türelmesek vol­tunk, de tovább nem tűrhet­jük ellenségeink szabad ga­rázdálkodásait. És a püspöki paloták, plébániák lakóinak dönteniük kell. Vagy a dolgozó nép mellett állnak, vagy gyalá­zatos hazaárulókká válnak. Vagy Hám János, Mindszenty útját választják, vagy a bra- nyiszkói hős papét. Hajlan­dók-e részt vállalni az ország épitő munkában, haladnak-e a dolgozók utján, vagy pedig jgjátként keresetbe fekszenek az utón? A nép győzedelmesen tör előre felemelkedése felé, a dolgozók élcsapatának veze­tésével, a Magyar Dolgozók Pártjával. Megvívja harcát és győzni fog, mert igazsága is és ereje is van. „Annak a türelmi politi­kának, amely elnézőbben ke­zelte a papi, vagy bibornoki talárban garázdálkodó Kéme­ket, árulókat, valutacsempé­szeket és a Hubsburgok visz- szahivóit, a fasisztákat és a régi reakciós rend hiveit, — ennek a politikának vége“ ...s ha a rendet nem tudjuk kölcsönös megegyezéssel lét­rehozni, akkor megteremtjük a nép kívánságára, az állam erejével.“ S. I. 20.000 forintot utalt ki a közmunkaügyi minisztérium a Család-u. és Belső-körűt összekötésére Járhatatlan dágvánnyá vál­toznak egyes nyíregyházi ut­cák, ha beállnak az őszi eső­zések, vagy a tavaszi olvadá- dások. Különösen a város külső részeire mondhatjuk ezt el, amelyekre semmi gon­dot nem fordított az elmúlt népelnyomó rendszer város- politikája, így például a Buj­toson, a város legmélyebben fekvő részén válnak járhatat­lanná az utak a vizesebb esztendőkben, már csak azért is, mert ennek a városrésznek minden utcája földút. Városunk mindent elkövet, hogy ezeket az utcákat rend­behozathassa. Hosszú időt vesz igénybe, de örvendetes, hogy máris megkezdték. így — mint értesültünk — az épí és és közmunkaügyi miniszté­rium december hóra 20.000 forintot utalt ki közmunka címén a Belsőkörút és Család utca közötti ut földmunkála­taira. — A magánalkalmazottak szakszervezete 18-án délután 6 órakor tartja meg taggyűlé­sét. JL P JL I« Orion Philips-Siemens 6-9 havi részletre Unj» Mlt OS RŐffDDl KcsClUOfC Csillárok, kerékpárok nagy választékban Rilfa FlíliÖU Cc|ücl lÍWlIíplíi(l Mihozzánk fs Jöjjenek el na ilyenre nálunk is. Nem le­helnie valahogy megcsinálni? szívesen biztosítunk lakást, ennivalót, csak jöjjön hozzánk is valaki! Aztán merje mégegyszer mondani valaki, hogy a ma­gyar parasztnak nem kell a tudomány, hogy úgy akar él­ni, ahogy a nagyapja tengő­dött! (ks) eladnák az állataikat. Földet már nem vehetnek, hát állat­tal akarnak kereskedni. — A szövetkezeti gazdálkodás kü­lönben teljesen önkéntes, sen, kitől nem vesznek el semmit és az a föld, amin közösen fog­nak gazdálkodni, az övék ma­rad, a terményekben asze­rint fognak részesedni, ki 50 hallgató! 50 kérdést tett fel az előadás üán és talán éjfélig sem értek volna a kér­dések végére, ha a petróleum, lámpa fel nem mondja a szol­gálatot. Néhány parasztbácsd szólítja meg kifelémenet az előadót: — Mi a Kauzsa tanyáról jö tünk be, hogy meghallgas­suk az előadást. Szükség vol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom