Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-18 / 292. szám
4. oldal nyírségi magyar nép 1948. december 18. szombat A marxizmus-leninizmus tan'« tása szerint a Pártnak a hatalom meghódításáért és meg tartásáért vivott harcában egyik döntő feladata a munkásság és parasztság szövetségének megteremtése. A örténelem idáig nem ismer űyan esetet, hogy a parasztiág valamikor is képes lett zolna egyedül, estik a maga erejéből felszabadítania önmagát, mint ahogy nem is telette, mert milliónyi apró nagángazdaságai szétszórt- iága miatt elszigetelten él a aivakban. Emiatt szervezeten és igy nem összpont-osit- íatott soha olyan nagy erőt, tmely elegendő lett volna i földesúri és tőkésosztály uralmának mogseimnisitésé- •e. Felszabadulását a földes- in és tőkés iga alól — ahol ;ddig sikerült — mindig a nunkásosztálv vezetése alatt rivta ki. A munkás-paraszt szövetségen belül a munkás- isztályt illeti a vezető sze- ep. Azért a munkásosztályt, nerti gazdaságii rendünkben, az párnák vitathatatlanul dön- őbb a szerepe, mint a mező- gazdaságnak; azért, mert az pari munkásság nagy tömegei együtt élnek a gyárváro- iokban, együtt vannak a nagyüzemekben, politikailag e.jlettebhek s a dolgozók akaratának éppen együttélő, íagy tömegük miatt, sokkal íagyobb súlyt is tudnak ad- d. Harmadszor azért illeti neg a munkásosztályt a ve- ;etőszerep a munkás paraszt szövetségen belül, mert a történelemben ő az egyetlen >lyan erő amely következetesen szembenáll mindenféle dzsákmányolással, amelyet íem köt a termelőeszközök nagántulajdona s ezért hajt- latatlanul és ingadozás né)- lül vezeti a dolgozók harcát, gy a parasztságét is, a ki- :sákmányoló földesúri és íagytőkés osztály uralmának negdöntésére. A felszabadulás után a nagyar ipari munkásság és innak vezető pártja, a Magyar Kommunista Párt leg- őbb feladatául tűzte ki a nunkásosztály és a parasztág szövetségének kiépítését, izorosra kovácsolását és »szinte elmélyítését. Hogy hat hét alatt sikerült negvalósitanunk olyan hat-al- nas történelmi munkát, ímelyért Dózsa György óta 00 esztendőn keresztül any- ( iyi véráldozat, szenvedés és :önny árán hiába küzdött a nagyar földmives • szegényég, az elsősorban az ipari runkásság gyors és erélyes ámogatásának: a földreform üzében megszületett munkásaraszt szövetségnek köszön- ető! Az 1945-ös őszi választás tán felocsúdó magyar reak- iónak, amely a Kisgazdaárt jobbszárnyán levegőhöz ltott, legfőbb törekvése az olt, hogy visszacsinálja a lldreformot, visszaadja az ri birtokosoknak a földreform an elvett földjüket. Az ellen forradalmi kísérlet hire futótűzként terjedt el az országban, parasztküldöttségek százai jöttek a. fővárosba segítséget kérni az ipari munkásságtól, és annak vezető pártjától, a Magyar Kommunista Párttól. És a munkásosztály a segítségére sietett a parasztságnak most, a kiosztott földek megvédésében is. A munkásság erélyes fellépése meghiúsította a magyar reakció veszedelmes kísérletét s újabb hatalmas győzelemmel gazdagította a munkás paraszt szövetség útját vn demokráciában. Nem utolsó sorban a munkás paraszt szövetségnek köszönhető, hogy sikerült kiszorítani a kormányzásból, a hatalombál a reakciót, hogy sikerült a népi demokráciát politikailaor és gazdaságilag megszilárditani. A közös harc és munka nyomán erősödik a parasztság széles tömegeiben is az a tudat, hogy ez az ország az ő országa is. Ennek a gondolkodásnak fényes bizonyítéka az 1948-as beszolgáltatás páratlan sikere. Az ipari munkásság nemcsak a nagy politikában támogatja a dolgozó parasztságot, hanem az egyszerű falusi élet mindennapos apró csep- rő gondjaiban és bajaiban is. Ezt a mindennapos segítséget viszik a magyar falunak — a falujárók. „A falujárók hazamennek, amikor a falura mennek. Magatartásukkal, uj munkájukkal meghittebbé teszik a falu és a város barátságát. hogy közeli nagy erőpróbákból a munkásság és parasztság megerősödve, gyö zelmesen kerüljön ki“ — mondotta Kádár János elvtárs. Ez a munkás paraszt szövetség, amelynek a falujárók oly hűséges „hegesztő kovácsai“, az elmúlt években számos nagyszerű eredményt hozott a falu dolgozóinak felemelésére, azon az úton van, 1 hogy olyan nagy horderejű vívmányokkal segíti meg a falut, amelyek egészen új fejezetet nyitnak a magyar mező- gazdaság fejlődésében. Ilyen hatalmas, nagy horderejű vívmány, amelyet a munkásosztály nyújt a falu dolgozó népének: a gépállomások hálózata. „A mezőgazdaság területén döntő feladat a paraszti kis- birtokra épülő mezőgazdaság számára lehetővé tenni a technika és tudomány alkalmazását... Ezért a Magyar Dolgozók Párja sikraszáll a mezőgazdaság gépesítéséért, állami mezőgazdasági gépüzemek hálózatának felállításáért, e célból a traktor- és mezőgazdasági gépgyártás nagyarányú fejlesztéséért.“ (A MDP programnyilatkozatából.) A gépállomások felállításával a magyar demokrácia elhatározó lépést tett az irány- | ban, hogy a kapitalizmust fel- | számoljuk a falun éa a falu i dolgozó népét a szocialista fejlődés útjára segítsük I A három és fél év alatt gazdaságilag megerősödött ku- lákság telhfitetlensége és kíméletlensége kiélezi© az osz- tályellentéteket falun: a mun. káltaüél, az igaerőt kölcsönző nagygazda és a munkavállaló, valamint a nincstelen földmunkás között. A földreform eltávolította ugyan agrárfejlődésünk feudális elemeit, de nem vetett véget a falu tőkés fejlődésének. A falu tőkés elemei, élükön a kuláksággal viszont — ha garázdálkodásukat továbbra is. szabadjára engednénk — azzal a veszély- lyeü fenyegetnek, hogy újból elnyomorodást hoznának a fa lura: mai újgazdák tegnapi béresekké sülyednének visz- sza, az elaprózódó kisparaszti •■''rtr.kr.ika!! összevásárolná a zts íro-parasztság s újra szolga- ságiba hanyaüana a falu dolgozó népe. Ezért tűzte ki a Magyar Dolgozók Pártja fő politikai feladatként: „Fokozottan védeni a dolgozó parasztságot a falu kizsákmányoló elemelvei szemben, a kizsákmányolók korlátozásával, terjeszkedésük nieggátlásávalD A falun fellángoló, osztály- harc, a kizsákmányoló kulák- ság korlátozásáért megindult harc, természetszerűleg megváltra tatja a munkás-paraszt szövetség tartalmát is az 1945. évi időkhöz képest. Akkor a munkásosztály a parasztság zömévei ment harcba a nagy- birtokos rend széjjelzúzására s a fasiszta maradványok eltakarítására. De három év múltán a falusi kizsákmányoló tőkések visszaszorít ásó ért folyó harcban, a kulákság elleni harcban nyilvánvalóan már nem támaszkodhat a munkásosztály az egész parasztságra. A kizsákmányolástól mentes -szocialista társadalom építését falun a szegényparasztságra támaszkodva, a középparasztsággal tartós szövetségben — a kulákokkal szemben folytatott fokozódó harc eredményeként tudja csak biztosítani! „A párt azt tűzi ki feladatául, hogy a középparasztságot elválassza a kulákoktól, hogy szükségleteivel szemben tanúsított figyelmes magatartásával a munkásosztály oldalára vonja, elmaradottsága ellen az ideológiai befolyás eszközeivel, nem pedig az elnyomás eszközeivel harcol és minden olyan esetben, amikor a középparasztság életérdekeiről van szó, gyakorlati megegyezésre törekszik a szocialista átalakulás megvalósítása módjainak meghatározása tekintetében engedményeket tesz.'* „Nincs ostobább dolog, mint akárcsak gondolni is arra, hogy a középparaszttal szemben a gazdasági viszonylatok terén erőszakot alkalmazzunk“, — mondotta Lenin elvtárs. Ez a politika megteremti az előfeltételét annak, hogy a középparasztság magatartásában, a kulikhoz való viszony tekintetében valóban fordulat következzék be s a falusi ki- zsákmányolók megfékezéséért folytatott harciban a kuláksággal szemben a munkás-paraszt szövetség oldalára álljanak. A kulák elleni harcnak, a szocializmus építésének a falun legerősebb fegyvere a szövetkezet A megerősödő szövetkezeiteken keresztül mezőgazdasági lakosságunk nap, mint nap látja a demokratikus állam és az ipari munkásság támogatását. A szövetkezet a legerősebb kapocs a munkásosztály és a dolgozó parasztság között. Ez a megacélozott munkásparaszt szövetség lesz a lendítőereje és szervezője az új Függetlenségi Frontnak s e'őhbrevisz a kizsákmányolástól mentes új, szabad magyar haza, a szocialista Magyarország felépítése útján! Mtálló m tiltakozott Mindszeitv háborús uszításai ellen Nagykáflóban ia megoflép gél téli már az uszitóhangu pásztorleveleket, amelyek a templomi szószékről hangzottak el a nép felé és amelyek tele voltak a demokrácia rágalmazásaival, Mindszenty biboros és hazaáruló csoportja háborús uszításaival. — Megelégelték a nagykállói dől gozók az egyházi reakció uszításait és tegnap hatalmas tömegtüntetésen tiltakoztak Mindszentyék országvesztő politikája ellen. Ott voltak ebben a fegyelmezett tömegben a Dohánygyár dolgozói, az értelmiség legjobbjai, a szakszervezeti munkások és a dolgozó parasztok is. A jelszavas táblák a dolgozó nép követeléseit tartalmazták: „Ne használják a templomi * szószéket politizálásra!“ „Vesszen Mindszenty, Ame. rika fizeti!“ A felvonulás után küldöttség ment mind a római kató- likus, mind a görögkatólikus plébániára, hogy választ kérjenek erre a kérdésre: Az egyház helyi vezetősége a békét, a nyugalmat akaró nép vagy a háborúra uszitó Mindszenty mellett foglal állást? Hudáky Gyula gk. kanonok egyetért a néppel A két plébánián kétféle volt a válasz a kérdésre. Horváth István rk. apátkanonok és segédlelkésze, Fellegi Sándor kijelentették, hogy egyetértenek Mindszenty politikájával és ragaszkodnak a körlevelek felolvasásához. Hudáky Gyula görögkatolikus kanonok szeretettel fogadta Nagykálló népének küldöttségét és kijelentette : Egyetért a nép jogos követeléseivel, és nem olvassa fel többé Mindszenty körleveleit, mert azok a lelkeket csak megmérgezik. Hudáky Gyula teljesíti a nép jogos követeléseit, Horváth István szembefondiult a néppel. Ezt látta Nagykálló népe its! ______ 9-4) Rádióműsor Budapest I.: 7.00: Hírek. — 7.20: Reggeli zene. 8.00: A karácsonyfa a karácsonyban. — 8.15: Délelőtti muziiika. 9.00: A Zeneművészeti Főiskola növendékeinek műsora. 9.56: Az AJK közleményei. 10.00: Hírek. 12.00: Déli harangszó. Hírek. 12.15: Roá-z Emil együttese játszik. 18.00: Ahol a királyné komornája is szak- szervezeti tag. 18.15: Asztali muzsika. 14.00: Hírek. — 14.15: Mi van egy mondat mögött? 14.30: Művészlemezek. 15.00: Jazzkamarazene. — 15.30: Az ifjúság hangja. — 10.00: A Rádió folytatásos játéka. 16.15: Gyermekrádió. —• 17.00: Hírek. 17.10: Szovjet napok — szovjet emberek. —• 17.20: Lengyelország szól Magyarországhoz. 17.50: Hírek oroszul. 18.00: Hírek szerb nyelven. 18.10: Magyar Parnasszus. 19.00: Emlékezés Vá- radi Aladárra. 19.45: A Falu Hangja. 20.00: Hírek, sporthírek. 20.20: Hírek németül. 20.36: A Rádió jazz-zenekara játszik. 21.00: Hangos Heti Híradó. 22.00: Hírek. 22.25: Szombatéji Rádiószínház: „Har kály a fán.“ 23.25: Szórakoztató zene. 24.00: Hírek. Budapest II.: 17.00: Tánczene. 18.00: Preklasszikus kamarazene. 18.30: Orosz köny- nyű hanglemezek. 19.00: Színes szőttes. 20.00: Szív küldi szívnek szívesen. 20.30: A Rádió Szabadegyeteme. — 21.15: Zenopotámia VII. dísz- hangversenye. Első a paraffingyár! A nyirbogdányi petróleumgyárban most értékelték ki a novemberi üzemszakok közötti versenyt. A kiértékelés szerint az üzemszakok közül a parafingyár lett az első 73.2 jó ponttal, majd a lefejtő és töltőállomás 32.8 ponttal és a laboratórium 22.8 ponttal, valamint a gőzkazán 16.1 ponttal. A gyártelepen az öthónapos munkaversenysza- kasz utolsó hónapjában, decemberben még jobb munkát fog végezni valamennyi üzem szak! Karácsonyi ajándékban Ön is részesül ha selyem és szövetszükségletét Viri György selyem és szövetházában szerzi be Zrínyi llona-utca 6 sz, Árainkból 10 százalékos kedvezményt nyujtunki minden dolgozónak. Maradék vásár filléres árakon Munká§^para$2t szövetség
