Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-26 / 247. szám

1948. október 27, szerda NYÍRSÉGI magyar nép 3 oldal az őszi versenyben Az őszi szántás-vetési mun­kák elvégzése a Magyar Dm-* joz'úk Pártja szabolcsmegyei tervezetének központi kérdő­évé lett. — Megírtuk, hogy nintegy három héttel ezelőtt észletesen tárgyalta már a negyei pártbizottság az őszi zántási munkáiknak és a me- ©gazdasági versenynek a :érdéseit és elhatározta: oda- lat a járási és községi párt- zervezetek útján, hogy a me- őgazdasági versenyek ne suipán bürokratikus munkák egyenek, hanem minden gyes dolgozó paraszt ismerje s magáénak tudja községe, árasa versenyének célkitű­zéseit. IA mezőgazdasági munkák zervezésére és ellenőrzésére lepülőbizottságok alakultak, melyeknek központi irányí- ásával Kovacsics Gyulát, a negyei pártbizottság tagját íízták meg. Kérdést intéztünk Kovacsics Gyula elvtársihoz, tájékoztas­son bennünket, hogyan állnak íz őszi mezőgazdasági mun­kálatok Szabolcsban. . — jA versenyimozgalőm a kezdeti nehézségek után me­gyénkben is egyre hatalma­sabb arányúvá válik. Dolgozó parasztságunk felismerte az W szántás-vetési munkák pontos elvégzésének .jelentősé­gét. A zsíros parasztság ré­széről mutatkozik bizonyos pllenáUás. A földmívelésügyi -m!­nisztérlum országos vi­szonylatban kiértékelte a verseny állását és eszerint Szabolcsmegye a szántási versenyben nyolcadik, bú­zavetési versenyben pedig az ötöd!k helyen áll. Eredményeinket még fokozni kell, hogy az elsők közé k% "'üljünk és gondoskodni fő­zünk arról, hogy a verseny torán elmaradott községek­nek is megadjuk a szükséges irányi tatst. ' — Melyik községek vannak ímaradva, Kovacsics elvtárs? 5 Vasmegyer község pél­dául, amelyik 300 holddal i maradt el az ütemterv tel- f jesítése mögött. És itt van f Kótaj is. Kótaj határában ; 700 hold még nincs meg- i művelve. Nagyhalász a ? leghátul kullog, ott 6.410 ; holdból 4.602 hold még í mindig műveletlen. — És melyik községek áll­nak jól? Tiszagyulaházát, Jékét, Szabolcsveresmartot és Beszterecet kell első he­lyen említeni. Tiszagyu- laháza és Jéke dolgozó parasztjai 109 százalékkal teljesítették eddig túl a szántási ütemtervet. Sza­bolcs veresmart 100 száza- lékkai teljesítette túl a , búzavetést, Beszterec rözs- velég-íeljesítése 240 szá- I zalék. Beszterécen pél- J dául id. Kádár István, a 1 falu 71 esztendős főbírája r kijelentette, niem eléged- j nek meg a mai eredmény- ] nyel, amely az őszi ütem* j terv 30 százalékos túltel­jesítését jelenti. A beszte­rceiek az égész ütemterv kétszeresét akarják jjeisíteni! — A jók között kell emlí­teni még a kisvárdai állami gazdaságot, amely az országos rozsvetési versenyben harma­dik, silózási versenyben pe­dig az ország versenyben álló állami gazdaságai között a má­sodik helyen szerepel. — Az ütemterv teljesítésé­nél elmaradott községekben miben mutatkoznak a hibák okai? — A zsíros parasztság — j aipelyezép számmal akad min­den községben — azt állítja magáról, hogy ők „szakemhe- rek‘‘, ők tudják, milyen mun­kát mikor kell, végezni. — És sajnos a kisparasztok ‘ is utá­nuk mennek, elhiszik félreve­zető állításaikat; holott a kulá- kok tudatosan szabotálnak a kis paraszt ok rovására. — És mit lehet ezek ellen tenni? A megalakult repülőbizoti- ságok határjárásokat végeznek a járási főjegyzővel és egy- egy gazdaságii szakemberrel: Ahol nincs a föld megfelelően megművelve Jegyzőkönyveket vesznek fel és rendőrségi úton eljárást indítanak a munka szabotál ói ellen, Súlyos pénzbírságot, de ' súlyosabb esetben internálást is kérhet­nek, ilyen büntetések máris folyamatban vannak . Galambos Albert tu- zséri kulákot 1.500 forint­ra, Baiázs Kálmán és Bíró Sámuel ugyancsak tuzséri zsírosparasztokat 1.000 fo­rintra, Tiszabezdéden Dobrik Jánost 1.500, Po­kol Dezsőnét 1.000, Kul­csár Károlyt 1.009, özv. Móczi Béláné és. özv. Bé- gényl ^Kálmánná nyírbog- dányi kutákokat 2.000— 2.000 forintra büntették, de előfordultak még ma- ' gasabb pénzbüntetések is, j sőt több esetben interna- lási javaslatot is tett a repülőbizottság. — Mik a terveik a közel­jövőre? — A felvilágosítás és a tu­datosítás a lényeget? a dolgozó Qjgrasztság körében. Amellett a javíthatatlanok és a szabo­táló kulákok ellen a legszigo­rúbban fogunk eljárni. Hogy mennyire komolyan, vesszük az őszi szántási és vetési mun­kákat, abból látszik, hogy a bel­ügyminisztériumban a napok­ban értekezletet tartottak a főispánok, alispánok és a me­gyék rendőrhatáságainak ve­zetői és mint központi kérdést tárgyalták meg ezeket a pro­blémákat. A jövőben a legna­gyobb szigorral kemény bün­tetéseket fognak alkalmazni. Bizonyosra vesszük, hogy Sza­bolcsmegye a jók közé; a leg­jobbak közé fog kerülni. Értékes baromfi tSrzstenyészelet létesítenek a nyíregyházi kiállítás bevételéből A nyíregyházi mezőgazda- sági kiállítás résztvevőinek dí­jazására 8.000 Pt-ot utalt ki a lökhnívelésügyi minisztérium. A napokban értekezletet tartot­tak a főispáni hivatalban, ame lyen döntöttek a 8.000 forint­nak az aranyéremmel k.tün­tetett dolgozó parasztok közti szétosztásáról. Az összegből mezőgazdasági kisgépeket vá­sárolnak és ezeket adományoz­zák a kitüntetetteknek. Ugyanakkor felmerült az értekezlet során az is, hogy mire fordítsák azt a mintegy 7—8.000' forintnyi összeget, amely a nyíregyházi kiállítás tiszta bevétele volt. Hosszas vita után a sok jaVaslat közül a legértékesebbet és legcél­szerűbbet fogadta el az érte­kezlet: nemesbaromfi törzs- tenyészetet állítanak fel és ebből látják el baromfival a falvakban alakítandójbaromfi­tenyésztő szövetkezeteket, A szövetkezetek tagjai a falvai asszonyaiból kerülnének ki, anik a fajtiszta, jól tojó, egész­séges baromfiak tenyésztésé­ből nagyban .hozzájárulnának gazdálkodásuk fellendítéséh ez. . Mint értesültünk, a baromfi- törzs«enyészetet a Kertészet:, Középiskola modern berende­zéssel ellátott baromfifarmjan állítanák fel. Az iskola vé­gezné el a baromfi keltetését, és szétosztását is. Igen jelen­tős baromfitenyésztésünk fej­lesztése szempontjából az a megoldástervezet, amely sze­rint a keltetés után nem na­poscsibéket, hanem jércéket adnának ki a szövetkezetek­nek. Ebben az esetben lénye­gesen könnyebbé válik a faj­tiszta «gyedek kiválogatása és feljavul a továbbtenyésztésre kiadott baromfiak pusztulási arányszáma is. Megérkeztek e honvédelmi mioisztérinm tűzszerészei Nyíregyháza lőaprmentesí- tésére egyízben mar érkeztek Nyíregyházára tűzszerészek, azonban az azóta eltelt idő alatt újabb veszedelmes hábo­rús emlpkek kerültek napvi­lágra. A honvédelmi minisz­térium — mint a város veze­tőségétől értesültünk — ismét Nyíregyházára vezényelte tűz. szerészeit. Három honvédelmi minisztériumi tűzszerész fog­ja végezni néhány napig vá­rosunk lőszermentesítését. A város polgármestere felhívja Nyíregyháza lakosságát, hogy aki elhagyott, fel nem robbant lőszerekről tud, jelentse be ezt a városházán, I. emelet ?9. sz. szobában. Megállapították a nem típus cipők uj árát Az Árhivatal uj számnagy­ságok és a szeptember .elseje óta fizetendő termelői forgal- jmiadó figyelembevételével újból megállapította a típus lábbeliktől eltérő kivitelű ci­pők árát. így a marhabőr fel­sőrészes magasszáru gyer­mekcipőnek 31-34 számig a , legmagasabb ^fogyasztói ára 93.50 forint, 35-38 számig 109 forint. A férfi magasszá­ru cipőé, fekete préselt mar- habox felsőrésszel 156 forint, a ló-durabell felsőrészes szimplatalpu férfi félcipő 130.50 forint és 138 forint. A férfi vadász félcipő 158 forint A kruppon-talpas, borjubox felsőrészes női félcipő 100 és 106 forint. Ezenkívül még számos cipő és bakkancsfaj- ta árát állapították meg. El­rendelte az árhivatal, hogy minden cipőfajta fogyasztói árát bele kell vésni a talpba és az ár semmiféle cimen nem emelhető. Elrendelték a népszámlálási A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent a kor­mány rendelete az 1948-as évi népszámlálásról. A rende­let szerint Magyarország terű létén 1948. december hó 31-i éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámálással egyidejűleg össze kell irni a lakóházakat és egyéb épülete­ket, a lakásokat, valamint más helyiségeket, az önálló iparosokat és ipari üzemeket, az önálló kereskedőket, ügy­nököket, ügynökségeket. Az adatok összegyűjtését 1949 január 15-ig be kell fejezni. A népszámlálásban számláló- biztosként a népiskolai és az általános iskolai tanszemély­zet vesz részt. Lelkesén készül Nyíregyháza ifjúsága a Komszomol évfordulójára Október 29-én ünnepli a Szovjetunió és a világ haladó ifjúsága a Kom-zomoi 30 éves megalapításának évfordulóját. Ez az ifjúsági szervezet a Szovjetunió! Lenini Kommu­nista Ifjúsági Szövetsége, a szovjetifjúság élcsapata s éh­ben a gárdában a szovjetiifjü- iság legjobbjai készülnek a szocialista haza építésére és megvédelmezésére. Saérte a világon ünnepel ezen a napon a haladó ifjúság és így Ma­gyarországon is a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének minden * rétegszervezete, min­den kis faluban, községben, vá­rosban szerte az országban készül erre a napra. A szabolcsmegyei EPOSz szervezetek tizenöt helyen tartanak nagygyűlést, ifjúsá­gi nappal egybekapcsolva. A műsor általában a következő­képpen fog alakulni: délelőtt gyűlés, délután sportünne­pély, este pedig színes kultúr­műsor a Komszomol és a ma­gyar demokratikus ifjúság életéből vett jelenetekkel. Nyíregyházán szombaton es­te kezdődnek az ünnepélyek nagy tömegfelvonúlási-al. — Nyíregyháza minden iskolája, a Szit-gárd sták, Úttörők este hat órakor gyülekeznek a 'Ká­rolyi-téren, majd lobogó fák­lyafények meilett vonulnak végig a városon egészen a Malinovszkij emlékműig. Itt tartja meg Nyíregyháza ifjú­sága az ünnepélyt. A MINSz nevében Veres Julia megyei titkár beszél s ennek elhang­zása után, a Honvédő Hábo­rúban elesett hős Komszomol- ifjak emlékezetére megkoszo­rúzzák az emlékművet. — A Szít és a Diákszövetség tag­jai egész estei díszőrséget álla­nak, az ünnepély befejezéséig. A Komszomol évfordulójá­nak megünneplésére díszítési versenyt is indított be a Ma­gyar Ifjúság Népi Szövetsége. Üzemek, iskolák, közületek versenyeznek egymással, hogy melyikük hangsúlyozza job­ban ki külsőleg is a nap je­lentőségét. Ellopta a postabélyegzőt, hogy sikkasztani tudjon Gubis Ferenc kisvárdai la­kos, az ottani közellátási iro­dában dolgozott közmunka, cí­mén. Megbíztak benne s többek között az ő feladata volt, hogy az élelmiszerjegyek té­rítési dijait befizesse a pos­tán. Legutóbb julius 8-án 830, augusztus 25-én 1550, szeptember 20-án 1437 forin­tot kapott kézhez. Gubis Fe­renc el is ment a postára, ott azonban a befizetés he­lyet zsebrevágt aa bélyegzőt, lepecsételte a csekkbefizetési elismervény szelvényt ,egy nevet alákanyarintott s mint aki jól végezte dolgát, ily módon számolt el a pénzzel. A legutolsó 1437 forintnál már ezt a fáradtságot sem vette magának, hanem min­den további nélkül elmulasz­totta a befizetést. Kifosztottak Mását a cigányok Csorna Péternó halmosbokori asszony . délelőtt a piac­ra ment bevásárolni. Távol lé­tében az ajtót felfeszítették és ismeretlen cigányok egy zsák gabonát, két mázsa csö­ves tengerit, babakelengyét, élelmiszert vittek el. A nyo­mozást a rendőrség megindí­totta. . -I... . i j Vasmegyer Kótaj Nagyhalász lemaradt Gyulaháza Jéke Veresmart Beszterce előretört

Next

/
Oldalképek
Tartalom