Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-26 / 247. szám

4 oldal

nyírségi magyar nép

1948. október 27, szerda

útépítés a város 1940. évi

Hídépítés

ÉpUlethelyreállilás köllségvetéscben

Befejezték a város költségvetésének

Az elmúlt napokban tárgyalta Nyíregyháza várospolitikai bizoiLsága vámsunk

1949. évi költségvetését. — A költségvetés tárgyalása során komoly feladat hárult a várospolitikai bizottságra,

ugyanis a kiadások, illetve a beruházások összege erősen túlhaladta a bevételeket. A bizottságnak v tehát ponltfól- pontra élő kellett vennie a tó- teleket, megvizsgálni a beruházási tételt, mérlegelni, hogy mennyiben indokolt * az városunk mostani anyagi körülményei Között. Az a szesnpom vezette a várospolitikai bizot - ság tagjait az egyes túlzott, elméretézett tételek elhagyásakor, Rogy csak reális, a város fejlődésének és teberbíró- kétpesiségének figyelembevételévé!*’ elkészített költségyetés_ válthatja be a hozzáfűzött re. ményeket.

Be vétel- Kiadás

Még így is, a költségvetés ' egyel túlméretezett tételeinek elhagyása után is,a kiadási tételek végösszege jóval túlhaladja a város bevételeit. — A költségvetés előirányzott bevétele 1949. évre 4.482.472 fo- Irint, míg ezzel svábén a kiadások összege 6.461.758 forint. A kiadási tételek csökkentse után tehát szükség lesz a város jövedelmi forrásainak emelésére, gazdálkodó hivatali működésének még fokozottabb kimunkálására.

Rendes kiadások — átmeneti kiadások

Költségvetésünk rendes kiadásainak ö-szege 4.880.000 forint. Ez az összeg nagyjában az intézmények nel)reádítá- sát, szegényház, gőzfürdő, vágóhíd kibővítését és helyre- áilitá.'át szolgálja. A háborúokoz La és az azíóla előállott hiányosságok pótlását 688.000 forint szolgálja. A beruházásokra 896.855 for iff ot fordítanak. Ennek az összegnek legnagyobb részét útjaink karbantartására és építésére fordítják. A ■ legkomolyobb- tételt ebből az iötszegből a kórházkörüli utak kövezésére, rend- beliozására -fordí ják. Régen vájűdó kérdés a kórház levegőjének portalanítása, ami ez. által végleg megoldódik, így sor kerül például a

iAjz iskolák államosítása során Kovacsics Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja sza- J bolcsmegyei pártbizottságának j tagja a megye községeit jár- "i va Besenyőd község iskoláját is meglátogat^. A község részéről felmerült az a kívánság, hogy Besenyődnek egy megfelelő előadóterme, kultúrhá- za legyen.

Kovácsics Gyula elvtárs, megyei bizottsági tag illetékes heBudapesten, folyó évi november hó 20-tól nemzetközi nőkongresszus lesz. Ebből az alkalomból fordítókra,, tolmácsokra van szükség. Sürgősen jelentkezzenek azok a vármegyei tisztifőorvosi hivatalban — Vármegyeháza, földszint 25 számú szoba — szerdán, október hó 27-én

előkészítését ,

Nagyvárad és Szatmár utca kórházkörnyéki szaka sz á na k

burkolására, amely egymaga

186.000 forintos költséget emészt fel. A vasgyár utca.' híd felépítésiére 74.000 forintot, míg a Szénatér betonke- i'í léssel való ellátására 14.000 forintot fordítanak.

Ezek a tételek természetesen csak egy részét képezik a költségvetési tételeknek. Időközönként visszatérünk még vá romunk költségvetésének ismertetésére, az egyes részletek feltárására, hogy olvasóink .tisztában legyenek városunk gazdálkodásának eredményeivel és céljaival.

— ’ i>

:yen eljárt a besenyődi kul- túrház ügyében. Mint értesültünk, az építés- é's közmunka- ügyi minisztérium 24.000 forinttal járult hozzá a besenyődi kultúrház építéséhez.

A község lakói építési anya-»“ got, téglát, vályogot és munkaerőt adnak, társadalmi munkájukkal fognak hozzájárulni a kultúrMz megépítéséhez, amely minden bizonnyal még ezév folyamán elkészül.

déli 12 óráig, akik tökéletesen beszélik az orosz, angol, spanyol, francia nyelvet, vagy ezek közül legalább kettőt. A tolmácsok jó fizetést kapnak, — útiköltség megtérítésével. A tolmácsolásra alkalmasakat a Népjóléti minisztérium értesíteni fogja.

Kuliurházal kap Bessenyőd

Jelentkezzenek tolmácsnak a több nyelve! beszélő nők

JA R O

Irta: PRISTYÁK JÓZSEF.

Urbancsik Jaroszlávnak hívták. Nagydarab szőkelia- ju, mindig nevető szlovák fiú volt. Kiálltunk sokszor a folyó fölé a sziklára; csak egy árva fenyő kapaszkodott az ég felé ott — ez voit a törzshelyünk vasárnaponként. Járó belemarkolt gyöngyházbil- lentyüs harmonikájába és meglengette érces baritonját; Nakosiiicko moszje fiiialocs- kaaa rosznyeee... Csak úgy visszhangzottak a sziklák. Én vele énekeltem. Jól ment. Olyankor hátbavert, csak úgy virítottak szeplői: Ej-haj Pepi! Dobre bugye...

Szerettem Járót .Szinte repültem a kerités felett, amikor meghallottam a füttyét, meg utána az elnyújtott kiállítását: Peeepiiii! Pepics- kuuuu...!

*

ív járt az idő. Évek múlva sem váltunk el. Egy gyárba kerültünk. Jaro géplakatos volt. Neki kék, olajos ,overá!- ja, nekem szürke munkaköpenyem volt. ő szlovák volt, én magyar. De egyek voltunk mi ketten mégis. Munkások. %

Egyszer, amikor a gyár előtt végigrobogtak a német kocsiosztagok, Jaro létoksza- kadva rohan be hozzám.

— Pepi, bejöttek a németek. ügy mondta, mintha én

nem tudnám. Aztán lehalkította a hangját.

— Holnap a sziklánál találkozunk.

Másnap ott voltam a barlangban. Jaro vitte a szót. Már a megbeszélés vége * félé járhattak. Csak ennyit hallottam:

. — Megcsináljuk elvtársak?

— Meg...

Aztán Jaro odajött hozzám. Keze a zsebében volt, aztán kihúzta. Egy nagy szol gálati pisztolyt tartott elém, majd fegyveres kezével a város felé fenyegetett.

— Disznók...! És kiköpött. A nácikra gondolt.

Aztán kiültünk a sziklára- a többiekkel. Beszélgettünk. Akkor nem tudtam meg, miért hívtak.

* * ‘

Egy év sem telt el azután. A Felvidékről kitakarodtak a németek, de ottmaradtak cinkosaik. És egyszer váratlan dolog történt. Éjjel két milir eista zörgetett az ajtónkon. — Azonnal...! És egy batyuval indulás, egy éjszaka a rendőrségi fogda betonján, zsúfolt vagon, szó esetén puskatus, aztán a magyar halár.

Elszöktem a vonatról. Visz- szamentem Jarohoz. Búcsúzni. Előző nap jött haza a hegyekből. Még nemi is beszéltem vele. *

— El kell mennem Jaro...

— Mint?! Azt h tte'm engem üt meg, olyan dühös lett. Aztán lekókadt a feje. Szomorúan nyújtotta a kezét.

— Pepi, nem mi akarjuk... Megszorí ottani Jaro kérges öklét. Majdnem elsírtam magam. Jaro felemelte a karját. A keze ökölbe szorult.

Úgy állt ott, mint akkor, a szikla tetején, amikor a Város felé fenyegetett pisztolyos kezével.

— oOo —

Nemreg írt Jaro. Kicsit rossz magyar helyesírással. — Megdobbant a szívem, amikor elolvastam a -régi cimbora sorait.

...de sok minden történt nálunk Pepi, mióta elmentél. Hej, ha akkor is úgy lett volna, mint -most, nem kellett volna elválnunk. Tudod, most már igazán mi vagyunk az urak, a dolgozó nép, úgy mint' nálatok. Most már jó soruk van a magyaroknak, nem üldözik őket, mint azelőtt, mert! már kiseprűztük népünk ellenségeit...

...még valamit, Pepi. Tudod, akkor ott a sziklánál. Most megírom, miért hívtunk. Be akartunk venni a partizánok közé. De a többiek letorkoltak engem. Nem bíztak benned. Pedig mondtam, hogy te is olyan munkás vagy, mint én, ismerlek.

...már akkor össze kellett volna fognunk veletek Pepi. De most már helyrejött minden. Nem az angolbéreneek már itt az urak. Kezet szorítunk Pepi, hisz te, meg a társaid, meg mi, egyek vagyunk **• munkások...

Felavatták

a vencsellői tanulóotthont

Vasárnap ünnepélyes keretek között avatták) tol Ven- csellőn a tanulóotthont. Gyermekek, szülök nagy, számban vettek részt az átadáson, amelyen megjelentek a vármegye részéről dr. -Veress Sándor főjegyző, a tanügyi, hatóságik részéről dr. Bácskay János elvtárs vezetésével a tanfelügyelőség teljes tisztviselői kára. ,

Dr. Veress Sándor beszéde során örömmel állapította meg, hogy demokratikus nevelésügyünk egy újabb jelentős lépéssel haladt előre. Dr. Bácskay János tanfelügyelő ünnepi beszéd keretében yette át a tanulóotthont és adta át rendeltetésének. Ezután a tanulóotthon vezetője mondott köszönetét a demokratikus nevelésügynek a tanulóotthon felálfitásáérl és berendezéséért, amellyel lehetővé válik azt iskolától távol lakó, szegénysorsu (gyermekek meleg otthonnal és tápláló ételekkel való ellátása.

Az ünnepélyes megnyitás után a vendégek megtekintették a korszerűen, kényelmesen * berendezett tanulóotthont ,a tanyasi gyermekek otthonát.

FILM

iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiHim

Három filmremek

A Magyar Szovjet Művelődési Társaság október 28-tól

31-ig rendezi meg Nyíregyházán a ,,Szovjet Film Unne- pé“-t. A város három mozija három szovjet filmremeket mutat be ez' alkalommal. Az Első osztályosok, a Szibériai rapszódia és a Diadalmas visszatérés című filmek kerülnek bemutatásra.

A szovjet Film Ünnepének a megnyitás október 28-án este 8 órakor lesz, amelyen résztvesznek a. pártok, tö- megszervezetek, hivattatok, honvédség, rendőrség, ifjúság és a Magyar Szovjet Művelődési Társaság képviselői.

Gyermeknevelés

fiimmel

A Szovjetunióban rendsze-* rés gyermekfilmelőadásokat rendeznek s ezeket minden alkalommal nagy vita követi a filmszínházakban. A vita hozzászólói a legnagyobb 'számmal a gyermeknézőkből kerülnek ki, akik rögtön a film megtekintése után kicserélik véleményeiket, megtárgyalják azt, hogy mi volt a helyes s mi volt rossz a filmben. ,

— B-listáz- nak az angolok.

Attlee miniszterelnök elhatározta, hogy 10 százalékkal csökkenti a tisztviselői kar létszámát. Ez az elhatározás 7000 közalkalmazott elbocsátását jelenti.

— Valóban a gyomron keresztül? Egy miskolci vendéglős válópert indított felesége ellen. Kijelentette beadványában, hogy felesége fözt jei ehetetlenek, ő mint szakács, ért a főzéshez, de hiába ad tanácsot feleségének. Mellékelt keresetéhez egy ma- rékra való, szerinte helyes receptet és mellékelte ugyanezeknek az ételeknek felesége szerinti receptjét is. Az asszony nem volt hajlandó válni, * kijelentette, hogy tud főzni. A biróság elutasította a receptekkel tűzdelt válókeresetet.

— 150.000 tudományos kutató a Szovjetunióban. Vavilov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke a tanárok és tudósok szakszervezete ülésén ismertette a Szovjetunióban folyó tudományos kutatómunka eredményeit és szerepét a háboruutáni ötéves terv megvalósításában. A

Szovjetunióban 150.000-en foglalkoznak tudományos kutatásokkal.

— Miért veszekedett? Geor ges Vogel mulhousei lakos összetűzött hitvessével. Lármásan becsapta maga mögött az ajtót, eltávozott otthonról. Elkeseredett felesége némi töprengés után levetette magát a III. emeletről és éppen a kapun kilépő férje nyakába talált zuhanni. A férj azonnal szörnyethalt, mig az öngyilkosjelölt feleség néhány zuzódással megúszta a kísérletet,

— Elkészült az első tűmikroszkóp. Szomikó és Vaszili- jev szovjpt. orvosok Makszu- Itev fizikus közreműködésével tűmikroszkópot szerkesztettek. Az uj mikroszkóp^ 600- szoros nagyítást tesz lehetővé. A mikroszkóp lencséje hosszában keresztül fúrt tű csövén át veszi szemügyre tárgyát. Az élő szövetbe be- leszurt tű segítségével igy kényelmesen megfigyelhetők az abban végbemenő életfolyamatok.

Három évig élt befalazva egy gyilkos. Lukács Ferenc mezőszilasi lakos bárom év után került gyilkosságért a győri népügyészségre. Lukács annakidején foglyulejtett szovjet katonát gyilkolt meg. A felszabaduláskor szülei az istállóba falazták a gyilkost. Lukács három évig élt önkéntes „kömiveskele- meni“ börtönében, majd amikor úgy gondolta, hogy már elfelejtették gaztettét, előme- részkedett, de 3 év után is felismerték, s így rajtavesztett.

— Micsoda pecch! Kelly, Luisiana állam közismert póznaíilő embere, annak ellenére, hogy már .68 éves, elíia'ározta, hogy megdönti a rudoniüés eddigi csúcsteljesítményét, amely 59 nap. Felkuporodott tehát a magas rudfa szerelt ülőszerkezetre, hogy megdöntse a rekordot. Kevéssel elhelyezkedése után azonban a nézők nagy meglepetésére eszeveszetten menekült a póznárőí és Nurminak is dicsőségére yáló futással egy bizonyos irányba vágtatott. A jó öreg póznaülö unalmában ugyanis túlságosan jóllakott gyümölccsel,..

^IREK