Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-03-09 / 10. szám
Második évfolyam. KlEPÁTALJi kaptak, sőt azt az előzményekből megmagyarázható megütközéssel fogadták. Tetszik talán tagadni! Hát jól van ! tessék megcáfolni. Tessék beküldeni a Kárpátalja szerkesztőségéhez a véleményező bizottság nyomtatott jegyzőkönyvének egy példányát. Ez lesz a legérvényesebb cáfolat, mert a jegyzőkönyvben rend szerint a jelenlévő tagok nevei is fel szoktak sorolva lenni. Reményiem, hogy e lap szerkesztője tért fog engedni.*) Legalább a véleményező bizottság tagjai is megtudhatják: mit határoztak nevökben, mikor nem voltak jelen. De a kormánybiztos ur azt is mondja, hogy a törvény a választás (kinevezés) jo gát feltétlenül reá ruházta át, s ő csak törvényes hatás körében járt el, midőn azt nevezte ki, kit a társulat érdekeinek ellenőrzésére legalkalmasabbnak talált, kiért az utólsó sorban (?) reá nehezülő erkölcsi és anyagi felelősséget elviselhetni vélte. Nagyon helyes. Joga volt a kinevezést megtenni abszolút hatalmánál fogva, a nélkül, hogy bárkit is megkérdezne, mint joga van intézkedni a legfontosabb dolgokban is az ártéri birtokosság adóforintjainak milliókra menő értéke felett, az adózók megkérdezése nélkül. Ezért hasonlítottam én a véleményező bizottságot az ártatlan körösi szentelt vizhez, vagy. az ötö- diji kerékhez. , Való igaz, uram, hogy ön kinevezhette volna az ellenőrt a véleményező bizottság megkérdezése nélkül, az is való, hogy a midőn a pályázatot szavazat alá bocsátotta, jogot ajándékozott a véleményező bizottságnak. Miért tette ezen jogajándékozást ? hisz nem voit kényszerülve reá. De ha tette: miért nem volt következetes? miért nem vette figyelembe a szavazás eredményét? Miért vette vissza az ajándékozott jogot? mint a gyermek, a ki jó kedvében adott ajándékát rósz kedvében visszaveszi? Már engdejen meg uram, ez nem komoly, nem következetes eljárás. Tréfának kicsinyes, komolynak sértő. . . Vagy azt hiszi ön, hogy az általa kibocsátott pályázatot nem úgy tekiniette mindenki, mint komoly pályázatot? Hiszen igaz, hogy számos esetet olvasunk a lapokból, midőn még meg sem alakult szédelgő vállalatok és üzletekhez nem létező állásokra pályázatok hírdettetnek, ki- sebb-nagyobb kaució letétele mellett, a mely pályázatok szomorú eredményéről rend*) Igen szívesen, csak a nyomtatott, ivet kérjük. Szerk. szerint a törvényszéki tudósítások adnak felvilágosítást. Az ilyen pályázatokat most már mindenki ismeri s óvakodik tőle. Hanem az őn pályázati hirdetménye nem ilyen volt ám. Tekintélyt kölcsönzött annak a társulat, melynek Ön élén áll. Nfem volt abban kifejezve, hogy az csak próba-pályázat. Óvadék volt benne kikötve. Magában foglalta a komoly pályásatok minden feltételét. Komolyan vette a dolgot. Nem is volt meddő, mert a 31 pályázó között számos szakférfiú pályázott s a három ajánlottnál még a személyes megbízhatóság is különös figyelembe vétetett, tehát az sem áll egészen, hogy -— mint ön mondja — a kinevezésnél felmerült 4—5 havi haladék a személyi s bizalmi kérdés nehézségében rejlett. Vagy talán a véleményező bizottság tagjai elé nem úgy terjesztette ön mint komoly pályázatot. Nem bocsátotta-e komoly szavazásra a kérdést? Erre a nyomtatott jegyzőkönyv teljes felvilágosítást ad. De meg fel lehet-e tenni hogy több mint 30 komoly férfiú bebocsátkozzék a szavazásba, ha a kérdést komolynak nem tartja? Az ilyen előzmények után, miután a pályázókat is félévig megvárakoztatta, azzal lepte meg ön a' jóhiszemüleg leszavazott v. bizottsági tagokat, hogy szavazata'k eredményét semmibe sem vette. Hogy vehették- e szellemi arculütésnek < zen velők űzött játékot, az attól függ, hogy minő érzékök van az ilyenek iránt? Tessék utána nézni a Tiszaháton, s látni fogja, hogy annak vették. Hogy „jó aqusitiót tett“ ön Nónay úrral, (mint mondja) az nem tartozik a dologra. Nekem nincs szerencsém személyesen ismerni; a beregszászi hitelintézet igazgatósága bővebb felvilágosítást adhat. En szintén kívánom, hogy legalább is úgy meg legyen veie elégedve, mint elődjével, ki szintén az ön kreatúrája volt, mert hiszen az erkölcsi és anyagi felelősség (mint mondd) önre nehezül; nem ugyan végső sorban, mint állítja, mert itt nem sikerült a véleményező bizottságot mint sok más fontosabb kérdésnél (ha szükség volt rá) bevonni a felelősségbe Ennyit a kormánybiztos urnák. A Bereg t. szerkesztőjének nem sok mondani valóm van. — . Személyes kérdéseire nem felelek, mert nekem csak áz igyhöz van szavam. Állításaim igazságát ényegében mind beismerte, sőt még újabb idatokkal is megerősítette. Beismerte, hogy álláspontunk külön- >özö, tehát cikkemet hozzá nem küldhetem.' Beismerte, hogy egy idő óta nem fog- alkozik az ármentesitő társulat ügyeivel, aert ezen vádak ellenében csak azt hozta el, hogy nem ismerem lapja eiőző évfolya- íainak tartalmát. Vádam tehát reá annál ulyosabban nehezül, mivel a kormánybiz- os ur válaszából meggyőződtem arról, hogy lég nagyobb utánjárásra se volt szüksége, ogy az ármentesitő társulat ügyeivel meg- ímerkedjék, mert a kormánybiztos és igaz- ató minden felvilágosító adatot rendelkezőre bocsátanak. Ezt tudva, mulasztása :en közfontosságu ügyben még nagyobb 3számiíás alá esik. Végezetre pedig nem hallgathatom el egütküz.'semnek kifejezését adni azon in- ■ iklás felett, mely a kinevezés meggratu1 ás ár a vonatkozik; melyből azt lehet érmi, hogy a gratulálás nem a kormányztos eljárására vonatkozik, hanem szemé- , i indokokból eredt az újdonság! közlemény 1 ójától, kinek a kinevezett „személyes jó j irátja“ s (igy folytatja) „kinek előhala- j í?án örülni és ahoz gratulálni talán az“ ■ gy ártéri adózó „beleegyezésének kiké- i ise nélkül is csak van szabadsága.“ 1 ° j Hát csak tessék. Tessék gratulálni, i domást iuni. Az érzékeny cxpectorátióknak ] meg vau a maga helye, de (engedelmet i érek) nem a hírlapban, hanem otthon. Az J vasó közönségnek ahhoz semmi köze. 1 Utolsó dolog az már, mikor a hírlap- | ó to'lának nem a közügy, hanem a czim- 1 írástudás ad irányt. Isten velünk! i Egy ártéri atfózé. \ temesvári, karánsehesi, budai, bécsi, laj bacbi és insbrucki katonai parancsnoksá gokra címezve, ellenben kapott Nagykani zsáról, Kassáról, Budáról, s más helyekrő 25 levelet. A helybeli Hartmann-ezredbel 10. század kapitánya pedig feladott szept 17-én a szigeti zászlóalj, a Jembergi „General Commando és a zombori dandár parancsnoksághoz szóló 3 sürgönyt; ezzel az történt, hogy a sürgönyt áthozó tiszt a postáról el nem távozott, mig az el nem indíttatott. Továbbá szept. 20-ikán kihallgatá a német szolgabiró Weinberger Móricz urad. korcsmabérlőt, ki előadá, hogy egy hét óta az ügyre nagyobb gond fordittatik nappal is; de különösen éjjel kettőzött őrjáratok menesztetnek a vár körül; az őrségnek Vár- palánkáról büntetés terhe alatt megtiltatott a távozás s az őrnagy körüli őrszemnek negyedóránként kötelessége a városra tekintetű I minden gyanús mozgást bejelenteni és hogy egy bét mulvu Kassára puskaporért szándékoznak menni. Baron József élelemszállitó pedig előadá, hogy a várőrség számára évenként beszerezni szokott nagyobb készletről, mint rendesen, 1200 köböl életről, nincs tudomása, valamint másféle szállitán intézkedésről sincs. Mindezek után Ilosvay szolgabiró szept. 20-ikán kelt s a megye alispánjához címzett levele kíséretében beterjesztvén a vizsgálati iratokat, véleményéhez ' képest indítványozd, hogy 1) a két papi egyén a felmerült gyanú alól feloldandó lenné, de az útlevél kiállításáért megbüntetendők; 2) a munkácsi katonaság tovább is éber figyelemmel kísérendő, s a várba ezután minden esetre magyar katonaság behelyezése iránt a ministerium megkeresendő. — Mi azután meg is történt. (3510. §z. megyei levéltár.) L. T. bejelentés után áttértek | kotségvetósi törvény gyalására, melynél Eötvös Károly bravúrokat aratott beszédjét kell kiemelnünk. Talpraesett beszédjében majd humorosan, majd gunyorosan, mi nem egyszer derültséget, helyeslést, es néha heves felkiáltásokat idézett e'ő, az utolsó porczikáig, a miniszterelnökkel s annak kormányzásával és rendszerével foglalkozván azon egy hajszálat sem hagyott szárazon. Hasonlóan a miniszterelnök ellen intézett támadásokkal volt te- le Grünwald Béla más különben szintén jeles beszédje, Ot perennyi szünet után Domahidy István tiltakozott az ellen, hogy a kormánypártot hazafiatlanág. gal vádolják; íigymondván, hogy ő mindenki véleményét tiszteli s azt mindenkire nézve viszont követeli. i Az ülés végén Irányi Dánielnek a pénzügyminiszteri hez némely szabolcsmegyei közbirtokossági regijetu- ' lajdonosok kártalanítási ügyében intézett iuterpeláczi- | óját. olvasták fel, mire Wekerle pénzügyminiszter | szombatra ígérte a választ. A képviselőház febr. 27-M ülésén az elnöki ! bejelentés után nyomban megkezdték a költségvetési 'törvény tárgyalását, A vita eléggé eleven.volt már j Mollczer Géza felszólalása alat' ; de tetőpontra hágott, az elevenség Pulszky Ágoston beszéde alatt, miközben .számos közbeszólás- felkiáltás vagy pikáns, meg- jegyzós volt észlelhető. Mind.tzek újabb okul szol* galtak a szónoknak beszédje folytatásához saját tisz- • tázására s személyes kérdésekben való felszóhtjá#s végett, Beöthy Ákos ma s mint mindig, éles, tájjgjUó, metsző és eredeti volt. Csatár Zsigmondot seip hagyta cserben a mai vita alatt az o megszokott kedélyeskedése Az egész ülés hangulata általában oly kedétyés- ós néha nevető állapotban volt, mintha meg nötjr jártén tté akarták volna tenni az ezt két nappal megelőzött s parlamentünkben szokatlan izgalmat. .1 A február 28-ki ülés szónokai közöl elsőnek kell megemlítenünk Kaaas Ivor báró képviselőt,'ki teljes két órán át bírta lekötni a ház osztatlan tetszései. Szép beszédjében azon figyelemre méltó kifejezés fordul elő, hogy ö a függetlenségi párt növekedésében a nemzeti szellem erősödését látja. Busbach Péter majdnem félórán át mulattatá a házat dörgő hdugja és gyenge tartalom közötti dissonantiáyal. Most "kö- I vetkezett Wekerle, a széltében-hosszában nagy államférfin. Igazán ügyesen és okosan beszelt, mint ahogy a nagy diplomaták szoktak beszélni. Általános tetszést aratott, főleg az ellenzéki' padokon. Beszédjének főmozzanata abban áll, hogy új programúi alapján bizalmat követelt a régi bukott programra era- reinek és ezt minden áron igazolni is iparkodott. Akárcsak egy Antonius beszélne Julius Cézár siijááál Brntusról. Gyönyörűen beszélt a mi Antoninsunk, nagy hatást ért el, minden jót felhozott Julius Cézár mellett, de azért ő szerinte is Brutus derék ember. Hatásából egyrészt lerontott Apponyi Albert gróf. felszólalása, melyben kereken kijelentette, hogy új prögrira- alapon új emberek kívántainak. Szép egy napja vplt ez a ház ülésezéseinek. Tele érdekességgel és tele hatással. Ezt bizonyítja azon körülmény, hogy nemcsak a képviselőket, hanem az összes karz-ti hölgykiMim- séget is képes volt az érdekeltség egészen dólnláni három óráig a legfeszültebb figyelemben megtartani. A képviselőház márc. 1-i ülésen befejezték a költségvetési t örvény tárgyalását. Először is Varasdy Károly a kormány védelmére vállalkozott, de kevés figyelemben részesült. Némi .hatást ért el Bokrosa Elek, ki szintén a kormányt vette pártfogásába s kiilö nősen a miniszterelnök dicsőítésén törte a fejét; mindezt azonban Polonyi Géza iparkodott rögtönzött teszéd- jével lerontani,. melyben - Szilápyi Dezsőt, a 14 §. megbuktatóját igyekezett felszínre hozni. A kormány érdekeben szólották még Asbéth János és Hegedűs Sándor, bár nem nagy hatást értek el. Megejtetvén a szavazás, a költségvetési törvényt a többség elfogad ta Az ülés végén Vekerle pénzügyminiszter Irányi Dániel ' által a regaletulajdonosok ügyében legközelebb be- ynujtott interpellációra válaszolt megnyugtatókig, me- '>.1 lyet tígy a ház, mint néhány megjegyzés után az in- 1 terpelláló is tudomásul vett Márc. 3-án a képviselőház a költségvetési tör- { vény részletes tárgyalását vette élő s azt Horánszky Nándor, Vekerle pénzügyminiszter és Hegedűs Sáilr dov alig számbavehstő felszólalásai után megszavazta. A képviselőház márc. 4-ki ülésén két igen fontos tárgy fordult elő és pedig az Andrássy szobor ügye és a szegedi rakodópart beomlásáról beterjesztett miniszteri jelentés tárgyaláa. Az első tárgyon sokkal könnyebben ás sokkal rövidebb idő alatt est§k át, mint ahogy gondolták; mintha az elhunyt .nagy amber szellemétől féltek volna érzéseiknek szabad folyást engedni- — Az ügyet Dániel Ernő előadó 4 terjesztette elő, Tisza Kálmán nagy zaj között védel- '3 nébe vette, Beöthy Ákos hozzájárult a javaslathoz-; J Irányi Dániel megjelölte a párt elvi álláspontját é kérdésben, a mit Orbán Balázs egy kissé srösebben hangsúlyozott. De végre is a többség meg izavazta és, igy rövid idő múlva az Andrássy ut oktogonjának kellő közepébon felállítják az. első állami költséges emlékszobrot. Ezután áttértek a szegedi rakodópart beotnlásáról tett min. jelentés tárgyalására melynél Melczer Géza a roszalás kimondását indítványozta, Papp Elek pedig a hibák kikutatása, s az asetlegeskártéritési’kötelezettségmegállapítás avégett agy parlamenti bizottság kiküldését javasolta. Mindez persze erősen kihívta gr. Tisza Lajosnak, kinek tervei izerint épUlt a szegedi rakodópart, a tiltakozását, ki így óra hosszat mosakodott, és hevesen tiltakozott a vizsgálat ellen s erősen kívánta az ő tisztaságának elismerését. A vita abban maradt, s kíváncsian vár- ik annak folytatását. * * •» A kiráyli ítélőtáblák és a kir. főügyészségek szervezéséről szóló törvénytervezet megvitatása céljából e hó 3 tói dllan- ló anquettet hitt össze Szilágyi igazság igyminiszter, E tanácskozásokban való részvétel végett a következő urak vannak megává; Dr. Teleszky István és Czorda Bódog gazságügyi államtitkárok, Szabó Miklós curiai elnök, Daruváry Alajos kur. másod- ánök, Baboss Kálmán és Manoilovich Emil túr. tanácselnökök, dr. Yajkay Károly' ité- ö táblai elnök, Sárkány József táb. alel- tök, Kozma Sándor kir. főügyész, Karap reréncz tanácselnök, Tóth Elek, Bercely i^enő és Erdélyi Sándor tanácselnökök, | lodossy Imre s Chorin Perencz örsz. kép- dselők és dr. W1 assies Gyula budapesti kir. öügyészi helyettes. A zónatarifa első télévi s fennállás itán azon szerencsés helyzetben vagyunk, zámok kimutatásával konstatálhatjuk^ hogy nnak eredménye meghalad minden vái’a- :ozást. Ugyan is a bevételek a félév hat lónapja alatt a következők voltak. v ' \\ 1890. mrc; li<5 9, Városi ügyek. Fontos keretessel foglalkozott legközelebb a tanács. *A városi orvos ugyanis jelentést tett már régebben, hogy ez izraeliták temetője annyira tele van, hogy nincs hová temetkezniük. Ennek kapcsán felszó- littatott a Khevra Kadischa temetkező intézet, hogy addig is, mig a városi közös temetőnek alkalmas hely találtatik, gondoskodjék róla, hogy legyen hova temetkezniük, de világos kijelentésével [annak is, hogy, ha a közös temetöhely megálapittatik, I az egészségi viszonyok tekintetéből, s a ! közjó előmozdítása szempontjából részükre is ott fog kijelöltetni a hely, s igy.c-ak ideiglenes temetőre lesz szükségök. Az uj temetőhely térképileg és tei üle- 1ilog bejelenl etett a tanácsnak, melyre nézve következőleg történt intézkedés: — A városi orvos véleményei jelentése || indítványa folytán — tehát az izraelita temető nag^obbitása tárgyában — a tanács I következő határozatot hozta. Ezen és a városi mérnök véleménye folytán, tskintettel arra, hogy a jelenlegi izr. temető már ^teljesen megtelt, a folyamodó temetkezési egyletnek megengedtetik, hogy azt az alább közölt felt telek mellett hátul megnagyobbithassa; és pedig 1. Ezen ilyképen megnagyobbított temető terület csak ideiglenesen, vagyis addig lehet, mig a város által az uj és alkalmas köztemető, mely iránt a tárgyalások már folyamatban vannak a A’árosi képviselőtestületnek egészségügyi szakosztályában — kijelöltetni és hazználatba vétetni fog. 4 2. Hogy minden egyes halott részére ásandó sirgödür 180 cm. mély, 2 meter hosszú, 50 cm. széles és minden egyes sir- gödör közt legalább 80 cm. vastag réteg legyen. A. városi mérnök pedig megbizatik és utasittatik, hogy annak idején, a midőn a temető megnagyobbitása foganatba fog vé- tehr, jelentse be, hogy vájjon az engedélyezett nagyságban történt-e. Erről az izraelita temetkezési egylet s a városi mérnök alkalmazkodásul, a v. orvos és rendőrkapitányi hivatal pedig ellenőrzés végett jelen végzéssel szintén ér- tesittetnek. tízen határozat az által válik fontossá, hogy felszínre hozza talán a közös temető hwa helyezésének megoldását. A legszerencsétlenebb gondolat volt az akkori elöljáróságtól, hogy a közös temető helyiséget a város felső részére rendelte kiméretni. Épen oda, honnan a viz a természetes nyomás és a föld átszivárgása folytán az in- ficiált nedvet a város ivó vizeire szorítja. Az e tekintethen beállható következmény nem jelentkezik szemmel láthatólag, nem js egyszerre jelenik meg, de eredménye elmaradhatatlan leend, melyet évek folytán a statisztika fog kézzelfoghatólag bizonyítani. Mégis oly lassúsággal történik mindeft mozgás e kérdésben, mintha nem is minket érdekelne. Az izraelitákra nézva kétszeresen fontos a közös temető kérdése,mert akkor a mostani magos temető ár helyett mindnyájan egyformán fognak megadóztatni. A várostól a sír helyet épen úgy megfogja kapni egy írtért az izr. hitközség minden egyes tagja, mint a többi felekezet tagjai, mig most rettenetes alku tárgyát képezi. Hallottunk olyat is, hogy csak 6—8 száz 1 Írtért fogadta be az egyesület temetőjébe i halottat s általában mindazok, kik a Khevra Kadischa egyesületnek nem tagjai, gén magas bért fizetnek egy-egy sírhelyért. I Végre megdöbbentő azon eljárás, hogy íz izr. hitközség ember emlékezet óta miniég a mostani temető helyiséget használja, 1 nely nem több miut 1 hold és 430 négy- j izög ölnyi területből áll s a hitközség lé- , ekszáma az 1880 iki népszámlálás szerint > t468-at tett. Heti krónika í A képviselőház február 26-ki ülésén a tárgya- [ is kezdetét az úgynevezett elnökkérdés eldöntése i épezte. Ugyanis lapunk múlt heti számában említet- - ik volt a ház febr. 25-ki zajos gyűlését, melyen az ] Inök Ábrányi Kornél kifejezését meg rótta. Emiatt - .brányi két képviseőtársa az elnöktől magyarázatot j ért, amelyet meg is adott amilyen-olyan alakban. E 1 olog képezte az elnökkérdést Péchy Tamás kijelen- < jtte, hogy tőle, nem elégtételt kivántak a küldöttek, ] lint azt némely lapok hiresztelték, hanem csak ma- i yarázatot, amit ő meg is adott. Hasonló értelemben J yilatkozott Szentiványi Árpád is mint egyik küldött. 1 tgron Gábor igen szivesen veszi, ha az elnök a ház- ] sabályokat szigorúan és igazságosan alkalmazza; de t érnie kell az elnököt, hogy rendreutasításaiban egy , ép vise’őt se sértegessen. Darányi azt állitja. hogy ^ ■/. elnök a képviselöházban mondottakért csak a A épviselő h á znak felelős. — Kettőre kéri az j Inököt, 1) hogy olyan felvilágosításra, mely fólreér- isül szolgálhatna és könyen megzavarhatná a parla- lent alapját, ne tagadja meg a választ; 2) hogy ne i agyja magát semmiféle pressió által befolyásoltatni; s lely ntóbbi kérés ellen erősen tiltakozott Helfy lg- £ ácz. Károlyi Gábor, Hentrller, Boncza és Horváth j eves felszólalásai után az elnök e kényes kérdést ' intézettnek mondja ki, Most még néhány álnöki 1 [FATALJl
