Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-05-04 / 18. szám
Második évfolyam. 18-ik szám. Munkács, 1890. május 4. KÁRPÁTALJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: 5 frt. |> Negyedévre 1 fi-t 25 kv. Egyes szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. (gj Egész evre a Fél évre 2 frt 51 > kr Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Szerkesztési iroda: Munkácson, Vár-utcza 564- szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetien levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: | Hivatalos hirdetési díjak egyszeri közlésért: 50 szóigjj 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr.,g azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többször^ megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek.----- .. __________ 1F©I©1@© ©s©®fe©sst>© s ©©©SffijLn, Bé kés álapotok, ii. Elmúlt a május hó első napja, melyet a nagy iparos városokban sok helyen már régóta félve vártak. Nálunk ez csendesebben folyt le mint a többi országok legtöbbjeiben, mert a mi iparosaink általában kisebb-na- gyobb mértékben birtokosok is. A zavargást rendesen azok idézik elő, kik nek nincs veszíteni valójok, de egy, vagy más módon nyerhetnek valamit. Itt a munkás segédnek kilátása van, hogy ma holnap mesterré lesz és akkor ugyanabban a sorsban részesül, melyben ő ma mesterével áll - szemben ; továbbá nem nagy fáradságába kerül, hogy kis földbirtokhoz is jusson, mely gondolatának más irányt ad, mely az embereket állandó helyhez köti. Nálunk a munkás kérdés nem ölthet, nem ölelhet fel nagy mérvű mozgalmakat, mert minden munkás egyúttal munkaadó is lehet, tehát kölcsönös viszonyban állhatnak egymással. Sőt. úgy vagyunk meggyőződve, kivált kisebb városokban, hogy nem is valamire való iparos az, ki magának annyiamennyi ingatlan birtokot nem szerzett. A mező gazdaság összefügg az iparral. Ha majd földmivelésünk oda fejlődik, hogy nem adhat elég tért a további fejlődésre, akkor kényszerülve lésznek az emberek nálunk is, mint Angliában, Belgiumban, Olaszországban az iparos téren keresni azt, amit a íöldmivelés terén nem tanálhatnak meg. Mert az embernek, — habár olykor szeret is kényelmeskedni, — véribe van oltva a munka. A nagy próféta mondata: fáradsággalegyeda te kenyeredet, nem büntetés az emberre nézve, a munka nem lealázó helyzetet teremt számára, hanem inkább felemeli, rendeltetésének magaslatára helyezi. Mi a gazdálkodás terén még igen hátra vagyunk általában eg’ész Ma- gyaroszágban. Még fővárosunk környéke is alig mutat valami kis rendezett állapotot. Vidéki városaink, falvaink környéke pedig valódi ősi állapotokat tárnak elénk. A birtok rendezés ez ideig még csak annyiban haladt előre, hogy nagyobb birtokosaink egy tagban ha- sittatták ki magoknak egy—egy határban birtokaikat, de ahoz jó utakat készíteni, az utak mellékét befásitani, hasznosítani nem sok embernek jutott eszébe. Beszélünk iparról, sokszor erőszakolni akarnók magunkra az ipar fejlesztését, pedig ez a mezőgazdasággal szorosan összefügg. Az emberek azon a téren keresik kenyerüket, — mert ez az első a megélhetésre, — melyen azt legkönnyebben megtalálják, Magyarországon pedig a kézzel- lábbal foglalkozó, kenyerét kereső embernek ez ideig legelőnyösebb tere a íöldmivelés. Az ipar mellett a legnagyobb rész egy kis — olyan — ami- lyen gazdálkodást is folytat, tehát nincs oka, nincs tere oly mozgalmat indítani, mint más iparos országokban. Az iparos segédek, minthogy gyári munkásaink kevesen vannak, saját érdekeiket támadnák meg. A föld leköti az embereket, egyhelyre kényszeríti s ott kell jólétét keresni és munkálni. Azért helyesen tették fel »a magyariparosokról jó eleve azt a lapok, hogy itt a május első napja csendesen fog elmúlni. A mi iparosaink birtokos magyar polgárok, a műveltség oly fokán állanak, kikről a rendetlenkedést, visszavonást nem is lehet feltenni. Városi ügyek. Május hó elsején a városházánál rendes közgyűlés tartatott Cseh Lajos, az uj polgármester, elnöklete alatt, néhány részint sürgős, részint nem sürgős ügy intéztetett el elég jó indulattal, higgadtan és gyorsan. Volt tárgy, a melynél talán kelletinél is túl időztek. Ez azonban nem haj. A hosszú meghányás-vetés kevesebb bajt szerez mint az elhamarkodás; aztán a városnak nem keiül semmijébe, legfölebb unalmat szül. — Vegyült a tanácskozásba egy pár olyan dissonans hang is, mintha a muszkacár tubusából került volna ki és szét akarta volna kergetni a közgyűlést, — ezt én meg nem tűröm, hogy ilyenek forduljanak elő a városházánál, — elvárom és megkövetelem, hogy máskor ez ne történjék, stb. Első. tárgyul vétetett elő a polgári leány iskola ideiglenes elhelyézésének kérdése. A viszonyok egy év óta sokat változtak a városra nézve. A leányiskola építésére még Halász taníelügyelő idejében a város tízezer frtot ajánlott fel és azt készletben tartotta, de, hogy ez a mostani körülmények közt nem lett volna elég, az bizonyos; más oldalról a gymnázium átvételével a város külön épitkezése, ha egyelőre nem fölöslegessé, de mindenesetre kérdésessé vált. A mostani felsőbb leányiskola bérelt helyiségét az uradalom eladta Meisels A. Józsefnek, ki maga akar a saját épületében lakni, az iskolahelyiségeket azonban hajlandó még egy, vagy tán két évre is bérbe adni külön alku és külön feltételek mellett, azért szükségessé vált, hogy az intézkedések már most megtétessenek, mert különben könnyen zavar állhat be a jövő tanévi megkezdésben. Erre nézve tehát egy bizottság küldetett ki a polgármester elnöklete alatt, hogy lehető gyorsan intézkedjék s legfölebb 5 8 nap alatt az intézkedést megtegye. A mi nézetünk a polgári leányiskola elhelyezésére nézve az, hogy miután a város már kötelezöleg kinyilatkoztatta azt, hogy a jelenlegi gymáziumi épületet átveszi az államtól s a helyett más, a kornak és a szükségletnek megfelelő épületet állít, fölösleges lenne e czélra uj épületet emelni. A mostani gymnázium felső helyiségei rende zendők be úgy, hogy a felső polgóri leányiskola ott helyeztessék el, esetleg az udvaron 2—3 szoba építhető. Az alsó helyiségek a'városnak legjövedelmezőbb bérbeadó épületei leendnek, mert itt a forgalom legnagyobb s központiságánál fogva soha meg nem szünhetik forgalma. Továbbá felolvastatott az 1889-ik évi zárszámadásra tett megyei számvevői megjegyzés, az 1890-ik évi költségvetés elbírálása és az ezekre készített számvevői felvilágosító észrevételek, melyek a megyének felvilágosításul megküldetni határoztattak. — Ezekkel kapcsolatosan Cserszky Antal képviselő azt indítványozta, hogy a régi számadások több évről, talán 4—5 évről is évek óta mindég a megyénél hevernek, holott azokra itthon gyakran szükség van, hpgy némely dolgok előzményei felvilágosithatók legyenek és ezekért mindannyiszor Beregszászba kell járni, vagy nélkülözni a dolgok előbbi állapotának lefolyását, azért a megye kéressék meg, hogy az ott, levő több évi számadás küldessék vissza mielőbb a városnak. Ez indítvány elfogadtatott és az e részbeni eljárás a tanács körébe utaltatott. Felolvastatott ezután a lakbérleti szabályrendeletre adott helybenhagyó miniszteri leirat, mely tudomássul vétetett, a szabály- rendelet életbe léptetése f. év május hó elsejétől életbe lépettnek kimondatott és végre elhatároztatott, hogy az elöljáróság által kinyomatván, mérsékelt áron minden lakosnak rendelkezésére bocsáttassák. A Taub Lipóttal megejtett földcsere még mindég nem végződhetett be, mert a képviselöteslület tagjai nem jelentek meg a törvény által megkívánt számban, azért még egyszer elhalasztatott 15 napra, a mikor a jelenlevők fognak határozni, tekintet nélkül a megjelentek számára. Poppil Márton városi végrehajtó kérelmének nem adatott hely, indokoltatott azon megjegyzéssel, hogy a végrehajtó rendszeresített városi hivatalnok lévén, nem vihető keresztül, hogy időközönkint egyes hivatalnokoknak rendkívüli utalom szavaztassák meg. A haladás jelének adta bizonyságát a képviselőtestület a főutak mellett elvezető gyalogutak és vízvezetékek tárgyalásánál. Bejelentetett egyrészről, hogy az Udvarvég-utca (jó lenne más nevet adni neki Szerk.) kövezése a legközelebbi napokban már meg fog kezdetni, minthogy azonban felmerült azon nézet is a városban, hogy a gyalogutak asphalttal burkoltassa- ,"nak, a képviselőtestület lévén hivatva ennek elhatározására, kérdést intézett a polgár- mester, vájjon megmaradjon-e a régi bur- koltatási módszer, vagy asphalt burkolat készítendő? A képviselőtestület az előirányzott burkoltatási munkát egyelőre beszüntetni rendelte, az erészbeni elhatározását a jövő gyűlésre tartotta fel; addig pedig a javaslatot a pénzügyi és gazdasági szakbizottságokhoz utasította tanulmányozás és javaslattétel végett, A tanácsot megbízta, hogy az első magyar asphalt társasággal lépjen érintkezésbe, attól a szüséges fel- világosító adatokat szerezze be, továbbá tegye tanulmány tárgyává azt is, hogy nem előnyö- sebb-é a cement burkolat. E tekintetben Mis- kolcz város hatóságától szerezhet felvilágosítást s ezekről úgy az előállitási ár mint tartósságra nézve tájékoztassa a bizottságot. Bebizonyult tény ugyanis az, hogy a mai kőburkolattal nem érünk el nagy kiterjedésű városunkban a mellék utcák végére még talán évtizedek múlva sem, mert körülbelül minden tizedik évben újra meg újra kell kezdeni, mégsem mondhatjuk soha jónak. Özvegy Merényi Jánosnénak ki utaltatott a férje után őt megillető törvényszabta évnegyedi fizetés minden akadály nélkül. A tiszti ügyész által javaslatba hozott 307 frt 25 kr. bérhátralék törlése, minthogy az adós, Villiger Menyhért elhalt és semmi vagyon nem maradt utána, nem fogadtatott el s Nedeczey János felvilágositó észrevételei után a pénzügyi és jogi szakosztályokhoz utasították. A közkórházi állandó választmány előterjesztést tett egy állandó ellenőri állas szervezése iránt, minthogy Ferenczy Antal sok nemű elfoglatatása miatt a kórházi dolgok gyakran hátrányt szenvednek, ennek kikerülése végett a képviselőtestület úgy intézkédett, hogy az ellenőri teendők napi végzésére Veinberger Gyula küldetik ki mindennap a közkórházba egy-egy órára a napi teendők ^számolásának ellenőrzésére. A polgárok sorába felvétettek: Katrics Mihály 25 frt, Melega Miklós 25 frt, Bán József 12 frt lefizetése mellett. A két első, mert munkácsi születésű nőtt vett el, azért a dijak felét fizeti, az utóbbi pedig hely- jj beli születésű lévén régi szokás szerint csak l 12 frtot fizet. ! Bejelentett azon megyei határozat, mely szerint Nemes Lajos erdövédnek fizetés javítása nem engedélyeztetett, illetőleg a szabály rendelet megtartása szerint nem volt engedélyezhető, A város összes vagyonát leltározó bizottság jelentése kapcsán felmerült azon kérdés, hogy a főerdész megválasztása ellen felebbezés jelentetvén be, az erdőben eladási’a szánt 8 ezer tölgyfa kijelölése és becsülésére valamikép hozzá értő egyénről kell gondoskodni, mert a volt ideiglenes erdész is gyakorlatra hivatván be, most a város erdeje igazi árvaságra jutott, ( ? ! ) Ennek kapcsán azon határozat hozatott, hogy a tanács intézkedjék a maga kebéle- ben arról, hogy az erdő felügyelet szigorúan gyakoroltassák, továbbá a megválasztott erdész, Hónig Alajos szólittassék fel az eladásra megérett tölgyfákat kijelöltetni és azok értékét megbecsülni, hogy az árverési kihirdetést kellő időben megtehesse a hatóság. Azon kérdés, hogy minő díjazásban részesitessék H. A, ezen munkáért, ha esetleg a felebbezésnek hely adatik és választása megsemmisittetik, úgy oldatott meg, hogy rendes fizetése utalványoztalak s ez neki, ha a munkálatot teljesiti, akkor is kiadatik, ha a megyei közgyűlés a választást megsemmisítené. Heti krónika Törvényhozásuuk ezen ülésszak befejezéséhez közeledvén s az előirányzott munkakört majdnem teljesen betöltvén, a múlt héten csak egyszer ülésezett és- pedig múlt hó 28-án, a mikor is a képviselöház több kisebb ügy elintézésével foglalkozott- így az elnök bemutatta Arad város és az aradi kamara feliratát a királyi táblákról szóló törvényjavaslat ellen, a fővárosi közmunkák tanácsának az 1886, 1887. és 1888. évi működéséről szóló jelentéseit és Udvarhelymegyének betegápolási kérvényét, melyek a kérvényi bizottságnak adattak ki. Csáky Albin gróf kultusminiszter nagy éljenzések között bemutatta a kisded(\vodákról szóló törvén}'javaslatot s a B.deznay kert eladása vagy becseréléséről szóló jelentését. Baross Gábor kereskedelmi miniszter a kereskedelmi viszonyainknak logfelebb 1892- ig terjedő rendezéséről szóló törvényjavaslatot terjesztette elő s több helyi érdekű vasút kiépítéséről tett jelentést. Schwartz Gyula előadó bemutatta a középiskolák és azok képesítéséről szóló törvényjavaslat módosítására vonatkozó javaslatot. Chorin Ferencz előadó bemutatta az igazságügyi bizottság jelentését a királyi táblák s királyi ügyészségek szervezéséről, mely az osztályok mellőzésével napirendre tűzetett. Szilágyi Dezső igazságügyér-beadta a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának és székhelyeinek megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot. Végül Lőrinczy György előadó beterjesztette a kérvények XVI ti. sorjegyzékéről szóló jelentést. A főrendiház pénzügyi bizottsága e hó 1-én szintén ülést tartott. * * * * Bécsben több napon át király ö felsége elnöklete alatt közös miniszteri tanácskozások folytak. Ezek utolsója múlt hó 29-én tartatott meg, melyen elhatároztatott, hogy a delegácziókat junius hó 4-ére fogják összehívni Budapestre. A tanácskozások főbb tárgyai a füstnélküli lőpor első beszerzése és a meglevő 11 milliméteres Mannlicher-fegyvereknek 8 milliméteresekké való átváltoztatása volt, mi végett a hadi előirányzatba bizonyos összegeket fognak felvenni, de melyek, minthogy az ismétlő fegyverek uj beszerzése címénél most a rendkívüli szükségletben egy nagy összeg elmarad, a jövő évi előirányzatban nem fognak lényegesen magas összegekre rúgni. Ezeken kívül Wekerle pénzügy mi niszter a szeszadó törvény módosítása tárgyában Moser bankkormányzóval és Duna- jewszk-y pénzügyminiszterrel hosszabb ideig értekezett.
