Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-05-04 / 18. szám
4 Máásodik évfolyam. KÁRPÁTALJA. torvenyszcKCK es Kir. jarasDirosagoií szes helyeinek és területeinek meghatározásán' szóló törvényjavaslat szószerinti közlésé' i mely a következőleg hangzik: 1. §. A kir. törvényszékeknek jelen légi székhelyei csak törvénynyel változtál hatók meg. 2. §. A kir. járásbíróságoknak székbe lyeit, területeit, úgyszintén a törvényszékei területeit, a minisztérium ' rendelettel meg változtathat]’,'). 3. §. A törvényeknek, rendeleteknel és szabályoknak a jelen törvénynyel ellen kező rendelkezései hatályon kívül helyez tetnek. Különösen hatályukat vesztik : a: 1871. XXXII. t. ez. 1. §-nak második be kezdése; az 1875. t. ez. 1. §-a és az 1885 III. t. ez. 1. §-a. 4. §. Jelen törvény végrehajtásává a minisztérium, illetőleg az igazságügy miniszter bizatik meg. * * P A szerb egyházi kongressus elökészü létéi több napig tartottak, de múlt hó 28-ái véglegesen rendeztettek. A mérsékelt pár Stefano vies Branko elnöklete alatt eddi]; 31 tagból áll, a Polit-Zsivkovics pár1 Dumcsa elnöklete alatt 19 tagot számlál és a radikális párt Jeftics elnöklete alatt IC taggal rendelkezik. A párton kívül álló 8 tag, kik között Ruvaracz, Gyurkovics, és Bogelán is vannak, csak később fognak pártállást foglalni. Nagyon valószínű, hogy Brankovics püspök lesz a pátriárcha még akkor is, ha Sztojkovics püspök a jelöltségtől vissza nem lép. Ugyan e napon ejtették meg a tagok igazolását is, valamennyi igazoltatott és csak egy választás helytelenítése ajánltatott. A „Pesti Hírlap“ szerint Csáky Albin gróf kultuszminiszter azon eszmével foglalkozik, hogy a középiskolákban egy neme a I katonai gyakorlatoknak rendszeresen és ál- I landóan alkalmazásba vétessék. E terv még csak az előzetes tanácskozások stádiumában I van, de a kultuszminiszter reményű, hogy sikerülni fog rövid idő alatt megtalálni gyakorlati valósításának módozatait. • A király ő felsége Fejérváry Géza bárót, m. k. honvédelmi minisztert, táborszer - nagygyá kineveztetés e alkalmával a következő legfelsőbb kéziratot intézte hozzá: Kedves báró Fejérváry altábornagy! Kinevezem önt táborszernagygyá. Schön- brunban, 1890. évi ápril hó 26-án. Ferencz József s. k. Munkács városának az 1881. évi LIX. í. c. 93. §-a értelmében alkotott lakbérleti szabályrendelete. 154. kgy. 5282. ik. 1. §. Munkács város területén a lak, üzlet és egyéb helyiségek bérletére nézve, a mennyiben a felek a bérleti viszonyt kölcsönös megállapodás folytán másként nem rendezték, a jelen szabályrendeletben foglalt határozatok alkalmazandók. 2. §. A bérleti év május hó 1-jén, a bérlet évnegyedei pedig május, augusztus, november és február hónapok 1-jén kezdődnek. Havi bérletnél a hó azon naptól számítandó, a melyen a bérlet kezdődött. 3. §. A bérleti szerződés, akár szóval, akár írásban köttetett, foglaló nélkül is érvényes, de, ha a felek részéről foglaló köttetett ki, a szerződés csak a foglaló teljes lefizetésével tekinthető megkötöttnek. A midőn foglaló köttetett ki a nélkül, hogy meny- nyisége meghatároztatok volna, az esetben az egész évi bérösszeg, havi bérleteknél pedig az egész havi bérösszeg 5°/0-ka fizetendő foglaló képen. 4. §. A jogszerűen megkötött bérleti szerződéstől egyoldalú visszalépésnek helye nincs. , 5. §. A bérlőnek joga van a bérleti helyiségbe való beköltözést a bérévnegyed első köz napján reggeli 8 'órakor megkezdeni és ugyanakkor az előbbi bérlő is köteles a kiköltözést akként eszközölni, hogy az nap legalább egy szoba, két nap alatt pedig az egész lakás kiürítve és átadható legyen. ( . §. A lakbér évnegyedenként, illetve havonként előre fizetendő, éspedig az évnegyed, illetve bérleti hó első napján déli 12 óráig. Ha a bérlet nem a 2-ik §-ban kitett legyedévek első napján venné kezdetét, kö- :eles a bérlő a legközelebbi negyedév kezdetéig terjedő időre a bért a beköltözés ilőtt kifizetni; a következő évnegyedekben •aár a kikötött lakbér negyedévi részletei fizetendők. 7. §. A felmondási idő rendszerint negyedév. Félévi felmondásnak van helye. 1. évi 300 frlot meghaladó bérösszeg esetében, boltoknál, ügynöki és kereskedelmi irodáknál, gyári eladási helyiségeknél, valamint az ezekhez tartozó és velők együttesen kibérelt házrészeknél. 2. Bérösszegre való tekintet nélkül: szállodáknál, kávéházaknál és gyógyszertáraknál és az ezen helyiségekhez tartozó, ezekkel együttesen kibérelt lakásoknál, raktárak, istállók, pinezék, padlások és egyéb házrészeknél. A felmondás az évnegyed 8. napjának déli 12 órájáig eszközlendő, a lakások azonban tekintettel a zord téli időben a kiköltözéssel járó kellemetlenségre a 10-ik §. esetét kivéve november 1-től február hó 1-re fel nem mondhatók. 8. §. A szabályszerű felmondási idő letelte előtt a bérfelemelésnek helye nincs. A negyedéves felmondás alá eső bérleteknél a novemberi negyedkor, a féléves felmondás alá eső bérleteknél az augusztusi negyedkor, vagyis min dákét esetben február hó elsőjén kezdődő hatállyal a bérbeadó a bért fel nem emelheti. 9. §. Havi bérleteknél a felmondási idő 15 nap s a kiköltözés a felmondást követő 15-ik napon eszközlendő. 10. §. Ha a lakbér kellő időben ki nem fizettetett, a bérbe adónak a lakbér teljes kifizetéséig jogában áll bármikor felmondani, vagy a szerződési viszonyt felbontottnak tekinteni s a kimozditás iránt törvényes lépéseket tenni. 11. §. A felmondás vagy magán utón, vagy kir. közjegyző által történhetik. A magán utón felmondó félnek joga van a felmondás megtörténtéről Írásbeli elismervényt kivánni, ha a felmondást szenvedett fél írásbeli elismervényt adni nem akarna, a felmondás két tanú jelenlétében történhetik. 12. §. Ha a magán utón, vagy közjegyző előtt tett felmondás az ellenfél által el nem fogadtatik, vagy, ha utóbbi az elfogadás iránt nem nyilatkozik, vagy Írásbeli elismervényt adni nem akar, joga van a felmondó félnek felmondása érvényessé^ gének kimondását a felmondási napot kö- , vető nyolez nap alatt az illetékes bíróságnál kérelmezni. Ha a kereset ezen idő ■ alatt a bírósághoz be- nem nyujtatik, a j felmondás visszavontalak tekintetik. 13. §. A felmondási idő lejártával a bérlő a felmondott lakból kiköltözni tartozik, külömben a mulasztásból eredő károk, elvont hasznok és költségekért úgy a béébeadó, mint az uj bérlő irányában felelős. 14. §. A bérlő tartozik a felmondott helyiségek megtekintését d. u. 2 órától 4-ig megengedni. Ha a bérlő ezen szabályt előleges figyelmeztetés utánsem tartaná meg, jogában álland a háztulajdonosnak, vagy helyettesének a felmondott helyiségeket két tanú jelenlétében, szükség esetén rendőri segédlet mellett is annyiszor, a mennyiszer a lakó költségén kinyittatni és ismét bezáratni. A meghatározott időre bérbeadott és felmondás nélkül is bérbeadható és elhanyagolható he- lyiségek megtekintésére nézve is irányadó ez intézkedés, azonban a megtekintés c;> pán a bérlet letelte előtti félév alatt eszközölhető, illetve követelhető. 15. §. A bérlő mindjárt a bérlemény felvételekor tartozik bejelenteni, hogy .mi célra kívánja azt használni,-más célra a bérbeadó beleegyezése nélkül a bérlemény nem használható. A mennyiben a bérleménynek mi célra leendő használata iránt a ki]) Tlés alkalmával megállapodás nem történt, a bérbeadó nem köteles oly használatot tűm’, mely a bérlemény természetével és rendelte '•ésével, vagy a bérlőnek a bérbeadó elölt tudva levő foglalkozásával ellenkezik; továbbá mely a bérlemény sérelmével, veszélyeztetésével, vagy a többi lakók nyugalmának szokatlan háboritásával jár. Ha a bérlő a bérleménynek szerződés, vagy szabályellenes használatától el nem áll, joga van bérbeadónak a bérlemény kiürítését és ebből származó kárainak és költségeinek megfizetését követelni. 16. §. Ha a bérlő a bérleményben, 1890. május 4. vagy annak egy részében rendőri tilalom dacára a személy, vagy vagyon biztosságot veszélyeztető tárgyakat tart, vagy ilynemű foglalkozást üz, akkor kiköltözését a bérbe adó előzétes értesítése mellett a rendőrség- hivatalból eszközli. 17. §. Kéjnők beköltözését, a menynyiben a bérbeadó előtt ilynemüségök a bérlet megkötésekor tudva nem volt, a bérbeadó eltilthatja, vagy, ha már beköltöztek volna, azoknak azonnali kiköltözését rendőri utón szorgalmazhatja.“ Ez esetben, valamint az előző 15-ik és 16 ik §§-ok eseteiben is bérlő a bérbeadó irányában a felmondási időre járó bért megfizetni köteles. A rendőri beavatkozás a bérbe adó és bérlő közt a bérleti viszony - bői felmerülhető magánjogi kérdéseket nem érinti, hanem esetleges elbírálásuk az illetékes bíróság hatásköréhez tartozik. 18. §. Egyik bérlő sem tartozik azt tűrni, hogy azon házban, melynek egyrészét bérben bírja, akár bérlői, akár albérlői minőségben kéjnő lakjék, vagy tartózkodjék. A mennyiben a bérbeadó a bérlő felszólításától számított 8 nap alatt a kéjnőt el nem távolítja, joga van a bérlőnek a bérletet bármikor felmondás nélkül is megszűntnek tekinteni és kiköltözni, egyszersmind szenvedett kárának megtérítését a bérbeadótól követelni. 19. §. A fentebbi §§-ok azon' intézkedései, melyek a bérlőt a bérlemény szabad használatában korlátozzák, a bérbeadót is kötelezik. 20. §. A bérbeadó köteles a bérleményt a meghatározott költözési időben a felek közti megállapodásoknak, ezek nem létében pedig a helyiség minőségének meg- felelőleg használható állapotban átadni. A bérlemény használatát gátló hiányok, á mennyiben ezek helyreállítása tekintetében a felek meg nem állapodtak volna, a be- költözködési idő elérkeztekor bírói szemle utján állapitandók meg. 21. §. Ha bírói szemlé oly javítások szükségét állapítaná meg, melyek teljesítése alatt a bérlemény használható, a' bérbeadó köteles azokat a bérlő felhívására a javitások teljesítésére szükséges idő alatt eszközöltetni, ha pedig azt megtagadná, vagy kötelezettségét elmulasztaná, joág'ban áll a bérlőnek a javításokat' a bérbeadó költségén a bérösszegbe való betudás mellett • megtétetni. \ Ha azonban a «birói szemle alig lénye ges javitások, vagy átalakítások szükségét állapítaná meg, melyek megtétele nélkül, vagy melyek teljesítésének ideje alatt a bérlemény, vagy annak nagyobb, illetve nélkülözhetetlenebb része használható nem volna | s a bérbeadó ezen javításokat a bérlő fellii- i vására a szükséges idő ala’tt, legfeljebb azokban 14 nap alatt nem teljesiti, v.igy azt megtagadja vagy ha a szükséges javitások, vagy át- alakitások a birói szemlétől szánul ott 14 nap alatt sem fejezhetők bő a képen, hogy a bérlemény ettől kezdve teljesen használható legyen a bérlő a bérlettől még akkor is, ha ez meghatározott időtartamra köttetett, a bérlet első napjától kezdődő joghatállyal elállhat. — Mindkét utóbbi esetben a bérbeadó a bérlőnek a bérlemény nem használ- hatásából eredett kárért teljes kártérítés) el tartozik. 22. §. Ha a bérlemény használatát gátló körülményt ellenállhatatlan erőhatalom (vis major) okozta, akkor a bérlő az előre befizetett bérösszeg visszafizetésén felül kártalanítást nem követelhet. 23. §. Az előbbi 21—22.-§§-okban megszabott határozatok mérvadák az, esetre is, lia az előadott hiányok a bérlő hibáján kívül a bérlet tartama alatt állanak be. 24. §. A bérlő köteles az általa kibérelt helyiségekben a tisztás ágot fentartani s a bénet leteltével a bérleményt használható ka: ban L tisztán átadni, de á bérleménynek rendes és természetes használata folytán beállott hiányosságokért a bérlő nem felelős. A bérlők közös használatára bocsátott tárgyakon bérlő, vagy liozzátartói által okozott kárért a bérlő felelős. 25. §. A bérlemény külső részén javitások, vagy átalakítások, csak a háztulajA múlt napokban a német sajtó majc nem kizárólagosan a* lemondott Bismarcl kai foglalkozott. Sok mindenfélét olvastam róla, a többi között azt is, mintha íridriehs ruhei magányában teljesen katonai felii gyelet alatt lenne. — Ha ez igaz, akko egész bizonyossággal állíthatjuk, hogy le mondása nem aggkora és betegeskedése, ha nem egyenesen amiatt történt, mivel a leg fontosabb kérdésekben határozott ellentét be volt a császárjával. He nagyon is ész revehető a vaskéz hiánya, mert az ifji uralkodó majdnem nyíltan a munkások vagy jobban mondva a szociálisták veze tőjévé| avatta fel magát. Újabban meg az halljuk, bogy Bismark ellenzéki politiká akar csinálni, mi végett nem fog késn magát képviselőnek megválasztatni. E kom binációk nagy senzátiót keltettek a néme' politikai körökben és nem ok nélkül, mer az egykori nagyhatalmú kancellár mindéi esetre van akkora ember, hogy neki ma gának legyen véleménye s azt keresztül ii akarja vinni ; ez a vélemény pedig aliglu egyezik a hatalom mai birtokosainak óhajtásával, mert kölünben ma is kancellár: székében ülne. Ilyenforma híreket rebes getnek a lajiok a mi volt miniszterelnö künkről is, csakhogy ő nem igen fog ellen zékieskedni, mivel ő megmaradt kormány párti képviselőnek. E hirek minden valószínűség szerint a fúzióval függnek össze mely nemcsak a mérsékelt ellenzéki, hanem még a függetlenségi s 48-as pártról is szárnyra kelt. „Nem mozog a fa levele, ha nem zörög a szél,“ ez se lehet hát puszta ráfogás. A mérsékelt ellenzéki párt tagja; soha sem ólálkodtak annyira a húsos fazekak körül, mint most ; sőt a függetlenségiek közül is akadnak többen, akik valószínűleg követnék a példájokat és létrejöhet a fúzió. Már pedig Tisza Kálmán és Apponyi Albert gróf sohasem árulhatnak egy gyékényen; s akkor nagyon lehetővé válik, hogy Apponyi kormányrajutásával a volt miniszterelnök újra ellenzéki vezérnek csapna fel, de hogy a bihari pontokat leakasztaná-e a szegről, arról nem felelünk. Gyönyörű május elsejére virradtunk. Voltak esztendők, mikor lesve lestük, váljon lesz-e csak egy zöld galy is, melyet május 1-én a szeladonok kedveltjeik kapujába akaszszanak. Ezidén egészen máskép van. A természet teljesen zöldrubába öltözött, s öltözetét ^tarkábbnál tarkább virágokkal díszítette. Örül a mesterlegény s a kocsis, hogy nem kell erdőbe fáradnia zöld galyért, melyet egyik-másik kapuba tegyen; hiszen keli-e szebb májfa, mint az utcák pompásan kizöldült fái? csak a Kőrös utcai gavallérok sóhajtoznak, hogy ő nekik még mindig erdőbe kell fáradniok, mivel az ő utczájokat a nemes város még mai napig is elfelejtette befásitani. Eltekintve attól, hogy vályogvető zenészeink már éjfélkor kezdték álmából felverni a boldog szunyadozót, a május elseje, a tavasz e valódi hirdetője máskülönben egészen csendesen múlt el. Budapesten már egy kissé zajosabb volt. Ott a munkások különböző nemei napok óta tanácskoztak s elsejére egy nagyobbszerü tüntetést akartak rendezni az osztrák tartományok és a külföld mintájára. Ez abból állott volna, hogy a munkások zászlókkal és zenével összekötött tüntetésszerü felvonulást akartak rendezni a városligetbe. Csakhogy a rendőrség óvatosság szempontjából betiltotta és helyesen tette,, mert minden bonyodalom szolid gyülésezéssel kezdődik és a legrövidebb idő alatt forradalommá nőheti ki magát. Eleget okulhatunk az oszták tartományokon, melyekben a munkások sztrájkolása oly nagy mór- veket öltött, hogy közel állanak az ostromállapot kihirdetéséhez. Hogy ez tény, bizonyítja azon körülmény is, hogy Budapesten április 24-én minisztertanács volt, melynek egyik határozata az. hogy a nagy mérveket öltött- munkásmozgalom folytán szükség esetén az ország (vagy Ausztriai egyes részeiben kihirdető ostromállapot költégeinek fedezésére a hadügyminisztérium részére 2.300,000 forint engedélyeztetik. Erről esetleg a kéttörvényhozás elé külön törvény- javaslat fog terjesztetni. A minisztertanács e határozata felküldetett a Bécsben időző miniszterelnöknek. Ha ez értesítést nem egy jól értesült forá.sból (Budapesti Hírlap) vettük volna, azt mondanék rá, hogy szinte lehetlen elhinni. Igaz, hogy az osztrák tartományokban körülbelül beáll az ostromállapot szükségessége, de nálunk dicséretére leerven mondva mnnkásaink hazafias érzel- meinek, ez nem lesz szükséges. De mas- kiilömben mióta lett közös ügy az osztrák tartományok mozgalmainak leesender.itése? Ha nekik van bajuk, ott vannak rendőreik és ha nekünk van bajunk mi azt magunk is megbirjuk szüntetni. Ki-ki a maga háza előtt seperjen ! Ennek megértéséhez egy valódi Pariz-Pápai szótárra van szükségünk. * , , * # . Érdekesnek és sziikégesrek tartjuk a Szilágyi Dezső igazságügyér által a képviselőház legutóbbi ülésén beterjesztett s a kir.
