Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-04-13 / 15. szám

Második évfolyam. nem is kéretett, csak a felkiabálők hangja után mondta ki az alispán a határozatot. Egy elkésett hang kérte a szavazat elrendelését, de már akkor a dolog be volt fejezve. Végig tekintve az egész választá­son egyelőre váltakozó állást foglalunk el. Cseh Lajos ismeri a városi ügyeket, ennél fogva tudni fogja a teendőket is. Csak némely esetben nagyon engedé­keny, máskor meg ellenkezőleg hajlit- hatatlan, sokszor a maradiságig kétel­kedő. Egy város kormányát vette ke­zébe, melynek a jelen körülmények közt épen a legnehezebb helyzete van. Tapintatos, helyes és igazságos vezeté­sével, minden irányban való egyenes eljárásával úgy intézheti az ügyeket, hogy áldásossá válhatik működése, de i csak egy kis átnézéssel nyakunkra hoz­- í hatja a pótadót, melynek emléke aztán- nevéhez fog fűződni. A tanácsosi álláson Zubai Béla 1 egyelőre elméletileg megtalálja helyét, t elég ügyes-bajos dolog fordult meg ■ előtte mint vizsgáló biró előtt s igy . Oy < nem lesz egészen ismeretlen neki a tér, ■ melyet elfoglalt. Talán a helyi viszo­nyokat, a községi intézkedéseket, némi­leg az árvaügyeket kell különösebben tanulmányoznia, hogy helyét betölt­hesse. A főerdészi állomás betöltése ellen a polgárságnak első kifogása, hogy Hőnig Alajos nem tud magyarul ; to­vábbá, hogy eddigi érintkezéseiben a közönséggel túlságos rideg volt, de egy­ben megnyugtató, hogy tetőtől talpig becsületes ember, kire e tekintetben i meg az irigység sem foghat rá sem­mit. És nekünk az erdő kezelésben, az eddigi tapasztalatok után múlha­tatlanul ilyen emberre van szüksé­günk. Sok gondot fog neki adni, mig erdőszetünkkel rendbe jön, ha rendbe jön ! ha az ott honos felügyeletet meg fogja változtatni, melylyel a városnak kimondhatatlan hasznot hajthat. A gazdai állást a képviselőtestü­let úgy intézte el már régebben, hogy Buzsák Istvánt helyettesítette, illetőleg át helyezte ez állomásra, első irnoki állásának javadalmazásával. És ez igy jól van ! Ruzsák eddigi működésével a városi gazdászat terén ügyesnek, hasznos tagnak bizonyította magát. A cél pedig nem az, hogy csak embert fogjanak valamely állásra, hanem, hogy az helyesen legyen betöltve, hogy az illető ne csak kenyérpályát talál­jon, de azért becsületesen meg is szol­gáljon. A képviselőtestület ezen állásra vonatkozó intézkedését némely érde­kelt felek megfelebbezték a megyei gyűléshez, de hisszük, hogy a m. tör­vényhatóság elfogja fogadni a város in­tézkedését s a felebbezést elutasitandja. K A RP A TARJA. 1890. ápr. hó 13, De Birsmarcknak is minden nagysága da­cára elég ellensége akad, akik Örülnek a távozásán. Ezek most körülözönlik az ifu német császárt s a világbéke megszilárdi- tójának avatják fel, mint' a kinek egyéb dolga sincs, miut Franciaország és Orosz­országba el-ellátogatni a világbéke biztosí­tása végett. Nagyon-furcsának tűnik fel, hogy ugyanazon ember egyszerre olyan előliarco­sának csapott fel a békének, holott még alig két esztendővel ezelőtt ő maga is any- nyira csörtette a kardot, hogy biztos kilá­tásaink voltak a háborúra. E híresztelések­ből legalább annyi haszon van, hogy a fran- cziák és az oroszok sokkal nyugodtabban készülhetnek a háborúra, mint azelőtt; mert letűnt a tevékenykedés teréről az az ember, aki a legutóbb lefolyt nagyobb háborúk szer­zője és intézőjéül tekinthető. * Mint minden kormány, úgy a Szapáry- kormány is székfoglalója alkalmával elmon­dott programjában csupa reformot és ha­ladást ígért minden irányban, és most több ily reform viszszavonásáról kell vennünk tudomást. így a „P. Lloyd“ a közigazgatási reformnak a napi rendről való leszorításáról ad hirt, a „Nemzet“ pedig az igazságügyi reformok elnapolását jelenti be, okul hozván fel, hogy valamennyi részlet munkában van, de nem történhetik meg azonnal; mivel épen az úgynevezett gyakorlati jogászok között akadnák sokan, kik az igazságügy miniszter reformpolitikáját nem helyeslik. Hát hiszen azt sénki sem kívánja, sőt nem is kíván­hatja, hogy minden reform egyszerre vites­sék keresztül, mert az csak egy nagy chaoszt idézne elő, de hogy egyenként valamennyi behozassék, az mindnyájunk hő óhaja. A valuta rendezése ügyében Niebauer osztályfőnök Wekerle pénzügyminiszterrel és Lang államtitkárral teljes megállapodásra jutott, melyre nézve az intézkedések már lekközelebb meg fognak tétetni, sőt Niebaner osztályfőnök már vissza is utazott Bécsbe. * Úgy latszik, liogy a kis Szerbia még most sém bírja elfelejteni a szintén nem j nagy Bulgária által pár évvel ezelőtt neki okozott vereséget. Ennek és talán azon tüntetésnek, melylyel Szerbia Oroszország iránti hajlamait akarta kimutatni, kell be­tudnunk azon körülményt, mely szerént a két kis állam között a diplomáciai össze­köttetés valóban csekély okok miatt meg­szakadt. Ugyanis Mincsevics bolgár ügyvivő néhány macedóniai tanulónak pénzbeli se­gélyt nyújtott, hogy Belgrádból Szófiába köl­tözzenek tanulmányaik folytatása végett ; mit Szerbia annyira rósz névén vett, hogy Mincsevics elmozditását követelte. Bulgária hajlandó volt ezt teljesíteni, de viszont kí­vánta, hogy Szerbia Szófiában a szerb fő­konzulátus élére főkonzult állítson és nem ügyvivőt,mint azt eddig tette; de Szerbiá­ban ezt nem akarták megtenni. Bulgária, bogy a jó viszonyt tovább is fentartsa, Mincsevicset két hétre szabadságolta, mire Szerbia is vissza hívta a maga ügyvivőjét 5s a szerb érdekek megvédésére a franczia ionzult kérte meg. Ez tehát nyílt szakítás, s ki tudja, hogyan fog végződni? Attól tar­unk, hogy a rövid pórázon tartott gyerme­kek még kárt tesznek egymásban. * körülbelül 1 és egy fél milió frtnyi jyí, hitelt fog kérni. Eszerint államháztártási egyensúlyunkat megint csak á régi kerék­vágásba terelik vissza. * * ¥: Végre a szabadságérzet Oroszország, ban is kezd ébredezni. Pétervárott, Kievben és több más nagyobb városban diákzavar­gások törtek ki melyek erősen tartják magukat és mindenütt az alkotmány meg. adatását követelik. Finnország lakói erősen protestálnak a posták és távírdák oroszitása ellen. A szabadmozgalom napok óta tart s minden nap nagyobb és nagyobb mérve! két ölt, sőt (Jrosz-Lengyelországban, több helyen forradalmi bizottságok alakultak melyek buzgón teszik a szabadságharchoz szükséges előkészületeket, melyekből itt-ott merényletek sem hiányoznak. A munkások kedélyei nemcsak a kül- földön, hanem Bécsben is szerfelett izgatot­tak. A napokban Bécsben a kőművesek strájkoltak, mely még most is tart, sőt újabb s másnemű strájkok kitörése is várható. A 2-ik kerület strájkolóinak nagy kedve volt nagyobb kihágások elkövetésére s csak nagy. nehezen sikerült őket , szétoszlásra bírni. Egy bécsi távirat szerint e hó 8-án Nen- Lerchenfeld külvárosban a csőcselék igen nagy zavarokat idézett elő. A rendőrség hiába alkalmazott ellenök vak lövéseket kénytelen volt oldalfegyverét is használni. Hat óra után a tömeg igen felszaporodott, ami útjába esett, mindent összetört-zúzott, berontott egyes helyiségekbe és a holmit onnan kihordta az utcára. Az egyik helyi- ségben a kifolyt pálinkát meggyujtották mitől a ház is tüzet fogott. A házak abla­kait betörték, a vasúti síneket felszakgaták és- szerte hajigáltak kockakövekkel. Sok el elfogatás történt, de az izgatottság csak akkor hült le kissé, midőn 8 óra után két század lovasság és egy zászlóalj gyalogság volt kénytelen kivonulni a csend helyre állítása végett. * * r . * Fájdalommal tapasztaljuk, hogy ná­lunk a párbaj valóságos mániává fejlődött; Habár törvényeink tiltják is a párbajozást, mégis vannak esetek, midőn az ember azt egyátalán nem kerülheti el. Csakhogy nálunk a párbajt a legtöbb ember takaróul használja fel. Ily dolgok elkerülése és a párbaj valódi céljának vissza állítása végett Vilmos német császár a hadserege számára a kö­vetkező párbajozási rendeletet adja ki: A párbaj a tisztek közt csak úgy engedhető meg, ha a becsületbiróság, melyben két ezredes elnököl, hozzájárul és pedig 1) tett--- leges bántalmazásért, ha a sértő megtagadj i a bocsánatkérést. 2) egy tiszt nő rokona, ; vagy mennyasszonya ellen elkövetett sér­tésért. Nem szabad a párbajt megengedni. ; 1) egyesületi, kávéházi és kaszinói vitait kozásért, 2) ha az ellenfelek egyikének már három párbaja volt; ha a felek egyikei nős, vagy családapa. E rendelet sem telj jesen kielégítő, de azért óhajtanék, bárha nálunk is életbeléptetnék; mert igy leg-, alább arra lehetne kilátásunk, hogy sok hencegésnek vetne véget. A gyermek nevelés első foka. Megszoktuk a mai korban már divatossá váló és eme sokat mondó­nak látszó kifejezés használatát: neve- lés-tanitás. Mintha lehető lenne neve­lés tanítás nélkül és tanítás nevelés nélkül. A ki nevel, lehetetlen, hogy' neveltjét ne tanítsa és hogy, aki tanit, < ne növelje a gyermeket. Egyik a má­sik nélkül nem is képzelhető, Az állatokról mondhatjuk, hogy felnevelték fiaikat, minden mellékes gondolat nélkül, mert ott természeti ösztöneik követésén tűi nincs tanítás. A kalitkában felnevelt madárfió­kák, ha kiszabadulnak, fajuk általános sajátságait fogják követni; nálok a nevelés a belőlről kifelé hatásban, nö­vekedésben, a testi élet fejlődésében határozódik; tehát csak egy oldalú. Az embernél a nevelés alatt nemcsak a táplálkozás által fokozódó testi fej- . lődés értendő, hanem főkép az értelmi fejlesztés. A magyar ember a házi tanítót átalában véve nevelőnek hívja, talán azért, mert ez némileg a gyermek tes­ti fejlesztésére is befoly, a menyiben ' annak külső idomitása szükséges és le­hetséges. A leányokról, kik felsőbb tanin­tézetben tanultak, szokjuk mondani sokszor, hogy nevelésbén voltak, ezzel ellenkezőleg sokszor meg a házi neve­lésre halljuk megjegyezni, hogy jó, szedő Tjizóttságrba Deskó János főes- perest elnöklete alatt Yimmert Vida, Rotliberger Gyula és Kozma László választattak meg, kikhez jegyzőül Si­mon Arnold aljegyző adatott. I A polgármesteri állásért pályáz­tak Cseh Lajos alpolgármester és Fa­zekas Béla ügyvéd s mindaketten je­löltettek is. A kijelölés után azonnal elrendeltetett a szavazás is az elnöklő alispán által és ez igen tapintatosan történt, mert minek lármáztak volna hasztalanul, mivel a többséget nem lehetett volna kivénni. — A szavazat eredménye az lett, hogy a beadott 92 szavazat közül Cseh Lajosra esett 45, Fazekas Bélára 43, négy pedig üres volt s e szerint Cseh Lajos lett két szótöbbséggel megválasztva. Az eredmény kihirdetése után Cseh Lajos a választást megköszön-! vén, Ígéretet tett, hogy a város ügye­it erélyesen fogja vezetni s a hivata­lok vezetését, mint főnök kellőképen ellenőrzi s mindenkivel igazság szerint fog eljárni felekezeti külömbség nélkül. Ez utolsót talán jó lett volna elhagyni a kijelentésből, mert attól tartunk, hogy épen azért nem fog fe­lekezeti külömbség nélkül eljárni, mint­hogy ez eszébe jutott már előre is hi­vataloskodása első lépcsőjénél. A pol­gári életben nincs helye a felekezeti külömböztetésnek, mert az éretlenségre vall. A polgármesteri állás betöltésével megüresedett az első tanácsosi állás, ; melyre á kijelölőbizottság a pályázók közül Cserszky . Pétert és Zubai Bélát találta választás alá bocsáthatóknak.!; A szavazat elrendeltetvén, beadatott ; összesen 83 szavazati bárca, melyek- ; bői Cserszky Péter kapott 38, Zubai 1 Béla 44 szavazatot s igy Zubai 6 szó- j többséggel meg választatott alpolgár- < mesternek, illetőlég első tanácsosnak, j Ezek után a főerdészi állásra pá- i lyázók bocsáttattak választás alá, ősz- ] szesen tizen ; és pedig Honig Alajos, Zádor Béla, Pfauser Lipót, Bárdos Jó- ] zséf, Szvoboda Mihály, Lilge Károly, ] Kremniczki Emil, Kovács Dezső, Krisz- t ta Gyula, Mayer Gyula. A pályázók jc nagyobb részint fiatal és tanulmányai- j kát igen jól végzett egyének voltak, s de a sok közül is csak egy válasz- j falhatott meg s ez lett Hőnig Alajos. c Szavazás nem történt, minthogy az £ — Pedig nem igaz, hogy negyven­ezer forintja vohra az özvegynek. Hol is venné, a ki mindig selyem ruhában jár ? aztán a férje nagy kártyás volt, azért halt el olyan korán. (No te szegény ember, még a sírban is utólérnek az asszonyi nyelvek.) Igaz-e hogy a pénztárnok lányát nem adják a tanítónak ? Hát ugyan mire vár, tán bizony' gróf veszi el. Nevetséges do­log ! Az a csél-csap főhadnagy mindig ott muzsikáltat a jegyzőné ablaka alatt, Biz az is jobban tenné, ha az adósságait fizetné ki. Azután jön a színészet, jön a zsidó­kérdés, a párisi világkiállítás, a legutolsó táncvigalom s még ki tndná, hogy mi. Mind­ezeket megbeszélik a divatozó legszebb badarsággal, a .legutolsó uj nyávogással | a mivelt közönyösség tökélyével. Az Osz­kár gyerek mindezek alatt Eliznek udva­rol a szeme düledtéig, mert a fiú szerelmes egész a megfutamodásig. Ebben a korban már elkezdik a csatározást. „Miiitat cmnis ámáns, ét habet suae castra Cupido, Attice, crede mihi | miiitat omnis amans.“ Azt ugyan nem tudja a megmaturált Oszkár, hogy ezt kimondja, csak annyit érez és tapasztal, hogy’szerelem nélkül el nem lehet az ember, de tudomány nélkül, mint az élöpéldák bizonyitják, legkönynyeb- beii keresztül vágja magát a világon. Ezek alatt beérkezik az ozsonnä. He­lyet foglalnak. Bár minden két hétben megfordulnak egymás társaságában i min- denik jobban ismeri a másik gusztusát, mint a,.magáét, azért Zuhoginé asszony rendre. kérdezi: te, hogy szereted kedves ? Elég édes Nellike ? Minkám, lelkem, még I egy kis: kávét. — Csókolom kedves néni, az : unalomig. Gébé Endre. . (Vége a.jövő számban.) ■'■V- • '.'"‘A . v *.\ 1 . C. ’••"ll- ;l Heti krónika A múlt hét első napjaiban a németek majdnem kizárólag Bismarck dicsőítésével voltak eltelve, ki teljes elvonultságban frid- richsruhei magányában ünnepelte 75-ik szü­letésévét. Az egész Friedrichsruhe ünnepi szint öltött. A polgárság már Berlinből való távozása alkalmával annyira elhalmozta ová­ciókkal, hogy távozása valóságos diadal­menethez hasonlított; most pedig annyi ki­tüntetésben részesiti az összes nép, hogy szinte úgy tűnik fel, mintha a német nép tüntetni akarna a saját császárja ellen. Tisz­teletére nagy diszebédet adtak, este pedig óriási fáklyásmenettel tisztelték meg, mely- i ben 1300 vasúti hivatalnok vett részt. A fáklyászéne alkalmával nem volt hiány dics- beszédekben, melyekre Bismarck válaszolt. Válaszában azt tanácsolta hogy, tovább is a ] megkezdett utón haladjanak, fúrjanak alag- utakat s hidalják át a folyókat; de legyenek óvatosak, mert vannak kemény kövek, melye- I két áttörni nem lehet. Az ebéd alkalmával! pedig egész humorosan azt jegyezte meg, hogy a császár azon sajátságos dolgot tette, hogy a legjobb tábornokát kancellárnak, kancellárját pedig tábornoknak tette. íme! igy ünnepli a müveit német nemzet mel­lőzött nagy honfiát, kit nem bír és nem akar felejteni; mig mi magyarok egész, köny- nyedén adtunk túl Tiszán, s csakhamar úgy i I elfeledkeztünk róla, akár a tegnapi napról, j , * . * Az országos iparegyesület a vasárnapi munkaszünet tárgyában felterjesztést tett a kereskedelmi minisztériumhoz, melynek foly • tán az illető törvényjavaslatnál a követ­kező kivételek lépnének még előtérbe: 1) A 19. §-ban a selyemfestésre alkalmazott kivétel kitérjészt.;tik az összes fonal és szö­vetfestésre. 2) Megengedendő volna a va­sárnapi munka 2) a tésztagyáraknál, 3) a ezukrászokon és süteménykészitőkön kívül még a mézes-bábos iparosoknak, 4) a nyom­dáknak, 5) a szóda gyáraknak és végül 6) mindazon üzleteknek, melyek bizonyos évad­hoz vannak kötve. ¥: j/t * Mint halljuk, a mult heti csütörtöki minisz. tanácsban a kisdedóvódákról szóló törvényjavaslattal is foglalkoztak, mely va­lamennyi miniszter helyeslésével találkozott, így Csáky kultuszminiszter e törvényjavas­latot legközelebb a képviselőháznak fogja beterjeszteni, mely azt minden valószínűség szerint még a jelen ülésszak alatt letárgya- landja. A királyi táblák decentralizációjá­ról szóló törvényjavaslat is végleg elkészült s az igazságügyér legközelebb Bécsbe rán- dul, hogy erről ő felségének felterjesztést tegyen. April utolsó hetében Szapáry gróf, Wekerle és Fejérváry miniszterek Bécsbe utaznak, hogy az 1891-ki közös minisztéri­umi költségvetés tárgyalása fölötti közös mi­niszteri tanácskozásokban részt vegyenek. A hadügyiköltségvetés még csak a kidolgo­zás stádiumában van; de annyit már most is tudunk, hogy a füst nélküli lőpor beho­zatala s egyes uj szervezések következtében nagyobb lesz a szükséglet az ezideinél, s ezenfelül 1890-re a gabnancmüek megdrá­gulása folytan a közös hadügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom