Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-04-06 / 14. szám
14-ik szám. Munkács, 1890. ápril 6. Második évfolyam. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre . 5 frt. ® Negyedévre 1 frt 25 ka-. Fél évre 2 frt 50 kr. @ Egyes szám ára 10 kr. E lap mégjelen minden vasárnap. Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hii-detmények és a lap szétkül désére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Szerkesztési Iroda: Munkácson, Vár-utcza 564- szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismei-t kezektől fogadtatnak el. Kéziratok’vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: Hivatalos hirdetési dijak egyszeri közlésért: 50 szóig? 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 ki\,ö azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többször)} megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek. W _.f,.— lj_ ivjiiuoi poui oui a ükJ IVl ■ Uttív oi, JVc/iUatUiv viöbaii uoiu diUaituan. llioyjoioiiu mi ucicooiv |Utanjvo ni Wll iwstvi a vassín*» c\ m ii Húsvéti gondolatok. A történelem a múlt tüköré. Az olvasónak lelki szeme elé varázsolja a letűnt századoknak ;rég eltemetett dolgait. Megeleveníti a sötét sírboltokban porladozo alakokat s a messze múltat ösz- szehozza a jelennel. A bibliai irók szerint néhány nap alatt mennyi mozgalmat, mennyi változást élt keresztül a hajdani büszke keleti főváros. Vasárnap egy dicsőséges bevonulást lát, virágokkal hintvén be útját a képzelt földi !" királynak, kevés nap múlva nyugodtan fogadja a halálos Ítéletet s ujjongva kiáltja mint a reactió viszhangja a feszítsd meg szót s harmadnapra megretten a feltámadás hirének hallatára. A sötét kép fényes keretbe van foglalva. A gyász és öröm össze van vegyítve, hogy egymás nélkül gondolható se legyen. Dicsőség, halál, feltámadás mindegyiitt és egyszerre tárulnak elénk. A hullámzó néptömeg öröme, a lelketlen betűhöz ragaszkodó ál-szenteskedők gunyja s a kevés gyászolók bánata mind a húsvéti feltámadásban folyt össze és nyert a világra nézve fényes megoldást. Innet-onnat majd kétezer év zajlott le azóta a semmiségbe s a húsvéti feltámadás igaz öröme még mindig messze van a megvalósulástól. Az isten-ember ajkáról elhangzott szeretet, melyet a nagypénteki keresztfa keservével pecsételt meg, még'nem ment teljesedésbe. Az emberek nagy része nem tudja, mit tesz e szó ,szeretet4. Hol talált megvalósulásra eme kijelentés ?: „szeressétek egymást?;, mert „arról ismerlek meg, hogy én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek.“ A váltság munkájának betetőzését a feltámadás ténye fejezi be, melyet 18 századon keresztül hangoztat a magát Krisztus követőjének valló keresztyénség, de a szeretet helyett az emberek között mégis igen sokszor a szeretetlenség, sőt mi több, a gyülöl- ség vad növénye burjánzik. Csak széjjel kell tekintenünk, hogy lássuk, miként ápoltatnak itt a faji, amott a felekezeti, másutt a nemzetiségi gyülölségek s a szeretet oltára helyett az egymás ellen torzsalkodás, a visszavonás oltárát építik fel s a boszu tüzét gyújtják meg rajta. Az élet és feltámadás ténye nem vált teljessé mindenütt, csak a külső látszat uralkodik az embereken ; a lélek üres, mert abban nincs hyoma a Krisztus feltámadásának. Hol a Krisztus valóban feltámadott, ott a szeretet szent tüze is felgyűlt a szivekben, ott az emberek nem irigykednek egymásra, .nem üldözik egymást, mert „a szeretet mindent elfedez, mindent jóvá tesz.“ Ha csak egy futó pillantást vetünk végig a lefolyt századok lapjain keresztül, annyi sötét pontja, annyi szégyen foltja tűnik ott szemünkbe az emberiségnek, melyeket mind mint a feltámadott Krisztus követője vitt véghez, hogy bámulva kérdezzük magunktól, miként volt ez lehető a szeretett tanainak követőitől, midőn a nagymester könyvében ez áll: „szeressétek még ellenségeiteket is.“ A türelmetlenségnek elég jeleivel találkozunk még a 19-ik század utolsó tizedében is, melyekre nem mondhatunk másat, mint, hogy a Krisztus azoknak sziveikben még nem támadott fel, gondolataikat, érzelmeiket a betii békója tartja lekötve, pedig „a lélek az, a mely megelevenít.“ Mit mondjunk a keresztyén Orosz- I országról ? — Hol a szeretet helyett j a vas önkény, a t bitó s a szibériai kényszer munka uralkodik, hol a feltámadás ünnepét a családi édes tűzhely helyett a sötét börtön falai közt üdvözli egyszerre több mint nyolcszáz egyetemi tanuló. Vajba e napon mindenütt feltámadna a szivekben a Krisztus és tudománya megvilágositaná a sötét gondolatokat és boldogságot árasztana a jvilágra! Városi ügyek. A legközelebbről érdeklő dolgok most a több rendbeli választások, melyek a jövő Csütörtökre tűzettek ki az alispán által. Nevezetesen a polgármesteri állás betöltése, továbbá a gazdai és főerdészi állomásoké. A két utóbbi most másodrendűvé törpült, inert az, elsővel foglalkozik egyelőre mindenki. — Eddigelé két nWet hallunk emlegetni, Cseh Lajost és Fazekas Béla ügyvédet. Mindakettő a megválasztás reményével néz a kitűzött nap felé. Sokan felvetették már azon kérdést, hogy a lap, mint a közönség tájékoztatója, miért nem foglal állást a kérdéses ügyben ä Kniért nem tesz határozott nyilatkozatot. Erre nézve többet tenni nem lehet, mint a mennyit jeleztünk. Nincsenek pártállások, az erősebb tömörülést sehol sem látjuk. Hallunk nyilatkozatot itt, hallunk amott, de pártot nem látunk sehol. A képviselőtestület tagjai zárkózottak, véleményt nem nyilvánítanak, tehát következtetni sem lehet az eredményt. Elmondtuk óhajtásainkat á megválasztandó egyénre nézve. Bárki legyen az, ki az urnából győzelmesen kerül ki, támogatni fogjuk városunk közügyeinek előbbre vitelében, de ugyanakkor ellenőrei is leszünk a nyilvánosság terén. Ki a polgármesteri állást elfoglalja, minden oldalról számot kell vetnie magá- i val, mert csak szigorú kötelességtelj esités- . sei, az ügyek nem felületes, de kellő isme- : rétével tehet eleget a kivánalmaknak. Könnyelmű eljárásával helyrehozhatatlan kárt okozhat egyik, vagy másiknak. Annyi apró ága van a közigazgatásnak, melyeknek őre csak a polgármester lehet, hogy látszólag csekély dolgok sok kellemetlenséget és kárt okozhatnak a városnak. Mindenek felett pedig a polgármesternek puritán tisztaságúnak kell lennie. Azért mi e helyen egyebet nem mondhatunk, mint azt, hogy vessen számot mindenki meggyőződésével s úgy dobja szavazatát a mérlegbe. A jelenlegi választás 1891. végéig lesz érvényes, épen ez időre esik a város két igen fontos tényének vég ehajtása, a már bőven ismertetett honvrédlaktanya építés és a gimnázium épület felépítése, harmadik a Kerepec patak szabályozása, mely ugyan nem mi értünk, munkácsiakért történik, de énnek kapcsán aligha mélyen nem fognak bennünket bemártani a szabályozás költségeibe is. Ezeknek bevégzésével bátran bevégezhetjük a rendezett tanácsú városi állást is s alakulhatunk nagyközséggé. Ezt egyelőre [ csak megpendítjük és figyelmébe ajánljuk másoknak is, majd annak idejében bőven fogunk még erről szólani. Heti krónika A. honatyák szünetelni oszoltak szét. A mily vidám kedélylyel sietett más ilyen alkalommal minden hónát) a övéihez, annyinyomot hangulat, s bizonyos levertség volt észlelhető most mindénik arcán. E levertségen egyátalán nem fogunk csodálkozni, ha figyelmünkre méltatjuk azon sok fontos körülményt, melyek arra nem egy okot szolgáltattak. Mindjárt első holyen kell említenünk a honossági törvényt. Szapáry minisztetelnök kereken kijelentette, hogy az új kormány egyáltalán semmi módosítást sem hajlandó a ház asztalára letenni. Ez valóságos kihívása az ellenzék előbbi magatartásának s bátran nevezhető a miniszter- * elnök ultimátumának; de melyre Irányi Dániel a függetlenségi és 48-as párt nevében valóságos hadüzenettel felelt. A húsvéti szünet miatt a harc megkezdését későbbre kel • lett elhalasztani. A szünet befejezése után tehát nagy küzdelmekre lehet kilátásunk. TÁRCA karcolat. — Hiába mondta, hogy ő nem katonának való; hiába kért és könyörgő tt, mentsék meg, váltsák ki . . . El kellett menie . . . Az öreg Boglár csak biztatta. „Nem értelek, édes Jancsi fiam! mondogatá. — Lásd, a jegyzóék Lacija mint szeretne katona lenni! . . . Hogy is nem vágyódhatik ilyen derék szál legény, mint te vagy, katonának, huszárnak. Én tán még most is harcolnék, ha az a lene kartács el nem viszi az egyik lábamat. Elvitte!? * * * Szédülve, maga sem tudta, hogy miként, egyszerre a kommissió előtt állott. Forogni érezte a nagy szobát maga ■ körül. A mérce alá állították, majd a mellét mérték meg, az orvos is megvizsgálta; „besorozandó“ * * * Egy könycsepp futott végig az arcán. Útközben, hazamenet az édes apja beszélt mindenféle történeteket a katonai életből. Ha ott jól viseli magát a fiatal ember, tiszt lesz belőle, de még generális is lehet, az ám! . , . Jancsi csak hallgatott. Hallott is nem is. Legalább nem törődött vele. Mélán bámult az útszéli fákra, melyeknek csupasz ágai mint megannyi csontváz ölelkeztek. Szomorúan nézte a tavaszi széltől fuj- dogált sárga leveleket. — Miért vagy olyan szótlan, fiam ? kérdé az apa. Csak nem sírsz ? No, no! Milyen derék katona lesz belőled! — Nevess már egy kicsit... Héhehe!... * Dübörögve ért a kocsi az ud- j varba. Megnyílt a konyha ajtó. j Ott várta az anyja s Jancsi egv\ vértanú ábrázatjával borult kebelére. Elibe jött Gizi is, a fogadott leány. Ó már tudta, mi történt, a szive súgta meg és arca oly halo vány volt, akár a fehér fal. — Besoroztak ?-— Igen!-— Rosszul vagy Jancsi ? . . . A fejem fáj egy kissé. * * Ennyi volt az egész. S mig bent az öregek együtt tanakodtak, hogy most már azután vége lesz annak a bolond Szerelemnek; hogy Jancsi majd elfelejti a leányt, Gizi is kiveri a fiút eszéből: künn a kertben két lövés dördült el. Katonásan volt célozva mindkettő, mert mire az öregek holtra rémülten kifutottak: Jancsi már ott feküdt a h ál d oki ó Gizi mellett holtan. Balambér. A Hungarian Farmon. — D. L. Emigrationalis élmények. — (Folytatás.) Nem hiszem, hogy találkoznék Magyar', >rszágon egy második Mister Mitchel. — Mégis annyit beszélnek az önző amerikaiakról Nem mondom, hogy magyar ember nem akadt, ki készséggel sietett segítségére, Püky Miklós, kinek akkor Q-enfben igen jól ment dolga mint könyvnyomdatulajdonosnak, Mészárost magához hívta, lenne vendége, midőn hallotta, hogy gyermeknevelő lett, de az öreg ur megköszönte a méghivást, azt Írván neki, hogy még a maga emberségéből megélhet, nem szorul másra. Erre Puky meghivta üzletébe könyvvezetőnek, jó fizetést biztosítván számára. Ezen ajánlatát elfogadta', de csak akkorra, ha amerikai polgár lesz, addig megmarad Flushingban »— itt lakott Mister Mitchel. Amerikai polgár lehetett mindenki, a ki a polgármesternek abbeli szándékát bejei enté és a bejelentés napjától számítva 5 évig megszakítás nélkül az egyesült államokban tartozik lakni, az 5 év elteltével újra jelenti magát ott, hol szándékát bejelentette, felesketik és lesz belőle amerikai polgár, kit az Unió lobogója mindenütt megvéd. Ebben a szerencsében részesült Koszta Márton is, habár nem is volt amerikai polgár. Koszta Márton megunván a száműzetés keserű kenyerét, haza kívánkozott. Kerített magának valahogy amerikai útlevelet, pedig még nem is lehetett amerikai polgár, mert Csak Kossuthal jött Kuthaiá- ból 1851. december 5-én. . El is jutott szerencsésen Szmirnáig, itt reá ismertek s midőn a tengerpart közelében, egy kávéház előtt szürcsölte feketéjét, az ottani osztrák Consul fogdmegjei megrohanták, ellenszegült s nagy dulakodás fejlődött ki. Koszta igen erős ember volt i sze-
