Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-04-06 / 14. szám

14-ik szám. Munkács, 1890. ápril 6. Második évfolyam. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre . 5 frt. ® Negyedévre 1 frt 25 ka-. Fél évre 2 frt 50 kr. @ Egyes szám ára 10 kr. E lap mégjelen minden vasárnap. Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hii-detmények és a lap szétkül désére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Szerkesztési Iroda: Munkácson, Vár-utcza 564- szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismei-t kezektől fogadtat­nak el. Kéziratok’vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: Hivatalos hirdetési dijak egyszeri közlésért: 50 szóig? 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 ki\,ö azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többször)} megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek. W _.f,.— lj_ ivjiiuoi poui oui a ükJ IVl ■ Uttív oi, JVc/iUatUiv viöbaii uoiu diUaituan. llioyjoioiiu mi ucicooiv |Utanjvo ni Wll iwstvi a vassín*» c\ m ii Húsvéti gondolatok. A történelem a múlt tüköré. Az olvasónak lelki szeme elé varázsolja a letűnt századoknak ;rég eltemetett dol­gait. Megeleveníti a sötét sírboltokban porladozo alakokat s a messze múltat ösz- szehozza a jelennel. A bibliai irók szerint néhány nap alatt mennyi mozgalmat, mennyi változást élt keresztül a haj­dani büszke keleti főváros. Vasárnap egy dicsőséges bevonulást lát, virágok­kal hintvén be útját a képzelt földi !" királynak, kevés nap múlva nyugod­tan fogadja a halálos Ítéletet s ujjongva kiáltja mint a reactió viszhangja a fe­szítsd meg szót s harmadnapra meg­retten a feltámadás hirének hallatára. A sötét kép fényes keretbe van foglalva. A gyász és öröm össze van vegyítve, hogy egymás nélkül gondol­ható se legyen. Dicsőség, halál, feltá­madás mindegyiitt és egyszerre tárul­nak elénk. A hullámzó néptömeg öröme, a lelketlen betűhöz ragasz­kodó ál-szenteskedők gunyja s a ke­vés gyászolók bánata mind a húsvéti feltámadásban folyt össze és nyert a világra nézve fényes megoldást. Innet-onnat majd kétezer év zaj­lott le azóta a semmiségbe s a húsvéti feltámadás igaz öröme még mindig messze van a megvalósulástól. Az is­ten-ember ajkáról elhangzott szeretet, melyet a nagypénteki keresztfa ke­servével pecsételt meg, még'nem ment teljesedésbe. Az emberek nagy része nem tudja, mit tesz e szó ,szeretet4. Hol talált megvalósulásra eme kije­lentés ?: „szeressétek egymást?;, mert „arról ismerlek meg, hogy én tanítvá­nyaim vagytok, ha egymást szere­titek.“ A váltság munkájának betetőzé­sét a feltámadás ténye fejezi be, me­lyet 18 századon keresztül hangoztat a magát Krisztus követőjének valló keresztyénség, de a szeretet helyett az emberek között mégis igen sokszor a szeretetlenség, sőt mi több, a gyülöl- ség vad növénye burjánzik. Csak széjjel kell tekintenünk, hogy lássuk, miként ápoltatnak itt a faji, amott a felekezeti, másutt a nem­zetiségi gyülölségek s a szeretet oltára helyett az egymás ellen torzsalkodás, a visszavonás oltárát építik fel s a boszu tüzét gyújtják meg rajta. Az élet és feltámadás ténye nem vált teljessé mindenütt, csak a külső látszat uralkodik az embereken ; a lé­lek üres, mert abban nincs hyoma a Krisztus feltámadásának. Hol a Krisz­tus valóban feltámadott, ott a szere­tet szent tüze is felgyűlt a szivekben, ott az emberek nem irigykednek egy­másra, .nem üldözik egymást, mert „a szeretet mindent elfedez, mindent jóvá tesz.“ Ha csak egy futó pillantást ve­tünk végig a lefolyt századok lapjain keresztül, annyi sötét pontja, annyi szégyen foltja tűnik ott szemünkbe az emberiségnek, melyeket mind mint a feltámadott Krisztus követője vitt vég­hez, hogy bámulva kérdezzük ma­gunktól, miként volt ez lehető a sze­retett tanainak követőitől, midőn a nagymester könyvében ez áll: „sze­ressétek még ellenségeiteket is.“ A türelmetlenségnek elég jeleivel találkozunk még a 19-ik század utolsó tizedében is, melyekre nem mondha­tunk másat, mint, hogy a Krisztus azoknak sziveikben még nem táma­dott fel, gondolataikat, érzelmeiket a betii békója tartja lekötve, pedig „a lélek az, a mely megelevenít.“ Mit mondjunk a keresztyén Orosz- I országról ? — Hol a szeretet helyett j a vas önkény, a t bitó s a szibériai kényszer munka uralkodik, hol a fel­támadás ünnepét a családi édes tűz­hely helyett a sötét börtön falai közt üdvözli egyszerre több mint nyolcszáz egyetemi tanuló. Vajba e napon mindenütt feltá­madna a szivekben a Krisztus és tu­dománya megvilágositaná a sötét gon­dolatokat és boldogságot árasztana a jvilágra! Városi ügyek. A legközelebbről érdeklő dolgok most a több rendbeli választások, melyek a jövő Csütörtökre tűzettek ki az alispán által. Nevezetesen a polgármesteri állás betöltése, továbbá a gazdai és főerdészi állomásoké. A két utóbbi most másodrendűvé törpült, inert az, elsővel foglalkozik egyelőre min­denki. — Eddigelé két nWet hallunk em­legetni, Cseh Lajost és Fazekas Béla ügy­védet. Mindakettő a megválasztás reményé­vel néz a kitűzött nap felé. Sokan felvetették már azon kérdést, hogy a lap, mint a közönség tájékoztatója, miért nem foglal állást a kérdéses ügyben ä Kniért nem tesz határozott nyilatkozatot. Erre nézve többet tenni nem lehet, mint a mennyit jeleztünk. Nincsenek párt­állások, az erősebb tömörülést sehol sem látjuk. Hallunk nyilatkozatot itt, hallunk amott, de pártot nem látunk sehol. A képviselőtestület tagjai zárkózottak, véleményt nem nyilvánítanak, tehát követ­keztetni sem lehet az eredményt. Elmondtuk óhajtásainkat á megvá­lasztandó egyénre nézve. Bárki legyen az, ki az urnából győzelmesen kerül ki, támo­gatni fogjuk városunk közügyeinek előbbre vitelében, de ugyanakkor ellenőrei is le­szünk a nyilvánosság terén. Ki a polgármesteri állást elfoglalja, minden oldalról számot kell vetnie magá- i val, mert csak szigorú kötelességtelj esités- . sei, az ügyek nem felületes, de kellő isme- : rétével tehet eleget a kivánalmaknak. Könnyelmű eljárásával helyrehozhatatlan kárt okozhat egyik, vagy másiknak. Annyi apró ága van a közigazgatásnak, melyek­nek őre csak a polgármester lehet, hogy látszólag csekély dolgok sok kellemetlen­séget és kárt okozhatnak a városnak. Min­denek felett pedig a polgármesternek puri­tán tisztaságúnak kell lennie. Azért mi e helyen egyebet nem mondhatunk, mint azt, hogy vessen számot mindenki meggyőződésével s úgy dobja szavazatát a mérlegbe. A jelenlegi választás 1891. végéig lesz érvényes, épen ez időre esik a város két igen fontos tényének vég ehajtása, a már bőven ismertetett honvrédlaktanya építés és a gimnázium épület felépítése, har­madik a Kerepec patak szabályozása, mely ugyan nem mi értünk, munkácsiakért törté­nik, de énnek kapcsán aligha mélyen nem fognak bennünket bemártani a szabályozás költségeibe is. Ezeknek bevégzésével bátran bevégez­hetjük a rendezett tanácsú városi állást is s alakulhatunk nagyközséggé. Ezt egyelőre [ csak megpendítjük és figyelmébe ajánljuk másoknak is, majd annak idejében bőven fogunk még erről szólani. Heti krónika A. honatyák szünetelni oszoltak szét. A mily vidám kedélylyel sietett más ilyen alkalommal minden hónát) a övéihez, annyi­nyomot hangulat, s bizonyos levertség volt észlelhető most mindénik arcán. E levert­ségen egyátalán nem fogunk csodálkozni, ha figyelmünkre méltatjuk azon sok fontos körülményt, melyek arra nem egy okot szolgáltattak. Mindjárt első holyen kell említenünk a honossági törvényt. Szapáry minisztetelnök kereken kijelentette, hogy az új kormány egyáltalán semmi módosítást sem hajlandó a ház asztalára letenni. Ez valóságos kihívása az ellenzék előbbi maga­tartásának s bátran nevezhető a miniszter- * elnök ultimátumának; de melyre Irányi Dániel a függetlenségi és 48-as párt nevében valóságos hadüzenettel felelt. A húsvéti szü­net miatt a harc megkezdését későbbre kel • lett elhalasztani. A szünet befejezése után tehát nagy küzdelmekre lehet kilátásunk. TÁRCA karcolat. — Hiába mondta, hogy ő nem katonának való; hiába kért és kö­nyörgő tt, mentsék meg, váltsák ki . . . El kellett menie . . . Az öreg Boglár csak biztatta. „Nem értelek, édes Jancsi fiam! mondogatá. — Lásd, a jegyzóék Lacija mint szeretne katona lenni! . . . Hogy is nem vágyódhatik ilyen derék szál legény, mint te vagy, katonának, huszárnak. Én tán még most is harcolnék, ha az a lene kartács el nem viszi az egyik lábamat. Elvitte!? * * * Szédülve, maga sem tudta, hogy miként, egyszerre a kommissió előtt állott. Forogni érezte a nagy szobát maga ■ körül. A mérce alá állították, majd a mellét mérték meg, az orvos is megvizsgálta; „besorozandó“ * * * Egy könycsepp futott végig az arcán. Útközben, hazamenet az édes apja beszélt mindenféle története­ket a katonai életből. Ha ott jól viseli magát a fiatal ember, tiszt lesz belőle, de még generális is le­het, az ám! . , . Jancsi csak hallgatott. Hallott is nem is. Legalább nem törődött vele. Mélán bámult az útszéli fák­ra, melyeknek csupasz ágai mint megannyi csontváz ölelkeztek. Szo­morúan nézte a tavaszi széltől fuj- dogált sárga leveleket. — Miért vagy olyan szótlan, fiam ? kérdé az apa. Csak nem sírsz ? No, no! Milyen derék katona lesz belőled! — Nevess már egy kicsit... Héhehe!... * Dübörögve ért a kocsi az ud- j varba. Megnyílt a konyha ajtó. j Ott várta az anyja s Jancsi egv\ vértanú ábrázatjával borult kebe­lére. Elibe jött Gizi is, a fogadott leány. Ó már tudta, mi történt, a szive súgta meg és arca oly ha­lo vány volt, akár a fehér fal. — Besoroztak ?-— Igen!-— Rosszul vagy Jancsi ? . . . A fejem fáj egy kissé. * * Ennyi volt az egész. S mig bent az öregek együtt tanakodtak, hogy most már azután vége lesz annak a bolond Szere­lemnek; hogy Jancsi majd elfelejti a leányt, Gizi is kiveri a fiút eszé­ből: künn a kertben két lövés dör­dült el. Katonásan volt célozva mind­kettő, mert mire az öregek holtra rémülten kifutottak: Jancsi már ott feküdt a h ál d oki ó Gizi mellett holtan. Balambér. A Hungarian Farmon. — D. L. Emigrationalis élmények. — (Folytatás.) Nem hiszem, hogy találkoznék Ma­gyar', >rszágon egy második Mister Mitchel. — Mégis annyit beszélnek az önző ameri­kaiakról Nem mondom, hogy magyar ember nem akadt, ki készséggel sietett segítségére, Püky Miklós, kinek akkor Q-enfben igen jól ment dolga mint könyvnyomdatulajdo­nosnak, Mészárost magához hívta, lenne vendége, midőn hallotta, hogy gyermekne­velő lett, de az öreg ur megköszönte a méghivást, azt Írván neki, hogy még a maga emberségéből megélhet, nem szorul másra. Erre Puky meghivta üzletébe könyvvezetőnek, jó fizetést biztosítván szá­mára. Ezen ajánlatát elfogadta', de csak akkorra, ha amerikai polgár lesz, addig megmarad Flushingban »— itt lakott Mis­ter Mitchel. Amerikai polgár lehetett mindenki, a ki a polgármesternek abbeli szándékát be­jei enté és a bejelentés napjától számítva 5 évig megszakítás nélkül az egyesült álla­mokban tartozik lakni, az 5 év elteltével újra jelenti magát ott, hol szándékát beje­lentette, felesketik és lesz belőle amerikai polgár, kit az Unió lobogója mindenütt megvéd. Ebben a szerencsében részesült Koszta Márton is, habár nem is volt ame­rikai polgár. Koszta Márton megunván a száműze­tés keserű kenyerét, haza kívánkozott. Kerített magának valahogy amerikai útle­velet, pedig még nem is lehetett amerikai polgár, mert Csak Kossuthal jött Kuthaiá- ból 1851. december 5-én. . El is jutott szerencsésen Szmirnáig, itt reá ismertek s midőn a tengerpart közelé­ben, egy kávéház előtt szürcsölte feketéjét, az ottani osztrák Consul fogdmegjei megrohan­ták, ellenszegült s nagy dulakodás fejlő­dött ki. Koszta igen erős ember volt i sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom