Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-04-06 / 14. szám

Második évfolyam. KÁRPÁTALJA. 1890. Apr.'hó 6. Az ellenzék ugyanis a honossági törvénynek ép oly mérvű módosítását fogja követelni, a minőt Tisza Kálmán kilátásba helyezett volt. Úgy halljuk, hogy az ellenzék minden kezébe eső fegyvert fel fog használni a módosítás keresztülvitele végett annál is inkább, mivel azzal gyanúsítják némelyek az ellenzékieket, hogy a Kossuth-kultuszt csak agitáció eszközéül használták fel a Tisza gyűlölt személyének megbuktatására. A levertség második okául azt hozhat­juk föl, hogy egészen új párt alakulások küszöbén állunk. Ugyanis a képviselő urak között van vagy nyolcvan ember, kik még mindig azon reménynyel kecsegtetik magu­kat, hogy Tisza visszajön és majd mindent rendbehoz. Sokan vannak, akiknek egészen mindegy, bárki is legyen a kormányelnök, ők mégis tagjai lesznek a kormánypártnak. Csáky Albin grófnak, Szilágyi, Baross és Wekerlének külön-külön hatalmas pártjuk van és ismét akadnak olyanok is, kik mel­lőzni szeretnék a tehetségeket s helyettük inkább csupa mágnásból szeretnének ala­kítani kormányt. Ily körülmények között erősen kapott lábra azon hir, hogy a kor­mánypárt fuzionálni fog a mérsékelt ellenzék­kel. Ez ellen a kormánylapok erősen pro­testálni iparkodnak. így a „Nemzet“ siet kijelenteni, hogy ha megtörténnék a kor­mánypárt egyesülése a mérsékelt ellenzék­kel, az nem lenne fúzió, hanem az ellen­zéknek egyszerű beolvadása a szabadelvű pártba. Csakhogy maga a mérsékelt ellen­zék egészen máskép fogja tel a dolgot s korántsem idegenkedik a fúziótól. Hivata­los lapjában, a „Pesti Naplódban, Bismai’k- ról azt mondja, hogy az maga alkotott egy rendszert, melyet olyan alapra fekte­tett, melyen az építkezést egy más kan-j cellár, vagy esetleg maga a császár igen könnyen folytathatja; mig ellenben azon hatalom, mely a Tiszáé volt, alkotmányos országban alig szokott előfordulni, mivel ehhez egy oly többség kell, mely a szemé­lyi hatalom körül csoportosul. Valamint igaz az, hogy a Tisza hatalmának alapja a siker vala, úgy igaz az is, hogy Tisza ezt nem követelte, hanem maga az őt követő párt önként ajánlotta fel a föltétien engedelmes­séget; de az eredmény tökéletesen egyre megy. Parlamentáris országban nem az em­bereket , de elveket és rendszereket kell kicserélni. Egybevetvén e kombinációkat, nagyon valószínű, hogy a mérsékelt ellen­zék fúzióra lép a szabadelvű párttal, és ebből aztán többen kiválnak más-más párt­hoz csatlakozandók, bár azt sem tartjuk! kizártnak, hogy egészen új pártok fognak keletkezni. Összesen 48 eset jutott tudomásomra, 21-el több, mint a megelőző évben. A Kanyaró (morbillus) előfordult Ja­nuárban 1, Február 2, Május 1, Junius 5, Augusztus 8, Szeptember 6, összesen 23, meghalt 7. Vörhény (carlatina) nem fordult elő. Alhimlő (varicella) április hóban jár- ványszerüen lépett fel, 26 eset jelentetett be. Diphteritis 14 eset, 8 halt meg. 1888- ban 13 eset 3 halálozással volt. Gégecronp 3, mind halálos volt. 1838- ban 3 haláleset 3. Váltóláz egész éven át szórványosan lé­pett fel. Bélhurut igen gyakran fordult elő, különösen junius, augusztus, szeptember és október hónapokban, 25 haláleset volt, töbnyire gyermekek 1 éves korig. Vérhas leginkább március, junius és júliusban fordult elő, összesen 11 eset lett bejelentve, meghalt 4. Hórghurut különösen az év végével annyira elterjedt, hogy alig volt egy család, hol 1—2 eset elő nem fordult volna. [Lefo­lyása kedvező volt, legfeljebb 6—8 napig tartott. A betegség súlyos tüneményü, azon­ban a sokközt csak 8 haláleset jött tudo­másomra. Tüdőlob kevesebb, mint más években, 20 haláleset fordult elő. 1888-ban 40, 1887-ben 44. Tüdővészben az elmúlt év folyamán 51 halt el, 1883-ban 48. Ebdüh 1 halálos eset fordult elő márci­usban 16 éves fiúnál, kit városunkban egy hóval azelőtt mart meg a kutya, (kórházban halt meg.) Trachoma városunkban szintén előfor­dultak, összesen 8 volt. Számosabb kötő hártya hurut fordult elő ; ilyen 60 gyer­meket vettünk kezelés alá. Fejkosz mindig elég gyakran fordul elő, az ilyen gyermekek szülei kellő keze­lésre szigorúan elköteleztetnek, iskolában a koszos gyermekek külön ültetnek, sulyosab esetekben ideiglenesen az iskolából kiutasit- tatnak. III. Születések. Született az elmúlt évben 533. 1888- ban 483. 1887-ben 491. 1886-ban 52Ö. 1885- ben 460. 1884-ben 475. 1883-ban 528. 1882- ben 393. Nem szerint 284 fi, (56 2/10 %) 249 nő (43-8 °/0). Vallás szerint róm kath, 87. reform. 40. gör. kath. 123. izraelita 283. 1000 lakosra esik 53-3 születés, az egyes felekezetbelieknél esik 1000 lélek után születés : róm. kath. 47'7. reform. 405. gör. kath. 52-5. izrael. 63‘4. A tényleges szaporodás 292 haláleset­tel szemben 241. 1888-ban 173. 1887-ben 186. 1886 ban 111. 1835-ben 131. 1884-ben 178. 1883-ban 150. 1882-ben 70. A 241. szaporodás a különféle feleke­zetitek közt elosztva róm. kath. felekeze- tüek szaporodtak 26, (tavaly 23), reform. 12, (tavaly 22), gör. kath. 43, (tavaly 0), izraelita 160, (tavaly 128). Egyes felekezetek szerint esik 1000 lakosra szaporodás: róm, kath. 14-1, ref. 12'5, gör. kath. 18'4, izraelita 35*8. Az izraelita felekezetüek szaporodása állandóan legkedvezőbb, mely tünemény a | gyermekek egészségének megtartása iránt I való érdeklődésből, különösen az egylet ko- ! moly egészségügyi működéséből magya­rázható ki. IV. Halálozás. A város területén katonaságot és ide­geneket kivéve meghalt 292 egyén. 1888 322. 1887, 305. 1886, 399. 1885, 329 1884, 288, 1883, 268. 1882, 331.1881, 432'.. Nem szerint fi 150, nő 141. Vallás szerint: róni. kath. 61, görög kath. 80, reform. 28, izrael. 123. Kor szerint 0—1-ig, 96. 1—5 ig 38. 5—10-ig 3. 10—15-ig 8 15—20 ig 9. 20—- 25-ig 5. 25—30-ig 10. 30—35-ig 12. 35— 40 ig 8. 40—45-ig 20. 45—50-ig 14. 50— 60-ig 28. 60 felül 41. Erőszakos halállal 7 egyén múlt ki, nem orvosoltatott tudtommal 5. .Különös halálok volt: A görögnyelv ügye is végmegoldást nyert; amennyiben a törvényjavaslat már teljesen elkészült, melyet Csáky miniszter mindjárt a húsvéti szünetek után a ház asztalára fog letenni. Ez ügyben a kultusz- miniszter a legjobb intentióktól vezettetett és sohasem volt célja az, hogy a görögnyelv tanítása töröltessék, hanem az hogy csak az tanuljon görögül, akinek kedve vagy szüksége van arra; de ha már tanul görö­gül, tanulja meg azt jobban mint eddig tették; aki pedig nem akar tanulni görögöt, az helyette valami más fontos tárgyat tanuljon.- A berlini nemzetközi ' konferencia i melyet Vilmos német császár hitt össze ; melynek célja a munkások helyzeténe javítása, e napokban fejezte be bárói heti tanácskozmányait. A határozató, természetesen nem bírnak kötelező erővel de mint legszükségfesebbeknek vélt refoi mok minden nemzetek figyelmébe ajánl tatnak s melyeket főleg a konferenciába] résztvett országok igyekezni is fognak a le hetőség szerint életbeléptetni A hozott határozatok összesen ha pontba foglalhatók össze, és pedig: I. Bá nyászat, II. Vasárnapi munka, III. Gyér me kék gyári munkája. IV. Ifjú munkások, V Nőimunka és végül VI. Végrehajtása a ha tározatoknak.. # "fr Nem lehet tagadni, hogy két hét óts minden olvasó legelőször is a félmilliós lut riper tárgyalására vetette szemeit. E kíván csiság e hó 1-én teljes kielégítést nyert mivel e napon délelőtt 11 órakor hirdette ki a temesvári törvényszék az ítéletet. Te­kintve a vádak nem kellő bebizonyítását í Eötvös Károly azon gyönyörű védbeszédét, melyet sok szakértő a tisza-eszlári véde­lemnél is többre becsül s melyért a temes­vári ügyvédi kar tiszteletére estélyt rende zett, melyben az elnök, sőt vége felé az ítélő bírák is résztvettek, egészen lehangoló volt a közönségre nézre, mert egészen más­kép ütött ki, mint ahogy várta azt a közön­ség. Valamennyi vádlottat súlyosan ítélték el és pedig: Farkas Menyhértet, .Szobo- vics Károlyt és Püspöky Józsefet 8—8 évi fegyházia, az elsőt csalás, Ivét rendbe’i köz­okirat hamisítás s megvesztegetés miatt, a két utóbbit két rendbeli közokirathamisitás s megvesztegetés miatt, ezenkívül 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogaik felfüg­gesztésére, az eddigi 6 hónap beleszámítá­sával. Telkesi Nándorné két évi börtönre és Hergatt Péter három évi fogházra ítél­tetett. Kötelesek továbbá vádlottak, névleg Farkas Menyhért, Szobovics Károly, Püs­pöky József és Telkesy Nándorné az oszt­rák államkincstárnak 480 ezer frt kárösz- szeget és ugyancsak Farkas, Szobovics, Püspüky és Hergatt a magyar államkincs­tárnak 24.000 frt kárösszeget, továbbá 542 forint 57 krban eddig felmerült és felmerülendő eljárási költséget a magyar államkincstárnak az ítélet j o g e r ő r e emelkedésétől számított 15 nap alatt és a rabtartási költségeket egyenként viselni. Püspöky Józsefné ellenében a bűnvádi eljá­rás megindítása iránt tett ügyészi indít­vány elejtetik. Az ügyész Farkasra nézve, ki ellen ő a csalás vádját nem is emelte a minősítés ellen : a többire nézve a büntetés feleme­lése végett felébbeztetett. A védők szin'én bejelentették felebbezésöket. Telkessyné és Hergatt védőik kérel­mére azonnal szabadlábra helyeztettek. Évi jelentés 1889. évről. (Folytatás.) Január 5 (lf), Február 6, Március 3, April 3, Május 2, Junius 3 (If), Julius 12 (2f), Augusztus 2, Szeptember 0, Október 5 (f2), November 2, December 5 (fi). Vele született gyöngeség és idét­lenség ........................................... • . . 66. Gyermekaszály.........................- . . 1. Aggkór................................. . .. . 16. Dipht .............................. ... 7. Roncsoló toroklob .... . . . 3. Hórghurut ... .... ... 8. Tüdőlob ....................................... . . . 20. Mellhártyalob......................... . . . 1. Tüdővész................................... . . 51. Szívbaj....................................... Bélhurut................................... . . . 25. Emlőrák ............................. Ajkrák ............................. . Gyomorrák.............................. Hékrák ...................................... Bélrák .................................. Vérhas .................................... . . . 4. Agy hártyái ob........................ . i 6. Agyvérzés.............................. . ... 1. Bélcsavarodás . • . . 1. Ránggörcsök......................... Tödőlégdag .............................. Hashártyalob ........................ . . 1. Veselob.................................... . . 1. Orbáné .............................. . Genyvér ..................................... | . 1. Görvély .................................... . . . ' 2. Vizkór .................................... 2, H átgerinclob . . . . . 2. Kanyanro........................................ Hagymász .............................. Egyéb........................................... (Folyt, köv.) Szegedi levelek. A ki pedig előidőzője volt a nagy hű­hónak, Koszta Mártonból egyszerre neveze­tes ember lett. Eleinte ugyan szidták a la­pok, hogy miért nem vallotta magát mind­járt amerikainak, de a mint visszaérkezett; nagy ovatiokban részesült. Lefényképezték s a képes lapok mind hozták arcképét. Ké­sőbb eg) guatamalai igen gazdag plantge tulajdonosné beleszeretett arcképébe, meg­kérte annak rendje és módja szerint. Marci barátom nem kosarazta ki, hanem elment hozzá s 1858-ik évig boldog házasságban éltek, a mikor elhalálozott. No de ideje lenne már a Farmra visszatérni. Miután alaposan leégtünk, az öreg ur holmijainak megmentésével lévén elfoglalva, ív Katona s az én holmim mind odaégett. Igaz ugyan, hogy nem volt annyi károm, mint Katonának, de nekem minde­nem volt a mi odaveszett. Mire házunk leégett, jöttek, vagyis inkább érkeztek a szomszéd farmerek s a falu lakói, minda- nyian készséggel lakást ajánlva fel, mit azonban köszönettel utasítottunk vissza, mert már akkor két legközelebbi szomszé­daink ajánlatát fogadtuk el. Az egyik szom­széd, Mistres Van ostrand özvegy asszony volt, hat leányával, kik közül a legfiatalabb a Bébi, túl volt már negyvenedik tava­szán, de azért csak az öreg generálnák ad­tak szállást, bennünket nagyon fiataloknak találtak. Katonát és engem, baloldali szom­szédunk, Mister Klark fogadott be jó pén­zért.*) *) Mutatóul adtuk e kis részletet, ki a könyvet megszerzi, élvezetes olvasmányt kap 1 írtért. — Rendes levelezőnktől. ­Szeged, április 3-án, (A bankettek. Gyömbér Pali a többszörös rablógyilkos.). . . . Elsőnek Jászay Mari jött. Föllépett m hányszor és mikor elment, bankettet rendeztek tisí teleiére. Azután jött Újházi Ede ; elment és bankéi teztek. Siposné Dobozi Lina 30 éves jubileumát illt — és banketteztek. Jött Kaffkánó Hegy esi Mari. - Játszott, győzött és bankettezett. A primadonna f..l lépett utoljára szabadsága előtt; virágözönt és bn csulakomát rendeztek. A múlt héten jött Réthy I.aur és Hunffi Imre. Az előbbi meghódította a férfiakat az utóbbi meghóditottaa nőket. Az eredmény — isme bankett... Arra vagyok kiváncsi, hogy a jövő héten, In a karszemélyzet távozik el körilnkből, rendeznek- bankettet ? — Nehezen ! Mem tudom, vájjon emlékezetekben van-e mé| önöknek ott Munkácson azon borzalmas bűntény, i melyet Gyömbér Kató Koszpitál Pál, követett el. Az esetet nem részletezem most, azt maj( egyik legközelebbi tárcámban fogom megtenni. Most röviden annyit jelzek, hogy a halálos ité letet mindhárom fórumon helyben hagyták és hogj o felsege a király ezen ítéleteket, szentesitette azzal hogy aláírta a halálos ítéletet és a törvénynek sza bad folyást engedett. Az akasztás már a múlt hónapra volt kitűzve de a hóhérnak időközben máshol akadt dolga, miér is az itelet kihirdetését elhalasztották. ■ Március 30-án jelentkezett Kozarek Ferenc a: itteni törvényszéki elnöknél, ki rögtön intézkedett hogy az itelet mielőbb végrehajtassák. A hónap utolsó napján, reggeli 7 órakor, hir dettek ki a nyolcszoros rablógyilkos előtt az Ítéletet nagyszámú kiváncsiak jelenlétében. Mikor Gyömbét Pal a négy szuronyos őr között belépett a terembe minden szem reá volt irányozva, kik lesték a hatást a melyet az iteletnek kihirdetése elő fog idézni. P® ^csalódtak. Nyugodtan, mintha egy harmadik személyről lett volna, hallgatta a gyilkos a csendben felolvasott halálos ítéletet. Az elnök, Muskó Sándor, rövid beszédet inté­zett a halálra itelthez, a melyben intette, hogy tér­jen magába, mert e földön nincs számára többé ke­gyelem . . . Gyömbér Pál ! Ő felsége a király a törvény­nek szabad folyást engedett és az igazságszolgálta- tes megkívánja, hogy holnap reggel kötél ál­tali halállal vegezze be élete pályáját. Az elitéit nyugodtan hallgatta végig az elm-k szavait. Egy arcizma sem mozdult meg, csak bajuszát pödörte kissé izgatottan. . Azután a jegyző felolvasta az Ítéletet egesz terjedelmében, a melynek indokolását a gyilkos npgy erdőkkel hallgatta végig. Zord, morozus tekintette 1 figyel a jegyzőre, majd a hírlapírók csoportján le­geltette szemeit, ki-ki tekintgetett néha az utcára, aztán daróc sapkáját vette át egyik kezéből . a má­sikba. Csak mikor a jegyző elvégezte az ítéletnek felolvasását, szorított vissza egy elfojtott sóh%jt. A védőügyvéd nehány szót intézett hozzá, * mely után megszólalt a halálra Ítélt. — Könyörgöm alázatosan a méltóságok elnök urnák, mindent bevallottam, csókolom a kézit lábát a ““gyságos urnák : engedjen meg az én életemnek, mert en szánom-bánom bűnömet. Azt mondták el ré- lam, hogy én mit tettem, de, hogy kényszerűségből tettem, azt nem mondták. Cső­telem; „then yon shell have it“ — (akkor meg is kapja,) volt a válasz. Errre Ingra­ham kapitány az osztrák kapitányhoz for­dulva, kihúzza zsebóráját, egy rövid határ­időt szabva, mondá; „ha ezen idő leforgása alatt hadihajómon nem lesz ezen ember, én összelövettem fregattját“. Erre saját hajó­jára visszatér, az ágyukat készletbe helyez­teti, maga pedig a parancsnoki hidra megy s kezében tartja óráját. Még hiányzott a kitűzött időből, de Kosztát már átszállítot­ták az amerikai hajóra. Midőn ezen események hire elérkezett az Egyesült-Államokba, igen nagy örömet s lelkesedést keltett. A hírlapok vezércikkez tek Ingraham bátorságáról, a képes lapok képekben illustrálták, a mint a megláncolt Kosztával beszél s kérdi tőle: „Do you claim the protektion of the Unitd states?“ Másik meg azon jelenetet ábrázolta, midőn hajója fedezetén, kezében órájával, várja a Koszta megérkezését. Mások megint azon momentumot ábrázolták, midőn Kosztát a vízben elfogják s az osztrák gőzösre viszik s. t. é. Népgyülések tartattak országszerte. Az óriási népgyülésén Mészáros altábornagy mondta maiden speecbét, köszönetét mond­ván Ingrahamnak. Komis Károly, ki akkor a New-Yorkban megjelenő számüzöttek lap­ja szerkesztője volt, gyönyörű köszönő ad- rest szerkesztett, melyet minden magyar menekült aláirt. Az ünnepelt hőstől pedig a mint megérkezett hajójával, elvették azt tőle s várakozási illetékre tették. Az oszt­rák kormánynak elégtételt kellett szolgál­tatni. Nehány hónappal később, vice admi­rális lett belőle, rencsésen le is rázta magáról elleneit s megszabadulván tőlük, belevette magát a tengerbe, hogy hajójára meneküljön. Üldö­zői csolnakba ugrálva csakhamar utolérték s egy evező lapáttal oly hatalmas ütést mértek fejére, hogy attól elszédült. Ily ál­lapotban könnyen végeztek vele, bevonták a csolnakba s vitték egyenesen az épen ott horgonyzó osztrák fregattra, ott vasra ver­ték s megígérték neki, hogy ingyen szállít­ják haza. Szerencséjére épen akkor érkezett egy amerikai Hadihajó is a kikötőbe, Ing­raham kapitány parancsnoksága alatt, a ki mihelyt értesült arról, hogy egy Ameriká-' ból érkező egyént elfogtak s a fregattra hurcolták, azonnal maga is ellátogatott oda s kérte a kapitányt, hogy az elfogott ame­rikai polgárt eressze azonnal szabadon. Az osztrák kapitány tiltakozott az ellen, mint­ha amerikai polgárt fogatott volna el, ő csak osztrák alattvalót tartóztatott le, ahoz teljes joga is van. Ingraham kapitány be­szélni akart a fogolylyal, de azt megtagad­ták eleinte tőle, mig hosszú alkudozás után végre sikerült az osztrák kapitány kísé­retében lemenni a hajó börtönébe, hol Kosz­tát .megláncolva találták. Ingraham kapi­tány kérdé tőle, hogy amerikai polgár-e? Erre Koszta egész határozattsággal azt fe­lelte, „hogy ő magyar s mint olyan akar is meghalni“. Az osztrák kapitány egész kárörömmel kérdé, hát nincs-e joga ezen emberhez? Ingraham kapitány azt válaszol­ta, hogy nincs még s a fogolyhoz fordulva azon kérdést teszi: „Doyouclaim the protek­tion of the United Staates?“ Követeli-e az Egyesült-Államok protektióját ? Erre Kosz­ta azt felelte: „ Yes idő“ — igen; köve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom