Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-11-09 / 45. szám
megérdemlett jutalmat, még sokáig vállalkozzék ! Méltó megemlékezni a vállalat mü- szaki vezetőjéről, Matti József úrról, aki már sok jól végzett vállalatot fejezett be, és Öszterreicher Hermanról, aki a vállalat gazdasági ügyeit vitte, Lutz Vilmos úrról, aki az összes ácsmunkát nagy szakértelemmel teljesítette, bár lehetne őt állandó letelepedésre bírni, és nem feledkezhetünk el a hatalmas erejű kőfaragó és kőműves mester Delros Rudolf és a napszámosok felügyelője Ohrenstein Ignácz urakról sen, kik mindnyájan a lábatlankodó publikum iránt nagypróbára tett elnézéssel és türelemmel viseltettek és hű munkát teljesittetek. A vállalat sok helybeli és vidéki fuvarosnak és napszámosnak juttatott csaknem éjjel nappal tartó jó keresetet tél idején is, és szép volt nézni —bár hallgatni nem— a cziklopsi és sürgő-forgó munkálkodást a vasbáránnyal, szikla kövekkel és hosszú tölgy gerendákkali küzdelmet. A Latorczafelső részén a folyamban épített hoszgát és két sarkantyút, melyek mint egy 2000 frba. kerültek, az állam házilag építtette Acsády k. mérnök által, és ezek beváltak alkotásuk szilárdsága és jó tervezetükkel; a füzek kihajtottak, mert mintha nemes oltorányok lettek volna, úgy gondoztattak, a'mélye- désekbe már is nagy iszaplerakodás képződött, és ezek 5—6 év alatt egészen be- temettetni fognak. Minthogy azonban a gátak a folyam sodrát elterelték és annak ereje a zsidó utczára és különösen a vágóhidra irányult, idején kellene úgynevezett kosiczákkal a partot védelmezni, melyek közei néhány év alatt beiszapo- lódnának. A gátak, sarkanytyuk, hídfők, ezek védtöltésének kövei a városrészben aGal- lis hegy és a s.-a.-ujhelyi bányából kerültek, a két hid tölgyfái, jármai a Lónyai és Schőnborn erdeiből s Ugocsából hozattak össze, a kavics és fövény a Lator- czából részint szekereken, részint repülő hídon targonczákkal fuvaroztatott. A sempont alatt levert czölöpökre a kőépités vizkiszivatyuzással szekrényekben történt. A kereszt sarkantyúk hossza 40125 =65 m. a hoszgát hossza 30 m. az alsó kőrakás hat m. széles, a,.tető két m., mely száraz kőburkolással láttatott el, magassága 50 cm. a sempont felett. A nagyhid hossza a hídfők közt 143 m. faalkotás, faragott kő hídfőkön. Czölöp leveretett 316. Ebből járom van 10-(nyillás 11)-110 czölöppel, jégtörő van 6,31 cölöppel. A ll nyílásban feszmü van 55. két tám — és egy feszitő gerendával a tartókhoz ékelve, minden feszitő gerendán 6 ékkel vascsavarokkal, a gerendáknak hoszbani elmozdulása akadályozása céljából. A hid lábak 4—6. m. mélyre verettek be. A Munkács oldali hídfőt sempont alatt ki mosott talajba 2 m. mélységre alapittatott szekrényben 72. db. gömbölyű 30 cm. tülgyfa cölöp tartja átlag 4 m. leverve a szekrény alatt. A másoldali hídfő alatt 51. db. átlag 4 m. mélyre levert cölöp van. Minden nyílásban 9 db. 13 m. h. gerenda van, a szabadon fekvők 4 db. 2%s | feszmüben fekvő 5 db. 2%5 vastag. A hid oldalingása ellen a mester gerendák szolgálnak, melyek a fesznrü- vek csomó pontjaiban vannak elhelyezve minden nyílásban 2 db. ; hoszingás nincs, oldal ingás csekély és kikerül- hetlen. A hidlás tölgydeszkái 10 cm. vastagok a szekér, és 4. cm. a gya log járdákon ; eltarthatnak 10, a ge- rendázot 20. a lábök 30 évig. A jégtörők vas sörénnyel 5^-5 cölöppel a járomtól 5 m. távolságra vannak azért, hogy a viz forgatagja ne mossa alá a lábakat és hogy a jégtábla lehulva össze daraboltassék, mig a jármot érné. A hid gömbölyűre gyalult tölgykarfái 1. m. magasak közép hevederrel. A hid 6 m. széles, közepén elválasztott kocsipályával és két oldalán 1^1 méter széles gyalog járdával bir. A hid Második évfolyam. karpatalja. magassága a semponttól számítva 5 m. 36 cm. A Munkács oldali hídfő alul 10 nv 41 cm. széles, felül 9 m. 20 cm. a falvas- tagsága 3 m. 13 cm. alul és 1 m. 31 cm. felül, az Oroszvég oldali hídfő 9 m. 7b cm. alul, 9. m. 20 cm. felül, 2 m. 37 cm. vastag alul, 1 m. 16 cm. felül. Mindkét hitfő alaptól tetőig tiszta faragott trachytkő burkolattal van ellátva, fövénykő nem jött bele. A mun- kács oldali hídfő felső és alsó szárnyánál sempont felett 2 m. 30 cm. magasan kő rakattal biztosíttatott, a hídfő előtt is kő rakat van sempont felett 50 cm. magasságban. A védő kő rakat folytatását képezi a folyó felső részén épített 2 sarkantyútól a hídig húzódó kő gátnak, melynek magassága sempont felett 50 cm. Az alsó részen kő lejáró garádics van 12 lépcső 1 m. 50. cm. hosszú, szélessége 28 cm. magassága 21 cm. Innen kezdve és a No. 1. háztól, hol lejárás nincs, a faragott kő mellvéd 5 és fél m. h., 90 cm. magas, 60 cm. vastag. Innen a hid szárnyak végéig gyalult tölgyfa korlát 10—11 m. hosszúságban, innen a hid karzatáig ismét faragott kő 90 cm. m. mellvéd fal. oroszvégi oldalon a hídtól kezdve a hídfő szárnyak végéig 7 m. 60 cm. alsó részén 4 m. 90 cm. hoszban kőfal, azután a tölgykarfa 12 m. h. a hid mindkét oldalán. A hid feljárók mindkét oldalon alapkövezéssel és zúzott galis hegyi tra- chyttal felültöltettek, mely töltés mechanikai módon egytömeggé tog keményedni össze, porrá töretvén a kerekek által és minden hézagot betöltvén, s igy vizhat- lamná tétetik. A feljáró 40—40 m hosszu, 3 */a m. 10J méternél számított emelkedéssel; vannak hid feljárók 10% emelkedéssel is. Az oroszvégoldali hid főnél egy 5 m. szélességű szekér úti lejáró van a viz folyás felső részén a hidoni közlekedés végett. A nagyhid nem egészen a régi helyen, félhiddal feljebb építtetett, 23 m. rövidebb, mint á régi volt a két hitfő közt, 40 cm. szélesebb. Magasabblett azért 1. méterrel, hogy a feszmüvek talpgerendáit az árvíz fölött lehessen elhelyezni. E miatt a hid viz szintesen épült, nem mint á régi, melynek feszmüvei nem voltak és közepén 1 m. magasb volt mind a hid főknél, ennyivel magasabbra emeltetett vízszintesen az uj hid. Az ártéri kis hid h. 10 m., sz. 8 m. sempont fölött 4 m. 78 cm. magas, a hídfői nem egészen sima, vagdalt kövei burkoltfalazat, nyereg fákkal és könyök tárnokkal, melyek talpgerendái szintén árvíz magasság fölött vannak elhelyezve; ezért lett szükséges a feljárók túl feltöltése, melyek emelkedési aránya ugyan az a nagyhidéval, hossza Munkács felé 26 m. Oroszvég felé 40 m. Itt a töltés nagyon magas lévén, a 16. kerékvető oszlop ugyan annyival szaporítandó volna a feljáró hosszában, mert veszélyes lesz a közlekedés. E hidra is legalább egy lámpa és hetenkint egyszeri tisztogatás szükséges, e kisebb hid okt. 22-ke ólta már használatban van, a kis és nagy hid közti mély ut nem fog feltöltetni. A nagy hid biztosítására alkalmaztatott 900 köb m. A kőpart biztosításhoz 460. A munkács oldali hídfőben van 265 köb m. falazat, az oroszvég oldali hídfőben 185 km. az ártéri kis hídban 189 km. falazat. Tölgyfa anyag felhasználtatott 624 km. Vas 60 mm. Kavics mintegy 4000 szekér. A nagy és kis hid vállalati bére 45,352 frt. 13 kr., volt többlet munka mintegy 1500 ft. Minden anyagot a vállalkozó adott. Szerződési határidő Sept. 6-a volt, meghosszabbítva van nov. 1-ig, mely be is tartatott annyiban, hogy a közlekedés e napon megnyílt, még apró pótlások teljesitendők, a régi félhid megbontása megkezdetett. Nyugodjék békében a tűz hamuban. A mércze a 2-ik jégtörőnél felállítva méterrendszer szerint mutatja a viz állást az adriai tenger viz színétől 119 8S2/i00o m. magasságban lévő semponttól 3 m. magasságig, mely magasságot a Latorca még soha sem ért el. A viz legmélyebb pontja a sempont alatt 3 m.; sebessége átlag 2*/a—3 m. egy másod perez alatt, árvízkor a 4 m. sebességet is eléri. Ily hosszadalmas részletességei megismertetve és ennek dacára kívánjuk : hogy a sors a hid élet leghosszabb koráig tartsa meg épségben a mi szép hidunkat, soha se kövesse a naményi, t. újlakit. Isten mentsen az eszéki collégái rQsz példájától és habár a tekeházi 400 m., at. újlaki 220m., a namenyi 180 m. hosszú is, de a mi hidunk a legszélesebb (a pod- heringinál 17 méternél hosszabb) és igy legjobban megnyergelte szilaj csikóját a sunnyi Latorcza, melynek nynphái hozzá mind végig kegyelmesek legyenek ! Munkács, 1890 nov. 1-én. Cserszky Antal. Városi dolgok. Nov. 6-kán a városházánál rendes képviseleti közgyűlés tartatott, melyen következő tárgyak intéztettek el: 1. A kórházi állandó bizottságból egy tag hiányozván, az kiegészíttetett Meisels A. József megválasztásával. 2. Felolvastatott a Fried Lipót ügyében hozott megyei határozat, mely szerint a kamat le- engedési intézkedés feloldatott és a követelés behajtása elrendeltetett. Egyidejűleg Fried Lipót is kérvényt adott be, hogye kérdéses kamat összeg neki újra elengedtessék, alapul azt hozván fel, hogy a feloldatt határozatban- fia részére történt az elengedés, most tehát neki engedtessék el. 3. A város és Taub Lipót közt létre jött föld csere jóváhagyatott. 4-ik tárgy volt a közös kaotnai laktanya ki építésére vonatkozó megyei hatáozat, melyben hely- telenittetett elsőben az, hogy a képviselő testület az építést elvállalni szándékozó pályázók közül nem a legolcsóbbnak adta a munkát, hanem 1800 frttól drágábban Meisels A. Józsefnek; továbbá helytelenittetett a határozat azon része, hogy csak birtokon kívül felebbeztethe.s- sék meg a pályázók által. Ezen megyei intézkedésre nézve megjegyeztetett, hogy a községi törvény értelmében volt/joga a városnak úgy eljárni, mint eljárt, azért a roszaló határozat ellen felebbez. Beregszász város né gr ezer írttal olcsóbban adta a pénzügyi épületet, mint azt más vállalkozó akarta építeni s erre a megyén nem reflektáltak. A város határozata a második részben nem is hangozhatott másképen, minthogy birtokon kívül történhessék a feleb- bezés. Az építkezés körömre égett volt, s ime nagy részben fel is épült minden, mire a megyei intézkedés rostájából visszakerült. A honvéd laktanya építéséhez szükséges föld terület megszerzése elhatároztatott névszerinti szavazással. A hat ezer db. tölgyfa eladására vonatkozó megyei határozat tudomásul vétetett. A közkórházi építkezések és felszerelések felülvizsgáltatván, jóváhagyattak. A gimnázium építésére vonatkozó megyei határozat tudomásul vétetett, ennek kapcsában egy rendkívüli gyűlés tartása határoztatok el, melyben a gimnázium, honvéd laktanyai és á katonai kórház építésére szükséges költségek előállítása felett fog folyni egyedül a tanácskozás. Zubai Bélának városi tanácsossá történt megválasztását, valamint Hoénig Alajosnak föerdésszé történt megválasztását helyben hagyó megyei határoztatot a képviselőgyülés tudomásul vette, de a polgármester azt-is bejelentette egyúttal, hogy ezen határozat is megapelláltatott, tehát végleges állapot még sincs, s mig az ügy lefoly, a választási időszak is eljár. A polgármester jelentése, hogy a ménlovak ideiglenesen a város kertje végében levő régi csürhelyiségben helyeztessenek el, a kívánt 160 frt rendbe hozási költséggel együtt jóváhagyatott. A városi kishegyi kőbánya bérbeadására nézve a tanács oda utasittatott, hogy az eddigi ajánlat figyelembe vétele mellett nyilvános árverés tartas- sék és kellő biztosíték mellett adassék ki. Heti krónika Az országos költségvetés tárgyalását f. hó 4-ikén kezdte meg az országgyűlés. A pénzügyi bizottság régi előadója, Hegedűs Sándor, terjesztette be, összehasonlítást tevén a régibb költségvetési eljárásokkal s kifejtvén az alapot, melyen a jövő 1891-ik évi felépült. Végre hosszú küdelem és nagy áldozatok órán azon kedvező helyzetbe jutott az állam hajója, hogy az eddigi kölcsönökkel toldozott költségvetés, ha nagy megterheltetésekkel is oda ért, hogy az évi bevételekből az évi kiadásokat is fedezni foghatja s nem kell uj adóssággal terhelni az ország hitelét. Az előadó szerint abban a helyzetben van most már az állam, hogy, ha a kormány állandóan kellő óvatossággal jár el, rendes és békés viszonyok közt az egyeusulyt feltarthatja s újabb jövedelmi források után nem kell kutatnia. De mindezek mellett szükség, hogy a nemzetgazdasági hibák fokról-fokra javíttassanak és a rendszertelenség adórendszerünkből kiküszöböltessék. Most már az állam meg szabadulván bilincseiből, a tisztviselők helyzetének javítására is nagyobb gondot fordíthat s a hiányokat, melyek már régóta felmerültek, orvosolhatja. A köz- igazgatás átalakítását is megperditette beszédjében, mely iránt több oldalról megindult a mozgalom. A költségvetést elfogadásra ajánlotta. Utána Helfy Ignácz bírálta a költségvetést a függetlenségi párt szellemében, kijelntvén, hogy nem pusztán az előirányzat számszerű tételeit veszi bírálat alá, hanem politikai szempontból is méltatni kívánja, melyeknek a számok csak tükrét képezik. Örvendetes tüneménynek jelzi azon erőfeszítést, melynek folytán végre elérkezett azon ponthoz, honnan megnyugvással tekinthet szét az állam kormányzat anyagi terén, de minthogy az országnak nincsenek megadva mind ez ideig azon állami feltételei, melyek azon elért eredményt biztosíthatnák is, nem talál benne kellő megnyugvást. A pénzügyi politikának három kulcsa van, melyekkel minden nagyobb szabasu pénzügyi politika megszokta oldani a nehézségeket; az egyik a vámügy, a másik az adóügy, a harmadik a hitelügy, melyeknek egyikévéi sem rendelkezünk. A vámügy kérdésében az osztrák tartományoknak mint ipar államuak vagyunk alávetve, mely a mi érdekeinkkel homlok egyenest ellenkezik. A vámközösség folytán a miérdekünk a nyerstermények terén, az osztrákoké pedig az ipar terén nyilatkozik különösebben s igy a mi nekünk hasznos lenne, az nekiek káros. A megoldás pedig nélkülök nem lehető, mely összeköttetésből mi huzzuk a rö- videbbet. Az adó ügy teljes rendelkezésünkre áll annyiban, hogy adót védhetünk ki és azt beszedhetjük, de a fogyasztási adók szerződésileg lévén a két kormány között megállapítva, tehat azzal sem rendelkezhetik függetlenül, mert azokra nézve egyönletüleg, egyenlő alapelvek szerint kell eljárnia; pedig a fogyasztás ott és itt más elbírálás alá esik. A hetelügyre nézve, nem lévén független nemzeti bank, szintén nincs teljes befolyása, habár beleszólása van is. A budapesti és bécsi bankintézetekközt annyi hasonlatot talál, mint a bécsi burg és a budai vár között. A kormány álláspontjának fejtegetésében hivatkozik Deák Ferencz 1861 - iki feliratának ezen részéie. „Magyarország szabadország és kormányzatának egész törvényes alakzatára nézve független, semmi más országnak, vagy népnek nincs lekötve, hanem önállás- sal bir. A pragmatika sanctió szerint Magyar- ország és az örökös tartományok között semmi más kapcsolat nem létezik, mint az uralkodó háznak ugyanazonossága és az egyedül erre alapított feloszthatatlau és elválhatatlan birtoklás.“ •— A költségvetést tehát ne n fogadja el átalamossághan sem, mig az ország törvényes jogai séretleuül nem alkalmaztatnak s erre a pártnevében határozatai javaslatot nyújt be tiz függetlenségi képviselővel aláírva. — A mérsékelt ellenzék részéről Horánszky Nándor szólott a költségvetéshez előlegesen, mint apáit előadója. A két párt közti viszony érintkezési pontjait fejtegette. A beterjesztett költségvetést elfogadja pártja a részletes tárgyalás alapjául. A párt egyesülését most még nem tartja lehetőnek. Ha majd a kormány párt ígéretei tettekben fognak nyilatkozni, nemcsak ígéretekben, s ha a tettek olyanok lesznek, melyek megfelelnek azon követeléseknek, melyekért a párt küzd, akkor megszűnik köztök a külön válás oka, addig nem. Leginkább a közigazgatás államosításával foglalkozott, melyre uezve úgy óhajtja a rendezést, hogy az állami hatalom az egyes polgárok politikai és polgári jogaira nyomasztólag ne hasson, de adassanak meg mindazon biztosítékok, melyek a polgári és politikai szabadságot s pártatlan igazságot biztosítják, tehát oly intézmények létesittessenek, melyekben az állampolgárai megnyughatnak. Kívánatos a választási törvény revíziója és roíorinja, a mandátumok verifikálása, a gyülekezési jognak reformja, törvény általi megállapítása és biztosítása oly szellemben, a milyenben azt egy szabadság szerető orozág igényli, a nélkül, hogy abban bizonyos anarkhisztikus szempontok érvényesüljenek. Uy feltételek alatt ígéri pártja részéiől is a támogatást, külömben nem. Végül Mudrony Soma, a 48-as kör elnöke szólott a költségvetéshez. Elismeri annak sok tekintetben előnyeit, de azért mindaddig, mig az önnáló vám terűlet fel nem állittatik, egyetlen kormánynak sem szavazza meg a költség- vetést, mert Magyarország érdekeinek csak oly politika felelhet meg, melynek alapja az, hogy minden áldozat, melyet a nemzet állami intézkedései folytán hoz, utolsó fillérig a magyar nemzet gazdasági javára váljék, s minthogy ez nem igy van, csatlakzik Helfy határozati javaslatához. A költségvetés tárgyalását megolőzőleg az elnök ismét több vármegye közönségének feliratát terjesztette be az olcsó marhasó engedélyezése és a sóáránának leszállítása iránt; 1890. november 9.
