Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-11-09 / 45. szám
Második évfolyam. Brezovicza és Tresztenna, községek kérvényét az 1868. t c. 53 §-ának megváltoztatása végett A honvédelmi miniszter az 1831. évi újonc jutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette be, továbbá a Ludovika akadémiáról és a közös hadseregbeli nevelő és tisztképző intézetekben a magyar állam alapitvá nyi helyeken levő ifjaknak élhelyezéséről szóló jelentését. A november ötödiki ülés azzal kezdődött ismét, mint egy idő óta foly, bogy az elnök bemutatott vágy 96 kérvényt, melyek az 1868. t. c. 53-§-ának megváltoztatását kérik Ábrányi Emil 6 havi szabadság időt kért ; Is- tóczy az otthon meutesitéséről szóló törvényjavaslatot adott be. Komlóssy Ferencz azt a kérdést intézte a ház elnökéhez, hogy mikor fognak tárgyaltatni az elkeresztelésekről szóló kérvények, melyre az elnök azt adta válaszul, hogy a költségvetés után intézkedni fog a ház azoknak napirendre tűzéséről, melyek már is több százra mennek. A költségvetés tárgyalásához szólt elsőben Molnár József, ki azt közgazdasági szempontból bírálván, nem fogadja el a tárgyalás alapjául, csatlakozik Helfy javaslatához. Ábrányi Kornél elfogadja ugyan a javaslatot, de azért megmarad ellenzéki álláspontján mindaddig, mig az állami közigazgatás nem létesittetik annak minden követelményével együtt. Csanády Sándor nem fogadja el a költségvetést s a közösügyes alapon álló kormánynak egy garast sem szavaz meg. H« Hí Hí A képviselőház nov. 6-kán, tehát harmadik ülésben már az 1891-ik évi költségvetés általános tárgyalásán túl esett, azt megszavazta s igy a részletes tárgyalás alapjául nagyban és egészben elfogadta. Ez utolsó napján is az általános tárgyalásnak oly kevesen szóltak hozzá, hogy majdnem formaiságnak tűnik fel az egész dolog. Ilyés Báliut volt az első szónok a függetlenségi pártból, a ki a feletti panaszának ad kifejezést, hogy a nemzeti érzelem a loya- litás messzemenő terén apad és fogy, habár a társadalomban a kultur mozgalmak hasznosan érvényesülnek is. A nemzeti szellem mégis fogy, mert a kormány szerinte kifelé gránitéi, melynek célja az öszbirodalom egyesítése. Csatár Zs. hosszú beszédben indokolta véleményét, mely miatt a költségvetést nem fogadja el. — Szavazásra kerülvén a dolog, a többség a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. * * * Európa több kis államában az idén voltak a választások, vagy már most készülnek elő, hogy a parlamentet átalakítsák, más minisztérium kezére jutássák a kormány hatalmat. A Balkán félszigeti kis államok szinte nagyot akarnak játszani; mindegyik nagy állammá akarna lenni, természetesen szomszédja rovására. Szerbia egy nagy szláv birodalomról, szomszédja nagy Bulgáriáról, a déli félsziget lakói pedig egy hajdani nagy Görögországról álmadoznak. Mi marad belőle Montenegrónak, Oláhországnak, hogy kielégittessók étvágyok. A görögországi hírek a választásról az ellenzék győzelmét hirdetik, melynek következtében a Trikupisz kormány helyét Deljánis pártja foglalja el. így, vagy úgy, a politika mérlegét nem változtatja meg Görögország kormánybuktatása és messzire ható hajlamai. Olaszországban most van a nagy választási harc, a pártok mérkörése. Crispi miniszter- elnök utazik, beszél a jövő Olaszországról. De az ellenpártnak sem penyészedik be szája, legjobb szónokait viszi mindenütt a csatába. Az irredentisták minden erejűket megfeszítik, hogy Crispit és kormányát megbuktassák. Angliában nincs még ugyan választási idő, csak két év múlva kellene lenni, de azért az öreg Gladstone utazik, szónokol, hogy a Sa- lysburi kormányt megbuktassa, melyet úgy remél elérhetni, hogy a parlament összeülése után indítványozni fogja a királynéhoz való feliratot, melyben kérik a parlament feloszlatását és uj választás elrendelését. Gladston ir és oroszbarát, vele az európai politika mérlege nagyot fogna billenni, — múltjából következtetve — az orosz nézetek támogatására. — * * Hí, Rendkívüli ünnepsége volt múlt hó 26 án Németországnak, főkép pedig Berlinnek, minthogy itt folyt le a nagy ünnepély, melyét Molt- ke gróf tábornagynak 90-ik születésnapjára rendeztek. A császár elrendelte, hogy az ünnepélyt megelőző napon az iskolákban ne tartsanak előadást. Már előző este nagy és fényes kitüntetés érte az ősz tábornagyot, a város fényárban úszott, s nagyszerű fáklyás menetet rendeztek tiszteletére, melyen 20 ezei- nél többen vettek részt s másfél órán túl tai tott, mig a menet elvonult előtte. Több utal- kndótól s igen sok várostól és egyesülettől kapott üdvözlő iratot. A külföldi lapok mind kitüntetőleg emlékeztek meg érdemeiről. A londoni Standard cimü lap azt mondja róla. .Nincs dicséret, mely ilyen férfiúval szemben elég nagy, nincs kitüntetés, mely túlzott volna. Moltke dicsőségére válik nemcsak Németországnak, de az emberiségnek is. A limes világ lap azt mondja róla: Úgy látszik, egy hadvezér, még maga Wellington sem köveKÁRPÁT ALJA 1890 november 9. Ü egyházi dolgokat szintén a város tanácsa intézte, mert külömben hogyan kerülhettek volna ezek a város, illetőleg a tanács jegyzőkönyvébe. A. 16 9 3 die 7 Jannuari Galgoczi Mihály Uram két Esztendőben lévén Bírája Munkács Városának, Annak okáért számot adván eő keme minden féle jnpositiokrul, Jólehet az előtti bírák nem adtak ugyan számot, hogi mint Parancsoltatott erőssen negyven forint birsagh az Tizt Uraimktul az hogy ennek utánna következendő következendő bírák is szamot agyanak sub poena fi: 40» minden Jnpositiokrul eit el kevesebb hibát. A meddig a hadmü- 'észetet tanulni fogják, Moltke hadjáratai a figyelemnek ép oly tárgyát fogják képezni, mint Napoleon olaszországi hadviselései. A sors úgy látszik- mit sém tagadott meg Moltkétől; sleterős ifjúság, boldog családi élet, páratlan 'iker, a legnagyobb katonai tisztségek, számos )avát, uralkodójának rokonszenve, bizalma és íyugodt aggkor. A dicsőséges vezér egy egész íépet látott maga előtt elvonulni a fáklyák éuye mellétt, mely hálával adózik szolgálatálak és fenkölt antik jellemének. A Daily News ízt. mondja, hogy a uémetegység Bismark nél- iül nehézen, Moltke nélkül pedig egyáltalán iem lett volna elgondolható. Berlin város Moltke nevét megörökítendő alapítványt telt nevére, mely 50 ezer márkából áll s melyet a tábornagy, midőn a város küldöttsége tisztelgett nála s a főpolgármester az alapítványi oklevelet átnyújtotta, a legszebb ajándéknak jelentett ki. A német tőváros küldöttségén kívül még sok más város küldöttei tisztelegtek nála, mint a müncheni, boroszlói, königsbergi i’hem- niczi küldöttségek, melyek mindnyájan díszpolgári oklevelet nyújtottak át neki, a drezdai, magdeburgi küldöttségek üdvözlő iratokat, a kölni tábornagyi botot, valóságos remekét az ötvös művészetnek. Szülő városa, Parchim, is kitüntette, a meklenburgi küldöttség a tábornagy szülőházának megvásárlására szánt költséget adta át neki. A számos üdvözlő sürgöny közül megemlítendő a szultán távirata, a va- lesi hercegé és Bismarké. A tiszteletére adott ebéden a német császári páron kívül resztvettek a német fővárosban időző fejedelmek, hercegek, tábornokok és más katonai és polgári előkelőségek. Az ebédnél első felköszöntöt a császár mondotta Moltkéra és koccantott vele. A disz ebéden a 71-ik osztrák - magyar gyalogezred küldöttsége is részt vett. * A balneológiái kongressus értekezlete alapján a beregmegyei gyógyító hatású fürdőkről beszélvén, nem hallgathatjuk el a fenséges fekvésű, a holdvilág közelébe húzódott völgy öblében rejtőző sziuyáki fürdőt, kitűnő hatású vizével, körülvéve teljesen regényes ala- kulásu hegyekkel, melyek redőzetesen borulnak egymásra. Munkács közelében több vasas vizforrás van, szőlőhegyeink háta megett a lohói határban jódos forrást emlegetnek; mind ezeket vajmi gyér közönség keresi fel. Igaz, hogy fürdőinknek van sok hátránya is. Mai napság még az alsóbb rendű közönség is megköveteli, hogy a fürdő helyek teljes kényelemmel legyenek berendezve, holott nálunk sok fürdőben még a legprimitívebb kellékek sincsenek meg. A tulajdonsok azt akarnák, hogy a für- döző vendégek építenék, rendeznék és csinosítanák a helyiséget. Egy-egy rozzant épület ott disztelenkedik az erdő borította hegyek között, parkról, mulató helyekről, szórakozásokról nem is álmodnak, elégnek vélik, ha a természet adományozta forrás mellé egy pár rozzant kalibát építenek, melyet bátran lehetne sokszor juhakolnak is tekinteni. Nem csuda aztán, ha annyi sok fürdöző magyar ember mellett a magyar fürdők mégis üresen maradnak. Ez a magyar fürdők kerülésének egyik fő oka. Például a hársfalvi fürdőnek alig van egy kis parkja, a szinyáki fürdőnek semmi, a polenainál még a legszükségesebbek is hiányoznak, becsületesen jól sem lehet benne lakni, hacsak tarisznyát nem visz a fürdő vendég. Mindezeket pedig valóságos kis Svájccá lehetne tenni és akkor bizony messze-földről is felkeresnék az emberek. Mily nagyszerű turista helyet lehetne csinálni á hársfalvi fürdőből, ha a közeli hegyekre s a havas tetőre is kényelmes útakat készíttetne a tulajdons, itt-ott egy menedék házat, melyben a kirándulók eső, hóvihar idején meghúzhatnák magokat, esetleg a szükséges ételeket és italokat is feltalálnák. Mert igen gyakran megesik, hogy, aki a legszebb nyári időben indul a havasra, a hegy derekán már a legnagyobb téli zivatarban találja magát, j Nem kevésbbé vísszariasztó fürdőinkből a drága és igen sokszor rósz étkezés. Azért, a ki csak teheti, menekül belőle. Pedig, ha olcsóbb lenne a kosztolás és általában minden féle ellátás, több hasznot látnának belőle első sorban a bérlők, azután közvetve a tulajdonos. A magyar példabeszéd szerint többet ér a sűrű garas, mint a ritka forint. Fürdőinkben megfordítva gyakorolják. A jó, olcsó ellátásnak, kellemes üdülő helynek a mai fogalmas időben hamar hire megyen s felkeresik az ilyen helyet az emberek; kivált, ha a természet oly pazarol szórta szépségeit reá, mint az említett fürdő-helyek környezetére ; ha oly dúsan öntötte belé a gyógyító erőt, hogy vajmi ritkán történik az, hogy egyik, vagy másik fürdőnkben ne találná fel az illető bajának orvosságát. Van még egy harmadik igen erős tényezője fürdőink emelkedésének : az orvosok. A beteg rendesen megkérdezi gyógyító orvosát, hogy melyik fürdőt ajánlja neki baja enyhítésére; a kitől függ aztán, hogy külföldre menjen-é az illető, vagy itthon maradjon. Ez a két előbbivel sok részben összefügg, de néha azoktól teljesen független. Összefügg annyiban, hogy rendezetlen, kényelmetlen fürdőbe nem szívesen küldik betegeiket. A Régiségek. Anno 1 6 5 1 di e 4 Aprillis Az munkacsy, skola mesternek Esztendőnkjnt való fizetésének Jövedelmének consignatiója. Első, az mely hegyet, Szarka hegynek hinak, Annak az termésének borának dezmaja, úgy mint tiz keőbeőlnek edgyike in diferenter, megh kel Adnija. másodszor, valamenye keőleőn ke- nyeéren Házas Ember, mindenik tizen nyolcz nyolcz polturat tartozik adny Az Eőzvegyek penigh fel Annyval úgy mynt 12 pénzt pinzet veden Harmadszor, az Asztal tartásért, mind az keét praedikatorok, Húszon négyi forintot adnya, Esztendeőkynt, az magok Jeővedelmekbeől. Negyedszer, kj kj az eő Erteeke szerjnt az mjt adhat az halottak temetee seejert azt vegye ő kelme Jo szivei. Eőtéodszéor, az Gyermekek Di- dactrumanak allapotja volt így az kjk A beeczeet tanultának deenárjos Húszon eőt, az kjk Donatot tanultának, Eőtven pinz az Grammatistak denaryos Hetven eőt, az kjk ezen feljül .... egyebet egy forint, mind azon áltál ezekk felette mindenkinek Jo Akaratja- bul, Angyelnj Akarja az fizetést szabo- dos. Az Gyermekeket pedigh praeczep- toroknak kel osztanj, melytől az pra- eczeptoroknak sobotaliszal tartoznak az Gyermekek, az kjkteől mij lehet, de arra ereővel is ne legyen, az mjt adhat az Gyermek ászt vegye jo néeven az prae- ceptor, Az mj pediglen az Gyermekeknek re cratiojokat illeti, abba eő kelme moderato cselekedgyéek, minden heeten veniat ne adgion nekjk, mert az olljan- bul nem tudomány nak Epeőlleti jeő ki, hanem csak fajtalanságh. mikor pedigh eő kelme kj bocsatnya az Gyermekeket, egy Eőregh Deákot bocsásson kj veélek, az kj Conspitkallja az Gyermekeket, Neminemeő, illetlen cselekedetekéért vigyázzon reájok. Az Temető Fél az reformata Eccle- sianak az harangozásert 4— poltraval tartozik az harangozonak az harangozásert 4 poltraval es nem kevesebbel Az schola Mesternek az hallotti éneklésért 8 poltraval tartozik. Jegyzet. Az utolsó kikezdés más kéz írássá és más tintával is van irva. A többiben egyetlen kis e-betü sincsen, hanem mindenütt egy kis fekvő vonalkával van jelölve; néhol a mássalhang* zót kezdő, vagy végző vonal jelzi. A hosszú é két egymás felett levő vonal. Pl. kenyér ez igy van irva: k_njrr A toldolékban, mely a teme tésre vonatkozik, minden betű ki var irva, de azért olvashatatlanabb, mer: a lap alján lévén, némi elmosódás nyo mai tűnnek fél rajta. Mind az eddigiekből az látszik, hog; Anno 1712 die 5 may az az 91Lun- kácsi Reformata Ecclésák ur vacsorá- jak ki szolgáltatásához való joszágokk conscriptiója melyek Patai Janos úr kezéhez adatak. 1 mo vagyon keszkenő N 13. Első Szakmari Szabó Péter collatioja, aranynyal és selyemmel tarkásan varva— második Aranyai és Tarkás Selyemmel varrót Arany kötés vagyon az körülletin— Harmadik egy kendő keszkenő Török Arannyal, Es sok féle selyemmel varrót— ^egyedik Egy Szkofiommal Varrót kisded keszkenő. Ötödik Egy Szkófiiummal varott nagy keszkenő, tizenkét virághnyi Hatadik Selyemmel Tarkás Arany nyal varrót keszkenő, nyolcz ágh rajta — Hetodik egy hoszszu keszkenő Szko fiúmmal varott, hat hat ágh vagyon min denik vépfén. SLyolczadik Egy Testszin selyem mel arannyal varrót keszkenő, közbei irás vagyon. Kilenczedik Egy Szkofiummal vai rőt nagy keszkenő €)t,yolcz ágh rajta Tizedik Borbély Dániel Collatiój Fejér selyemmel, ritkás arany közte. Tizenegyedik Szilágyi Szabó Jane Collatioja karmasin szin selyemmel T rök aranynyal varrót. Tizenkettődik Igneczi Martonné as szony Collatioja, Karmasin srin selyen mel, ritkas ezüst közte. Tizenharmadik Lányi ur Collatioj Arany fonallal varrott Abrosz vagyon 4. első Lányi P ur Collatioja, Kamuka abrosz veres I muttal szőtt. SJR-ásodik Tiszta fejér kamuka í rósz. Harmadik Egy Spanyol hímmel v rótt gyolcs abrosz STegyedik Egy fejér Czérnával v rótt gyolcs abrosz, körül csipke rajta. Egy Portén Szönyegh ujj, melh szegény Istenben boldogul ki múlt Ha ra Samuel ur Conferalt az Rfta Ecclsi; Die eodem vett Patai János ur; kezéhez elsőben Egy Aranyas Virá| Ezüst kannát r— 2ndo, Egy Aranyas Ezüst Pohár, u más kiseb Ezüst Pohárt is melly bt aranyas, úgy az Talpa és teteje is e darabon. 3tió Egy ezüst Tálacskát, mel Czejfer Ferencz Conferált, az Eccles belől az Feneke egy darabon arany 4 to Egy kicsiny ezüst Tányerc kát egeszszen aranyas T. Bálim György uram Collatioja. 5 to Egy Ezüst Tányért, melly semmi aranyozás nincsen. sJlLunkácsi István uram collatié egy ezüst nagy gombot hozzá val< darab ezüstéi és egy Lánczal együtt, Gombáll szelütt ezüstbül, az három rab ezüst 23 sorbul álló — az Lancz nigh tiz lőtt. J e g y z. A hatodik pont alatt ki vannak későbbi tintával törölve s na a következő aláírás jegyeztetett ; Datum Munkács die et Anno supra: ezen gombok eladottak és hanc Urom Teleke árába adták közönse akaratbul. Patai János s. kEzen Egyházhoz való Eszköz! drágasággal semmit sem gondolnak. Pedig nem kis hazafiság rejlenék abban, ha beregmegyei összes orvosaink összebeszélnének, értekezletet tartanának, ásványvizeink leírását eszközölnék, vagy eszközöltetnék s terjesztenék szóval és írásban, könyvekben és hírlapokban, a tulajdonosokkal topográfiai felvételeket eszközöltetnének, erkölcsi súlyaikkal kényszeritenék a kellemes berendezésekre. Ez által megyénk forgalma óriásivá növekednék s egyúttal kultur mozgalmat idéznének elő benne. Nagy erő rejlenék a mozgalomban, — t. i. az orvosok ily egy értelmű eljárásában, — nemzeti szempontból is, azonkívül, hogy pénzforgalmat idézne elő, a ta fara- gászatnak is alapját lehetne véle megvetni, mert a nagy forgalmú közönség szívesen vinne el magával egy — két darab hasznos, vagy esetleg emlék tárgyat. Mindezeket orvosaink figyelmébe ajánljuk, kiknek hazafisága számtalanszor mutatta, hogy az önzésen mennyére felül tudnak emelkedni. Itt mindenek előtt Günther uradalmi igazgatóra kell hatni, a kinek van érzéke a szép és hasznos iránt, hogy a gróf tulajdonát tevő fürdő helyeket máskép rendeztesse be. Bővíttesse. 1 parkiroztassa s több kényelemről legyen gondoskodva A többi közakarattal megjön. Vederemé 1 —
